Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Macskajajra kutyaharapást szőrivel - vagy mégsem?

2007.06.12. 10:15 .:wendy:.

Címkék:étel csernaszabó darida gastro

Mit tegyünk, ha az átmulatott éjszaka után olyan fejfájással ébredünk, hogy a dupla adag antineuralgica sem segít? A megoldás: enni kell valamit. Cserna-Szabó András és Darida Benedek új könyvének- Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan - sajtóbemutatóján nemcsak tippeket kaptunk a másnaposság leküzdésére, hanem a másnapos újságírók legnagyobb örömére valódi debreceni korhelylevest is. Fényképek és videók.

A Szimplakertben megrendezett sajtóbemutatóra érkezve az első kellemes meglepetés a welcome drink volt. Hemingway kedvenc koktélját, a Daiquirí-t szürcsölhettük, amelyet Havannában kísérletezett ki (Maraschino, lime, jég kubai fehérrum és no cukor - szól a recept.) Esetünkben sajnos a koktélt keverő úr keze kissé megszaladt a limeszirup öntésénél és szájösszeragasztóan édesre sikerült az adagunk, de mentéségére szóljon, hogy saját bevallása szerint életében akkor készített koktélt először. Miközben minél több jeget kértünk az italunkba, a háttérben már láttuk a hatalmas bográcsban rotyogó korhelylevest, amelyet a szervezők  elmondása szerint maga Csokonai Vitéz Mihály evett az átmulatott éjszakák után és szerintük az egyik legjobb szer macskajajra. 

 
A leves és a koktél receptje is megtalálható (50 másik másnaposság elleni étel receptje mellett) Cserna-Szabó András és Darida Benedek új könyvében, amelyben nem kisebb feladatra vállalkoztak, minthogy megírják a macskajaj kultúrtörénetét az egyiptomiaktól kezdve, Szókratészen át egészen Douglas Adamsig, sőt tovább is, mert feltett céljuk, hogy a meglévő 33 fejezet karácsonyra 39-re bővüljön, mivel folyamatosan újabb és újabb fel nem tárt területekre bukkannak, csak néhány ezek közül: a másnapos mosogatás kérdése, a zugivók és zugmásnaposok titkos tömegei, Charles Bukowski és Cholnoky László gondolatai a másnaposságról.

A könyv ötlete állítólag egy váci kocsmában töltött este során született, Cserna-Szabó András, aki gasztro tárgyú novelláiról is ismert, és Darida Benedek ekkor döntötték el, hogy hosszas kutatómunkával kronológiailag és földrajzilag feltérképezik ezt a méltatlanul elfeledett témát. Nekünk legjobban a Balti-tea receptje tetszett, amelyről Pelevinnél olvashatunk: ez nem más mint kevés vodkába kevert nagyon sok kokain, amelyet állítólag az Aurora cirkálón fogyasztottak előszeretettel, és mint Darida Benedek elmondta, Pelevin szerint "ezzel már illik a világuralomra koccintani".  

Ám a szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy nincsen tökéletes recept a másnaposságra, és Tolsztoj gondolataival egyetértve, aki szerint minden jó írás tartalmazza saját kritikáját is, ők is mellékeltek egy hányós zacskót a könyvhöz, hogy aki végképp nem talál más megoldást, szimplán telehányhassa azt.



Részünkről mi hányás-pártiak vagyunk (pár perc kellemetlenség után megkönnyebbülés), így örültünk annak, amikor Csena-Szabó Andrással beszélgetve megtudtuk, hogy többen - például Bächer Iván - hiányolták a hányás részletesebb kifejtését, ezért a betervezett kibővített kiadásban ezt a témát is körül fogják járni. "Mi nem vagyunk igazán hányós típusok, ezért is van valószínűleg alulreprezentálva a hányás kérdése. De mindenképp szeretném például megfejteni a hányás helyének megválasztásának titkát. Tapasztalatom szerint kétféle vagy tágan nézve háromféle ember van: a vécébe hányós, a csapba hányós, meg a kádba hányós. Na most, két lehetőség közül kell választani a részegnek vagy másnaposnak, mikor hányni indul: valami nagyon undorítóval azonnal szembetalálni magát, mint toalett kacsa, nem túl kellemes szag, ilyenek, majd erre jön még a hányás maga. De utána lehúzza és volt-nincs kellemetlenség. Vagy a másik lehetőség, amikor kényelmesen belehajol a kádba, nincs semmi undorító a dologban, de utána eltakarítani a cuccost, na az nem jó dolog. Még, ha kisikálja ötször is domestosszal, akkor se tudja elhessegetni a gondolatot, minden alkalommal, amikor fürödni megy, hogy a saját hányásában ül." Csak bólogatni tudtunk a gondolatmenetre, és végül még annyit kérdeztünk Cserna-Szabó Andrástól, hogy mi a kedvenc másnaposság elleni receptje: "Nagyon szeretem ezt a korhelylevest és a másik favoritom a román pacalcsorba, amelynek elkészítését szinte már tökéletesre fejlesztettem."

A bemutató második részében Kárász Zénó olvasott fel részleteket a könyvből, majd Horváth Anita énekelt Muszorgszkij dalokat, például a részeg fajdkakasról, amely nem könnyű darab, ezért is esett jól utána a korhelyleves, amely mellé nagyon finom csípős kovászos paprikát kínált körbe Cserna-Szabó András egy hatalmas befőttesüvegből.

 Kárász Zénónak saját bevallása szerint nincs kedvenc receptje másnaposság ellen, bár a román pacalcsorba az ő érdeklődését is felkeltette, de egy igazi taktikája van, ami mindig beválik: "Fekvés." Kérdésünkre, hogy hányni szokott-e, hevesen tiltakozott: "Az már nagyon régen volt! Még gyerekkoromban. Most már nem iszom úgy, dolgozni kell, csak mértékkel fogyasztani, olyan, hogy a hányás állapotáig jussak, már nincs." Megtudtuk még, hogy ő is híve a kutyaharapást szőrivel elvnek, és a gyógyító sör sokat szokott neki is segíteni.

Végül Darida Benedeket kérdeztük ivási és írási szokásairól, aki kicsit nehezményezte, hogy sokak első kérdése az, hogy akkor két évig egyfolytában részegeskedtek-e Cserna-Szabóval, míg megírták a könyvet? "Az írás komoly összeszedettséget, szervezést és józanságot igényel, ha munka van, sosem iszom! Részegen nem lehet jól írni, nem akkor születik a jó szöveg, nézzük csak meg Petri vagy Hajnóczy művészetét. Ők sem akkor alkottak, amikor ittak. Kísérletezni persze lehet, de az eredmény olyan is." Kedvenc macskajaj elleni receptje neki is a román pacalcsorba, és hogy ne mindig csak a másnapokról beszéljünk, megtudtuk azt is, hogy mitől lesz legszívesebben macskajajos: "Szeretem a jó borokat, de nem értek hozzájuk, van egy fajta bor, amit ismerek, azt veszem a környékemen lévő borkereskedésben. A rossz minőségtől eléggé tartok, sőt utálok rossz bort inni, úgyhogy szórakozóhelyen, ahol nem tudom, hogy tartanak-e jó bort, inkább sört iszom." Mikor említettük neki, hogy mi tudunk olyan helyről, ahol 45 forint a fröccs, csak annyit fűzött hozzá: "Sosem innám meg, nemcsak amiatt mert félek, hogy például megvakulok, vagy valami, de minek rosszat inni, mikor lehet jót is. A rövidekkel sem tudok megbarátkozni meg a koktélokkal sem, talán a gintonic meg a whiskey-alapú koktélok azok, amik még beleférnek. De inkább maradok a sörnél, az biztos."

Az elfogyasztott második pohár koktél után (amit már direkt limeszirup nélkül, csak rummal kértünk, de még így is édes volt, nem esett jól) szerencsére nem tántorogtunk még, a finom korhelylevesnek és kenyérnek köszönhetően. Így elégedetten távoztunk a Szimplakertből, lám a korhelyleves nemcsak macskajajra jó, hanem részegség ellen is.

(A képekért és a videoért köszönet Libor Anitának.)

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr8297086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

picidzé · http://librarian.blog.hu/ 2007.06.12. 11:32:43

Nem is vettem észre, mikor megvettem a könyvet (és dedikáltattam is, meg a félelemésreszketést is), hogy ajándék hányószacskó jár hozzá.
Innovatív.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...