Olvass!

KönyvesBlog

"Izmos űrhajóst nem tudok rajzolni, de Lemet szeretem"

2008. május 01. -Szűcs Gyula-

 

A Könyvesblog szívügyének tekinti a képregényeket, ezért szombaton benéztünk a Könyvünnep Képregényszigetére is, ahol a Roham magazin és Delta Vision munkatársai egy egész pavilont töltöttek meg színes-szagos kiadványokkal. 16 órától Sirály Dóri mutatta be a Roham legújabb dobását, a Kiberiádát, 17 órától pedig a hazai kiadók elemezgették a mangák kirobbanó nemzetközi és hazai népszerűségét.

Sirály Dóri messze a legszimpatikusabb képregényrajzoló, akivel eddig találkoztunk, így nehéz volt eldönteni, ki az elbűvölőbb: ő, vagy szegecseltfém teremtménye, Magafia Majmász. Dóri olyan fémhulladékokból összekalapált robotként képzelte el Stanislaw Lem Kiberiádájának hősét, akinek az egyik karja benzinkúti töltőpisztoly, a feje meg egy békebeli Orion rádió. Magafia Majmász igazi comic stripekért és rajzfilmsorozatért kiáltó figura, kitűzőn, pólón, bögrén, és uzsonnás táskán is jól mutatna. „Vannak ilyen tervek a Rohamnál – mosolyog sokat sejtetően Dóri – Tudod, ez is olyan, hogy a mercandising-gal lehet igazán keresni, nem magával a termékkel.”

 

Sirály Dóri és Korchma Zsombor, a Roham magazin felelős kaidója

A Kiberiáda óriás kartonreklámján még egy jópofa karaktert fedezünk fel: egy tojás alakú, polipcsápos droidot. „Ő Klapanciusz, a feltaláló” – jön a segítség Dóritól. A Kiberiáda másik főszereplője a folytatásokban kap majd szerepet, a Roham mostani, majdnem A3-as méretű kiadványa ugyanis csak az első része egy negyedévente megjelenő sorozatnak. Lelki szemeink előtt kidobott turmixgépekből és újságos-automatákból barkácsolt robotok  (Klapanciusz és Trurl) üldögélnek a Hold sarlóján, és a Kázmér és Huba képregények cinizmusával elmélkednek a Földlakók kiismerhetetlen szeszélyeiről, háromszor három képkockában. Dórinak tetszik az ötlet, de szerényen csak annyit mond, hogy ő nem tartja elég viccesnek magát a comic strip műfajához. (A már meglévő robotkarakterekkel dolgozó humorgyárosok segítségét persze örömmel fogadja!)

Mielőtt a Roham-stáb átadná a helyét a mangakiadóknak, gyorsan kifaggatjuk Dórit a távlati terveiről: „Lem mellett Asimovot is szeretem, de nem minden írásuk illeszthető össze az én rajzstílusommal. Nem tudok izmos űrhajósokat és csillogó űrhajókat rajzolni, nálam minden koszos és sötét, ha sci-firől van szó. A nagy álmom az, hogy könyvillusztrátor lehessek. Szívesen illusztrálnék Kipling-regényeket, vagy az Alice Csodaországbant. Most épp egy gyerekeknek szóló képeskönyv vázlatait kezdem el rajzolgatni, ami a kutyatartás viszontagságiról szólna.”

Öt óra után a hazai mangakiadók képviselői rendezkedtek be a könyvespultok előtt, hogy egy gyors áttekintést nyújtsanak a 2006 óta magyarul megjelent 80(!) ázsiai képregénykötetről, és jóslatokba bocsátkozzanak a jövőt illetően. Paradox módon az első hazai kiadású mangák nem japán képregények voltak, hanem Tokyopop-könyvek, amiket japán stílusban alkotó európai és amerikai szerzők jegyeznek. "A Delta Vision-nek biztos kezdést jelentett a Warcraft világán játszódó Napkút, a népszerű számítógépes játék miatt - idézte fel a kezdeteket Kleinheincz Csilla, a DV szerkesztője - A következő kiadványunkat, a Grimm meséket egy Németországban élő japán szerző írta, a Makrancos hercegnő című lánymanga pedig tajvani. Az első igazi japán mangát, a Berserk-et csak most mertük kiadni."

 

Járdán Csaba (DV), Kleinheicz Csilla (DV), Solti Antal (Japanimania) Sárközy Bence (MangAttack), Németh Vladimir (Fumax) és Bayer Antal (Képes Kiadó)

A nagymúltú Athenaeum kiadó a tavalyi Könyvesztiválra jelentette meg az első hat Tokyopop-mangát MangAttack brand alatt. "24 könyv jelent meg nálukn az elmúlt évben, idén már 40-50 új megjelenéssel számolunk - vázolta a kiadó terveit Sárközi Bence - Jelenleg a hazai könyvpiac 1 százaléka a képregény, míg nyugaton ez az arány 4-13 százalék. Fejleszteni kell itthon ezt a szegmenst, de természetesen a mangák olvasótáborát nem a könyvolvasóktól hódítanánk el. A cél inkább fordított, azt szeretnénk, ha a mostani 12-20 év közötti mangaolvasó korosztály idővel más Athenaeum-kiadványokkal is megismerkedne."

Mint megtudtuk, jelenleg az Árnybíró vezeti a mangaeladási toplistákat, bár ez igazából nem is manga, hanem koreai manhwa. Az eredeti japán mangák hiánya persze nem a hazai kiadókon múlik, hanem a japánok ellenállásán. A kerekasztal-beszélgetésből kiderült, hogy a Delta, az Athenaeum, a Fumax és a Képes Kiadó munkatársai is rendszeresen szembesülnek a szigetország sajátos üzletpolitikájával: "Adhattok ki mangát, de csak akkor, ha már adtatok ki korábban is mangát, és az jól fogyott." A Képes Kiadó egy ügyes trükkel kerülte ki a 22-es csapdáját: a Tűzharcost (és a Papírmoziban megjelenő Tacumi-képregényeket) nem közvetlenül a japán kiadótól, hanem az amerikai Dark Horse-on keresztül szerezték meg.


Sárközi Bence szerint nagy előrelépés, hogy a könyvfesztiválok is egyre nyitottabbak a képregényekre (tavaly például még nem volt önálló Képregénysziget). A könyvesboltok és a hipermarketek viszont még mindig mostohagyerekként kezelik a műfajt, és sajnos sok helyen csak a mesekönyvek között találhatjuk csak az olyan erősen 18-as karikás kiadványokat, mint az Élni. A kiadók mindenesetre elégedettek, bár ahogy Járdán csaba fogalmazott "csak annyira, amennyire egy ejtőernyős örül a szabadesés fázisban, amikor még nem tudja, kinyílik-e az ernyője vagy sem".

A mangák helyzetével kapcsolatban Bayer Antal szkeptikusan fogalmazott: "Sajnos csak az olyan tematikus rendezvényeken fogynak igazán jól a mangák, mint az AnimeCon, vagy a Képregényfesztivál. Még mindig ott tartunk, hogy a képregény a gyerekek és az olvasni nem tudók műfaja. Eddig minden évben megduplázódott a kiadványok száma, de ezt nem lehet a végtelenségig fokozni. Az Athenaeumot leszámítva mi mind kis cégek vagyunk, ha egy nagy, tőkeerős kiadó rájön, hogy nagy üzletet csinálhat a mangákkal, az könnyen felboríthatja a piaci egyensúlyt. És akkor még mindig ott van a nagy kérdés, hogy a mostani képregényrajongók kitartanak-e majd 10 év múlva is a műfaj mellett?" Németh Vladimir, a Fumax ügyvezetője már jóval optimistábban tekint jövőbe: "Amíg van egy minimális anyagi hasznunk a mangákon, nem hagyjuk abba a kiadásukat."

A bejegyzés trackback címe:

http://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr92444096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.