Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Olvass!

KönyvesBlog

Pia nélkül New Yorkban

2009. február 12. szomszédúr

Lawrence Block: A penge élén

Agave Könyvek, 2009, 208 oldal, 2490 Ft.

B

„Kivételes. Akár egy váratlan ütés a gyomorszájra” – idézi a New York Daily Newst a borító, hát nem tudom, nekem már volt részem ilyenben, és nem pont a „kivételes” szót használnám, de persze érteni vélem, mire gondolt a tengerentúli kritikus. A Matt Scudder-sorozatról mindig kötelező elmondani, hogy a hardboiled (mondjuk: kemény) krimi legjobb hagyományait folytatja, minden mondat olyan, mint egy jól kiszárított bikacsök, amivel a szerző odasuhint ennek a rohadt életnek a szeme közé. Na ilyen képzavarokat például ne keressünk ezekben a könyvekben, sőt egyáltalán képeket se, a szövegük takarékos, lényegretörő és (csakis Nick Hornby kedvéért:) szikár.

A regény a jól bejáratott módon kezdődik: Scudderhez irányítanak valakit, akinek talán ez a nem-is-igazi („nem adok számlát, nem írok jelentést, sőt engedélyem sincs”) magánnyomozó az utolsó reménye. Ezúttal egy férfiról van szó, aki eltűnt lányát keresi. A lány 24 éves, Indianából költözött New Yorkba, hogy színésznő lehessen, meghallgatásokra járt, közben pincérnőként dolgozott. Hetekkel azelőtt azonban eltűnt, a szobájából kiköltözött (csak az ágynemű maradt, ki tudja, miért), a telefonját kikapcsolták. Aztán történik még egy különös haláleset: az egyik fickót az Anonim Alkoholistáktól kötéllel a nyakában egy rakás pornómagazin között találják meg, csakhogy éppen azelőtt, hogy ki akar teregetni Scuddernek „egy rakás szart”. 

Részlet A penge szélén című regényből>>

Lawrence Blockról minden a könyvesblogon>>

Igen, Anonim Alkoholisták: miután a jó Matthew az eddigi hat regényt nagyjából részegen töltötte, és az utóbbi párban már hosszú öntudatlan periódusai is voltak, mostanra jutott el oda, hogy kizárja az italt az életéből. Érdekes módon ez valahogy a szövegen is érződik: kicsit nyugodtabb a folyása a korábbiaknál, persze lehet, hogy csak beleképzelem. Block nem szeret beszélni saját kalandjáról a piával, de tapasztalatai vannak a témában, az biztos.

Penge élén-ben bukkan föl először Mickey Ballou, a Scudder-rajongók talán kedvenc mellékszereplője, akit a környéken szoktak csak Hentesfiúnak is nevezni, mégpedig azért, mert valami okból szeret véres henteskötényt viselni. A környékbeliek, ahogy mondani szokás, óvatos távolságtartással viseltetnek iránta, nem függetlenül attól a szájról szájra járó történettől, mely szerint Mickey egyszer egy áldozatának fejét egy hétig hurcolta magával egy bowlingtáskában. És persze, ahogy Blocktól megszokhattuk, a regény egyik főszereplője maga New York, az a város, „ahol emberek fizetnek azért, hogy olyan házakban lakhassanak, amiket máshol lebontanának”. Azon belül a Pokol Konyhája, ami kemény és könyörtelen része Manhattennek, és bár már a fejlődés jeleit mutatja (a nyolcvanas évek végén járunk), azért még mindig drogosok és simlisek tanyája.

A bejegyzés trackback címe:

http://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr27938092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Cubalibre 2009.02.13. 16:16:04

Azt nem értem, hogy ha a cikk írója elolvasta a Penge élént, akkor valószínűleg szereti Scuddert, mert egyébként nem olvasná el a sorozat 7. kötetét. És ha már idáig eljutott, akkor valószínüleg érzi a sztorik mélységét, mert egyáltalán nem föllógatott, agyonszúrt hullákról és eltűnt lányokról szólnak a történetek és neme zért láncolnak minden alkalommal oda a könyvhöz. Mert ez a recenzióból nem derült ki.

szomszédúr 2009.02.13. 18:33:18

@Cubalibre: Igen, szeretem, meg is van angolul az összes. Annyi az egész, hogy az ilyen könyvismertetőkben nem szeretem a "mire gondolt az író"-játékot, persze simán lehet, hogy ez baj. Viszont szabad a komment, és tökre örülnék, ha leírnád, mire gondolsz.

Cubalibre 2009.02.14. 10:47:55

@szomszédúr: Én meg annak örülök, hogy kommentben végre valaki kultúráltan válaszol a véleményemre.

Naszóval, nekem a recenzióból első olvasatra kicsit negatív vélemény jött le (persze ez valószínűleg azért van, mert én akartam erről a könyvről recenziót írni a blognak, de hát megelőztél, ez van). Én igazándiból Blockban azt tartom még erőteljesnek, és ez nem amolyan "mit akart mondani az író", hogy a világ kegyetlen és mégis emberek milloói élnek ebben a mocsokban, úgy hogy mindük elszörnyed a szörnyűségeken, mégis maga is ugyan azt csinálja (a poén lelövése nélkül, itt a gyilkos kilétére gondolok, te tudod kiről van szó). És mindezt mivel próbálják elmosni? Hát a piával. És a Scudder regények italközpontúsága szerintem innen ered, hogy tompítsa a kapott és adott fájdalmat. És mégegyszer olvasva, már jobb a kritika, mondom csak a saját érzésem keserítette meg. Lehet, hogy kéne innom valamit. :D

szomszédúr 2009.02.14. 11:00:54

azt hittem, ezt a "hardboiled" kifejezéssel lefedtem :)
de oké, igaz, kikerekedett a poszt. következő scudder a tied

Cubalibre 2009.02.14. 11:21:04

Hát, arra még várni kell, de köszönöm a felajánlást!