Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Tintin legpolitikaibb sztorija

2010.09.23. 13:40 fdave

Címkék:képregény tintin hergé

A

Hergé: Ottokár jogara - Tintin Kalandjai

Egmont Kiadó, Budapest, 2008, 62 old., 1700 Ft

 

Hergé eddig itthon megjelent albumait vizsgálva már sokszor feltűnhetett a szerző alapossága, az adott témának minél részletesebb bemutatása (még ha ez mai szemmel néha kissé megmosolyogtató is), de a politikához viszonylag ritkán nyúlt. Talán azért, mert a fiatal olvasók, akiknek elsősorban a Tintinek szóltak, nem voltak érdekeltek holmi politikai játszmákban, helyettük inkább a lendületes és élvezetes kalandokat preferálták. Hergé rendre fantáziájába menekült, és kitalált törzsek és személyek közé lökte kedvenc riporterünket, hogy a legkülönfélébb feladatokat oldassa meg vele.

De a kitaláció mindig a valóságunkon alapul, így elképzelhetetlen volt, hogy a történelmi események valamilyen módon ne csapódjanak le Hergé munkásságában. A világháború történései, a fasizmus előretörése, az akkori ázsaiai helyzet mind ott lapulnak képregényeinek paneljei között jól elbújtatva, hogy csak hosszas vizslatás után fedjék fel magukat. Erre a legtökéletesebb példa az egyik legfurcsább Tintin-kaland, az Ottokár Jogara.

Hergé ezen albuma annyiban egyáltalán nem különbözik a többi művétől, hogy eszeveszett tempójú, bárki számára érthető cselekménysort mesél el, ám már a gegek mennyiségének vészes hiánya előrevetíti azt, hogy ez bizony egy jóval érettebb közönségnek (is) szól. A történet szerint Ottokár király, Szyldávia uralkodója az ország szimbólumával, a jogarral uralkodik, amit mindig magánál kell tartania, ezzel jelezve magas rangját. Ha esetleg a jogar illetéktelen kezekbe kerülne, a királynak el kellene hagynia a trónját. Itt jön a képbe azonban a szomszédos állam, Bordűria, akik egy komplett összeesküvést szerveznek az uralkodó megbuktatására.

Tintin jó riporterhez hűen ebbe is belekeveredik, és megkezdődik az egyik legdirektebben a politikáról szóló Tintin-képregény. Észre kell vennünk ugyanis, hogy Szyldávia és Bordűria furcsa kapcsolata egy az egyben a második világháború előtti Ausztriát és Németországot jelöli, a tökéletes terv pedig az Anschlussnak feleltethető meg. Itt már korántsem sorjáznak a poénos megoldások, hősünknek bizony most a világpolitikába kell belenyúlnia, egy teljes országot kell megmentenie, és talán egy véres háborút is megelőznie.

A nagy esemény előtti bordűr felkészülés rendkívüli precizitását Hergé gyönyörűen ábrázolja, Tintin csak sodródik az árral: egy ekkora horderejű esemény megállításához talán még ő is kevés. A terv komplett végrehajtásához szükséges csoportba beletartoznak a kémek, akik a munkájukat a lehető legpontosabban végzik, de van itt elterelésre kigondolt bajkeverő csőcselék, illetve egy személy, akire az egész akciót hegyezik ki, és akit sikerül bejuttatni a szyldáv király palotájába.

Hergé ezen műve tehát kétségkívül az Anschluss elrettentő hírnöke, de a szerző nem állt meg ennyinél. Ha nem lenne elég a bekebelezés terve, illetve a rengeteg katona látványa a képregényben, a kötelezően bekerült légijármű a legpontosabb tanúja az alkotó szándékának. A repülőgép ugyanis, ami itt bordűr felségjelzéssel rendelkezik, és amivel Tintin engedély nélkül berepül Szyldávia területére, egy Messerschmitt Bf 109-es, ami a kor legszebb és legveszélyesebb égi ragadozója volt, és amit a németek már 1937-ben szolgálatba állítottak, hogy aztán a Luftwaffe legtöbbet használt légijárműve legyen.

Az Ottokár Jogara bár alapvetően még mindig ifjúsági képregényként funkcionál, a sorozat egyik legfelnőttesebb darabja, ami az akkori történelem lenyomata. Ezúttal azonban happy end-del.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr892180059

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2010.09.23. 16:16:21

Jó és alapos cikk, de a címével és a felvezetéssel nem értek teljesen egyet, ugyanis Hergé éppen hogy gyakran "nyúlt a politikához" a Tintinben.

Csehszlovák Kém · http://www.sercsecs.cz 2010.09.23. 20:12:17

Szerintem meg egy elég felületes post. Szerzője meg sztem csak ezt az egy Tintint olvashatta: majd minden képregényben ott van vastagon a politika vagy minimum politikai utalások. Csak egy pl: A varázsgomba első kiadásaiban részben az ellenség konkrétan az USA lobogója alatt igyekezett csónakjával elérni a meteort. Később ezt megváltoztatta. Vagy egy másik sztoriban a dél-amerikai ingatag diktatúrák és az Egyesült Államok kapcsolatát mutatja be, persze kitalált országok nevével. És így lehetne ezt még sorolni tovább.

Más. Az igazi Tintin fanok örülhetnek: 2011-ben kerülhet moziba Spilberg István rendezésében Daniel Craig (Red Rackham), Jamie Bell (Tintin), Andy Serkis (Haddock kapitány), stb. főszereplésével az Unicorn titka Tintin -kaland. Egyik kedvenc részem volt ez képregényben, már nagyon várom!

www.imdb.com/title/tt0983193/

fdave 2010.09.25. 13:47:47

Természetesen nem ezt az egyet olvastam, írtam én már ide Tintinekről, keress csak vissza. :)
A "ritkán nyúlt politikához" megnyilvánulásom pedig valószínűleg nem volt egyértelmű: az itthon eddig megjelent albumokra gondoltam, és ez ott is virít a legelején. Persze mindegyikben találhatóak apró utalások, mint az a zászló például, de tartom, hogy az itthon eddig megjelentek közül ez számít a legdirektebben aktuálpolitikáról szóló Tintin-albumnak. (NeroBlanco: a cikk címe nem az enyém:)) Szinte nem is leplezi Hergé a témát, amit körüljár, bár a nevek itt is megváltoztatásra kerültek, ennyire nyilvánvaló albumról nincs tudomásom. Egyébként most olvasom a szovjetes, legelső Tintint, ami ha úgy tetszik ennél is politikusabb, de az teljesen más tészta. Megérne egy posztot az is, titkon bízom abban, hogy egyszer kijöhet az a képregény is, de az esély erre több ok miatt is kicsi, ugyanis maga Hergé sem szereti első munkáját, színesben meg sem jelent tudomásom szerint. Az ugyanis egy szigorúan egyoldalú, akkoriban megjelent könyv alapján íródott, és szinte alig tükrözi a későbbi finomabb utalásokat. A kék lótusz már egy fokkal árnyaltabb, az Ottokár jogara pedig számomra a csúcs ilyen szempontból.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...