Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Olvass!

KönyvesBlog

50 éves a legendás botránykönyv, a Gépnarancs

2012. május 21. .:wendy:.

Anthony Burgess leghíresebb regénye, A Clockwork Orange (magyarul Gépnarancs) 1962-ben jelent meg és nagyon gyorsan kora egyik legbotrányosabb regénye lett, aminek diadalmenete azóta is tart. A Gépnarancs világsikerében elévülhetetlen része van Stanley Kubricknak, aki 1971-ben filmet készített belőle (nálunk Mechanikus narancs), utána került be Burgess a világirodalmi köztudatba. DE miért olyan különleges könyv a Gépnarancs?

1. A cím rejtélye

Míg Kubrick filmjének címe Mechanikus narancs, magyarul a regényt Gépnarancsként ismerjük, az eredeti A Clockwork Orange cím sok érdekességet rejt magában. Burgess három magyarázattal is szolgál nekünk: az egyik szerint az író egy kocsmában hallotta meg a “as queer as a clockwork orange" cockney mondást és rögtön megtetszett neki, tudta, egyszer egy könyvének ezt a címet adja. Burgess sok évet töltött Malajziában, az orang malájul embert jelent, a hosszú évekig Malájziában élő Burgess nem véletlenül választotta tehát a narancsot, utalva erre a regényben szereplő mechanikusan működő, butaságba taszított emberekre. A harmadik magyarázat szerint pedig a cím egy metafora, utal arra az organikus egészre, amely tele van élettel, nedvekkel, édességgel és illattal, és amit aztán mechanikussá tesz a rendszer.

2. Burgess személyes tragédiája

A könyvben Burgess saját személyes tragédiáját is feldolgozza: az író első feleségét fiatalon megerőszakolta és brutálisan megverte egy csapat amerikai katona, a támadásból az asszony sosem tudott sem lelkileg, sem testileg felépülni teljesen. A regény egyik kulcsfontosságú motívuma, hogy Alexék megerőszakolják és megölik az egyik főszereplő, az író F. Alexander feleségét.

3. Egy különleges nyelv: a Nadsat

A regényben a kamasz Alex és bandája a végsőkig elidegenedett és nemtörődöm felnőtt társadalom elleni lázadásként az erőszakhoz menekül, ám ami még érdekesebb, olyan sajátos keverék nyelvet alkotnak (Nadsat), amit a felnőttek alig értenek. A főként orosz szavak belekeverése a nyelvbe egyfajta lázadásként is értelmezhető: így lesznek különlegesek, a kiüresedett nyelvet és világot így töltik meg erőszakos, ám mégis saját, egyedi tartalommal. A magyar fordítás sajnos nem tudja átadni az eredeti félig angol, félig orosz keverék nyelv által hordozott sajátos hangulatot, többletjelentést, ezért ha tehetjük, mindenképp ajánlott angolul olvasni.

4. Kubrick erőszakfilmje, a Mechanikus narancs

A filmtörténet egyik legerőszakosabb és egyik legjobb filmje a Mechanikus narancs, amit bár támadtak sokat, mégis óriási siker lett. Stanley Kubrick rendezése nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Burgess könyve kultuszkönyvvé vált.

Az amerikai bemutatót 1971-ben tartották, a filmet az IMDb filmadatbázisban minden idők 60. legjobb filmjének tartják a felhasználók. Ez nem is kérdés: négy Oscar-díjra jelölték (rendezés, vágás, legjobb film és adaptált forgatókönyv), hét BAFTA-ra, három Aranyglóbuszra. A kétmillió dollárból forgatott film 26,5 millió dolláros bevételt ért el, pedig elég szigorú besorolást kapott.

Olvasnivaló

Tíz dolog, amit tudnod kell Anthony Burgessről

50 éves a legendás botránykönyv, a Gépnarancs

Burgess: Komikus regényeket próbálok írni az ember tragikus sorsáról (az első magyar utószó!)

Egy kicsit mindenki drúg akar lenni (a Mechanikus narancs és a zene)

A regényből az első adaptációt kis pénzből Andy Warhol készítette el Vinyl címmel. Később a regény megfilmesítési jogát Mick Jagger szerezte meg 500 dollárért, mert Burgessnek nagyon kellett a pénz. Szerencsére később továbbadtak a jogokon.

Stanley Kubrick igazából nem is a Mechanikus narancsot akarta leforgatni a 2001: Űrodüsszeia után, hanem Napóleonról készített volna életrajzi filmet. Olvasott és kutatott is sokat a témában, még helyszíneket is kerestek Kelet-Európában. A filmet Burgessszel együtt csinálták volna meg, a forgatókönyv is elkészült (amelyet a Burgess kutatóközpont nemrég tárt nyilvánosság elé), de végül ez a film sosem valósult meg. Annál inkább a Mechanikus narancs, amelyen szintén a szerzővel kezdett el dolgozni Kubrick, de végül a Dr. Strangelove forgatókönyvírójával együtt írta a filmet. A regény amerikai kiadásából készítették a forgatókönyvet, amelyből hiányzott az utolsó fejezet. Burgess eredetileg 21 fejezetes regényben írta meg Alex történetét (utalva erre a sok országban felnőtté válási korra), aki az utolsó fejezetben ráébred hibáira és annak ellenére, hogy az erőszakos javító kezelés nem volt nála hatásos, eldönti, hogy felnőtt, felelősségteljes és erőszaktól mentes életet fog élni. Az amerikai kiadóknak nem tetszett ez a befejezés, mert szerintük az amerikai közönség jobban kedveli a sötétebb, erőszakosabb lezárást. Így lett vége a regénynek Amerikában a 20. fejezetnél, amelyben Alex a javító eljárás után visszatér erőszakos önmagához.A filmet aztán rengeteg dolog miatt támadták: hogy túl erőszakos jelenetekkel van tele, pornográf, nem tetszett sokaknak a sajátos, kevert angol-orosz nyelv, és a jobboldali újságok nem hagyták szó nélkül, hogy szerintük Alex meleg.

A főszereplőt alakító Malcolm McDowell nélkül talán a film nem is készült volna el, legalábbis Kubrick tett ilyen kijelentést. A szerep annyira jellegzetesre sikerült, hogy például Heath Ledger saját Jokerét is Alexhez hasonlóra építette fel.

5. Nehézségek Kubrickkal

Bár Burgess és Kubrick szoros munkakapcsolatban voltak a film elkészítésének idején, Burgessnek azért meggyűlt a baja a rendezővel. A film bemutatása után a sajtó és az egész közvélemény megdöbbent: ilyen erőszakos, durva és negatív világképet rég láttak. Sokan támadták a filmet és a könyvet, be akarták tiltani, azt mondván, erőszakra buzdítja a fiatalokat. Ez a kijelentés főleg azért érintette mélyen Burgesst, mert a regény éppen az erőszak ellen lép fel és kevés ember élte át olyan közelről annak pusztítását, mint ő, hiszen első felesége majdnem az életét vesztette egy durva támadásban. Burgess pereket kapott a nyakába, és végül egyedül maradt: nemcsak a könyvért, hanem a filmért is ki kellett állnia, mert maga Kubrick szó szerint elmenekült a nyilvánosság elől a premier után. Ez alatt azt kell érteni, hogy nem volt hajlandó kijönni a premieren a szállodai szobájából, Burgess ott toporgott, majd nem tudott mást tenni, ő nyilatkozott Kubrick helyett.
 

A bejegyzés trackback címe:

http://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr634526556

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Intizar 2012.05.21. 19:51:24

A fordítás természetesen kiváló. Gy. Horváth nem szokott másmilyet. Hogy egy "angol-orosz keveréknyelv hangulatát" nem hozza vissza, az természetes, hiszen az alapnyelv magyar. Ennyi erővel minden angolból fordított könyvet le lehetne húzni azzal, hogy nincs az a "menő" hangulata, mint az eredeti angol szövegnek.

Addammss 2012.05.21. 19:59:23

És magyar nyelven mindössze egy diákkönyvtáras kiadás kapható belőle...

fűzfavirág 2012.05.21. 20:06:20

@Intizar: kösz :) én is ugyanezt akartam írni, de most már nem kell.
Nyilván menő a magyar fordítók munkáját lehúzni. Végülis csak olyanok dolgoztak ezen a területen, mint Göncz, Kosztolányi, Ottlik, Németh László. Csupa nímand.

Mohamed 2012.05.21. 20:17:28

Hm minden esetre érdekes hogy német egyenruhában ökörködtek Alexék
pedig ilyen egyenruhával inkább a poroszos fegyelmet lehetett volna ábrázolni szerintem ez mellé fogás volt minden esetre a film érdekes elgondolkodtató volt.

A végéhez csak annyit, hogy amerikában nyílván azért vetették el a 21. fejezetet mert a mert a 60-as évek elején terjedó beat kultúra és a lázaást preferáló fiatalság miatt kevésbé eladható lett volna egy olyan könyv
ami úgy végződik, hogy Alex jó útra tér ezáltal pozitív példaként beállítva a felőtté válást és a társadalom szabélyainak elfogadását.

Sákif za morro? 2012.05.21. 20:20:13

A filmről sok mindent megtudtunk, a könyről meg semmit. Ill. annyit, hogy az író feleségét megerőszakolták. Most vagy egy szar könyvről van szó, aminek se füle, se farka, ezért elmesélhetetlen a tartalom, vagy rossz a cikk. Én meg bunkó vagyok, mert nem olvastam még, csak okoskodok itt.

Tengereczki Pál · http://egyzene.blog.hu/ 2012.05.21. 20:24:08

na megyek pittyelek egy kis horrorsó molokót a golovómba, aztán megyek és a sarkon felhajtok egy sztáraja ptyícát

kpityu2 2012.05.21. 20:33:06

Mi az a “as queer as a clockwork orange" cockney mondás?

Lucretia/My Reflection 2012.05.21. 20:39:54

@Addammss: ezt akartam említeni én is: évekig vadásztam erre a könyvre és még csak antikváriumokban sem leltem rá, aztán tavaly előtt végül az Európa diákkönyvtár adta ki újra...

@Tengereczki Pál: nem a galavádba? :)

zsebatya 2012.05.21. 20:49:03

@fűzfavirág: plusz Karinthy, Arany, Szabó Lőrinc... :)

vadásznyuszi 2012.05.21. 21:09:39

@kpityu2: wiki szerint "Cockney phrase from East London indicating something bizarre internally, but appearing natural, human, and normal on the surface."
Ha nem vagy angolos, akkor kb. annyit tesz, hogy valami nagyon furcsa, bizarr dolog, ráadásul olyan, ami külsőleg teljesen normálisnak tűnik.
Ehhez a kifejezéshez hasonló még a queer as a nine bob note, queer as a three dollar bill (hasonlóan érdekes hangzásúak szerintem).
Szóval valami nagyon furcsa, ez a lényeg.

paulkemp · http://halfpecssquad.blog.hu/ 2012.05.21. 21:14:59

Pedig van belőle normális kiadás, legalább is a polcom arról árulkodik. De meglepő módon (2010-ben adtak ki ezt a verziót) nem találom sehol, csak a borítót:

2.bp.blogspot.com/_vvtkIqdGKfc/TRveWwZggOI/AAAAAAAAA3E/kZ90imu9BTE/s1600/gepnarancs.jpg

Before · http://azbeszt.blog.hu 2012.05.21. 21:25:24

Miért kell kritikaként értelmezni egy egyszerű ténymegállapítást? Sehol nincs a szövegben szó arról, hogy a fordító hibájából nem érvényesül az eredeti nyelvezet dinamikája!

Intizar 2012.05.21. 21:34:09

@Before: Azért, mert kritika. Méghozzá, a fentebb kifejtett nézetem szerint ostoba kritika. "Wendynek" szabad kritizálnia, nekem szabad kritikáját kritikának értelmezni, továbbá megmondani róla a véleményemet.

sebajtobias 2012.05.21. 22:10:24

A könyvet nem olvastam, a filmet viszont legalább ötször megnéztem, hogy megértsem, mi annyira jó benne. Nem jöttem rá, szerintem nem jó. Majd' minden szereplő ripacs, kezdve a főszereplővel, folytatva a hitler-szerű börtönparancsnokon át Mr Deltoidig vagy az íróig. Annyira túljátsszák a szerepüket, hogy az egész irritálóvá válik: mostanában csak jelenetekbe pörgetek bele, mert imádom utálni. A mondanivalóját meg a pap fogalmazza meg, amikor azt mondja, hogy az erőszakmentessé tétel nem megoldás, mert nem marad az embernek morális választása.
Hogy egyébként mi ellen lázadnak a drúgok, miért pont az erőszakot választják, az a filmből nem jön le.

Egon Bondy 2012.05.21. 22:10:25

@Lucretia/My Reflection:
Az első kiadás 1990-es, Európa Zsebkönyvek sorozatból. A könyv végén Csejdi András (Tilos Rádió) írt egy nagyon részletes és informatív utószót a regényről.
A fordítás tökéletes, legalább annyira gördülékenyen van a magyar-orosz összegyúrva, mint az angol-orosz az eredetiben. A fordítás kritizálása hülyeség, jó indulattal sznobizmus: ez a könyv nem a Finnegans Wake.

fűzfavirág 2012.05.21. 22:26:07

@Before: van egy rossz hírem. A fordító az a lúzer, akinek az a feladata, hogy_egyenrangú_magyar szöveget csináljon, itt pl. angolból. Ha "az eredeti nyelvezet dinamikája" nem érvényesül, az annyit jelent, hogy a fordító rosszul végezte a dolgát. Intizar is és én is erre reflektáltunk.
Amúgy a magyar fordításkritika is megérne egy misét -- ilyen állat ugyanis nincs. Néha megdicsérik a szerzőt, hogy milyen választékosan fejezi ki magát, milyen kreatívan használja a nyelvet, de arra, hogy itt valaki besegített a (külföldi) szerzőnek, nem vesztegetnek szavakat. A fordító ilyenkor kínjában röhög, és azt kívánja a kritikusnak, olvasson ezentúl kizárólag eredeti nyelven.

mirx 2012.05.21. 23:03:35

"A magyar fordítás sajnos nem tudja átadni az eredeti félig angol, félig orosz keverék nyelv által hordozott sajátos hangulatot, többletjelentést, ezért ha tehetjük, mindenképp ajánlott angolul olvasni."

A cikk legeltévedtebb állítása. A magyar fordítás a zseniális Gy. Horváth Lászlót dicséri: úgy jó, ahogy van. Mi annak idején a gimiben egy évig úgy beszéltünk, hogy megyünk pittyolni egy kis malakót, meg ígyoljunk, druszáim. Zeneileg süket, és irodalmilag vak, aki ezt nem érzi.

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2012.05.21. 23:22:22

A könyvborító és a film plakátja is tele van illuminátus szimbolikával, ami a sztori és a szerzők (közte Kubrick) ismeretében kicsit se meglepő.

basel 2012.05.22. 00:07:49

Én a könyvet olvastam először, a filmmel csak kapcsolgatás közben akadtam össze, és elég sokára esett le, mit is nézek. Legegyszerűbb azt mondani, hogy külön mű a film, a könyvtől radikálisan külön életet él. Nyilván nem érték nélküli, de a regény életközeli játékosságát tudatosan iktatja ki.

Az az én szubjektív véleményem persze, hogy a könyv ezerszer jobb, azt viszont objektíve ki lehet jelenteni, hogy hülyeség az 50. évfordulót egy ilyen, teljesen a filmre koncentráló írással ünnepelni.
Ja és a fordítás zseniális természetesen, jelentkezzen, aki nem így gondolja:)

ebfül 2012.05.22. 00:22:14

@Arma Gedeon2:

A szemen kívül mi? (A borítón.)

mirx 2012.05.22. 00:23:41

@basel: "külön mű a film, a könyvtől radikálisan külön életet él."

gyakorlatilag tökéletes megfogalmazás: erről van szó, és a cikk írója - meg néhány kommentelő - ezt szívfájdító módon nem érti, pedig a Gyűrűk Urához hasonlatosan összehasonlíthatatlan, és mégis zseniális, a szebtörténelemkövünkbe mélyen karistoló művekről van szó, mind regény, mind film terén.

mirx 2012.05.22. 00:24:12

*zsebtörténelemkönyv*

Budapesti Szeretkezési Vállalat 2012.05.22. 01:27:25

Talán nem kéne baromságokat írni.

A könyv fordítása kiváló, persze annak a nemzedéknek sokkal többet ad vissza, amelyik maga is tanult oroszul (mert azért eléggé alapszavak vannak oroszul vagy kifacsart oroszul az eredetiben is).

Az pedig, hogy milyen idegen nyelvvel kevert nyelvet beszélnek a fiatalok - hát ma pl. ugyanez van nálunk magyar-angol viszonylatban, rengeteg angol szót használnak a pocsék angoltudás miatt magyar ragokkal. Ha két huszonéves beszélget, azt egy angolul nem tudó 60 éves nem érti. De lehet, hogy egy nyelvtudással nem rendelkező és nem internetező vidéki 40-es sem (bocs, nem a vidékiek lenézése akar lenni, csak más a szleng).

[c] 2012.05.22. 01:31:16

@Lucretia/My Reflection: Nekem ez a kiadás van meg: www.libri.hu/konyv/gepnarancs.html

De valóban - nem valami nagy az igyekezet.

Budapesti Szeretkezési Vállalat 2012.05.22. 01:33:13

@Intizar:
Persze, ezek az idióta ifjú balfasz öntelt sznobok mind így állnak hozzá, azt hiszik, hogy ők ezzel többek, hogy angolul is el tudják olvasni. Mintha más nem tudná...
(A jelzőhalom tagjai közt direkt nincs vessző. Aki érti, miért, az érti, aki nem, annak úgyis hiába magyaráznám, mert ott az alapok hiányoznak.)

(Mondjuk azért a végén kikérdezném őket egy ilyen angol könyv után, aminek még magyar fordítása nem jelent meg, hogy mit értettek meg belőle, és mit értettek kurvára félre... Már csak abból kiindulva is, hogy egyébként kiváló fordítók is mellényúlnak olykor, mert az angol nyelv sajátossága, hogy az egymás mellé dobált ragozatlan szavak halmaza vagy ezt jelenti, vagy valami egészen mást. Nem véletlen, hogy ahol fontos, pl. jogszabályoknál a nemzetközi jogban magyarázatot fűznek a félreérthető angol részekhez, hogy azt hogy is kell érteni pontosan.)

Budapesti Szeretkezési Vállalat 2012.05.22. 01:53:46

@Addammss:
Az érdekes lenne, én legalább négyfélével találkoztam már.
Persze ugyanaz a fordítás, csak más kiadások.

@fűzfavirág:
Csak hogy ne maradjon már ki: Réz Ádám.

@Vérfürdő Bill:
Olvasd el, érdemes. Szerintem jobb, mint a film. Pedig én aztán kicsit sem szeretem a lila műveket.

@Mohamed:
A 60-as évek elején (de még a végén is) a terjedő beatkultúrát Amerikában is úgy igyekeztek elfojtani, ahogy csak tudták. Nézd meg mondjuk a Doors-filmet.
Más kérdés, hogy nem jártak sikerrel, meg olyan erős korlátokat nem tudtak állítani, mint itt a vasfüggönyön innen.

@mirx:
Mi is beszéltünk így, anélkül, hogy olvastuk volna a könyvet. Merthogy nekünk még az orosz volt a kötelező a zoskolába. Még egész magyar nótákat is átköltöttünk ilyen félig (hibás) orosz - félig magyar szövegűre, hogy jészli minyá mnóga gyényeg, felülök a na szamaljot, tak letáju kak lasztocska, magasan a na vózduhe. Stb. (vagy itd. :-)
Ma meg a fiatalok múvolják a fájlt, kopipésztelnek, brózolnak (tizenöt éve még: borzolnak) a webszájton, csekkolják a mélboxot stb. Az apjuk meg valószínűleg a negyedét sem érti.
A háború előtt meg a németet facsarték ki ugyanígy, mert akkor meg azt tanulta mindenki.

Mondjuk a filmváltozattól én sem voltam elájulva. Persze lehet, hogy azért, mert a regényt vagy 15 évvel korábban olvastam, hogy a filmet láttam volna.
(Most nekiálltam keresni a könyvet, aztán rájöttem, hogy egy volt csajomnak vagy 15 éve jobban kellett, elvinni nem, csak visszahozni felejtette el.)

Budapesti Szeretkezési Vállalat 2012.05.22. 02:34:20

Ja igen: ez az orángutános rész nagyon gázos.

Ez ugyanis egy magyarnak lehet, hogy hasonló, mert orang - orange, de egy angolnak kicsit sem, mert kiejtve ugye oráng - oréndzs.

Szóval aki ezzel jön, az menjen nagyon gyorsan. Ha kell, azt is mondom, hova.
(De legalább nyelviskolába.)

"az író egy kocsmában hallotta meg a “as queer as a clockwork orange" cockney mondást"

Ez is nagyon hihetően hangzik. Megtanult ugyan vagy 10 nyelvet, de a sajátjának nyelvi fordulatait nem ismeri... Valószínű.
Kb. annyira, mintha azt mondanánk, Arany egy pesti kocsmában halotta először a "Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél" mondást.

Gazuzem 2012.05.22. 08:26:20

Két olyan filmet láttam, ahol a stáblista alatt a nézők 80 százaléka nem rohant el a ruhatárba: az egyik a Doors, a másik a Mechanikus narancs volt. Kubrick filmje után a ledöbbent nézők bambán maguk elé bámultak, volt, akit csak a takarítónő megjelenése tudott kizökkenteni a letargiából.

dvidd 2012.05.22. 08:34:19

Sokszor kiadták ezt, nekem egy 1990-es Európa kiadás van meg és egyszer 2009-10 körül ajándékoztam egy újabb kiadást valakinek, szóval megjelentették időnként, csak elkapkodják a kis példányszámot gondolom, mert tényleg ritkán látni...

Én egyébként belekezdtem angolul olvasni, nem beszélem folyékonyan a nyelvet, de meg szoktam érteni, viszont ez a különleges nyelvezet miatt úgy elég nehéz, döcögve haladó olvasmány, én örültem a fordításnak, olyan amilyen. A könyv és a film is zseniális a maga nemében, de nem ítélem el, azokat, akiknek nem tetszik, tipikusan megosztó stílus és téma.

aFx 2012.05.22. 08:41:06

a könyv és a film tényleg eltér, bár a könyvvel anno sikeresen megakadtam, aztán időhiány miatt azóta sem fejeztem be. talán majd a nyáron...

a film viszont zseniális, a pszichopatizmus legszebb filmes bemutatása (a szintén Kubrick Ragyogás mellett). tökéletes a képi világa (az a jelenet, amikor Jézusról fantáziál a börtönben), tökéletesek a díszletek (az erőszakjelenet a színházban), tökéletes a zenei párosítás (I was cured all right). anno meg is lepődtem, amikor Kubrick filmre találtam rated X mozik között (olyan művek társaságában, mint a Cannibal Holocaust, a Salo és az Urotsukidoji... csak hogy érzékeltessem a társaság összetételét filmgeek szemszögből), de zseniáliás volt, erőszakossága ellenére.

ja igen: a filmből nem volt szinkronos, szóval ebből se lehet probléma.

zárójelben: a Ledger féle Joker bevonása vicces volt. annyiban igazat mondott, hogy tényleg nem a Nicholson féle Jokert másolta. hanem a Nicholson féle Jack Torrancet.

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2012.05.22. 09:15:32

@sebajtobias: A film régi (: kissé idegen a látványvilága, az "eltúlzot" szimbolikája, meg az egész hetvenes évek fíling.
Elismerem mint kultikus darabot, de én sem szeretem, ugyanúgy, mint ahogy a Dr. Strangelove-ot is tudom értékelni mint brilliáns szellemi alkotást, de megszeretni soha nem fogom.
Érdekes módon a könyvet meg szeretem, az szerintem valamivel kortalanabbra sikerült.
De ez természetesen csak magánvélemény.

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2012.05.22. 09:16:47

A könyv fordítása szerintem jó (angoul is olvastam), nem "fordításszagú", magyaros, gördülékeny, szórakoztató. Tény, hogy nem tudja az angolnak mind a száz százalékát lefedni, de olyan fordítás nem nagyon készíthető, változatos nyelvi és kulturális okok miatt. Amíg a gondolat, a hangulat és a poénok legnagyobb része átjön (és nincsenek benne egetverő, röhejes félreértések) szerintem nincs nagy gond. A magyar változat nekem ugyanazt mondta, mint az angol.

greycup 2012.05.22. 10:49:17

Kb. a feléig bírtam nézni a filmet, egyszer talán majd megint nekifutok.

AczélGyuribácsi 2012.05.22. 11:32:37

Kis pontosítás...
"a filmet az IMDb filmadatbázisban minden idők 60. legjobb filmjének tartják a felhasználók"
Nem a felhasználók!
A NÉZŐK!
A könyvet meg az OLVASÓK minősítik.

Sand Lover 2012.05.22. 12:20:29

@Budapesti Szeretkezési Vállalat: „Megtanult ugyan vagy 10 nyelvet, de a sajátjának nyelvi fordulatait nem ismeri... Valószínű.”

Az angol és a cockney nem ugyanaz.:)
Amúgy simán előfordulhat, mert a cockney szinte naponta változik. Még magyarul is van olyan fordulat, amit mondjuk egy nyelvész nem hallott, csak mert nem forog azokban a körökben, ahol az használatos.

Budapesti Szeretkezési Vállalat 2012.05.22. 14:12:24

@Sand Lover:
Igen, tényleg nem, a cockney az angolnak csak egy része.
De ez nem is cockney.
A cockney egyrészt a londoni kiejtés (hallgasd mondjuk Mick Jaggert, ős azt beszéli), másrészt egy rímekben beszélő szleng, ahol a szavakat sokszor rájuk rímelő másik szóval helyettesítik.
Szóval ez pont nem az.

És ez a fordulat azért nem annyira újkeletű.

@dvidd:
Szerintem te csak azt hiszed, hogy meg szoktad érteni.
Én tudom, mennyit szótárazik a nyelvet egyébként folyékonyan (de legalábbis jóval a felsőfokú szint felett) beszélő fordító is egy fordítás során.
És itt most nem a filmfordítókról beszélek, mert azok tényleg sokszor középfokkal sem rendelkező kezdők - ezért olyanok a filmfordítások, amilyenek, persze a fizetésük is szar.
De a rendszerváltás előtt a fordítókat jól megfizették, viszont nem is vettek fel akárkit olyan alapon, hogy az unokaöcsém, és egyszer járt 3 napot Londonban turistaúton, tehát biztosan beszél angolul.

Ez a fordítás egyébként kiváló.

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2012.05.22. 14:43:19

@ebfül: Az a szem egyszerre három jelképet is magában rejt. Egyszer az eltakart félszem. Másodszor napkorong (fogaskeréknek álcázva), harmadszor pont a kör közepén.

A film plakátján meg piramis van. Kubrick neve sok kiadós konteóban tűnik fel, kapcsolatban Polanskival, Nocholsonnal, Lennonnal, sátánista kapcsolatok erdőjében... Persze részben mint leleplező és állítólag ezért láb alól eltett személy.

Sand Lover 2012.05.22. 15:31:31

@Budapesti Szeretkezési Vállalat: „Igen, tényleg nem, a cockney az angolnak csak egy része.
De ez nem is cockney. A cockney egyrészt a londoni kiejtés (hallgasd mondjuk Mick Jaggert, ős azt beszéli), másrészt egy rímekben beszélő szleng, ahol a szavakat sokszor rájuk rímelő másik szóval helyettesítik.”

Nos, a szövegben így volt: „“as queer as a clockwork orange" cockney mondást”

A cockney az angol egy regionális dialektusa. (És igen, van a rhyming slang, amire utaltam, hogy napról-napra változik, ezért is nehéz érteni még az angoloknak is)
Maga a mondás is egy cockney “találmány” lehet és ez tetszhetett meg Burgessnek.
Mick Jagger pedig nem is londoni, tehát nem lehet “igazi” cockney, más dolog, hogy menőnek gondolta és ezért felvette…

Intizar 2012.05.22. 16:08:05

@Sand Lover: De a clockwork orange, nem lehetett rhyming slang, mivel az orange szóra nincs rím az angolban...

Sand Lover 2012.05.22. 17:16:15

@Intizar: Hol írtam olyasmit, hogy az volt?

ebfül 2012.05.22. 20:38:55

@ArmaGedeon:

Köszönöm!
A piramist ismertem.

A fogaskerékről pedig ez ugrott be:

hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:VNP.jpg&filetimestamp=20071207204056

Micsoda véletlen :-)

dvidd 2012.05.23. 00:15:02

@Budapesti Szeretkezési Vállalat: attól, mert nem ismersz minden egyes szót még a szöveget meg lehet érteni. Nem maradéktalanul, félreértelmezés előfordulhat, de azért közepes nyelvtudással már neki lehet állni átlagos nyelvezetű angol könyveknek. Ha nem lusta az ember szótárral.

Intizar 2012.05.26. 00:53:13

@Budapesti Szeretkezési Vállalat: Az azért nem egészen biztos. Én is elmondhatnám magamról (ha szeretnék túlozni), hogy "megtanultam vagy tíz nyelvet", mégis biztos vagyok benne, hogy meg tudnának lepni akár őspesti kiszólásokkal is. Burgess ráadásul tudomásom szerint vidéki gyerek volt, később pedig élt gyakorlatilag mindenhol a világon, Malájföldet, Bruneit, Monacót és az USÁt is beleértve, épp csak Londonban alig. Miért éppen az ottani benfentes-őslakos szlenget ismerte volna mint a tenyerét? Meg aztán attól, hogy a szöveget egy cockney beszélőtől hallotta valaha egy kocsmában, még bőven lehet, hogy az illető saját találmánya volt, és épp a furcsasága miatt tetszett meg neki.

Intizar 2012.05.26. 01:00:27

@Budapesti Szeretkezési Vállalat: Hogy mekkora hülyeség "egy angolnak" az oráng, arról is találtam hivatkozást a wikipédia-cikkben. De arról is (legalábbis szerintem), hogy inkább Burgess úr csinált nagy mondást a "queer as a clockwork orange"-ből.
He had overheard the phrase "as queer as a clockwork orange" in a London pub in 1945 and assumed it was a Cockney expression.¹ In Clockwork Marmalade, an essay published in the Listener in 1972, he said that he had heard the phrase several times since that occasion. He also explained the title in response to a question from William Everson on the television programme, Camera Three in 1972, "Well, the title has a very different meaning but only to a particular generation of London Cockneys. It's a phrase which I heard many years ago and so fell in love with, I wanted to use it, the title of the book. But the phrase itself I did not make up. The phrase "as queer as a clockwork orange" is good old East London slang and it didn't seem to me necessary to explain it. Now, obviously, I have to give it an extra meaning. I've implied an extra dimension. I've implied the junction of the organic, the lively, the sweet – in other words, life, the orange – and the mechanical, the cold, the disciplined. I've brought them together in this kind of oxymoron, this sour-sweet word."[3][4] However, no other record of the expression being used before 1962 has ever appeared.[5] Kingsley Amis notes in his Memoirs (1991) that no trace of it appears in Eric Partridge's Dictionary of Historical Slang.
His second explanation was that it was a pun on the Malay word orang, meaning "man." The novel contains no other Malay words or links.[5]