Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Temesi Ferenc: Majdnem belehaltam Bartókba

2012.08.04. 16:47 valuska

Címkék:interjú regény 2012 alexandra bartók béla temesi ferenc


Temesi Ferenc: Bartók

Alexandra Kiadó, Pécs, 600 oldal, 2012, 3600 Ft 3060 Ft

_MG_0339.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Bartók Béláról annak ellenére ritkán írnak regényt, hogy a magyar kultúrtörténet egyik legfontosabb, nemzetközileg is kimagasló alakja. A híres szótrárregényt, a Port is jegyző Temesi Ferenc negyven éve kijelentette, hogy meg kell írni a Bartók-regényt: ő megtette, bár majdnem belehalt. A regényírás birkózás, amiben mindig a regény nyer, Bartók egyáltalán nem volt unalmas alak, mondja Temes. Sok bánattal és szomorúsággal született egy felemelő, lelkes regény, amibe keményen beleírta magát az író, például a Magyar Nemzettől történő kirúgását és kórházi kezelését is.

"Negyven éve, fiatalon, huszonegy-két évesen tettem egy meggondolatlan kijelentést, hogy a Bartók-regényt meg kell írni valakinek. A barátaim ezt nem felejtették el, időnként előjött, megkérdezték, aztán mindig előhúztam, hogy most ezt a regényt írom. Az ellenfeleim mondták, hogy a Bartók-regényt nem lehet megírni, mert megközelíthetetlen, megfoghatatlan, prózailag ábrázolhatatlan, viszont ha mégis megírom, az tuti bukás lesz. Ennél jobb kihívás nem kell, a lehetetlent kísértjük meg. Edmund Hillaryt is megkérdezték, miért mászta meg a Mount Everestet, hát azért, mert ott volt, mondta ő, és ez így is van, nekem már gyerekkoromban is ott volt" - a kihívás tehát mindvégig ott volt Temesi előtt. Legyőzni a legyőzhetetlent, de elmondása szerint mindig ez érdekelte.

Az más kérdés, hogy elég meggondolatlanul hangzott el Temesi emlékei szerint a mondat, hogy meg kell írni a Bartók-regényt, mert nem is magára gondolt, sokkal inkább valaki másra. Mégis különös súlya volt az akkor elhangzottaknak, mert nem hagyta nyugodni az írót.

A Bartók című regényt eredetileg A 48-56-os zongora címen jelentette volna meg Temesi, de barátja unszolására végül Bartók mellett kötött ki. A regényt ráadásul elég komoly kampánnyal támogatta meg a kiadója, az Alexandra: metróaluljáróban és óriásplakátokon is találkozni a könyvvel. Temesi könyvéből nem fogjuk megismerni Bartók Bélát, csak Temesi Bartókját, sőt lehet, hogy Temesit jobban, mint Bartókot. Egyébként játékos kihívásként azt is üzeni, írjanak bátran Bartók-regényt (itt bele lehet olvasni a regénybe).

Elbukott, felállt

Az írásról fizikai küzdelemként beszél, valamiféle birkózásról közte és a szöveg között, aminek a vége a megszülető mű: "A regény is akar valamit, te is akarsz valamit, de mindig a regény győz, ő diktál". Fárasztó fizikai munka, nem ajánlja senkinek. Ő is egyszer belebukott a Bartók megírásába, majdnem bele is pusztult. "Egyszer megálltam a regényírással. Majdnem belehaltam a feladatba, vadul elkezdtem inni. Közben huzigáltam a rovátkákat, hogy mennyi időm van a szerződés lejártáig. A határidő előtt majdnem meghaltam, ez benne van a regényben. Belebuktam, de utána még nagyobb erővel kezdtem el dolgozni, letettem végleg a poharat, női cigit szívok, de az is be van tiltva. Amikor a dologból kijöttem élve, először a számokat felejtettem el, majd a neveket, mindent elfelejtettem. Szerencsére voltak jegyzeteim, azokban voltak aláhúzások. Három fejezetet tudtam megtartani az addig elkészült szövegekből".

_MG_0314.jpg

Mondjuk nem is érti, miért akar manapság mindenki író lenni, ahelyett, hogy olvasó lenne, hiszen a jó író olvasó is. Regényírás közben idegen nyelveken olvas, míg nagyapja tizenkét nyelven beszélt, ő hat körül jár. Ha megkérdezik, honnan tud ennyi mindent, csak annyit válaszol, hogy olvasni, olvasni, olvasni kell. "Olyan író vagy, amilyen olvasó. Én meg tudom mondani az íróról, milyen olvasó. Amíg írok, addig tilos szépirodalmat olvasnom. Ha három évig tart, akkor addig."

Az írónak mindig két életre lenne szüksége, az egyikben csak írna, a másikban csak élne. Temesinek egy élet adatott meg, ebben kell megoldania mindent. Életrajzából kiderült, hogy kilencévesen öngyilkosságot próbált elkövetni, 22 évesen meg már meghalt egyszer ("kiterítettek az út mentén, mint egy hullát és mindenki meghalt, de valamiért előmásztam a hullazsákból, hát aztán összevarrtak, a szerelmem meghalt, úgy, hogy nekem annyi volt").

A zene, Bartók és a remegés

Az író zenész ember, gyerekként csellózni tanult, de annyira remegett a keze, hogy másfél év után kirúgták, ő viszont beatzenekart alapított. "Nagyon is bennem volt Bartók zenéje, amikor beatzenész voltam: 14 éves koromtól ott álltam a mikrofon előtt, akkor is hallgattunk Bartókot, hallgatták, én is hallgattam, sőt beatzenészek játszottak Bartókot. Nem biztos, hogy magas színvonalon, de volt olyan együttes, ami igen, nem csak dzsesszt, például a Szabados Gyuri, aki szerintem egyenes ági leszármazottja Bartóknak, szóval valami hihetetlen módon tudta, értette, érezte, átélte és ugyanaz a kemény magával és mással sem ismert kíméletet".

"Ez egy tiszta, magyar zene, amihez csak tehetségesnek kell lenni és magyarnak" - mondja Temesi Bartók zenéjéről, akinek teljes életműve, ahogy a regényben szerepel, mindössze 3,5 gigabájtnyi, 3 óra 40 percnyi zene. Bartók dobosként kezdte pályafutását, hiszen háromévesen kapta meg az első hangszerét, ami egy dob volt, és ez benne van a zongorajátékában is, állítja Temesi, aki úgy örült az énekórának, mint a tornának. "Ha én eljutottam a 3 perces számokból Bartókig, akkor talán másnak is sikerülhet."

A tisztelet halál

Dolgozott Bartók írásaiból, levelezéséből (két feleségével, gyerekeivel, Kodály Zoltánnal, Thomas Mann-nal vagy Sztravinszkijjal), édesanyja leveleiből, tanulmányozta zenéjét, rádióinterjúkat és persze monográfiákat is elolvasott. A könyvben Temesi bevallása szerint Bartók többet beszél, mint ahogy a róla kialakult képből ezt megszokhattuk.

_MG_0321.jpg

A regény igyekszik lerombolni a bálványt, hogy a helyébe egy személyesebb és megközelíthetőbb Bartókot helyezzen, ezért Bartókot először úgy látjuk, hogy négykézláb mászik a szobában, vállán egy kis cicával.
"A tisztelet a halála a dolgoknak, nem kell mindent és mindenkit tisztelni" - mondta Temesi, miközben szóból faragott szép nagy szobrot Bartóknak. Bár talán a tisztelet miatt nem írt a magánéletéről. "Nem lehetséges anélkül írni, hogy ne idéznénk meg a szellemét".

Ez azt jelenti, hogy találkozott olyan morális kérdésekkel, amelyek következtében bizonyos dolgokat nem írt meg? "Volt öncenzúra. Bartókkal és mással kapcsolatban is. Vannak magánéleti részletek, amik nem tartoznak a széles közönségre. Hemingwaynek erre volt mondása: a saját szarmérődtől függ. Valamiről nem szólhatok. Olyasmiket adna hozzá, amin csámszogni lehet, de nem kell. Vannak szemérmesebb írók, akik nem írnak meg bizonyos dolgokat, én ilyen vagyok".

Az író vére

"Ez nem egy dokumentumregény, inkább áltényregény, és bár dokumentumregénynek mutatja magát, valójában nem az. Életrajzi tényeken alapuló könyv, nevezzük lélekrajznak" - állítja Temesi. 110 fejezetből 85 Bartókról szól, 25 egy bizonyos életrajzíróról, akinek "se munkája, se élő szerelme, se semmije az ég adta egy világon, külsőzik valahová és ír a végén a barátairól, akik majdnem mind meghaltak". Az életrajzírót nem nehéz azonosítani Temesivel.

"Az olvasók két dologra nagyon vevők: a tényirodalomra és az írók vérére. Itt mindkettőt megkapják" - állítja Temesi. A jelentős méretű könyv három szálon játszódik: egy magyarországi rész sok utazással, az amerikai időszak, illetve az életrajzíróról szóló fejezetek. Mindegyiket külön jelzéssel látták el. Az életrajzírót Élnek hívják, és természetesen nagyon hasonlít Temesire az alakja, ami nem is meglepő, hiszen az író korábban is elmondta már sokszor, hogy ő bárkiről és bármiről írhat, mindig magát is írja. Élnek sokáig a beatzene határozta meg életét, de ma már se szerelme, se munkája, épp ezért élete sincsen. Temesi ezzel azonosítja magát.

Fibonacci a szerkezet

"A szerkezetet mindig lerajzolom. A Bartók például hajó formájú volt: én leírtam neki a szerkezetet, egy barátom megrajzolta. Az aranymetszésnél a regény megfordul, mint a fehér bálna, megmutatja magát, hogy milyen nagyszabású. Volt olyan regényem, aminek szőnyeg, volt, amelyiknek sárkány formája volt. Bartóknak is volt egy sárkány formájú műve" - mondta Temesi, aki harminc éve készült a regényre.

_MG_0311.jpg

A Porban a Zenénél már találkozhattunk ide is vonatkozó részletekkel, de a könyvet 14 hónap alatt írta meg. Temesi a szerkezetek leleményes ura, ezt a Por óta tudjuk, ami a Híd mellett a fő műnek tekinthető a pálya eddigi részén. Előbbi egy komoly szótárregény abból a korszakból, amikor a magyar irodalom a lehető legélesebben a történetmesélés felől a nyelv felé fordult: ekkoriban jelent meg Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című munkája, valamint Nádas Péternek az Emlékiratok könyve című regénye. A Híd a tarot jóskártya lapjainak szabályszerűségeit követi. Ennek a regénynek a szerkezete Fibonacci-számokra épül, ahogy Bartók munkái is: "Ha Bartóknak jó volt, akkor nekem is jó lesz". Zeneileg és építeszetileg is felépíti a regényt, ami lehet persze szótárforma, tarot jóslás, vikingjóslás, titkos kínai hadicsel, belül mindegyik az aranymetszés szabályai szerint épül fel.

Az írásról úgy beszélt Temesi, mint egy olyan, szinte szakrális folyamatról, ami folyamatosan veszi át a hatalmat az író felett. A szöveg az úr, ezért az egyetlen pillanat, amikor Temesi képes uralkodni a szöveg felett, az írás elkezdése: "Én akkor indulok el, ha tudom az utolsó regényt. A thrillert azt fordítva írják: kitalálják, mi a vége, és visszafele írják meg. A regény az utolsó és első mondat közötti szöveg, ezért utolsó mondat nélkül bele sem kezdek". 

Elrontottuk

"Nekünk ő a legnagyobb magyar. Ezt azért mondom, mert Kossuth Lajos legnagyobb ellenfele mondta Széchenyiről, hogy ő a legnagyobb magyar, ebbe meg is nyugodhatunk, de az a helyzet, hogy Bartókról a világ mondja azt, hogy a legnagyobb magyar. Azért az nem ugyanaz. Nekünk az ő személye, az ő műve, a kulturális öröksége az, amit legjobban a világ kultúrájához tudtunk adni, és persze az atomfizikusokat ne említsük most. Valamit itt nagyon elrontottunk, amikor Bartók elment" - mondja Temesi, akinek tervei között szerepel a Bartók-regény hangoskönyvként történő megjelentetése, amit ő olvasna és énekelne fel, valamint forgatókönyvet is ír a történetből. Most megírja a regény keletkezéstörténetét, ahogy a Pornál is tette.

24 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr554654005

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

McKinney 2012.08.04. 17:32:17

valamit tényleg, és el van rontva azóta is; miért került le pl. Bartók, Adyval együtt, a magyar bankjegyekről, nem elég jók, vagy mi?

Megfigyelo 2012.08.04. 18:50:54

@McKinney: Mert most olyanok vannak hatalmon, akiket Ady és Bartók gyúlöltek volna -- mint ahogy ők is gyűlölik Ady és Bartók szellemát, legfeljebb nem merik ezt bevallani (vagy fel sem fogják),

Lotterfeld Boholy · http://www.boholy.blog.hu 2012.08.04. 19:17:50

na de ha tényleg összeolvasott mindent, miért nem tudja, hogy az idézett mondatot pont nem edmund hillary mondta?

mizant21 2012.08.04. 19:24:58

@Lotterfeld Boholy: miért nem lehet csak annyit írni, hogy az adott mondat nem hillarytől, hanem valaki mástól származik. miért kell ez a személyeskedő, fikázó él? ráadásul még annyit sem teszel meg, hogy megírd, hogy akkor mi az idézet forrása...

Frau Farbissina 2012.08.04. 19:44:24

Ha valaki nem hinné, ez a képtelenség valóban benne van a regényben, hogy az életmű 3 óra 40 perc. Nem tudom, mi lehet ennek az oka (a 3.5 Gb mp3 sietős átszámolása mondjuk...) de nehezemre esett olvasni a könyvet, miután ezzel az adattal találkoztam. Sőt addig is. Vannak benne fantasztikusan érdekes részek - amiket nem Temesi írt.
Egyébként a 25 önéletrajzi fejezet önállóan egy egész jó regény lett volna.
Bár abban is vannak ilyenek, hogy "Azt álmodtam, hogy élek, aztán felébredtem." Brrr....

trance_girl 2012.08.04. 20:18:47

épp arra gondoltam, hogy megveszem, amikor odaértem, hogy "keményen beleírta magát az író, például a Magyar Nemzettől történő kirúgását". get da fuk outta here!

Ötperces Nickregisztráció 2012.08.04. 20:35:23

"Misztikus nemzeti elkötelezettségének a Temesi-fejezetekben is tanújelét adja a szerző, közvetlen hangon és nyers napi politikai modorban. Ha vöröset lát – és gyakran lát vöröset –, tüstént nekilát elzsolozsmázni a „nemzeti oldal” szokványos szidalomkészletét, bosszút lihegve ostorozza Gyurcsányt, komcsizik-trianonozik, ha kell, ha nem, közben viszont örül, hogy ismét magyarok vannak uralmon Magyarországon stb. A humor fegyverét is beveti: Belgrádot „az ideiglenesen rác megszállás alatt lévő Nándorfehérvárként” aposztrofálja (558. o.). Az ilyen misztikus-nemzeti pillanatokban (sok van belőlük) gyakran javít nyelvhelyességi és stiláris mélymerülési rekordokat is: „Imára kulcsolt kezeidben dobban a lovakat áldozó magyarok vére”, írja regénybeli alakmásáról a 323. lapon.

Hát, lelke rajta.

A baj csupán az, hogy a Temesi-fejezetek politikai elfogultságai a Bartók-fejezetekbe is átszivárognak: hol tapintatosan, hol durvább módon, de több fontos vonatkozásban Bartók eltemesiesítése folyik a könyvben. Az Életrajzoló úgy kerülgeti a Bartók-életrajz „ballib”-gyanús momentumait, mint keresztény-nemzeti macska a multinacionális Whiskast. Bartók ezerkilencszáztizenkilences szerepvállalását elbagatellizálja, a katolikus egyházzal való erkölcsileg és politikailag motivált szakítását nem elemzi, az 1920-as Hubay-féle lehazaárulózási ügyet meg sem említi, a Corvin-koszorú átvételének demonstratív célú elmellőzésére nem tér ki, a Thomas Mann-nal közösen és elvi egyetértésben elszabotált Hóman Bálint-fogadás epizódjának nem juttat teret elbeszélésében, a zsidótörvények kapcsán tanúsított bartóki magatartást nem rajzolja bele hőse profiljába és így tovább és így tovább. És végül: végigtótozza, végigoláhozza és végigrácozza annak a Bartóknak az életrajzát, aki kora közízlésével és előítéleteivel dacolva érett fővel már következetesen a „szlovák”, a „román” és a „szerb” jelzőket használta, a más népek iránt érzett megbecsülése és, igen, szeretete jeleként.

Temesi így találkozott végül a világnagysággal. Mégpedig ezúttal sikerrel: bejutott a sírhoz, így aztán a Bartók, az ő ízlése és elfogultságai mentén kihantolt és fiktív életre keltett Bartók őrá, az Életrajzolóra hasonlít és az ő nyelvén beszél. Remélhetőleg megértik egymást."

mozgovilag.com/?p=5619

is 2012.08.04. 20:55:50

A 3 óra 40 perc tényleg fájó. Ha Temesi itt megnézi, látja, hogy mennyivel több hu.wikipedia.org/wiki/Bart%C3%B3k_B%C3%A9la_m%C5%B1veinek_list%C3%A1ja. A 6 vonósnégyes + 3 zongoraverseny + 2 hegedűverseny + Concerto + Kék szakállú + Zene, ha csak átlagban 20 perccel számolom, az már több, mint 4 óra. Bőven 10 óra felett lesz a helyes szám, csak az érett művekből.

is 2012.08.04. 20:59:50

@trance_girl: @Ötperces Nickregisztráció: magam is éppen elgondolkodtam rajta, de most már nekem is elment a kedvem tőle. Bartók-regényben Gyurcsányozás és komcsizás? uramatyám.

Jenyei 2012.08.04. 21:55:27

Plusz gatyaváltás - mint rendszerváltás. Jó párszor.

Csubakka Mrozsek · http://orulunkvincent.blog.hu 2012.08.04. 22:37:38

lehet hogy félre értettem, de a 3 óra 40 perc nem Temesi zenei termése?

amúgy olvasom a könyvet, még az elején tartok, eddig nem para. legalábbis a Bartókos részek rendben vannak, az ami az íróról szól pedig kezelhető..

Csubakka Mrozsek · http://orulunkvincent.blog.hu 2012.08.04. 22:38:20

@Jenyei: a gatyaváltás - rendszerváltás kifejezetten tetszik : )

McKinney 2012.08.04. 23:16:33

@Ötperces Nickregisztráció: kösz a linket, azt hiszem a könyvet kihagyom...

Venyigeszu 2012.08.05. 00:03:23

" "Én akkor indulok el, ha tudom az utolsó regényt. A thrillert azt fordítva írják: kitalálják, mi a vége, és visszafele írják meg. A regény az utolsó és első mondat közötti szöveg, ezért utolsó mondat nélkül bele sem kezdek". "

Bennem van a hiba, vagy ennek tényleg nincs értelme?

krüger 2012.08.05. 00:15:31

@Megfigyelo: Mert a komcsi időkben, amikor az 500-ason Ady volt, akkor ugyebár imádták Ady szellemét, igaz?

Venyigeszu 2012.08.05. 00:27:17

Hálás vagyok a beleolvasás lehetőségéért.
Megkímélt egy felesleges kiadástól.

sarkanyfuarus 2012.08.05. 00:44:02

@Venyigeszu: Ez tényleg érthetetlen rész volt, bár látszik benne a törekvés, hogy valami nagyon okosat mondjon...

Alternatív 2012.08.05. 01:27:36

A hetvenes években a "Látom nekem kell lemennem" idején még ígéretes tehetség volt. Kár, hogy így elborult.

wilson77 2012.08.05. 02:48:32

Kedves Nemzet!
Ez az ember egy barom.
-wilson

B. Bíró 2012.08.05. 08:48:27

Felnőtt fejjel olvastam a Port, nagyon tetszett, annyira, hogy meg is vettem gyorsan minden Temesit, Hídat, Pestet, Kölcsön időt, mindent.

És valami elképesztő, hogy mennyire unalmasan önismétlő Temesi. Mennyire nincs még egy témája azon kívül, hogy ő mennyire kivételesen jó fej, aki egyszerre egy nyelv-és egyéb zseni, ugyanakkor kiváló sakkozó, de keménykezű vagány is, aki nagyon bír inni, de aztán nőt meg annyit baszott meg, amennyit el sem lehet mesélni.

Ja igen, ezen kívül történt vele egy egészen kivételes, megismételhetetlen dolog: egyszer meghalt egy hozzá nagyon közel álló személy.

Na, szóval bementem a könyvesboltba, beleolvastam a könyvbe, és megállapítottam: ja, ezt már olvastam.

B. Bíró 2012.08.05. 08:51:58

nem szoktam grammarnáciskodni, csak ezen az oldalon: katasztrófa, miért nem olvassa el valaki közlés előtt. Valaki már írt előttem egy értelmetlen mondatról, de a Kossuth Lajosos mondta megértéséhez is kellene egy vessző.

dobcsek 2012.08.05. 11:09:58

tavaly olvastam a Pestet, fura módon, nem a Porral kezdtem, bár édesapám azt ajánlgatta nagyon, de nem bántam, élvezhető volt nagyon. a Port még elolvasom mindenképp, eleve, mert a "keletkezésregény" után már tényleg érdekel, másrészt Szegedhez ezer szállal kötődöm, de a Bartóktól most megijedtem, olvasva a cikket és a kommenteket (bár valahol várható volt ez az irány..)

csorsza 2012.08.05. 11:36:25

Az interjú alapján űgy tűnik, ennek az embernek Bartók csak ürügyként szolgál, h magáról írhasson...
Azért majd elolvasom...

Kétrét 2012.08.05. 13:27:36

Úgy háromszáz oldal elolvasása utáni szubjektív véleményem: azok voltak a legérdekesebb részek, amiket Székely Júlia könyvéből idézett szó szerint. De ez már ott van a polcomon, egyébként kb. ötöd olyan hosszú, mint ez. Engem érdekelt volna, kik tanították Bartókot, gondolom ez része minden tisztességesen megírt életrajznak, ezt a szerző kb. 1-2 mondattal intézi el.
Ismétlem, ez szubjektív vélemény, lehet, hogy másnak tetszeni fog, senkit se akarok lebeszélni róla.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...