Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu

Olvass!

KönyvesBlog

75 éves a Hobbit

2012. szeptember 27. m.anna
Tolkien festménye a Hobbithoz


J.R.R. Tolkien: A hobbit

Európa Könyvkiadó, Budapest, 316 oldal, 2465 Ft

75 éve, 1937. szeptemberében jelent meg először J.R.R. Tolkien meseregénye, A hobbit. A nyelvészprofesszorként dolgozó Tolkien azóta legendássá vált módon, egy hirtelen ötlettől vezérelve írta le a történet első mondatát egy dolgozat hátlapjára: „In a hole in the ground there lived a hobbit." „Volt egyszer egy földbe vájt lyuk, abban élt egy hobbit.(babó)". Bár maga a szerző sem emlékezett pontosan, melyik évben történt mindez (valamikor 1930 körül), az biztos, hogy hosszú időn keresztül gondolkodott azon, ki lehet ez a hobbit, és miért él egy földbe vájt lyukban.

Rengeteget mesélt a fiainak esténként, a különböző Mikulásos, goblinos és tündés történetek közé pedig lassacskán beszűrődtek Zsákos Bilbó csodálatos kalandjai is. A történet egyes fejezeteit az oxfordi Inklingek gyűlésein is felolvasta, a kézirat kezdetleges példányát pedig megmutatta legjobb barátjának, C.S.Lewis-nak és egyik tanítványának, Elaine Griffiths-nek. Mindez 1932-ben történt, majd a még csak vázlatosan befejezett regény egy kis időre íróasztalfiókba került.

1936-ban Griffiths visszalátogatott Oxfordba egy barátjával, aki az Allen&Unwin kiadónál dolgozott. Bemutatta neki Tolkient, és kiadásra javasolta A hobbitot. A kézirat a kiadó vezetőjéhez, majd első próbaolvasóként annak tíz éves fiához került, és mindegyiküknél nagy sikert aratott. Tolkien kidolgozta a történet végét, és 1937-ben megjelent a regény első változata, a szerző saját grafikáival és térképeivel díszítve, paperblack nyomásban, 1500 példányban. A kiadó nagy figyelmet fordított a promócióra, az első kritikai és olvasói visszajelzések pedig egyöntetűen pozitívak voltak. A kritikusok külön kiemelték, milyen okos és összetett szerkezetű mese A hobbit, milyen ügyesen olvasztja egybe az északi népek regéiből (főként Edda), angolszász hagyományokból és modern irodalmi előzményekből ismerős szimbólumokat, neveket, helyszíneket, és alkotja meg saját külön világát.

000 SAPA970203189970

A hobbit és a Gyűrűk Ura

Tolkienről lassan mindenki tudja már, hogy hamarabb kezdett nyelveket, mint történeteket írni: már gyermekkorában nyelveket talált ki játszás közben a testvérével. Később, az első világháború alatt kezdett meséket, magánmitológiát gyártani a saját szórakozására, ami, némi átdolgozás után Az elveszett mesék könyvébe, sok eleme a Szilmarilokba is bekerült. Az írónak rendes, megbecsült, polgári foglalkozása és hivatása volt, írni és mesélni csak szórakozásból kezdett: az Inklingek gyűlésein, kandallótűz mellett olvasgattak fel egymásnak régi meséket, mondákat, saját szerzeményeket. Persze három kisfia is érdeklődve hallgatott minden külön nekik szóló esti mesét, leveleket a Mikulástól, vagy Kóborló kutya varázslatos kalandjait. A hobbit története végül „valódi" írót formált Tolkienből, a kiadója pedig számított a folytatásra. Felmerült a lehetőség, hogy A hobbitot beemelje és összefonja az addig megírt történetek rendszerével. A regény második kiadásában eszközölt némi vátloztatást Szméagol alakján, aki jóval elkeseredettebben küzd a gyűrűért, és megátkozza a tolvaj Zsákos Bilbót: ez a történetszál vezet át a napsugarasabb, meseszerűbb A hobbit történetéből a Gyűrűk ura zordabb, mágikusabb, mitikusabb, összetettebb cselekményéhez.

Mivel Magyarországon először A hobbit jelent meg (1975-ben, a Móra kiadó gondozásában), a fordítónak, Szobotka Tibornak egy teljes világot kellett magyarul tolmácsolnia. A babó címmel megjelent kötet kifejezései a regénynek megfelelően gyerekesebbek, mesésebbek, mint az 1981-es, Göncz Árpád által magyarra ültetett A Gyűrűk ura nyelve. Ez a különbség a kritikai kiadással és az Európa kiadó újrafordításával eltűnt, de érdemes elolvasni Szobotka értő 1975-ös verzióját is, hiszen az apró különbségek nem rontanak a fordítás minőségén (sőt: itt-ott jobban passzolnak a regény hangulatához).

Miért imádjuk?

A hobbit valóban egy összetett és bonyolult mű, ami ezer szálon kötődik mindenféle akadémikus és okos dologhoz, de egyszerű olvasóként (gyerekként) a következők tették ránk a legmélyebb hatást:

Martin Freeman alakítja Bilbót Peter Jackson adaptációjában

Bilbo Baggins. A jó öreg Bilbo. Kiismerhetetlen, furmányos hős, nem is hős, hanem valódi félszerzet. Tolkien olyan plasztikus és összetett figurát alkotott, aki egyszerre jó és ravasz, tévedni tudó, ám a saját hibáiból tanuló, önálló és különleges személyiséggel rendelkező személy. Bár vannak az írónak kétdimenziós, sablonos figurái, Bilbo a legjobbak közül való. Olyan valóságos, hogy látjuk a fénylő gombokat a hasán domborodó bársonymellényen, és halljuk, ahogy dohogva belapátol egy második reggelit.

Az egyszerre meseszerű, mégis furcsa történetvezetés. Bár Tolkien klasszikus elemeket használ fel A hobbitban, és egyértelműen valamilyen boldog vég felé halad a történet, mindig előrukkol egy-egy váratlan meglepetéssel. Gondoljunk csak a sasokra, vagy amikor Zsákos Bilbo átadja a drágakövet a tavi embereknek!

Az érzéki, plasztikus, ősi mesevilág. Mélységes rengetegben, tábortüzek mellett, hatalmas sziklák árnyékában, óriási csarnokok pattogó tüzű kandallója mellett játszódik a történet: Zsákos Bilbó és a törpök kalandjait mintha nem is olvasnánk, hanem szájtátva hallgatnánk egy pipázgató, bölcs öregember karosszéke mellett ülve. Nem tudunk olyan embert elképzelni, akit nem von be, olvaszt magába ez a bensőséges, otthonos, frissen sült cipó-illatú légkör, ami sokkal kedvesebb és melegebb a Gyűrűk ura óhatatlan fenségességénél.

A film

A Gyűrűk ura filmtrilógia óriási sikere után nyilvánvaló volt, hogy a stúdió elkészíti a folytatást. Felmerült Guillermo del Toro neve, ő azonban visszaadta a projektet, ami talán nem is baj: A hobbit így visszakerült Peter Jacksonhoz, aki 2011-ben kezdte meg a film forgatását. A rendező láthatóan nem bír elszakadni Tolkien világától, és az eredetileg kétrészesre tervezett mozi három részesre duzzadt. Az első bemutató ez év decemberében lesz, a filmből pedig több előzetes is megjelent. Mi legjobban a törpök énekét szeretjük, ami már előrevetíti, milyen nagyszabású és heroikus filmet várhatunk a rendezőtől. Méltó ajándék a születésnapos Zsákos Bilbónak!

A bejegyzés trackback címe:

http://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr774806148

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.