Olvass!

KönyvesBlog

A magyar Bond megmenti a Dunai Konföderációt

2012. november 23. Rostás Eni

Pintér Máté - Pintér Bence: A szivarhajó utolsó útja

Agave Könyvek, Budapest, 2012, 240 oldal, 2533 Ft

 

Az ifjúsági kalandregény fehér holló a hazai könyvpiacon, főleg, ha egy alternatív múltban játszódik. A szivarhajó utolsó útja mégis szépen simul a piaci résbe. Pintér Bence és Pintér Máté első kötete a legjobb példa arra, hogy miért érdemes ápolni a filozófiafakton köttetett barátságokat. A regényben a pödrött bajszú magyar James Bond próbálja megmenteni nagyapja álmát, a Dunai Konföderációt, évtizedekkel a győztes 1848-49-es szabadságharc után. A csak névrokon szerzőpárossal beszélgettünk steampunkról, erős nőkről, és arról, hogy mi lett volna ha.

Miért pont a 19. század? Régen minden jobb volt?

Pintér Máté: Így van, ezt ilyen tömören meg is lehetne fogalmazni. Mindketten nagyon szeretjük ezt a korszakot.

Pintér Bence: A mindennapok és nagypolitika szintjén is nagyon kellemes korszak. Más minőség, mint ami manapság jellemző, van eleganciája. A régiónk és Magyarország szempontjából szintén egy izgalmas és szép periódus, de háttérként nem annyira érdekes. Mivel mindenképpen magyar szereplős, Magyarországon illetve környékén játszódó történetet szerettünk volna írni, kellett hozzá egy olyan háttér, ami már önmagában megállja a helyét.

Fleming, Chandler, Verne? Honnan merítettetek inspirációt?

PM: Flemingből különösebben nem, én konkrétan semmit nem olvastam tőle, ennek ellenére láttam az össze James Bond-filmet. Vernét rengeteget olvastam, Chandlerről pedig azt szoktam mondani, hogy tőle tanultuk meg, hogyan kell leírni a sztorit. Akunyin is nagy kedvenc.

PB: Chandler és Hammett más műfaj, de eszméletlen jól írnak. Vagy például Robert B. Parker, aki szintén noirban utazik. Az alternatív történelemben nagyon nehéz előképet mondani, mert nem sok olyat olvastam, ami igazán jó lett volna. Van egy német szerző, Oliver Henkel, aki Németország alternatív történelmével foglalkozik mindenféle szemszögből. Ő például biztos jó lehet, csak németül nem tudok olyan jól olvasni.  

_MG_9516.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Kondor Vilmos?

PM: Abszolút példakép.

Célotok volt az ifjúsági regények piacán tátongó rést betölteni?

PM: Fenntartással kezeljük ezt az ifjúsági regény dolgot, mert annál azért több a robbanás, meg a vér.

Szerintetek kinek szól a könyv?

PM: Nekünk. (nevetnek)

Tehát írtatok egy könyvet magatoknak.

PB: Igen, de a megjelenés óta egyre inkább kiderül, hogy van erre közönség. Ami a Szivarhajóban unikális és érdekes lehet, az a világ, amit felépítettünk mögé. Pont most olvastam egy kritikát, amelyben az állt, hogy nem muszáj ismerni hozzá a történelmet, de nem árt. Akit felizgat a mi lett volna ha, vagy csak szereti a történelmet, az meg fogja találni ezt a regényt.

Szerintetek hogy nézne ki most a világ, ha minden úgy történik, ahogy megírtátok?

PB: Hát, azt majd megírjuk.

_MG_9533.jpg

Nincsenek nagy törések a könyvben, szinte észre sem lehet venni, hogy melyik fejezetet ki jegyzi. Mi volt a legnehezebb abban, hogy ketten dolgoztatok rajta?

PB: Amikor kitaláltunk valamit egyedül, amiről azt hittük, hogy nagyon jó ötlet, és utána a másik rávilágított, hogy miért rossz. Ugyanakkor ennek előnye is volt, mert így csak még jobb lett. Most nagyon erősen el kell gondolkodnunk a folytatáson, ahhoz képest, amit eddig terveztünk.

Mi az új terv?

PB: Ugrani fogunk az időben egy viszonylag jelentőset.

PM: Annyit szerintem elárulhatunk, hogy nagy hangsúlyt fog kapni a dunai gyarmatunk, Egyiptom.

Szeretnétek külön-külön is írni?

PB: Vannak olyan ötleteink, amik szerintem teljesen hidegen hagyják a másikat.

Bár egy férfi, Kossuth Csaba a főszereplő, és a műfaj is inkább férfias, mégis végig azt éreztem, hogy a könyvet a nők uralják.

PB: Visszaolvastam a régebbi írásaimat, és azt láttam, hogy mindig a férfi-nő főszereplőpáros dinamikával próbáltam dolgozni. De ez a nemzetközi színtérre is jellemző, például az olyan sorozatokban, mint a Dr. Csont, vagy a Castle, szintén van egy férfi, és van egy adott esetben erősebb női karakter. Szerintem ez nagyon jól működik. Volt egy karakter - aki végül nem került be a regénybe – és akinek kapcsán Máté megjegyezte, hogy milyen jól lefestettem a barátnőmet. Én meg mondtam, hogy szerintem inkább a nagymamámat.

PM: Ismerünk erős nőket, de azért senki nem lövöldöz, meg robbantgat a közelünkben. (nevetnek)

_MG_9541.jpg

A sztori eredetileg Bencéé. Máté, soha nem érezted magad háttérbe szorítva?

PM: Nem különösebben, szerencsére nem küszködöm ilyen kisebbségi komplexusokkal.

PB: Máté fokozatosan épült bele a munkába, míg végül már ketten dolgoztunk.

PM: Szerintem ez valahogy úgy indult, hogy én ajánlottam egy novellát Bencének, ő meg egy könyvet nekem. Egyébként egy olyat, amit az ellenségemnek sem biztos, hogy ajánlanék. Nagyon szeretem, csak nem egyszerű feldolgozni.

PB: Mi volt az? (nevet)

PM: Philip K. Dick VALIS-a.

Bence, könnyű volt kiengedni a sztoridat a kezedből, és hagyni, hogy egy másik ember is belenyúljon?

PB: Három történetről van szó. Volt egy, amit megírtam, és annak volt egy előzményötlete. Csak két mondat, amit akár képregényben is meg lehetne csinálni. Valahogy úgy alakult, hogy Máté írt egy fejezetnyi részt ehhez az előzménytörténethez, ami nekem nagyon tetszett. Miután abból kész volt egy adag, közösen eldöntöttük, hogy ennek kellene még egy előzmény. Ezt írtuk meg most.

Több kritikában is steampunk regényként hivatkoznak a könyvetekre. Mit szóltok ehhez?

PM: Bőven pakoltunk bele steampunk elemeket, de azért nem ez mozgatja az egészet.

PB: A steampunk a korból is adódik, de próbáltunk létező dolgokat belevinni, és inkább egy kicsit korábbra behozni őket, mint ahogy eredetileg megjelentek.

Miközben olvastam, végig az járt a fejemben, hogy ki játszhatná a fiatal Kossuthot a vásznon, sőt az akciójelenteknél még a vonósokat is hallani véltem a háttérben. A könyv elég komplex forgatókönyv-alapanyag lehetne. Mit szólnátok egy filmhez?

PM: Nagyon örülnénk neki, amennyiben nem Csányi Sándor játszaná Kossuth Csabát. Én annak nem örülnék, ha ez egy magyar film lenne, kiindulva például az Európa Expresszből és hasonló akciófilmekből.

PN: Tekintve, hogy az egyik legdrágább CGI-os megoldás a Sacra Coronában volt, és az hogy nézett ki, csak akkor látnék benne fantáziát, hogyha az ehhez illő költségvetéssel meg lehetne valósítani, hiszen itt felrobban például egy zeppelin. Ez Magyarországon jelenleg nem reális.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr544921595

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A magyar Bond megmenti a Dunai Konföderációt 2012.11.26. 09:21:01

Fenntartással kezeljük ezt az ifjúsági regény dolgot, mert annál azért több a robbanás, meg a vér. Interjú.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.