Olvass!

KönyvesBlog

Arany János tabletre költözött

2013. december 28. valuska

diploma_hatter-01.png

Az irodalom internetre költözése és népszerűsége nem meglepetés egyáltalán, az már annál inkább, hogy milyen remek ötletekkel állnak elő. Előbb Nyáry Krisztián szakította szét az internetet szerelemtörténeteivel, majd a Microsoft épített egy kampányt Petőfi és Arany levelezésére, végül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem végzős hallgatója, Czémán Zsófi készített alkalmazást tabletre Arany János balladája, a Hídavatás a tanítására. Bemutatjuk a segédeszközt és beszélgetünk a tervezővel.

Milyen szakon végeztél? Miért választottad ezt diplomamunkádnak?

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) végeztem média design, illetve design- és vizuális művészettanár szakokon. Ami a diplomámat illeti, abban kezdetektől biztos voltam, hogy a két szak tudását és tapasztalatait egyesítve szeretnék létrehozni valamit, így alakult ki elsőként az irányvonal, hogy interaktív oktatási segédanyagot tervezzek.

Hogy miért éppen az irodalom lett a téma és nem mondjuk művészettörténet vagy a matematika, tulajdonképpen személyes érdeklődésből fakadt. Kihívást láttam abban, hogy egy lineáris szöveget hogyan lehet interaktív rendszerbe illeszteni úgy, hogy ne vesszen el az olvasás élménye, mégis kihasználja az új felület adottságait és érdekes legyen.

Mi volt az alapvetésed, amikor kitaláltad, hogy egy ilyen Arany János-os alkalmazást tervezel?

Rengeteg irodalmi alkotásban gondolkoztam, sokáig egyértelműen kortárs magyar irodalmat szerettem volna feldolgozni, műnem szempontjából felmerült dráma és epika is. De lassanként rájöttem, hogy a legegyszerűbben akkor lesz a projektből oktatási anyag, ha a kötelező irodalomból szemezgetek. Azon belül is olyan művet kerestem, melynek értelmezése nem könnyű, a sorok között sűrű információréteg lapul, amelyet könnyedén elő lehet hozni egy interaktív alkalmazás segítségével. Így jutottak eszembe Arany balladái, azon túl, hogy én magam is nagyon szeretem őket és szívesen foglalkoztam a témával.

IMG_0801.jpgCzémán Zsófi

Miből állt a tervezési folyamat, mik voltak a legfontosabb céljaid?

A tervezést fél éves elméleti kutatómunkával kezdtem, két aspektusból jártam körbe a témát, ezek eredményeit végül a két szakon beadott szakdolgozataimban írtam le. Az egyik kérdéskör az adaptálás problémája volt: hogy lehet egy verbális narratívát vizuális médiumba átültetni, ennek milyen hatásai, buktatói és változásai lehetnek, mitől lesz jó egy adaptáció. Ez a téma, mint tervező segített az applikáció létrehozásában. A másik fontos téma a pedagógiai aspektus volt: milyenek a mai digitális generáció olvasási szokásai, miben változtak az előző generációkhoz képest, mit olvasnak, hogyan, mi érdekli őket, mit tudnak kezdeni egyáltalán egy XIX. századi verssel? Ez a kutatás pedagógusként volt fontos előkészítés.

Végeredményben a cél egy olyan alkalmazás tervezése volt, amely az internet világában felnőtt nemzedéknek is érdekes lehet, mégsem nyomja el a kiindulópontjául szolgáló irodalmi szöveget túlzó vizuális tartalommal, hanem segít megmutatni, miért lehet érdekes ma is a ballada. Egy olyan felhasználóbarát rendszert akartam kiépíteni, amelyben könnyű eligazodni, a felhasználó mindig ahhoz az információhoz jut hozzá, ami tényleg érdekli a versről, mindezt igényes köntösben.

Arany János Balladák applikáció tesztelés from Zsófi Czémán on Vimeo.

Egyeztettél magyartanárokkal? Egyáltalán: a tanároknak vagy a diákoknak hasznosabb ez?

Természetesen igen, két magyartanár is aktívan segített a tervezésben. Az elemzés szövegét Mátrai Diánával írtuk, aki egyébként dramaturgként tevékenykedik, a feladatokban pedig Korda Eszter működött közre, Ő jelenleg is gyakorló magyartanár a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban.

Alapvetően úgy terveztem az alkalmazást, hogy az egyéni felhasználónak tanári segítség nélkül is élvezhető legyen. Ettől függetlenül a tanárok számára is ugyanolyan hasznos eszköz lehet, ahogyan egy tankönyv is lehetővé teszi az egyéni tanulást, mégis segíti a tanár munkáját. Ebben az esetben interaktív felület segítségével könnyebben felkelthetik a diákok érdeklődését, hatékonyabbá tehetik a tanulást, ha bevonják az alkalmazást az órai folyamatba, vagy az otthoni munkába. Ezen kívül kifejezetten a tanár munkájára gondolva fejlesztettem ki egy kollaboratív részt, ahol a felhasználó feladatokat oldhat meg, ezzel hozva létre a saját versértelmezését. Ezt utána könnyedén meg is oszthatja akár a tanárral, osztálytársaival, vagy bárkivel e-mailen, facebook-on vagy ahogyan szeretné.

 Ez egy oktatási segédanyag? Mik a legfontosabb jellemzői?

Műfaj tekintetében ennél tágabban is megfogható az applikáció, lehet interaktív tankönyv, feladatgyűjtemény, de ismeretterjesztő anyag bárkinek, akit érdekel Arany balladáinak világa; tulajdonképpen attól függ, milyen céllal használják. A digitális technológiának köszönhetően sokrétűen tágítható az alkalmazás funkcióinak köre.
Legnagyobb előnyét igazából abban látom, hogy nem szorítja be a felhasználót egy lineáris keretbe, ahol végig kell olvasni egy hosszú szöveget a műről, még akkor is, ha az illetőt csak egy kis részlet érdekli. Itt maga a vers a kiindulópont, bárhol merül fel kérdés az olvasóban, oda kattintva rögtön meg is találhatja a választ.
Magát a prototípusban feldolgozott balladát (Híd-avatás) is kiszakítottam a szokványos olvasási metódusból: a hídon végigsétálva olvashatjuk el a verset, vagyis anélkül, hogy bárminek utánajárnánk, implicit módon rögtön megtudjuk például, hogy a Margit-híd avatása kapcsán írta Arany a művet. A hídon láthatunk korabeli fotókból karaktereket, akik a versben is ábrázolt figurákra engednek asszociálni, de őket is szabadon változtathatjuk. Ez az egyetlen és meghatározó vizuális elem az alkalmazásban. És természetesen hallgathatunk zenét, találunk rím-vizualizációt, nézhetünk filmrészleteket, elolvashatjuk az újságcikkeket, amelyek Arany Jánost inspirálták, stb. Minden releváns információt összegyűjtöttünk, amely érdekes lehet a mű kapcsán.

Hány évesek, milyen előképzettségűek tudják ezt a legjobban hasznosítani?

A tervezés során elsősorban a 16-17 éves korosztályra koncentráltam, akik éppen az iskolapadban tanulják Arany balladáit.

Közben persze magamra és a hozzám hasonló érdeklődésűekre is gondoltam, akik már kikerültek a gimnáziumból, nem az a hivatásuk, hogy irodalommal foglalkoznak, de érdekli őket a téma, viszont arra nincs idejük, hogy napokat könyvtárban töltsenek egy-egy mű után kutatva. Ez az alkalmazás lehetővé teszi, hogy bárki könnyen elérhető formában, jobban vagy kevésbé beleássa magát a versekbe.

Mit gondolsz, hosszú távon mikor épülhet be egy ilyen alkalmazás szervesen az oktatásba?

Azt gondolom, már régen be kellett volna épülnie. A saját tanítási tapasztalataimból, illetve a tesztelés eredményeiből kiindulva nem látom túl rózsásan a helyzetet. A prototípus célcsoportnak való bemutatása során volt megdöbbentő, hogy mennyire motiválja a fiatalokat egy ilyen kezdeményezés, mennyire alapvetőnek tartanák. Ők maguk mondták, hogy semmi kedvük tankönyveket cipelni, mennyivel jobb lenne ebből tanulni.
Vagyis, ha a diákokat nézzük, ők teljesen készen állnak arra, hogy ilyen eszközök részét képezzék az oktatásuknak. Az más kérdés, hogy a pedagógusok, illetve a tankönyvpiac mit tud kezdeni egy ilyen kezdeményezéssel.

Láttál olyan alkalmazásokat a világban, amik szintén irodalmi műveket dolgoznak fel, és szívesen ajánlanád mindenkinek?

Amit konkrétan a szakdolgozatomban is elemeztem: az Ottlik Géza Hajnali háztetők című kisregényét feldolgozó sétaalkalmazás, ami szintén a MOME berkein belül készült. Hasonló városi tér és regénytér összekapcsolására épül Dublinban a James Joyce regényét feldolgozó Walking Ulysses. De olyan irodalmi applikációra is van példa, amelynek szövege kifejezetten erre a felületre íródott: The Silent History.

A bejegyzés trackback címe:

http://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr645701400

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.