Olvass!

KönyvesBlog

Jo Nesbø már egyenesen a vászonra ír

2015. május 06. Kiss Orsi

A Vér a havon már azelőtt híres volt, hogy az olvasók zöme kézbe vehette volna a könyvet. A Warner Bros. ugyanis idejében kapcsolt, villámgyorsan megvette a filmjogokat, a projekttel kapcsolatban pedig azóta legtöbbször Leonardo DiCaprio nevét emlegetik, aki meg nem erősített hírek szerint producerként és színészként is részt vehet a készülő filmben. Jo Nesbø a Könyves Magazinnak adott tavalyi interjújában azt mondta, hogy a Police után egy időre jegelni szeretné Harry Hole figuráját, és önmagában is megálló köteteket ír. Azóta már olvasható magyarul A fiú (ITT írtunk róla), a könyvfesztiválra időzítve pedig megjelent a Vér a havon is.

Utóbbi egyszusznyira olvasható, a jellegzetes nesbøi írásnyomokat részben magán viselő regény, melynek hőse egy Olav Johansen nevű bérgyilkos. Saját bevallása szerint alkalmatlan mindenre („nem tudok feltűnésmentesen vezetni, puha vagyok, mint a vaj, túlságosan könnyen szerelembe esek, amikor dühbe gurulok, elveszítem a fejem, és csapnivalóan számolok”), kivéve egyet: megbízhatóan öl embereket. Ez igaz is mindaddig, míg főnöke, a hetvenes évek oslói alvilágában jelentős érdekeltséggel bíró Hoffmann ki nem jelöli számára a legújabb célpontot, aki nem más, mint Hoffmann felesége, a gyönyörű Corina. Olav ettől a ponttól kezdve önállósítja magát, és cselekedetei nagyjából annyira kiszámíthatatlanná válnak, mint egy gellert kapott golyó röppályája egy koporsókkal teli fagyos norvég altemplomban.

Jo Nesbø 2015. május 9-én 17 órától dedikál az Allee Bevásárlóközpontban található Libri Könyváruházban.

Jo Nesbø: Vér a havon

Fordította: Petrikovics Edit, Animus Kiadó, 2015, 192 oldal, 2533 HUF

 

A fiú című regény sittes, heroinista antihőse után a Vér a havonban megint a rosszfiú vonalat viszi tovább Nesbø, de ez csak azokat lepheti meg, akik nem olvasták elég figyelmesen a Harry Hole-széria darabjait. Nesbø ugyanis szeret játszani az olvasóival, és szereti azt játszani, hogy központi karaktere a jófiú. Olvasóként rávesz minket arra, hogy azonosuljunk vele, neki drukkoljunk, miközben apránként ráébreszt minket, mekkora tévedésben is vagyunk. A Vér a havon antagonistájával annyiban más a helyzet, hogy itt már rögtön az első bekezdésben kiderül, hogy egy gyilkossal van dolgunk.

Nesbø ugyanakkor hősének olvasói szempontból szokatlan oldalát domborítja ki: a Vér a havon bérgyilkosa ugyanis hiába egy menetrend szerinti halálosztó, Nesbø narrációjában mégis egy gyakran lírai hangokat megütő, szerethető és egyben sebezhető férfi képe bontakozik ki. Hiába ő az, aki közvetlen közelről golyót ereszt áldozatai fejébe, ha ezzel egyidejűleg ő az is, aki a metrón egy sánta, süketnéma boltoslány fülébe suttog szerelmes szavakat, szobája magányában a halálról filozofál, és diszlexiás létére rengeteg könyvet olvas.
Nesbø tökéletesen tisztában van azzal, hogy minden a tálaláson múlik. Ha van trükk, akkor nála ez az, ráadásul a Vér a havonban saját maga osztja meg a receptet, amikor hőse egyfajta alternatíváját kínálja a Nyomorultaknak:

„Nem hittem el, hogy Jean Valjean kenyeret lopott, és emiatt kellett bűnhődnie. Meg voltam róla győződve, hogy Victor Hugo félt, az olvasók nem fognak a főhősnek szurkolni, ha elmondja az igazságot. Azt, hogy Jean Valjean megölt valakit. Hogy gyilkos volt. Jean Valjean jó ember volt, úgyhogy akit meggyilkolt, minden bizonnyal megérdemelte. Igen, így történt. Jean Valjean olyasvalakit ölt meg, aki valami rosszat tett, és fizetnie kellett érte. Ez a kenyérlopás egyszerűen bosszantott. Ezért átírtam a történetet. Jobbat csináltam belőle.”

A fenti idézetből is látszik, hogy Nesbø prózája ezúttal sokkal szaggatottabb, mondatai egyszerűek, leírásai tömörek, párbeszédei viszonylag rövidek és pörögnek. Talán eddig ez a legfilmszerűbb regénye, olyan, mintha egyből vászonra írta volna, és végig az munkált volna benne, hogy az egyes jelenetek hogyan mutatnak majd hús-vér színészekkel. Talán ez lehet az oka annak, hogy a narrátori hang időnként megbicsaklik és hiteltelen (most komolyan: ki hiszi el egy diszlexiás bérgyilkosról, hogy megfigyelés közben a rokokó eredetéről elmélkedik?), az akciójeleneteknél azonban nem nagyon tud hibázni. A Vér a havon egy kellemes kitérő a nesbøi univerzumban, neki ujjgyakorlat, nekünk meg könnyed, rapid olvasmány addig is, amíg úgy nem dönt, hogy visszatér az alaposabban kidolgozott Harry Hole-i útra.

A bejegyzés trackback címe:

http://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr57430920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.