Olvass!

KönyvesBlog

Rakovszky, Térey, Esterházy duplázhat az idei Aegonon

2016. március 03. .konyvesblog.

2016-ban minden eddiginél több, 104 szépirodalmi művet jelöltek a kiadók az Aegon Művészeti Díjra. A jelöltekből egy hétfős zsűri állította össze azt a szűkített listát, amelyről majd a nyertest kiválasztják. Hogy kik alkotják a szakmai zsűrit, az egyelőre nem nyilvános: ők személyesen mindössze egyszer találkoznak majd, hogy eldöntsék, ki kapja 2016-ban Magyarország legrangosabb, független, magánalapítású és hárommillió forint díjazással járó elismerését. A nyertes nevét, vagyis a 11. Aegon-díjast április 6-án hirdetik ki. 

De kik vannak a shortlisten?

Az esélyesek között szerepel Bartis Attila monumentális családregénye, A vége, melynek hőse próbál boldogulni apával és fiúval, szerelmekkel és árulással, a pillanat rögzíthetetlenségével, és azzal a nehezen emészthető ténnyel, hogy az ember minden fénytörésben másik arcát mutatja. (Cikkünk a kötet bemutatójáról.)

Danyi Zoltán A dögeltakarítója korábban a hét könyve volt nálunk, akkor ezt írtuk róla: Danyi regényében "egy vajdasági magyar srác belekeveredik a jugoszláv háborúba, és amikor az élő, gonosz organizmusként viselkedő háború őt megrágva kiköpi, akkor kellene elkezdenie élni, de addigra már az élet helyébe a halál, a gyilkosság, a szenvedés és az erőszak, vagyis a háború lépett".

Tavaly jelent meg Dragomán György első novelláskötete, az írói univerzumát bátran tágító Oroszlánkórus. Utóbbira úgy kell tekinteni, mint egy bizarr és izgalmas portfólióra, amiből kiderül, hányféle hangon tud hitelesen és szórakoztatóan megszólaltatni a szerző. A novellák mind kísérletek, regénykezdemények erős atmoszférával és összetett karakterekkel, tobzódhat az olvasó a különböző világokban. Az Oroszlánkórus először a Margón mutatkozott be (itt írtunk róla), de ott voltunk a kötet októberi bemutatóján is.

A gyilkost Hasnyálkának ("...valójában Hasnyálmirigyrák volt a neve az ebadtának") hívják Esterházy Péter és Szüts Miklós közös könyvében, A bűnösben. "A betegsége óta ez az első kötete, és már rögtön a szöveg elején megjelenik a rák. Ő nem akarta a betegségét görcsösen kerülgetni, ahogy mondta: csak az számít, amit a kéz mond, a következményeket meg majd meglátjuk." Az Esterházy Péterrel készített videónkat itt nézhetitek meg.

A tízes listán található Marno János verseskötete is - a Hideghullámról a tavalyi top50-es listánkon ezt írtuk: "Ólomszárnyakon röpdöső flasztertubicák, pecsenyeszagú nagymama, és az álomban kísértő anya alakja éles képet karcol a tudatunkba, ám a nem-lévők jelenléte nem elviselhetetlen, hatásuk kicsit sem tragikus, a sötét tónust ugyanis szinte észrevétlenül oldja az irónia, az az egészen váratlan pontokon és formákban felbukkanó sötét humor, mely nemcsak lazítja, de sziklaszilárdan rögzíti is az elsőre keserűnek vélt emlékeket."

"A megrendítően és sokszor zavarba ejtően személyes Távozó fából az élete vége felé közeledő ember csendes belenyugvása olvasható ki, akinek egyetlen társai az ablaka előtt megforduló madarak, és az anyjának ítélt, láthatásra érkező második fiú. A 2005 és 2014 között magyarul és angolul íródott versek szikárak, érettek és érzékenyek, keményen koppanó címekkel és meditatív tájképekkel, amelyek állandóságukkal saját megmásíthatatlan véglegességünket visszhangozzák" - írtuk Oravecz Imre kötetéről, amelynek szintén helye volt az ötvenes listánkon.

Akárcsak Rakovszky Zsuzsa verseskötetének, a Fortepannak, melynek verseit részben a fényképgyűjtemény egy-egy darabja ihlette. A fortepan-múlt mellett a kötet egyes darabjai különböző élethelyzeteket is megidéznek, látszólag semlegeseket, ám Rakovszky Zsuzsánál a rutin, a megszokott, a mindennapi kivétel nélkül igazi drámát takar.

Réz Pál nem akart emlékiratot írni, de Parti Nagy Lajosnak végül mindent elmesélt. A Holmi folyóirat legendás főszerkesztője mindent tud az irodalomról, PNL-nek pedig a kilencvenes évek elején kilenc éjszakán keresztül csak mondta és mondta a huszadik század irodalomtól tocsogó történetét, nem is akárhogyan. A hangos memoárból az újrainduló Tények és Tanúk-sorozat első darabja lett.

Az ország egyik legjobb címét viselő kötetében Szvoren Edina ismét a mindig máshogyan boldogtalan családok boldogtalanságának milyenségét vizsgálja, és még az eddigieknél is szűkebbre húzta a kivágatokat. Komplett regényeket sűrít oldalakba, bekezdésekbe, sőt címekbe, prózája pedig tényleg bármekkora kétségbeesést és kilátástalanságot elbír. Az ország legjobb hóhéra korábban a hét könyve is volt nálunk, kritikánk róla itt olvasható.

Térey Jánosnál minden ott kezdődik, hogy kitör az izlandi vulkán, az Eyjafjallajökull és ezzel végérvényesen megváltozik minden, és ebben a katasztrófafilmekbe illő helyzetben a férfiak és nők még élesebben mutatják meg szebbik és rondábbik arcukat. És mi a legdurvább? HOGY EZ EGY VERSBEN MEGÍRT REGÉNY! De figyelem, ettől nem szabad megijedni, mert a forma új rétegeit nyitja meg a szövegnek, új árnyalatok, stílusok kapnak szerepet, a karakterek is máshogy épülnek ebben a szövegvilágban. A Legkisebb Jégkorszak a hét könyve volt nálunk, itt írtunk róla.

A díj történetében még soha nem fordult elő, hogy egy szerző kétszer is megnyerje. Idén erre három írónak van esélye, Esterházy Péternek, Térey Jánosnak és Rakovszky Zsuzsának. Esterházy és Térey négyszer szerepeltek már a legjobb tíz listáján, és ez a harmadik olyan év, amikor egymással is versengenek, lévén mindketten shortlistesek. Térey 2008-ban lett Aegon-díjas az Asztalizenével, Esterházy 2011-ben az Estivel. 2015-ben is mindketten shortlistesek voltak, de akkor Péterfy Gergely Kitömött barbárja lett a díjazott. Az abszolút rekorder egyébként Tóth Krisztina, ő eddig öt könyvével érdemelte ki a jelölést. Ha már rekordok: Danyi Zoltánt idén először jelölte kiadója Aegon Művészeti Díjra, és azonnal bekerült a legjobb tíz közé. Dragomán György és Oravecz Imre mindketten másodjára shortlistesek: Oravecz egy családregény-trilógia első kötetével, az Ondrok gödrével versenyzett 2008-ban, Dragomán tavaly nagysikerű Máglya című regényével került fel a tízes listára. Mindketten műfajt váltottak, Oravecz idén verseivel, Dragomán pedig első novelláskötetével nyerte el a zsűri tetszését. Az újrázásra esélyes harmadik szerző,  Rakovszky Zsuzsa ezt megelőzően eddig egyszer volt a legjobb tíz között, de abban az évben - 2007 - meg is nyerte a díjat, a Visszaút az időben című verseskötetével

A 2016-os Ageon szűkített listája tehát a következő:

Bartis Attila: A vége (Magvető)
Danyi Zoltán: A dögeltakarító  (Magvető)
Dragomán György: Oroszlánkórus (Magvető)
Esterházy Péter: A bűnös (Magvető)
Marno János: Hideghullám (Magvető)
Oravecz Imre: Távozó fa (Magvető)
Rakovszky Zsuzsa: Fortepan (Magvető)
Réz Pál: Bokáig pezsgőben (Magvető)
Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra (Magvető)
Térey János: A Legkisebb Jégkorszak (Jelenkor)

A bejegyzés trackback címe:

http://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr328434980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.