Olvass!

KönyvesBlog

Mindannyian lehetnénk Manson-lányok

2017. augusztus 23. Rostás Eni

olvasojegy_2.jpg

Tegye fel a kezét, aki vett már meg egy könyvet csak azért, mert egy számára fontos író ajánlotta interjúban, könyvbemutatón. Az összes kezünk a levegőben, ezért arra gondoltunk, hogy új rovatot indítunk, amelyben kéthetente írók, költők ajánlják a legemlékezetesebb (viszonylag friss) olvasmányukat. Totth Benedek és Kemény Zsófi után ezúttal Moskát Anita választott könyvet. 

Emma Cline: A lányok

Fordította: Tóth Attila, Libri Könyvkiadó, 2017, 346 oldal, 3499 HUF

 

Tizenkét éves koromban, egy gólyatáborban pillantottam meg a lányt. A csuklójától a könyökéig színes karkötőket viselt, és ahogy észrevette, mennyire sóvárog utánuk mindenki, szétosztogatta őket. A mi karjainkon már nem mutattak úgy. Kétségbeesetten próbáltunk ellesni a titkát, ha szteppelni járt, mi is szteppeltünk, ha franciát tanult, mi is nekikezdtünk – a kézírásom a mai napig őriz néhány tőle átvett betűt. De valójában a szabadságot akartuk eltanulni tőle. Azt a természetes, öntörvényű, könnyed magabiztosságot, amit ő már tizenkét éves korára megtalált.

Valahogy így kezdődik Emma Cline regénye is, a helyét kereső Evie Boyddal, aki a parkban megpillantja az idősebb Suzanne-t: egy olyan lányt, amilyenné ő szeretne válni. Csak Suzanne éppenséggel annak a Charles Manson szektájának tagja, amelynek lányai hamarosan brutális gyilkosságokat követnek el, és többek között lemészárolják Roman Polanski terhes feleségét. Annyira harsány, önmagában is elborzasztó téma ez, hogy féltem a hatásvadász eszköztártól, hogy nem is a szövegben rejlik majd az erő, hanem a valós háttérben. De Emma Cline ügyesebb ennél, jóval finomabb, intim hangulatot teremt azzal, hogy a szekta belső élete helyett egy félig külsős lány szemszögéből mesél. Tudjuk, hogy szörnyűségek történnek majd, rohanunk az elkerülhetetlen felé, de nem ez az elsődleges.

Manson itt nem lehet több mellékszereplőnél, akinek még csak különösebb karizmája sincs. Egyedül Evie és Suzanne számít, kettőjük egyenlőtlen kapcsolati dinamikája, az imádó és az imádott: hogyan lop Evie pénzt az anyjától a kommuna számára, hogyan tör be mások házába, hogyan adja oda a testét a közösségnek anélkül, hogy a tagok ezt nyíltan kérnék tőle. Nem körmönfont manipulációval veszik rá minderre, elég néhány kedves szó, egy kis figyelem, a különlegesség érzése, vagyis pont az, amire egy elhanyagolt lány vágyik: a szeretet illúziója. Ettől olyan kellemetlenül ismerős a regény. Hiába veszi alapul az egyik legnagyobb döbbenetet keltő amerikai gyilkosságot, mégsincs benne semmi harsány, csak az, amin bármelyik kamasz keresztülmehet.

Evie Boyd mi is lehettünk volna. (Moskát Anita)

A lányok korábban a hét könyve volt nálunk:

Egy lány Charles Manson vákuumában

A Manson-gyilkosságokon közel ötven éve borzong Amerika és a világ. A jelenleg is börtönbüntetését töltő Charles Manson és az őt vakon követő - ma már hetven év körüli - nők minden megmozdulása azonnal figyelmet vált ki, legyen szó akár egy újabb feltételes...

A bejegyzés trackback címe:

http://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr612771414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.