Olvass!

KönyvesBlog

Gyurkovics Tamás, Pető Péter vagy Szöllősi Mátyás nyerheti el a 2017-es Margó-díjat

2017. október 11. .konyvesblog.

Alig két hét, és itt a Margó Irodalmi Fesztivál, melynek zárónapján végre kiderül, hogy ki kapja idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. A tízes rövidlista immáron három névre szűkült: Gyurkovics Tamás, Pető Péter vagy Szöllősi Mátyás kaphatja-e az elismerést, mellyel 500 ezer forintos pénzjutalom és szakmai támogatás is jár. A díjat 2015-ben Papp-Zakor Ilka, 2016-ban pedig Morsányi Bernadett vehette át.

Díjátadó október 22-én, vasárnap 19 órakor a Teslában (1075 Bp., Kazinczy utca 21.).

A Margó-díjról döntő zsűri tagjai idén: Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnöke, Gács Anna, a Szépírók Társasága elnöke, Antal Nikolett és Korpa Tamás, a Fiatal Írók Szövetsége elnökei, Szabó Zsuzsa a Balassi Intézet és a Publishing Hungary képviseletében, valamint Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál főszervezője.

A Margó-díj kiemelt támogatója a Főváros, a Bookline, a Balassi Intézet és az Aegon-díj, a magas szakmai presztízzsel bíró elismerés a kortárs irodalmat és az olvasást népszerűsíti. A díjátadó keretében adják át Budapest a fiatal tehetségekért program különdíját, amit olyan 35 év alatti elsőkötetes író kaphat, akinek látásmódja egyéni, könyve pedig friss és izgalmas. A díjat korábban Papp-Zakor Ilka (Angyalvacsora) és Morsányi Bernadett (A sehányéves kisfiú és más >>unalmas<< történetek) vehette át.

Az első Margó-díjat Totth Benedek nyerte Holtverseny című regényével, másodjára Milbacher Róbert bizonyult a legjobbnak a Szűz Mária jegyesével.

Korábbi cikkeinkben kifaggattuk az idei rövidlista szereplőit, most pedig a Top 3 szerzői és könyvei rövid bemutatása mellett megpróbáljuk megtippelni, melyikük miért kaphatja meg a Margó-díjat, vagy épp miért nem. 

Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje - Josef M. két halála

Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje - Josef M. két halála

Kalligram, 2017, 526 oldal, 3990 HUF

 

Mit kell tudni a szerzőről: Gyurkovics Tamás kommunikációs és marketingterületről érkezett az irodalomba. Volt már mozimagazin főszerkesztője, dolgozott kreatív igazgatóként és egy tévécsatorna programmarketing-osztályán is. A kétezres években Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon elsőszámú beszédírója lett, majd a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs igazgatója, dolgozott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az Együtt kommunikációs vezetőjeként. A politikának a 2014-es választások után fordított hátat. Első könyvén három évig dolgozott.

gyurkovics_tamas_portre_01_fotos_bazanth_ivola.jpgFotó: Bazánth Ivola

Mit kell tudni a könyvről: Gyurkovics párosregényének első fele Josef Mengele dél-amerikai bujkálásának éveit dolgozza fel. Mengele belső monológjából ismerjük meg a folyamatos paranoiát, amely az állandó hely- és identitásváltás következménye, és azt is, hogyan lesz élet és halál urából egy teljesen jelentéktelen, beteg öregember, aki még a saját családjának is teher. A regény második részében Gyurkovics Mengelét ülteti az Eichmann-per díszletei közé, ahol auschwitzi túlélők szembesítik a vádlottat azzal, hogy sosem volt több egy önelégült sarlatánnál.

Miért kellene megnyernie: A holokauszton, mint irodalmi témán nagyon nehéz fogást találni, és olyan narratívát választani hozzá, amit még soha nem írt meg senki. Gyurkovics Tamásnak már a debütáló regényében sikerült. „(…) legbátrabb döntése kétségtelenül az volt, hogy Mengelét tette meg a regény narrátorának. Ezzel egyrészt megakadályozta, hogy ítélkezni tudjon főszereplője felett, másrészt megmutatta, hogy már kezdő íróként is képes felnőni egy ilyen nagyszabású feladathoz.” Végig emberként és nem szörnyetegként kezeli hősét, ezzel pedig folyamatosan provokálja az olvasót, akinek nagyon résen kell lennie, hogy ne ébredjen benne szánalom. A Josef M. halála műfaja ráadásul alternatív történelmi regény, amely abszolút illeszkedik a kortárs irodalmi trendekbe.

Miért nem fogja megnyerni: A Mengele bőröndje – Josef M. két halála inkább vall sokadik kötetre, mint elsőre. Ugyanez volt a helyzet tavaly Milbacher Róbert Szűz Mária jegyese című könyvével is, ami végül megkapta a Margó-díjat, ám a zsűritagok idén talán nem a kész hangot keresik. Ráadásul a szerző maga alatt vágta a fát azzal, hogy párosregényt írt: a Mengele bőröndje szinte hibátlan, így a Josef M. halála könnyen kihagyott ziccernek hat. Gyurkovics prózája akkor a legerősebb, ha hagyja szárnyalni az írói fantáziát, és nem támaszkodik valós dokumentumokra és valóban elhangzott vallomásokra.

Pető Péter: Leshatár

Pető Péter: Leshatár

Kalligram, 2017, 256 oldal, 2990 HUF

 

Mit kell tudni a szerzőről:

A Népszabadság főszerkesztő-helyetteseként lett széles körben ismert, miután Mészáros Lőrinc felvásárolta és megszüntette az újságot, és Pető rendszeresen szerepelt a sajtóban. Pető Péter tizenöt éves korában kezdett el játékot vezetni Heves megyében, végül NBII-esként hagyta abba. A kis falvakban, elhagyott pályákon a bírói öltözőben, a közös autóutakon gyűjtötte élményeit, amelyek inspirálhatták első könyve megírásakor. Jelenleg a 24.hu-nál dolgozik.

petopeter.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Mit kell tudni a könyvről: "Kóbor Tamás az elbeszélő bíró, aki elmeséli a megyei pályákon töltött éveit, mintha Julien Sorel tök véletlenül Tolcsváron, Salgótarjánban vagy a “Szikszó-Onga derbin” keresné az érvényesülést. Kóbor helyzete nem könnyű, egy frusztrált macsó világban leegyszerűsített, partjelzőről partjelzőre áthagyományozott történetek során, valamint gyűlölettől és frusztrációtól hangos pályákon tudja meg, milyen az élet (beleértve a csajozást, a hatalmi játszmákat át és az előítéleteket). Hogy van olyan helyzet, amikor senkit nem érdekel, hogy jól fújtad le a meccset, mert csak helyi igazságok vannak, az UEFA nem tudja, milyen az, amikor a sötét országúton eléd vágnak és beverik a fejed a motorháztetőbe" - foglaltuk össze a regényt annak idején.

Miért kellene megnyernie: Valakinek el kellett mondania a magyar társadalom számkivetett, mániákus közösségének történeteit, de arra nem számítottunk, hogy ennyire jó nyelvezettel, társadalmi kérdésekre érzékenyen teszi majd, megidézve a riportkönyvek világát is. A Leshatár nem a fociról szól elsősorban, hanem Magyarország magára hagyott régiójáról, ahol senki nem akar már semmit, és már a foci sem jelenti a kiugrási lehetőséget. Ezt írtuk, amikor A hét könyvének választottuk: "De ott vannak a pár száz fős falvak, ahol egyáltalán nem történik soha semmi, viszont van hazai meccs, ami lagzira vagy szüretre esik, ha ügyesek, ezért nem csoda, hogy a  templommal szemben a futballpályán van közösség. A Leshatárból az derül ki, hogy a foci nem sport, nem is vallás, hanem az élet utolsó bizonyítéka, ami szép lassan felzabál mindenkit, középpályást, csatárt, szertárost és azt a nézőt is, aki világ életében ünneplőben járt a hazai meccsekre. Szomorúan írom, hogy a foci itt elvesztette sportértékét, utolsó kapaszkodóként funkcionál egy leszakadó társadalmi rétegben. Pető Péter a foci világán keresztül ezt tényleg szociografikus lendülettel írja, és mint fiatal Bartók Béla gyűjti a futballsztorikat. 

Miért nem fogja megnyerni: A magyar fociirodalom színes és érinthetetlen, főleg abból a szempontból, hogy még soha nem írta meg senki a játékot és az azt körülölelő környezetet. Vajon szembe mer nézni a zsűri azzal, hogy a focinak része a játékvezető vagy örök apokrif marad Pető regénye? Kritikánkban azt tettük szóvá, hogy túl sok a zsurnalizmus, de mit várhatnánk egy újságírótól?

Szöllősi Mátyás: Váltóáram

Szöllősi Mátyás: Váltóáram

Európa, 2016, 312 oldal, 3290 HUF

 

Mit kell tudni a szerzőről: Szöllősi Mátyás költőként debütált, eddig két verseskötete jelent meg. Írásait többek között a 2000, az Alföld, az Élet és Irodalom, a Hitel, a Jelenkor, a Kortárs, a Mozgó Világ és a Látó közölte. Írt drámát, dolgozott szerkesztőként is. Fotóriporter, nevéhez kötődik a Budapest Katalógus, mely idén könyv alakban is megjelent. Versenyszerűen kosarazott. Korábban azt mesélte nekünk, hogy első prózakötetén, a Váltóáramon viszonylag sokáig dolgozott: "voltak elbeszélések, amiket néhány éve már megírtam egy (vagy több) formában, de aztán, amikor ismét elővettem őket, nyilvánvaló volt, hogy úgy nem működnek, tehát újrakezdtem az egészet".

szm_portre_01.JPGFotó: Honfi Anna

Mit kell tudni a könyvről: A Váltóáram kilenc novellájának szervező eleme az Orion felrobbant csillaga, ami fehér fénybe borít mindent, és nappallá változtatja az éjszakákat is. A kötet azonban nem erről szól, sokkal inkább hétköznapi történések láncolata, olyanoké, melyek gyakran kikopnak, kihullanak az emlékezetünkből. Egy-egy rövid, kellemetlen párbeszéd, egy régi emlék, egy felejteni való orvosi vizsgálat. Közben pedig nem történik más, mint zajlik az élet, melynek rezdüléseit, legyenek bármennyire is fájóak vagy nyugtalanítóak, Szöllősi aprólékos pontossággal rögzíti nekünk.

Miért kellene megnyernie: Szöllősi a nekünk adott interjúban elsőkötetes szerzőként a legfontosabb prózaírói tapasztalatnak azt nevezte, hogy megtalálja azt a hangot, amely mind az olvasók, mind saját maga számára izgalmas és előremutató lehet. Ha mindezt célkitűzésnek tekintette, akkor a Váltóáram teljes mértékben teljesítette is: egyszerre fullasztó és hétköznapian ismerős az a világ, melyben Szöllősi megbízhatatlan, mégis hiteles hangú narrátorként (nem oximoron!) kalauzolja az olvasóit. A felrobbant csillag fehér fénye ahelyett, hogy elfedné, inkább feltárja a megpróbáltatásokkal, lázálmokkal, kisebb-nagyobb tragédiákkal teli mindennapok valószerűtlenségeit.

Miért nem fogja megnyerni: Hiába a feszes szerkesztésű történetek, melyeket fényes fehér szálként köt össze a mindent beragyogó szupernóva, a magyar prózaolvasó sokszor még mindig regényekben gondolkozik, és ha ez számít, akkor Szöllősi novelláskötete bizony hendikeppel indul.

A bejegyzés trackback címe:

http://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr4112948631

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.