Olvass!

KönyvesBlog

Könyves Magazin: Itt a Mészöly&Polcz-szám!

2017. október 24. .konyvesblog.

22141180_10210252148969173_5588551057945220380_n.jpg

Megjelent a Könyves Magazin őszi száma, a címlapján a legszebb emberpárral, Mészöly Miklóssal és Polcz Alaine-nel. A lap megvásárolható a Libri-boltokban és kiemelt újságárusoknál, és aki szeretne, már elő is fizethet rá.

Könyves Magazin 2017/4.

LIBRI-BOOKLINE ZRT, 2017, 72 oldal, 490 HUF, vagy 5 pont + 199 HUF

 

Mit találtok a legfrissebb magazinban?

Címlapsztori

Megrázó belelátni Mészöly Miklós és Polcz Alaine 50 évnyi levelezésébe, amelyben mindenről szó esik - a párkapcsolati problémáktól a kertészeti ügyekig.

„folyton Neked ülök a papír elé” - Nagycikkünkben körbejárjuk kettejük kapcsolatát a leveleken átszűrve, és megpróbáljuk megfejteni, milyen emberek is voltak.

Úgy szerettük Mészölyt, ahogy egy csodálatos, szelíd tigrist – Megkérdeztük B. Gáspár Juditot, Balassa Péter özvegyét, ő hogyan emlékszik a házaspárra.

Bármi jő – Mutatunk egy részletet  A bilincs a szabadság legyen című kötethez készült Nádas Péter-esszéből

Interjúk

Boldizsár Ildikó 33 éve kutatja a meséket, és bő 10 éve meseterapeutaként is dolgozik. Új könyvében (Mesék a felnőtté válásról, Jelenkor, 2017) a kamasz- és felnőttkor közti határ gyakran fájdalmas átlépéséhez nyújt fogódzót.

Ott van a polcomon a Népek meséi sorozat 84 kötete, ami nagy ritkaság, éveken keresztül az antikváriumokból gyűjtöttem össze őket. Amikor először kezembe vettem és kinyitottam egy ilyen kötetet, azonnal értettem a benne lévő kódrendszert: elkezdtem olvasni, és láttam, hogy mit olvasok. Mintha fölrobbantak volna bennem a kódok. Olvastam, és értettem a mögöttük lévő jelentéseket. Mindegyiket. Ez a lebegtetett valóság, amikor olvasol egy történetet, látod a szavakat és mondatokat, közben pedig érted azt is, ami mögöttük van.

Gerlóczy Márton az Altatóban elsősorban nagymamája, Jékely Márta sorsán keresztül beszéli el családja hányattatott sorsát.

Személyes ügyem volt ennek a könyvnek a megírása, a nagyanyám nagyon fontos személy az életemben. Olyan nőkről szól ez a regény, akik egész életükben háttérbe voltak szorítva. Tisztelem őket, és épp ezért csak végrehajtóként vagyok jelen, nem költözöm be a személyiségemmel a gondolataikba, nincs ott keresnivalója senki másnak. Olyan ez, mint egy megbízás, mintha egy zsánerfilmekben utazó rendezőt megbíznának egy dokumentumfilm elkészítésével. A megbízó pedig én magam voltam.

Dorthe Norst a novella megítéléséről kérdeztük, a dán vidék eltűnéséről, és arról, miért veszélyes egy középkorú nő a társadalomra.

Hatalmas problémának találom ugyanakkor az irodalomkritikában, hogy a nők inkább genderközpontú kérdéseket kapnak egzisztencialista kérdések helyett. A hősnőimről kérdeznek, és a “nőiségükről”, nem pedig arról, hogy ezek a szereplők hogyan ábrázolják az emberi létezést. Egy férfiszerző nagyobb valószínűséggel beszélhet úgy a főszereplőjéről - aki elég gyakran maga is férfi -, mintha a könyveiben simán csak az életről írna. Az olyan íróknak, mint én, a nőiességet kell magyarázni, még akkor is, ha a létezés struktúráit vizsgálják.

Kim Stanley Robinson a New York 2140 című regényében elképzelte, mi történne, ha a világ kikötővárosainak többsége víz alá, pontosabban  a jégsapkák olvadásával megnövekedő vízszint alá kerülne. Interjúnkban egy elkerülhetetlen globális ökokatasztrófáról, a társadalmi felelősségvállalásról és New Yorkról kérdeztük.

A New York 2140 – sok science-fiction regényhez hasonlóan – a jelen kor kritikájaként íródott. Egy lehetséges jövő történetét meséli el és közben azon tűnődik, az a konkrét jövő mit taníthat nekünk a jelenünkről.

A science-fiction kettős hatás alapján működik, ahogy a 3D filmekhez viselt 3D szemüvegek. Az egyik lencse kísérlet arra, hogy a lehetséges jövőről gondolkozzunk – lehetséges és nem biztosan bekövetkező jövőről. A másik lencse tulajdonképpen az a metaforikusság, aminek a segítségével szimbolikusan beszélhetünk a jelenről.

Arany 200

Milbacher Róbert 2009-ben írt monográfiát Arany János és az emlékezet balzsama: Az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben címmel. Az Aranyév kapcsán megkérdeztük tőle, hogyan alakult a szerző kanonizálásának története, hogyan vált a magyarság egyszemélyes reprezentatív példájává a 19. század második felében és tényleg olyan unalmas-e, mint amilyennek a középiskolások tartják.

Így készült: Péntek Orsolya és a Dorka könyve

A Sorvezetőben Deres Kornélia, Szeifert Natália és Horváth Viktor mesélt a legnagyobb irodalmi inspirációikról  - Anne Shirleytől Lawrence Durrellen át a Harry Potterig

Egy kiállítás képe: Szécsi Noémi és a Westkunst - Ostkunst. Válogatás a gyűjteményből

Tárgyalás: Totth Benedek dolgozószobája

A Könyves Magazin megtalálható a Libri bolthálózatában és kiemelt újságárusoknál, online megrendelhető a Bookline.hu-n, de érdemes rá előfizetni ezen a linken.

A bejegyzés trackback címe:

http://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr6513067452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.