Olvass!

KönyvesBlog

Elekes Dóra, Lackfi János és Dániel András a legjobbak között

2018. január 12. .konyvesblog.

dettike.JPG

A Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) nevű szervezet kétévente állítja össze azt a listáját, melyre a tagországok ajánlásai nyomán három kategóriában kerülnek fel a legjobbak. Ez az úgynevezett honour list vagy dicsőséglista, melyre 2018-ban szerzői kategóriában felkerült Elekes Dóra a Dettikéről és más istenekről című könyvéért (Csimota Könyvkiadó); ITT bele is olvashattok. A listán illusztrátori kategóriában a magyar színeket Dániel András képviseli az És most elmondom, hogyan liftezem könyvéért (Pozsonyi Pagony), a műfordítói kategória magyar szereplője pedig Lackfi János lett Az informatikus kutyája című antológia verseinek fordításáért (Móra Könyvkiadó).

A teljes listát ITT lehet végigböngészni.

Esterházy Péter hiányának nyoma

em_kia_lli_ta_s-2704.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Sötét van már a Király utcában, kulccsal nyitják az acb Galéria ajtaját, felkapcsolják a lámpát, a pici, szinte üres fehér térben úgy állnak a tárgyak, mintha egy költözés végére érkeznénk meg: egy kép a falnak döntve, egy iphone bedugva a falba, szintén a padlón. Ez Esterházy Marcell Farkasvakság című kiállítása, ami január 12-én zár, így akik hozzám hasonlóan átaludták az év végét, még pont tudják pótolni. Bár kiállításról van most szó, de kötődik az irodalomhoz, mivel Esterházy Péter (EP) hiánya áll a középpontban. Elsősorban az apáé, másodsorban az íróé, de mégsem emlékkiállítást láthatunk (és akkor van az olvasói probléma: Esterházy mint Édesapám). 

Esterházy Marcell (EM) a gyászmunkáját mutatja meg, mit jelent az apa, Esterházy Péter elvesztése. Ez egy intim kiállítás kevés műalkotással: mintha minden a hiányról szólna. Az Artportalnak adott interjúban EM elmondja, hogy apja halála után egy évig nem tudott dolgozni, de olyan nagy a családi archívum, amit bárhol megkapar, új történetszálat talál.

EP beszélt és írt a betegségéről, és bár hiába tabu a súlyos betegségről vagy halálról való beszéd, EP bizonyos értelemben felszabadította a nyelvet a kötöttségek alól. EM a személyes gyász alkotóenergiáiból dolgozik, de a kiállítás mint megosztás közössé formálja a hiányt. 

A gyászmunka is egy olyan terület, amit nem veszünk komolyan, nem alakulnak ki stratégiák a veszteség feldolgozására, hanem csak elszenvedjük azt. EM a gyászmunkának a munka részét húzza alá: hogyan transzformálható a megfoghatatlan vagy értelmezhetetlen veszteség művészetté úgy, hogy ne legyen szentimentális, giccses, hanem önmagán túlmutasson.

Tovább

Úgy szerettük Mészölyt, ahogy egy csodálatos, szelíd tigrist

b_gaspar_judit-3912.jpg

Fotó: Valuska Gábor

A közelmúlt irodalomtörténetének egyik legnagyobb közhelye, hogy a „Péterek nemzedéke” számára Mészöly Miklós és Polcz Alaine kisoroszi faháza egyfajta családi tűzhelyként szolgált. Balassa Péter feleségét, B. Gáspár Judit pszichoanalitikust kérdeztük az emlékeiről.

Szemtanúként hogyan láttad Mészöly apaszerepét a hetvenes-nyolcvanas évek fiatal író- és kritikusnemzedéke számára?

Valószínűleg most meg fogsz lepődni, de én semmiféle apaszerepet nem láttam; sem apait Mészöly, sem fiúit a Péterek részéről. Kölcsönösséget tapasztaltam, mi több, kölcsönös tiszteletet. A „fiúk” nagyra tartották Miklóst mint írót és embert, ugyanakkor bizonyos modorosságain elnézően mulattak, mint egy idősebb testvér hóbortjain.

Könyves Magazin 2017/4.

LIBRI-BOOKLINE ZRT, 2017, 72 oldal, 5 pont + 199 Ft

 

Te milyennek érzékelted Mészöly személyiségét?

Fiúi alkatnak láttam. Feltűnően szép férfi volt, de az érett férfi személyében fiúi mentalitás őrződött. Rendkívüli módon izgatták a szellemi kérdések, folyamatosan elméleteket gyártott. Ugyanakkor egy tábortűznél a két, hozzá legközelebb álló Péter, Nádas és Balassa előtt arra a kijelentésre ragadtatta magát, hogy az nem is igazi férfi, aki nem ölt még embert (itt a háborúra gondolt) – ezzel persze óriási felháborodást váltott ki a két „fiúból”. Számos olyan tulajdonsága volt, ami mindnyájunkból elnéző mosolygást váltott ki, ám lenyűgözött minket az az elementáris természeti erő, amely belőle áradt. Valahogyan úgy szerettük, mint egy csodálatos, szelíd tigrist.

Mondanál valamilyen konkrét, személyes emléket Mészöllyel kapcsolatban?

A férjemmel volt egy közös fantáziánk Miklósról: sokszor arról beszélgettünk, hogy úgy fog meghalni, hogy kimegy a kisoroszi kertjébe, megáll, majd gyökeret ereszt és fává válik. Olyan is volt, hogy mutogattunk egymásnak fákat a kertjükben, hogy melyik is Miklós.

Mészöly és Polcz kölcsönösen megérezték, ha a másikkal valami kivételes történt

Mészöly Miklós és Polcz Alaine 1956 áprilisában Visegrádon (Kép forrása) Az idei ősz egyik irodalmi szenzációja volt a Mészöly Miklós és Polcz Alaine 50 évnyi levelezését bemutató A bilincs a szabadság legyen, melyből nemcsak a házaspár, de szocializmus és a rendszerváltás időszakának mindennapjait is megismerhetjük.

Hogyan láttad, Balassa számára mi volt Mészölyben a legvonzóbb?

Péter Mészöly írói nagyságát és politikai feddhetetlenségét tartotta a legnagyobbra. Előbbiről való véleményét részletesen kifejtette tanulmányaiban, utóbbi egészen kivételes volt. Kapcsolatuk egyébként olyan bensőséges volt, hogy Miklós még Szekszárdot, a szülővárosát is megmutatta Péternek. Amúgy Miklós és Alaine is nagyon segítőkészek, nagyvonalúak voltak. Az akkori, mindnyájunk számára anyagi szegénységben telő időszakban volt olyan, hogy kölcsön is adtak nekünk. Ezt aztán részletekben törlesztettük, és amikor az utolsó tízezres következett volna, akkor elengedték.

Tovább

Tom Hanks könyvében régen minden jobb volt

Tom Hanks bolondul a régi írógépekért, rajongásáról pedig korábban a California Typewriter című dokumentumfilmben és a New York Times hasábjain is vallott. Állítása szerint több, mint 250 darab írógéppel rendelkezik, szenvedélyét pedig annyira megszeretné osztani a világgal, hogy 2014-ben mobil applikációt publikált Hanx Writer néven, amellyel érintőképernyőn szimulálható a gépírás élménye. Ezek után nem meglepő, hogy az írógépeknek központi szerep jutott első szépirodalmi próbálkozásában, a Különleges karakterek című novelláskötetben is. A budapesti, berlini, New York-i forgatásai alatt írt elbeszélésgyűjtemény minden egyes történetében megjelenik egy-egy írógép, hol éppen csak említés szintjén, mintegy easter eggként, hol jóval nagyobb, központi szerepet kapva. Az, hogy egy hollywoodi sztár nem önéletrajzzal jelentkezik, hanem fikciós irodalommal debütál, bár ritka, de nem teljesen példanélküli (lásd. Carrie Fisher, Ethan Hawke, Steve Martin), azonban pont náluk válik különösen érdekessé, hogy mennyiben szól a publikáció a szerző hírnevének és mennyiben a művek érdemének.

Tom Hanks: Különleges karakterek

Fordította: Medgyesy Zsófia, Nimila Zsolt, Széky János, Varga Zsuzsanna, Kossuth Kiadó, 2017, 423 oldal, 3990 HUF

 

Időutazás írógéppel” – ígéri a fülszöveg, a Különleges karakterek pedig ennek megfelelően kellően eklektikus válogatásra sikerült. A történetek az ötvenes évektől a közeljövőig terjedő intervallumot ölelik fel, az elbeszélések között pedig találunk klasszikus novellákat, rövidfilm-forgatókönyvet és fiktív újságból kihalászott cikkeket egyaránt. A 17 novella több mint 400 oldalon sorjázik, ami meglehetősen vaskos terjedelem debütáló szerző esetén, főleg úgy, hogy a válogatáson érződik, hogy itt-ott azért lehetett volna még húzni belőle.  

Tovább

Meghalt a Typotex vezetője, Votisky Zsuzsa

votisky_zsuzsa_typotex.jpg

Kép forrása: Typotex

Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó alapítója és vezetője január 5-én elhunyt. Neve egybeforrt a kiadóéval, hiszen az 1989-es alapítástól kezdődően 2015-ig önállóan, majd társigazgatóként vezette a céget. A magyar tudományos könyvkiadásban, illetve az elektronikus publikálás területén végzett munkája korszakos jelentőségű volt.

Személye pótolhatatlan a számunkra, ám nagyságát az is mutatja, mindent elkövetett azért, hogy a kiadó, ez a szellemi műhely nélküle is működőképes maradjon. Emlékéhez hűen folytatjuk az általa megkezdett munkát a továbbiakban is

- áll a kiadó közleményében.

Votisky Zsuzsa 1948-ban született Budapesten. Az ELTE matematika–fizika tanári szakán végzett, néhány év tanítás után a Műszaki Könyvkiadó szerkesztője, majd az Országos Pedagógiai Intézet módszertani kutatója lett. Vezető szerepet játszott a TeX szedőprogram meghonosításában (ez a szó szerepel a kiadó nevében is), és lefordíttatta az ehhez kapcsolódó szakirodalmat. A Typotex Kiadó részben az Akadémiai Kiadó, részben a Matematikai Kutatóintézet munkatársaiból alakult, és egészen új utat nyitott a rendszerváltás utáni magyar könyvkiadásban. Votisky Zsuzsa számos úttörő kezdeményezés kitalálója, megvalósítója volt: létrehozta a Books in Print nevű adatbázist, amely a forgalomban lévő könyvek teljes listáját tartalmazta, az elsők között vágott bele az e-könyvek hazai kiadásába az interkonyv.hu oldalán, megálmodta a Bábelmátrix elnevezésű projektet, ahol a világirodalom válogatott alkotásai olvashatók eredeti nyelven és fordításban, szabadegyetemmel felérő estsorozatokat indított, és kitartóan harcolt az áldatlan helyzetben lévő magyarországi tudományos könyvkiadás megmaradásáért, támogatásáért, felíveléséért.

Votisky Zsuzsa temetéséről a családja később intézkedik.

Zeruja Salev: Néha azt gondolom, az iskolában kellene tanítani a szerelmet

zeruya_shalev-das_hohelied_der_liebe_dsc00599.jpgFotó: Ziegler Film

Amikor Zeruja Salev a kilencvenes években írni kezdte első regényét, még alig voltak női írók Izraelben, azóta viszont egyre hangosabbak, és attól sem riadnak vissza, hogy aktivistaként küzdjenek a békéért. Salev eredetileg költőként indul, ám azt mondja, a Szerelmes élet után teljesen elapadtak a versei, bár ha közelebbről megvizsgáljuk egy levegővel ledarált, sodró lendületű prózáját, láthatjuk, hogy inkább csak átalakultak. A Szerelmes élet hőse egy fiatal izraeli feleség, Járáá, aki szenvedélyes viszonyt kezd édesapja barátjával, a sokkal idősebb Áriéval, és teljesen elhidegül fantáziátlan, bizonytalan férjétől, Jonitól. Bár a viszony elsőre pusztítónak hat és folyamatos megaláztatást szül, Járáá egyre közelebb kerül általa a családi titkokhoz, és képessé válik „az egészséges életre”. A minden szerelmet nélkülöző háromszögből a német-izraeli színész, rendező, Maria Schrader forgatott filmet, és bár Salev szerint főhőse belső monológját nem könnyű vizualizálni, és a szereplők is sokkal vonzóbbak a vásznon, mint amilyennek a regényhez elképzelte őket, nem bánta meg, hogy a Liebesleben elkészült. Salev az őszi Margó vendége volt, ahol erőt adó krízisről, bibliai ihletről és békét hozó nőkről beszélgettünk vele.

Bár Szerelmes élet a regény címe, egyáltalán nem szerelmi-, sokkal inkább fejlődéstörténet. Nem Járáá férjéhez és szeretőjéhez fűződő kapcsolatán van a hangsúly, hanem az érzelmi hullámvasúton, amire többször is jegyet vált a könyv során. Az életében végbemenő változás katalizátora a krízis, és valamiféle krízishelyzettel az olvasó a többi regényében (angolul olvasható: Husband and Wife, Thera, The Remains of Love) is találkozhat. Miért vonzódik ennyire a látszólag kilátástalan helyzetekhez?

Csak a könyveimben vonzódom hozzájuk, az életben nem igazán. Krízishelyzet idején nem tudjuk letagadni a helyzetünket, szembe kell néznünk vele, ami egyfajta sokk. Engem ez a sokk érdekel, amikor belenézünk a tükörbe, és látjuk, hogy valaminek változnia kell. A krízis lehetőséget ad, hogy befejezzük a hazudozást, és sokkal tudatosabban cselekedjünk. Esély a pszichológiai fejlődésre, de az irodalmira is. Egyszerre rombol és épít.  

A regény eredetileg húsz évvel ezelőtt, 1997-ben jelent meg. Emlékszik, milyen élethelyzetben volt akkoriban?

A harmincas éveimben jártam, költő voltam, és nagyon elfoglalt szerkesztő egy kiadónál. Aztán kirúgtak a munkahelyemről, és kiderült, hogy terhes vagyok, úgyhogy megmondtam nekik, hogy nem rúghatnak ki. Ők belementek, és azt mondták, majd akkor rúgnak ki, ha megszületett a gyerekem. Nagyon aggódtam a kilátásaim miatt, de közben a szabadság erejét is megéreztem. Rájöttem, hogy a kirúgás azt jelenti, hogy nem kell olyan keményen dolgoznom, és végre írhatok, mert volt néhány történet a fejemben. Amikor elkezdtem a Szerelmes életet, még nem voltam biztos benne, hogy mit is akarok, kezdetben teljesen máshogy közelítettem a témához. Száz oldal után rájöttem, hogy nem jó a fókusz, mert Jáárá és Arié történetéről csak flashbackekben értesült az olvasó, úgyhogy megváltoztattam az egészet. Nem sokkal azután, hogy kirúgtak, a férjemet is elbocsájtották, közben megszületett a gyerekem, és az egész nagyon nehéz volt, de úgy éreztem, ki kell használnom az alkalmat az írásra, mert hamarosan vissza kell mennem dolgozni. Nem voltak túl magasak az elvárásaim, mert költőként nagyjából száz olvasóm volt, aztán megjelent a könyv, hatalmas siker lett, és huszonöt különböző nyelvre lefordították. Ez a könyv tényleg megváltoztatta az életemet, és jól illusztrálja a krízis szerepét, mert egy hatalmas káosz közepén íródott, ráadásul hiába lett ennyire szenvedélyes, a szülés után, egy egyáltalán nem erotikus időben.

Zeruja Salev: Szerelmes élet

Fordította: Adler Judith, Libri, 2017, 385 oldal, 3499 HUF

 

Jáárá férje és szeretője a férfiassági spektrum két végén helyezkedik el. Joni túl gyenge és határozatlan, Arié túl agresszív és elnyomó. Az jutott eszembe, hogy az ideális férfi, ha beszélhetünk egyáltalán ideális férfiről vagy nőről, valahol kettejük között helyezkedne el. Hogyan látja a férfiszerepek változását a 21. Században?

Az előző könyvemben egy férfiról írtam, és az volt az első alkalom, hogy megpróbáltam férfivá válni. Sokkal könnyebben ment, mint amire számítottam, de életemben először éreztem, hogy milyen nehéz férfinak lenni. Hatalmas a nyomás rajtuk. Joni és Arié tényleg a spektrum két végén van, előbbi túl feminin, utóbbi túl maszkulin, és egyikük sem elég nyitott a személyisége más részeire. A könyveim nagy része a nők életére koncentrál, de igyekszem a férfiaknak is esélyt adni, hogy megmutathassák, milyen nehéz működni ebben a világban, ahol erősnek és macsónak kell lenniük. Főleg Izraelben, ami a hosszú katonai szolgálat országa, rengeteg a veszélyes helyzet.

Tovább

Bookline top 50: Decemberben is Bödőcs íróparódiái nyertek

A Bookline utolsó 2017-es sikerlistájának több mint a fele új könyv volt, miközben Bödőcs zseniális íróparódiáit év végéig senki nem tudta letaszítani a trónról. A második és harmadik helyre is egy-egy magyar szerző került, Fa Nándor önéletrajzi írása és Leiner Laura legújabb tiniregénye nyerte el decemberben az olvasók tetszését.

Bödőcs Tibor Addig se iszik címmel megjelent paródiakötete költőket és írókat vesz górcső alá. Nem kisebb művészeket parodizál ki neves humoristánk, mint Karinthy, Örkény, Móricz, a kortársak közül pedig Krasznahorkai vagy Jászberényi sem kerülhették el Bödőcs csípős, ám tűpontos tollát. A kötet szeptemberi megjelenése óta a sikerlista élén van.

Fa Nándor Magad, uram címmel novemberben megjelent önéletrajzi kötetet áll a második helyen. Élő legendák őszinte vallomásait olvasni mindig öröm. A szerző, Fa Nándor minden idők legsikeresebb hazai vitorlázója, aki saját kezével épített hajóján utazta körbe a Földet. Könyvében nemcsak sportsikereiről mesél, hanem arról is, hogyan állhatunk fel a nagy kudarcok után, miként küzdhetünk meg a lehetetlennek tűnő kihívásokkal.
Leiner Laura Ég veled című legújabb kötetében Újvári Hanna egy átlagos tini mindennapjait éli mindaddig, amíg egy családi tragédia gyökerestül fel nem forgatja életét. Leiner Laura hamisíthatatlan hangvételű könyvei mindig nagy sikerre számíthatnak a tinik körében.

Sokunk kérdéseire adnak választ azok, akik vagy szakmájuknál fogva, vagy az átélt események hatására tanácsokat, életbölcsességeket tudnak megfogalmazni. Vekerdy Tamás Belső szabadság című legújabb művében például a szabadság témakörét járja körül, és azt fejtegeti, hogy szabadságunk gyermekkorunktól fogva veszélyben van: az óvodában, az iskolában és a munkahelyünkön, ahol arra vagyunk kondicionálva, hogy másoknak megfelelve, saját igényeinket másodlagosnak tekintve működjünk. De miként érhető el, hogy mindezek ellenére teljes, szabad életet éljünk? Al Ghaoui Hesna pedig a félelemről és a bátorságról ír Félj bátran című tavaly októberben megjelent művében. Miért vágyunk a félelem nélküli életre? Mi van, ha a félelem nem méregként, hanem üzemanyagként hat az életünkre? Al Ghaoui Hesna neves kutatók és világhírű szociálpszichológusok segítségével, valamint saját haditudósítói és magánéleti tapasztalatain keresztül térképezi fel könyvében a félelem természetrajzát.

A II. világháború egyszer és mindenkorra felforgatta az addig ismert világ szabályait. De vajon mit tehet egy Auschwitzot túlélő, magyar származású pszichológus, van-e egyáltalán lehetősége saját múltjának feldolgozására? Edith Eva Eger a bátor, ám korántsem fájdalommentes szembenézést választotta, A döntés címmel megjelent könyvében leírt módszerével pedig azóta is számtalan embernek segített a leküzdhetetlennek tűnő traumák kezelésében.

Közelmúltbeli és régebbi idők történéseit boncolgatja több, decemberben sikerlistára került könyv is. Ungváry Krisztián A szembenézés hiánya című új tanulmánykötetében a tőle megszokott alapossággal indul egy harminc éve törlesztetlen adósság nyomába: vajon milyen hatással van közbeszédünkre és három évtized politikai játszmáira a rendszerváltás óta elmaradt szembenézés az ország pártállami múltjával? Romsics Ignác Magyarország története címmel megjelent grandiózus történelemkönyvének vállalása pedig nem kevesebbet vállal, mint hogy teljes áttekintést adjon a magyar nép történetéről, a honfoglalástól kezdve egészen a XXI. század küszöbéig.

Egy egyedülálló alkotás is felkerült az év utolsó sikerlistájára. Csepella Olivér Nyugat + zombik című könyve, amit a szerző három éve közösségi finanszírozásból kezdett el írni és rajzolni. A Nyugat + zombik az ország első irodalomtörténeti horrorja, a képregény mind terjedelmét, mind megvalósítását tekintve felülmúlta a kezdeti várakozásokat. A történet a századforduló korába kalauzolja vissza olvasóit, ahol Ady, Kosztolányi, Móricz és a Nyugat legendás szerzői jambusokkal és puskákkal veszik fel a harcot Budapest élőhalottjai ellen.

A karácsony igazán kedvez a szakács- és gasztronómiai könyveknek. Sokan vonulnak vissza a konyhába az évnek ebben az időszakában. És kinek van kedve macerás ételeket főzni egy átdolgozott nap, illetve év után? Fördős Zé legújabb receptgyűjteménye azoknak szól, akik szeretik a gasztronómiai kihívásokat, de a konyhában eltöltött órákat szívesen cserélnék pihenésre vagy szórakozásra. Bejgli, halászlé, pulyka, rántott hús – minden családnak megvannak a maga karácsonyi hagyományai. Jamie Oliver új, 17 év munkáját összegző Karácsonyi receptek könyvével nemcsak a már megszokott menüsort tökéletesíthetjük, hanem valódi újdonságokat is csempészhetünk az ünnepi asztalra!

Gyerekkönyvekből szerencsére sosincs hiány a sikerlistán, az év végén Jeff Kinney Ropi-sorozatának soron következő része, Beck Andrea Titoktündére, és Bartos Erika Buda hegyei című meséje is bekerült a legkeresettebb könyvek közé. Sokan választották Matt Haig A lány, aki megmenti a karácsonyt című mesekönyvét is, ami pont ott folytatódik, ahol a nagy sikerű A fiú, akit Karácsonynak hívtak véget ért. A mesekönyvek iránti folyamatos érdeklődést látva indította el három évvel ezelőtt a Bookline a Szívünk rajta programját, hogy megkönnyítse a szülők könyvválasztását. A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy-egy kiemelkedő alkotást, januárban Ruff Orsolya, a Könyvesblog újságírója választotta a hónap könyvét, ami a Kisrigók - Három gyerek hazatalál című, az örökbefogadás témáját bemutató különleges alkotás lett.

A legsikeresebb e-könyvek listájának első és második helyét Yuval Noah Harari egy-egy alkotása szerezte meg, harmadik helyre Jo Nesbø Szomjúság című alkotása került és negyedik lett Bödőcs Tibor.

Szívünk rajta 2018 január - Szívünk rajta matricát kapott könyvek listája

Kiadó

Szerző

Cím

Pagony Kiadó

Paulon Viktória

Kisrigók

Pagony Kiadó

Vadadi Adrienn

Titkos reggeli

Balto Kft.

Simon Zoltán Ákos

Varázsigék

Babilon Kiadó

Fred Ehrlich

Olyan nincs, hogy a víziló házat épít!

Könyvmolyképző Kiadó

RACHEL RENEE RUSSELL

Egy puding naplója

Könyvmolyképző Kiadó

RICK RIORDAN

Tűztrónus

Kolibri Kiadó

GÁLL VIKTÓRIA EMESE

Ringató-mesék, Borsi a kertben

Kolibri Kiadó

FARKASHÁZI RÉKA ÉS A TINTANYÚL

Igazi Karácsony

Kolibri Kiadó

Gróh Ilona

Ringató Lapozók, Cifra palota

Kolibri Kiadó

Gróh Ilona

Ringató-Lapozók, Megfogtam egy szúnyogot

Bookline

Polgár Judit

Sakklépések, 5éves kortól

 

Tovább

Ismét módosítottak a Man Booker szabályzatán

Egy módosításnak köszönhetően mostantól független írországi kiadók is jelölhetnek szépirodalmi könyveket a tekintélyes Man Booker-díjra. Öt év óta ez a második nagy módosítás: 2013-ban úgy bővítették ki a pályázók körét, hogy a rákövetkező évtől már az amerikai íróknak is lehetőségük nyílt a díj elnyerésére (azóta 2016-ban és 2017-ben is amerikai szerző nyert).

A kiírás szerint eddig is esélyük volt az ír szerzőknek a Man Bookerre, ehhez viszont az kellett, hogy a pályázó írországi kiadóknak legyen székhelyük Nagy-Britanniában is. Ezt a feltételt most eltörölték, amit a Man Booker Alapítvány a brit és az ír kiadói piac közt fennálló „különleges kapcsolattal” magyarázott.

Mike McCormack Solar Bones című – díjnyertes és amúgy 2016-ban Írországban az év könyvének választott – regényét például 2017-ben csak azután jelölhették a Man Bookerre, hogy kiadta a skóciai Canongate, és végül a hosszúlistáig jutott. Ha ugyanez a könyv, tegyük fel, most jelenne meg, akkor kiadója, a dublini Tramp Press már minden további nélkül pályázhatna vele a díjra.

Forrás: BBC

Egymillió példányt nyomnak a Trumpról szóló botránykönyvből

(Kép forrása)

A könyvespolcok két kézzel kapnak a Trump vezette Fehér Ház kulisszatitkait – állítólag – kiszivárogtató botránykönyv, a Fire and Fury után, főleg azután, hogy az amerikai elnök ügyvédei levélben szólították fel az amerikai kiadót, hogy hívja vissza a kötetet. Ezzel viszont éppen ellentétes hatást értek el, és minden eddiginél nagyobb érdeklődést generáltak a könyv iránt. A Henry Holt kiadónak persze esze ágában sem volt meghátrálni, ehelyett az eredeti keddi időpont helyett már múlt pénteken megjelentette a könyvet. Utóbbiból eredetileg 150 ezer példányt terveztek nyomtatni az Egyesült Államokban, ám akkora volt az érdeklődés, hogy a boltok már az értékesítés első napján kifogytak Michael Wolff könyvéből.

A könyvről az Indexen olvashat bővebben itt és itt

A New York Times szerint a rendelések száma mára elérte az egymilliót, az Amazonon pedig jelenleg kifogytak a keményfedeles kiadásból. Nem túl meglepő módon per pillanat ez a legnépszerűbb könyv az oldalon. A legnagyobb londoni Waterstones-bolt munkatársa is azt mondta, hogy hatalmas az érdeklődés, és a Fire and Fury a politikai könyvek között az év legnagyobb dobása lehet. Az biztos, hogy az amerikai kiadó már jelezte Trump ügyvédeinek, hogy nem kívánják leállítani a kiadást, a könyvet nem fogják visszahívni, és nem készülnek bocsánatkérésre sem. A kiadó jogászai szerint a nekik küldött levél egyetlen olyan megállapítást sem tartalmaz, amely arra utalna, hogy a könyv ténybeli tévedést tartalmazna vagy rágalmazna. Az ügyvédi levél szerintük a legitim kritikát akarja elhallgattatni.

Forrás: Guardian

Hóba írja mondatait egy amerikai író

aaaa.jpg

Amerika keleti partja hó alatt, ennek pedig valószínűleg csak a gyereket örülnek, na és az olvasók. A New Yorkban élő író-művész, Shelley Jackson ugyanis folytathatja, amit 2014-ben elkezdett. A hóba írt történetét, ami még mindig csak néhány sorból áll, és a szerző Instagramján lehet nézegetni.
ww_1.jpg

ssss.jpg

Jackson 20 éve kísérletezik a fikció különböző formáival, publikált már például tetoválásként megjelenő történetet. A Skin (Bőr) létrejöttében 2095 önkéntes vett részt.

 Forrás: ElectricLit

A 10 éves Kindle nem forradalmasította az olvasást

ff_3.jpg

A Kindle talán a legfontosabb eszköz a könyvkiadásban a könyvnyomtatás óta, piacra dobásának tizedik évfordulóján mégsem volt hangos ünneplés. Az Amazon alapítója, Jeff Bezos nem az eszköz kulturális jelentőségét emelte ki az évfordulóra posztolt tweetjében, hanem a külsejének változását. 

A Kindle-t forradalmi újdonságként harangozták be: két évvel a piacra dobása után az újságírók csak megrántották a vállukat arra az eshetőségre, hogy az ekönyv elpusztíthatja a könyvpiacot, azzal érvelve, hogy a papír nélküli olvasás hozzáférhetőbbé teszi az irodalmat, mint a Kindle előtt, valahogy úgy, ahogy Gutenberg hozzáférhetőbbé tette. A New Republic cikke szerint ekönyveladások fellendülése pánikot okozott a piacon, és az Amazon növekvő dominanciája miatt öt nagy amerikai kiadóvállalat illegálisan fogott össze az Apple-lel. Az árak rögzítése miatt az Igazságügyi Minisztérium egy hatalmas pert varrt a nyakukba, ami többszázmilliós költséggel járt. A Kindle megváltoztatta ugyan a könyvkiadást, de nem annyira, amennyire sokan féltek tőle, vagy remélték, és semmiképpen nem alapjaiban. Az ötleteket ugyanis nem tudta forradalmasítani.  Ráadásul, bár a kiadók még mindig nem boldogok az Amazon miatt, tűzszünetet kötöttek az ekönyvekkel, amelyeknek stabilizálódott a piaci részesedése.

Az ekönyvtől a hazai könyvpiacon is nagyon tartottak, de a nemzetközi példához hasonlóan nálunk sem indult be radikális változás (bár az utóbbi időben jelentősen bővült a választék, sok kiadó figyel arra, hogy a címlistájuk digitálisan is megtalálható legyen). Ennek többféle oka van, mint azt korábbi cikkünkben összeszedtük:
1. A kínálat szűkössége: mivel a könyvkiadók féltek az illegális letöltésektől, ezért csak nagyon későn és nagyon óvatosan mertek egy-egy könyvet digitális formában is piacra dobni, de ha nincs legális kontent, akkor beszerzik illegálisan az olvasók
2. Az e-könyv magas ára és a fogyasztó elvárása: A printkönyvek 5 százalékos áfájával szemben az e-könyvek után 27 százalékot számolnak, illetve a szerzői jogdíj is magasabb: a nyomtatott kiadások 7-11 százaléka helyett 25-50 százalék is lehet.
3. A digitális tartalmak terjedésének megállíthatatlansága: jogi úton a könyveket illegálisan letöltők ellen nem lehet harcolni. Túl azon, hogy a magyar törvényi szabályozás ezt nem teszi lehetővé (hiszen magával a letöltéssel senki nem valósít meg jogellenes magatartást), a folyamat megállíthatatlan, és gyakran követhetetlen is.

Tovább

A sziget, ahol az apák igényt formálhatnak a lányaikra

id22-301954.JPG

Van valami, amit minden lány tud ezen a szigeten,  de senki nem beszél róla: SZÜLJ FIÚT!

Ahol a totális hazugság a legkisebb bűn, amit elkövetnek a gyereklányok ellen, ahol az ortodox rend a szabadság és az emberi méltóság teljes hiányát jelenti a lányok számára, ahol a világtól elzárt sziget idillje maga a kilátástalanság - ott az elnyomott gyerekek álmodnak maguknak egy szebb, szabadabb, élhetőbb világot. Aztán a serdülő Janey Solomon kilép a sorból, és azt mondja: NEM!

Jennie Melamed : Lányok csöndje

Fordította: Diószegi Dorottya, Athenaeum, 2018, 308 oldal, 3699 HUF

 

A gyermekek ellen elkövetett abúzus antropológiai aspektusaiból és pszichiátriai kezeléséből doktorált Jennie Melamed nem tanmesét írt a rendszerszintűvé tett molesztálásról, hanem a nővé érő lányok lelkének végtelen gazdagságát, a méltóságra vágyó fiatalok szabadságtörekvéseit ábrázolja ebben a felkavaró disztópiában.

Olvass bele a regénybe:

Jennie_Melamed: Lányok csöndje_részlet by konyvesblog on Scribd