Olvass!

KönyvesBlog

Olga Tokarczuk nyerte a 2018-as Nemzetközi Man Bookert

2018. május 22. .konyvesblog.

A lengyel Olga Tokarczuk nyerte idén a Nemzetközi Man Booker-díjat az angolul Flights címmel megjelent regényével. Az elismeréssel járó 50 ezer fontot egyenlő részben osztják el az író és fordítója, Jennifer Croft között. Tokarczuk az első lengyel szerző, aki megkapta a díjat, pedig az idei shortlist alapján Krasznahorkai Lászlónak és a koreai Han Kangnak is esélye volt a duplázásra

2018-ban ezek a könyvek szerepeltek a rövidlistán (zárójelben a fordítók)

• Virginie Despentes: Vernon Subutex 1 (Frank Wynne) – Franciaország 
• Han Kang: The White Book (Deborah Smith) – Dél-Korea 
• Krasznahorkai László: The World Goes On/Megy a világ (John Batki, Ottilie Mulzet, George Szirtes) – Magyarország 
• Antonio Muñoz Molina: Like a Fading Shadow (Camilo A. Ramirez) – Spanyolország 
• Ahmed Saadawi: Frankenstein in Baghdad (Jonathan Wright ) – Irak
• Olga Tokarczuk: Flights (Jennifer Croft) – Lengyelország

A most díjazott regényben fontos szerep jut egy holland orvosnak, aki saját amputált lába boncolása közben felfedezi az Achilles-ínt, illetve Chopin testvérének, aki megboldogult fivére szívét titokban szállítja Varsóba. A zsűri elnöke, Lisa Appignanesi megjegyezte, hogy a győztes regény esetében nem lehet hagyományos narratíváról beszélni, a Guardian pedig korábbi kritikájában Sebaldot és Kunderát emlegette fel.

Tokarczuk könyveit itthon a L'Harmattan Kiadó adja ki - olvassatok bele az Őskor és más idők című regényébe.

Meghalt a Mesél az erdő-sorozat írója és illusztrátora, Tony Wolf

tonywolf2.jpg

(Kép forrása)

88 éves korában pénteken elhunyt Antonio Lupatelli, vagy, ahogy a legtöbben ismerik, Tony Wolf, olasz illusztrátor. Wolf nevét itthon legtöbben a Mesél az erdő-sorozat miatt ismerik, melynek egyes részeit tavaly kezdte el újra kiadni itthon a Manó Könyvek.

tonywolf3.jpg

Tony Wolf pályafutását az ötvenes években kezdte, legnagyobb sikerereit pedig a gyerekirodalomban aratta. Keze nyomán tündérek, sárkányok, törpék és az erdő legkülönfélébb állatai keltek életre a kötetek lapjain. Magyarul legutóbb a Mesél az erdő – Az óriásokról című mesekönyv jelent meg tőle.

Forrás: Repubblica, Vaaju

Meghalt Berkovits György

Életének hetvennyolcadik évében elhunyt Berkovits György író, szociológus, a Mozgó Világ alapító szerkesztője, a Budapestért-díj, a József Attila-díj és a 2018-as Artisjus Irodalmi Nagydíj kitüntetettje – közölte Facebook oldalán a Szépírók Társasága. 

berkovits--portre--midle.jpg

Fotó: Stekovics Gáspár

Berkovits György 1940-ben született Orosházán. Érettségi után az ELTE biológia-földrajz szakos hallgatója volt. Eleinte középiskolai oktatóként, majd újságíróként helyezkedett el, a hatvanas évek végétől az egri Népújságnál, majd a Pest Megyei Hírlapnál dolgozott. 1972-1975 között az ELTE BTK szociológia szakán tanult, majd a Valóság munkatársa és a Mozgó Világ szociográfiai rovatának szerkesztője lett. 1981-ben a szamizdat Bibó-emlékkönyv egyik szerzője volt. A Mozgó Világ mellett részt vett a Budapesti Negyed megalapításában is, és a Budapesti Könyvszemle (BUKSZ) szerkesztőjeként is dolgozott. 

Művei:


Világváros határában (1976, szociográfia)
Terepszemle (1980, szociográfia)
- mondta Gabes - magyarázta Gy. Bence (1982, szociográfia)
Nem sírunk, nem nevetünk (1984, novellák)
A barátom regénye (1990, regény)
Halálkísértő (1991, regény)
Életvesztesek (1992, regény)
Századvégi levelek (1995, esszék)
Virágh Hanga legendát ír. (1998, regény)
Abreál ( 2002, öt színdarab)
Egy modern amodern (2003, tíz esszé)
V. és Ú. (első könyv:) Díszcserje (kis)asszony (2013, regény), 
(második könyv:)
Jelzőművész (2014, regény)
Ckó, a fényképész (2016, regény)
Magyar látvány (2017, esszék)

Magyar látvány című esszékötetéért 2018-ban még átvehette az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A tizenhat írást tartalmazó könyvet – amelyben olyan témákat dolgozott fel, mint a terrorizmus lélektana; a zajszenny, mint kultúra vagy a tömegkultúra agresszivitása – élete egyik fő művének tartotta.  

 

Akitől el akarják venni a hatalmat, azt elhallgattatják

mudbound.jpg

Történelmi pillanat volt, amikor négy Oscarra jelölték a Hillary Jordan regényéből készült Mudbound (Sárfészek) című filmet, ugyanis ez volt az első alkalom, hogy a Legjobb adaptáció kategóriában egy fekete nő is az esélyesek közé került. Annak, hogy az eredetileg 2008-ban megjelent könyvet megfilmesítették, Jordan azért is örül, mert úgy érzi, a mostani politikai helyzetben a története aktuálisabb, mint valaha. A Mudbound egy fekete és egy fehér háborús veterán különös barátságáról szól a negyvenes évek Amerikájában. Ronsel és Jamie együtt próbálják felülírni a rasszizmust és gyűlölködést, de kiállásuk egymásért tragédiához vezet. Hillary Jordannel telefonon beszélgettünk az Oscar-gála után regényének valós elemeiről, különleges narrációs megoldásairól, és arról, mikorra várható a folytatás.

Annak ellenére, hogy a rabszolgaság teljes eltörlését már 1865-ben kimondta az amerikai alkotmány, a déli államokban élő feketéket még sok-sok évtizedig nem tekintették egyenlőnek a fehérekkel. Másfajta szabályok vonatkoztak rájuk, kevesebb joguk volt, és sokan szinte ugyanolyan kiszolgáltatottságban és elnyomásban éltek tovább, mint korábban. Erről szól Hillary Jordan sokszorosan díjnyertes első regénye, a Mudbound – Sárfészek, amely 1946-ban, a Mississippi torkolatánál játszódik egy farmon, és a rasszizmus témáját dolgozza fel. A könyvben egy fekete és fehér család története szövődik egybe, párhuzamosan látjuk életüket, természettel való küzdelmüket és belső vívódásaikat. 

Hillary Jordan: Mudbound - Sárfészek

Fordította: Babits Péter, Athenaeum Kiadó, 2018, 320 oldal, 3699 HUF

 

A cselekmény fókuszában Laura és Henry szerelmének története áll, amely – mint kiderült – valós alapokon nyugszik, ugyanis a második világháború után a szerző felmenői is úgy döntöttek, hogy egy vidéki ültetvényen próbálnak szerencsét.  „A regény alapötlete azért volt magától értetődő számomra, mert a családi farmról szóló történeteken nőttem fel. A nagyszüleim egy évig éltek egy ültetvényen rettenetes állapotok között, később pedig rengeteg anekdotájuk volt arról az időszakról” – mesélte Jordan, hangsúlyozva, hogy bár a két főszereplő sorsát a nagymamájáról és nagypapájáról mintázta, a karaktereket teljesen más tulajdonságokkal ruházta fel, a fekete szereplőket pedig mind ő találta ki.

Tovább

Veres Attila új könyvében Magyarország kifordul magából

veres_attila_ejfeli_iskolak_b1.jpg

Veres Attila, az Odakint sötétebb szerzője legújabb könyvében tizenöt különös történetet mesél egy kiforgatott világról, és a benne élő kifacsart emberek rettenetes vágyairól, kísértéseiről. Az Éjféli iskolákban egy olyan Magyarországot ismerhetünk meg, ahol minden garantáltan a fordítottja annak, mint amit megszoktunk.

Veres Attila: Éjféli iskolák

Agave Könyvek, 2018, 320 oldal, 3280 HUF

 

Egy város felfalja lakóit. Egy pornóforgatás, ahol a szereplők nem egészen emberek. Egy borkóstolás, ahol az italba idegen életeket zártak. Egy falu, ahol embereket termesztenek a földeken. Egy növény, amely a túlvilágra nyit átjárót. Egy szeméttelep, amely a világ legértékesebb anyagát őrzi. Egy wellness, amely szó szerint maga a pokol. 

Veres Attila: Nem én akarok lenni Magyarország válasza Stephen Kingre

Fotó: AgaveA horrornál „engem jobban érdekel, hogy valamiféle szavak előtti állapotról beszéljek" - mondja Veres Attila, akinek debütáló regénye a Könyvhétre jelent meg. Bár a könyvben szervezőerőként működnek a furcsa, megmagyarázhatatlan események, az emberi ésszel fel nem fogható jelenségek, a...

Tizenöt történet, amelyek elolvasása után a világ sokkal furcsább hely lesz. Történetek iszonyattal végződő szerelmekről, szörnyű vágyakról, nyaralásokról, ahol a szerencsések halnak meg először. Történetek átalakulásokról, zenekarokról, amelyek őrületbe csábítanak. Történetek halálról és életről, és az állapotokról, amikor a kettő között nincs különbség.

Veres Attila 2018. június 1-én a ViTa-est és közönségtalálkozón mutatja be először az Éjféli iskolákat, ahol felolvas a kötetből, majd 2018. június 9-én, szombaton 15 órától dedikál a Könyvhéten.

Az Odakint sötétebb 2017 legfontosabb hazai kötődésű megjelenése volt a sci-fi, fantasy és horror irodalomban. Hatalmas kritikai sikert aratott, és Veres Attilát jelölték a legjobb elsőkönyveseknek járó Margó-díjra.

Olvass bele:

Veres Attila Ejfeli Iskolak Reszlet by konyvesblog on Scribd

Így néz ki Boldizsár Ildikó dolgozószobája

boldizsar_ildiko_targyalas-3675-3_kicsi.jpg

Fotó: Valuska Gábor

„Eszembe jutott egy történet. Elmesélhetem?” – hangzik a mottója Boldizsár Ildikó legújabb kötetének, mely nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megtörtént eseteken keresztül magyarázza el a meseterápia lényegét, mégpedig úgy, hogy azok is megértsék, akik máskülönben nem ismerik a módszer alapjait. A Hamupipőke Facebook-profilja című kötetet nem sokkal azelőtt fejezte be, hogy ősszel meglátogattuk balatonrendesi otthonában, ahol minden az írásról, az olvasásról és természetesen a mesékről szól. A dolgozószobájából szép időben a Balatonra látni, a kert végében hatalmas fák, a fák mögött apró templom. Pont, mint a mesékben.

Jegyzetek: A fotózás napján Boldizsár Ildikó két előadásra is készült: a Magyar Tudományos Akadémián arról beszélt, hogyan jelenik meg az ember és a természet kapcsolata a mesékben, az egri egyetemen pedig Mesék a felnőtté válásról címmel adott elő.

Maorik: Nemrég Új-Zélandon járt, ahol maori meséket gyűjtött. Jelenleg a Maori mítoszok és legendák című könyvet fordítja. A felső kötet címe A férfi, aki ezer évig akart élni. Boldizsár Ildikó minden évben csinál egy gyászcsoportot, ebben a könyvben találhatók azok a mesék, amelyekkel a gyászterápián dolgozik.

Családi fotó: A fekete-fehér fénykép anyai nagymamáját és nagypapáját ábrázolja: „Ők mindig itt vannak előttem, hogy ne felejtsem el, honnan jöttem.”

Kedvenc: A Távoli szigetek atlasza a kedvenc könyve, mindig előtte van, ez tartalmazza ugyanis az elkövetkező tíz év úti céljait, azokat a helyeket, ahová el szeretne jutni: „Térképek és olyan leírások vannak benne a szigetekről, hogy rögtön úgy érzem, azonnal el kell indulnom”.

Apróságok: A kedvenc fülbevalóit tartja ebben az ékszertartóban. Akkor éppen egy szalamandrás volt benne meg egy új-zélandi szerencsepénz.

Szerencsekő: Egy barátnőjétől kapta, amikor Új-Zélandra indult, és végig ott volt a tarisznyájában.

Mintázat: Ez Boldizsár Ildikó mintázatfüzete – ha talál egy mesét, akkor néhány gondolatot lejegyez ide.

Könyvek: A kupacban jól megfér egymás mellett a hindu legendairodalom, az ősi zsidó hagyományokból származó elbeszéléskötet és Kamarás István frissen megjelent könyve. Előbbieket a terápiás munkában hasznosítja, ahol gyakran van szüksége rövid mesékre.

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2018/1. számában jelent meg.

Egy amerikai fiú négy élete

Paul Auster három éven keresztül a hét minden napján írta legújabb regényét, a 4321-et. A 800 oldalas könyv főhőse, Archie Ferguson, akinek négy lehetséges életét tárta elénk. Ki ne lenne kíváncsi a saját élete lehetséges forgatókönyveire? Ferguson életének szereplői nagyjából ugyanazok mindegyik változatban, az életében elfoglalt helyük viszont gyakran más. A körülmények ugyanis más és más irányba fordítják a Fergusonok útjait, és igazából ezektől az apró különbségektől lesz izgalmas a regény. Nem lesz rosszabb vagy jobb egyik élet sem a másiknál, és ez még akkor is igaz, ha az érintett szempontjából a neki rendelt életút egyszer csak tragikus fordulatot vesz. „Az istenek lenéztek a hegyről, és vállat vontak” – írja egy helyen Auster, ami akár az emberi jelentéktelenség ars poeticája is lehetne. A jelentéktelenségek jelentőségére viszont gyakran csak sokkal később derül fény. Amerika, írás, irodalom, filmek, szex és kosárlabda – csak néhány a kulcstémák közül, melyekbe Auster a szöveglabirintusban bolyongva egyszerűen belefeledkezik. Valószínűleg nem ez Auster legjobb könyve, a 4321-et figyelmen kívül hagyni mégsem érdemes, nem is szabad.

Archie Ferguson 1947. március 3-án született, ami azt jelenti, hogy csupán egy hónappal fiatalabb az 1947. február 3-án született Austernél. A magyar kiadásban – ami egyébként Pék Zoltán csodálatos és minden tekintetben lenyűgöző fordítását dicséri – a regény elején a dátumnál sajnos pont egy elütés, 1946 szerepel. A fiktív hős fiktív születésnapja látszatra nem nagy dolog, elméletben tényleg sokadrangú, a jelentőségét itt is csupán a kapocs adja, ami Austert saját hőséhez fűzi. Hiszen az író mondhatja, hogy ez csak egy kitalált alak, nem ő az, hogyan is lehetne (ahogy mondja is, például ebben az interjúban), de a földrajzi, családi és társadalmi közeg mégis sok átfedést és hasonlóságot mutat Auster életével.

Paul Auster: 4321

Fordította: Pék Zoltán, Európa Könyvkiadó, 2018, 779 oldal, 5999 HUF

 

A narrátor által szinte végig a vezetéknevén, Fergusonként emlegetett hős New Jersey-ben egy középosztálybeli zsidó családban született. Anyját Rose-nak, apját Stanley-nek hívták, nagyjából ez a kiindulási alap. Innentől kezdve Auster ezt az egyetlen szálat négy további szálra bontja, és az egyes fejezetek fejlécében ezeket külön jelöli is (1.1, 1.2, 1.3, 1.4, 2.1, stb.). Auster tehát négy különböző sorsot képzelt ugyanannak a szereplőnek, a háttér pedig minden esetben nagyon hasonló, mégsem ugyanaz. A véletlenek, a hőst vagy szeretteit, barátait érintő tragédiák, balesetek, akár szerencsés fordulatok és találkozások ugyanis alapvetően más irányba terelik életének folyását. Az egészet úgy kell elképzelni, mint amikor a váltókar megnyomásával másik sínpályára kerül az addig egy bizonyos irányba robogó vonat. Így aztán lassan négy Ferguson képe kezd kirajzolódni a szemünk előtt: van köztük olyan, aki félárván nő fel, aztán olyan, aki teljesen elhidegül az apjától, van egy Ferguson, aki elvesztette két ujját vagy épp a legjobb barátját, meg olyan is, aki biszexuális lesz vagy épp egyetlen lányba szerelmes.

Tovább

Robin Cook: A történetmeséléshez is kellenek speciális képességek

robin_cook-1586.jpg

Fotók: Valuska Gábor

Az orvosi krimik specialistája, Robin Cook egy tengeralattjárón írta meg első regényét a hetvenes évek elején, mára a műfaj koronázatlan királyának számít. Világhírűvé második könyve, a Kóma tette, amelyből Michael Douglas és Geneviève Bujold főszereplésével készítettek filmet. A hetvennyolc éves szerzőnek azóta több mint harminc sikerkönyve jelent meg, de még mindig inkább orvosnak, mint írónak tartja magát. Cook a napokban Magyarországon járt, hogy bemutassa Sarlatánok című könyvét, amely az internet orvostudományra gyakorolt hatásáról szól. Az új krimi kapcsán az orvoslás jövőjéről, a gyógyszeriparról  és az egészségüggyel kapcsolatos hiedelmekről beszélgettünk vele, ő pedig azt is elárulta, hogyan fog visszatérni Dr. Jack Stapleton a következő könyvében. 

Az első könyve, A gyötrelem éve megjelenése után közel kétszáz bestsellert olvasott el, hogy megfejtse mi a közös bennük, majd rögtön írt is egy sikerkönyvet, a Kómát. Harmincöt regény után, hogy látja, mi a bestsellerek titka?

A kulcs, hogy legyen szórakoztató, hiszen versenyeznie kell a világ többi attrakciójával, például a tévével. Nekem is meg kellett tanulnom, hogyan írjak olyan könyvet, ami mindvégig fenntartja az érdeklődést. Alkalmazok néhány apró trükköt, amik arra szolgálnak, hogy az olvasó ne akarja letenni. Sokat segíthet egy-egy olyan karakter is, aki közel áll az emberekhez, vagy valamiért érdekes, például nem kiszámítható a viselkedése. Az ilyen figurákat sok esetben megkedveljük, észrevétlenül azonosulunk velük. Van egy saját kedvencem is, a mindig vissza-visszatérő Jack Stapleton, akit valamelyest magamról mintáztam. A következő, télen megjelenő könyvem is róla fog szólni. Ezúttal olyan nehéz helyzetbe kerül, amiben kicsit megőrül.

Robin Cook: Sarlatánok

Fordította: Babits Péter, Geopen Könyvkiadó, 2018, 434 oldal, 3999 HUF

 

A könyveinek egyik nem titkolt célja megtanítani az olvasókat arra, hogy a kórházak veszélyes helyek, ezért nem mindegy, melyik intézményt vagy orvost ajándékozzuk meg a bizalmunkkal. Min változtatna, ha a betegek tudatosabbak lennének ezen a téren?

Az elsődleges célom nem az, hogy tanítsam az embereket. Leginkább azt szeretném, ha jól éreznék magukat olvasás közben, de amikor eljutnak a könyv végére, gondolkozzanak el ezeken a kérdéseken. A legújabb regényemmel, a Sarlatánokkal például azt akartam elérni, hogy mindenki kérdőjelezze meg a saját orvosa képzettségét, ugyanis rengeteg olyan doktor dolgozik, aki hazudik a végzettségével kapcsolatban. Örülnék, ha az emberek ezzel tisztába jönnének a könyvem olvasásakor, de azt is szeretném, hogy közben jól szórakozzanak.

Tovább

Örkény-egypercesekkel népszerűsítik az olvasást

egyperc.jpg

Május 16-tól többek között a Budapest Parkban, az A38-on, a Katona József Színházban, valamint országos mozihálózatok terjesztésében is futni fognak a Bookline új, animációs kisfilmjei. A hét rendhagyó alkotást a nemrég újra kiadott Örkény Egypercesek inspirálták, ám az olvasásnépszerűsítő kampány számos további kortárs és klasszikus könyvet is a közönség figyelmébe ajánl.

Milyen szerep jut a betűknek egy olyan világban, ahol a napunk nagy részét képek és digitális ingerek között töltjük? Vajon egy perc tényleg csak arra elég, hogy ránézzük az üzeneteinkre? Többek között erre keresi a választ a Bookline olvasásnépszerűsítő kampánya, amelynek keretében hét darab Örkény Egyperces történetet feldolgozó filmet készítettek el, egészen rendhagyó módon, a szavakat képpé alakítva.

Az egyenként egy perc hosszúságú Egyperces animációs alkotások célja, hogy innovatív megoldásaival a képek között szocializálódó generációk számára is élményszerűvé tegyék az olvasást, ugyanakkor mindenki figyelmét felhívják arra, hogy akár egyetlen perc olvasás is képes színt csempészni a mindennapokba. A filmek ennek megfelelően a hagyományos megoldások mellett olyan felületeken is megjelennek, ahol a közönség alapvetően a képi ingerekhez szokott, így például színházban, mozikban, városi fényfestéseken és természetesen Instagramon is, de a Bookline ígérete szerint számos további gerillamegoldásra is számíthatnak a budapesti járókelők.

Tovább

R, mint rozsda, remény, regény

dia-beacon_art_center.jpg

Épp kisgyerekekkel nyaralok a portugál óceánparton, így újra megfigyelhetem, milyen könnyen látnak bele emberszerű formákat, arcokat olyasmibe, ami egy felnőttnek már csak faág, nyugágy, ablak, kő vagy pad lehet. Nádas Péter Világló részletek című regényének borítójához mégsem kell gyermeklelkű felnőttnek lenni, hogy úgy tűnjön, a hajótest elejének ovális lyukai voltaképpen szemek. A dolgok szemlélésében kicsit megfáradt, szomorkás tekintetek. És hogy mindez egy nagy hajón, egy zátonyra futott, fűvel körbenőtt monstrumon, amit lentről nézünk – telitalálat ehhez a könyvhöz. Dr. Literáti Nagy Ferenc fotóit Tillai Tamás alkalmazta borítóra, és rögtön kettőre, mert ezerkétszáz oldalas a memoár; egyiken a nagy rozsdás test, másikon az arcszerű részlet dominál.

Könyves magazin 2018/1.

LIBRI-BOOKLINE ZRT, 2018, 76 oldal, 15 pont + 100 Ft

 

A hajó gazdag szimbólumvilágot nyit meg. A nagy vizet, ami maga az élet, a célirányos navigációt, a sodródást. A méltóságteljes, rozsdamarta testet, ami/aki már túl van jópár dolgon. A partra érést, ami itt nem átmeneti szakasznak érződik, hanem végpontnak, állandósulásnak, a zajló, hullámzó kékség már csak háttér, maga mögött hagyott játékmező.

Richard Serra jutott eszembe, konkrétan egy kiállítása, amit New Yorkban a DIA:Beacon Art Centerben láttam pár éve. A Hudson partján, egy völgyben épült, dombok és ligetek között, és hatalmas méretei miatt olyan installációkat is be tud mutatni, amelyek a klasszikus múzeumi terekből kiszorulnának. Serra Kaliforniában született 1938-ban, nagyjából tehát egyidősek Nádassal. Ő a középső fiú, apja mallorcai spanyol, anyja odesszai orosz zsidó emigráns. Irodalmat tanult, aztán hamar képzőművészeti vonalon folytatta a Yale-en, csoporttársai később szintén meghatározó nevekké érett festők, fotográfusok, szobrászok. Különösen viccesnek tartom, hogy amikor szobrászként kezdett el dolgozni, keresetkiegészítésként alapított egy költöztetőcéget, ahol olyan barátaival cipelték a bútorokat, mint Philip Glass zeneszerző vagy Chuck Close, aki az amerikai képzőművészet megkerülhetetlen figurája.

Tovább

Ezek a könyvek esélyesek az Év Gyerekkönyve Díjra!

A zsűri tagjai a gyerekkönyv kategória jelöltjeivel (kép forrása)

Idén is az Ünnepi Könyvhéten adják át az Év Gyerekkönyve Díjakat, a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum pedig az elmúlt napokban a blogján hozta nyilvánosságra a különböző kategóriák rövid listáit.

A jelöltek a következők:

Fordítói:

Christelle Dabos: A tél jegyesei, fordította Molnár Zsófia, Kolibri Gyerekkönyvkiadó (interjúnk a szerzővel, olvass bele)

Caroline Solé: Szavazz rám, fordította Pacskovszky Zsolt, Móra Könyvkiadó

Erwin Moser: Tigrisbogár, fordította Nádori Lídia, Manó Könyvek

Guus Kuijer: Polli 2., Derült égből boldogság, fordította Wekerle Szabolcs, Pozsonyi Pagony

Innováció:

Szívlapát, szerkesztette Péczely Dóra, Tilos az Á Könyvek (interjúnk Péczely Dórával)

Barna Hajnal, Franck Pavloff - Grela Alexandra, fordította Piróth Attila, Csimota Könyvkiadó (interjú a szerzővel és az illusztrátorral)

A házicsoki színe, Molnár Krisztina, Koinónia Kiadó

Világvége alsó, szerkesztette Kertész Edina, Naphegy Kiadó (interjúnk Kertész Edinával)

Az első, szerkesztette Csapody Kinga és Nagy Boldizsár, Menő Könyvek (kritikánk, interjú a kötet szerzőivel 1. rész, 2. rész)

Tovább

Tisza Kata: A saját műtétemet végeztem el [Margó Live]

 

Tisza Kata új verseskötetében saját válását, pszichológiai doktori kutatásait és praxisának tapasztalatait gyúrta egybe. A legjobb hely a városban te vagy egy különleges terápiás könyv, amely a válsághelyzetek feldolgozási folyamatáról és a gyász szakaszairól szól. Tisza Kata június 9-én a Margó Irodalmi Fesztiválon is fellép, ennek kapcsán tegnap a Margó Stúdióban mesélt tudományos ismeretekkel átszőtt, bátor pszicholírájáról.

    • Alig pár hét alatt közel hatszáz verset írt, amelyek „kirobbantak belőle” a doktori kutatásai és a válása hatására
    • Tíz éve vizsgál életutakat, az öregedés témáját kutatja és tudományosan elemzi a különböző élethelyzeti kríziseket és elakadásokat, például a válást
    • Az új kötetben szerinte három identitása találkozott: a nő, a kutató és a praktizáló coach. A felfokozott érzelmi állapot idézte elő, hogy nem tudott megmaradni a tudományos formánál és kikívánkoztak a versek

Tisza Kata: A legjobb hely a városban te vagy

Scolar Kiadó, 2018, 212 oldal, 3490 HUF

 

    • Az írás egy feldolgozási folyamat része volt, miközben szakmailag is reflektált a kiömlő érzésekre. Olyan volt, mintha orvosként magát műtené, hiszen mindig tudta, hogy éppen melyik fázisában van a megküzdésnek, és hogyan kezelhető az adott válságállapot
    • A kötetet utólag hat ciklusra osztotta a gyász szakaszainak megfelelően, így váltak a versek terápiás jellegűvé, minden ciklus valahonnan valahová elvezeti az olvasót a saját válságában
    • Szerinte a társadalom idealizálja a házasságot, emiatt sokan szégyellik a válásukat, nem mernek beszélni az ehhez kapcsolódó érzéseikről
    • Ezek a versek segítenek felismerni és felszínre hozni a mélyen lappangó érzéseket

Tisza Kata: Ledózeroltam a régi identitásomat

Fotó: Valuska Gábor Fekete borító hússzínű betűkkel, rajta koporsót idéző elosztó, a konnektorok helyére akár csecsemőarcokat is képzelhetnénk, a kábel szív- és koponyaalakban gubancolódik. A teljes életút végigvonul Tisza Kata Akik nem sírnak rendesen című könyvének borítóján (Kárpáti Róbert munkája - a szerk.), az emberélet csomópontjainak megjelenítése pedig egyáltalán nem véletlen.

  • Bizonyos fogalomköröket is át akart értékelni, például a magány és az egyedüllét fogalmait, amiket pejoratív aura árnyékol be, holott szükségesek az önismerethez
  • Az első novelláskötetében (Pesti kínálat), amelyet egy rablótámadás hatására írt, szerinte még reflektálatlanok voltak a történetek, a megjelenést követő sikerre és támadásokra pedig nem volt felkészülve, ezért is tűnt el tíz évre
  • Szerette volna tudományosan megérteni a diszkrimináció, az álságosság, az előítéletek okait, ezért kezdett bele a kutatásokba
  • Úgy gondolja, hogy a társadalom nagyon megérett a változásra, át kell alakulnia a szerepeknek ahhoz, hogy méltósággal lehessen együtt élni. Szeretné, ha a gyerekeinek már nem kéne megküzdeniük azokkal a problémákkal, amikkel neki kellett
  • A legjobb hely a városban te vagy egy kísérlet volt, amelyben megpróbálta ötvözni a klasszikus irodalmi és pszichológiai műfajokat