Olvass!

KönyvesBlog

Elhunyt a Nobel-díjas Derek Walcott

2017. március 17. .konyvesblog.

20921-004-43a4cc43.jpg(kép forrása)

Hosszan tartó betegség után é meghalt 1992 irodalomi Nobel-díjasa, a St. Lucia-i költő és drámaíró, Derek Walcott. 87 éves volt.

Walcott az Another Life című verses önéletrajzával és az 1990-es Omeros-szal irányította magára a nemzetközi figyelmet. Utóbbi egy sajátos, karibi Odüsszeia-értelmezés.

Szerelem szerelem után

Eljön az idő,
amikor ujjongva ünnepled érkező önmagad
saját ajtódnál, saját tükrödben,
s mindkettőtök egymásra mosolyog,

s azt mondja, ülj ide. Egyél.
Újra megszereted az idegent, aki magad voltál.
Adj bort. Adj kenyeret. Add vissza szívedet
önmagának, az idegennek, aki szeretett

egész életedben, akire fütyültél
egy másikért, aki kívülről ismer.
Vedd le a polcról a szerelmes leveleket,

a fényképeket, a csüggedt cédulákat,
hámozd ki önnön képed a tükörből.
Ülj le. Gyönyörködj életedben.

(Fordította: Devecseri Gábor)

1930-ban született St. Lucia-szigeten. Első verseskötete 19 éves korában jelent meg, kiadását édesanyja finanszírozta, első saját darabját 1950-ben állította színpadra. Jamaicai egyetemi tanulmányai után 1953-ban Trinidadra költözött, és 1959-től majd húsz éven át vezette a Trinidadi Színházi Műhelyt, amelyet maga alapított. 

Walcott nevetségesnek tartotta, hogy az angolszász területeken fekete íróként hivatkoznak rá, és karibi íróként definiálta magát. 

Magyarul A szerencsés utazó (Európa, 1993) című verseskötete olvasható. 

Forrás: Guardian

„A jó szexjelenetektől, akár írom, akár olvasom őket, felgyorsul a pulzusom”

elso_portrek2.jpegLakatos, Molnár, Nagy, Németh, Tasnádi (képek forrása: Cool Bookz)

Az elsőben tizennégy kortárs írónk adta keresztmetszetét annak, milyen sokféle lehet a szüzesség elvesztése. Megkerestük a kötet szerzőit, és arra voltunk kíváncsiak, hogy íróként hogyan birkóztak meg a feladattal, illetve olvasóként milyen élményeik vannak ezen a téren. Tízen válaszoltak (Fiala Borcsa, Garaczi László, Gimesi Dóra, Kalapos Éva Veronika és Karafiáth Orsolya válaszait ITT olvashatjátok), a második részben pedig megmutatjuk, hogyan vélekedett minderről Lakatos Levente, Molnár T. Eszter, Nagy Ildikó Noémi, Németh B. Eszter és Tasnádi István.

Az első – Tizenöt író, tizennégy történet arról, amiből csak egy lehet (felelős szerk.: Csapody Kinga, szerk.: Nagy Boldizsár)

Menő Könyvek, 2017, 220 oldal, 2990 HUF

 

A három kérdés, melyet mindannyian megkaptak:

1. Akár íróként, akár olvasóként nézi, egy könyvben mitől működik az ön számára egy szexjelenet?
2. Az irodalmi szexábrázolások között az első alkalom, az első együttlét bemutatása akár külön kategória is lehetne – a saját novellája írásakor mi jelentette a legnagyobb nehézséget?
3. Kamaszként melyik volt az a mű, amely segített a saját szexualitása jobb megértésében, vagy amely bármely szempontból emlékezetes maradt?

Lakatos Levente:

1. Számomra a karakterek közötti kémia az, ami meghatározza a szexjelenetek minőségét és mennyiségét. Az én ízlésem szerint az intimitás soha nem lehet előrébb való a történetnél, viszont azt gondolom, hogy az erotikát, a vonzalmat kikerülni álságos, hiszen az aktívan jelen van az életükben, hatást gyakorol a tetteinkre és befolyásolja a döntéseinket. Az ellenállhatatlan vonzalom az, amivel dolgozni szeretek, de a testiségnél jobban foglalkoztat a vágyódás pszichológiája.

2. Rólam köztudott, hogy nem vagyok szívbajos, ha erotikus jelenetekről van szó. Fejfájást okozó kérdés volt, hogy a vélt elvárásoknak megfelelve írjak-e a novellába szexjelenetet, avagy ne. Végül egy olyan téma mellett döntöttem, amelyben nem is maga az aktus megélése, hanem az odavezető és az abból következő érzések, illetve kínzó gondolatok az igazán fontosak.

3. A legemlékezetesebb és egyben legmegrázóbb olvasmányélményem egy olasz írónő, Simona Vinci kötete, a Szégyentelenek volt. Gyerek és kamasz szereplőkkel játszódik, a „felnőttek által tiltott dolgok” felfedezése köré épül. Tizenhat évesen olvastam el, pedig a kötetre rányomtatták, hogy nagykorúaknak szól. A mai kamaszok az internet és a kábeltévék világában egyébként lényegesen felvilágosultabbak, mint amilyen például én voltam. Kár is tiltani vagy elhallgatni előlük a szextémát. Ha nem biztosítunk mi magunk fórumokat a fiataloknak a felvilágosításra, a két kattintással elérhető legvadabb pornót fogják mintának tekinteni. Ezekben a filmekben például ritkán használnak óvszert. A fiatalok körében sokan azt gondolják, csak a nem kívánt terhesség elkerülése érdekében szükséges gumit húzni, a többi között ezért választottam a novellámnak a védekezés témakörét.

„Azt szeretem, ha az erotika túlmutat önmagán"

Fiala, Garaczi, Gimesi, Kalapos, Karafiáth (képek forrása: Cool Bookz) „Az első szexről mindenkinek van egy története, melynek elképzelése, átgondolása, fejben való újrapörgetése, esetleg elhallgatása sokszor legalább olyan fontos, mint maga az aktus" - írtuk a Menő Könyvek új antológiájáról, Az elsőről. Utóbbiban tizennégy kortárs írónk mesélt arról, milyen sokféleképpen éli és élheti meg egy kamasz a szüzesség elvesztését.

Molnár T. Eszter:

1. A jó szexjelenetektől, akár írom, akár olvasom őket, felgyorsul a pulzusom. A túlzó részletezés eltávolít, jobban szeretem, ha a leírás teret hagy a fantáziának is.

2. Mint mindig, most is a pontos szavak megtalálása okozta a legnagyobb nehézséget, különösen azért, mert ez a novella bizonyos értelemben nekem is első volt: korábban soha nem írtam két lány közötti testi szerelemről.

3. Borzasztóan izgalmasnak tartottam a szexjeleneteket Flaubert, Maupassant és Zola regényeiben, de a szexualitás megértéséhez mégis a líra, elsősorban József Attila költészete vitt közelebb.

Tovább

Egy hétköznapi taxisofőr találkozása Kína véres történelmével

b291870.JPGSusan Baker Inkarnációk című regényének főszereplője Vang, a pekingi taxisofőr, aki egy nap különös levelet talál a kocsija szélvédőjén. Nyugtalanító sorok, melyek írója mintha egyre közelebbről figyelné meg őt és a családját. Vang nyomozni kezd a titokzatos, furcsa, felkavaró levél után, amelyet továbbiak is követnek. Mindegyikből a kínai történelem egy-egy meghatározó, ám véres, szenvedélyes és intrikákkal teli korszaka tárul fel, melyben az egyéni lét már-már kilátástalannak tűnő, folytonos küzdelem. Rokonlelkek találkoznak valami ellenállhatatlan erő hatására, majd törnek egymás életére. Vangot mágnesként vonzzák ezek a több száz éves történetek, és azon kapja magát, hogy nyakig ül egy rejtélyben, amit ki kellene bogoznia - miközben az ismeretlen leskelődő által mozgatott szálak eltéphetetlen hálója egyre jobban körbefonja őt és a családját is. 

Susan Barker: Inkarnációk - Ezer éve rólunk álmodom

Fordította: Hegedűs Péter, Tarandus, 2017, 464 oldal, 4590 HUF

 

Vajon mi köze lehet egy hétköznapi taxisofőrnek a kegyetlen Csia-csing császár elleni merénylethez, az ópiumháború idején ügyeskedő kisemberekhez, a maoista korszak félelemmel teli légkörében élő gimnazistalányokhoz?

Olvass bele a könyvbe:

Susan Baker_Inkarnáció_részletby konyvesblog on Scribd

Neil Gaiman visszatért kedvenc isteneihez

Újabb regénnyel gazdagodott Neil Gaiman amúgy is tetemes életműve, ráadásul az Északi mitológia rögtön a New York Times bestsellerlistájának élén landolt. Új könyvében Gaiman az északi mitológia történeteit írta újra jól ismert stílusában, de az eredeti mítoszok történetéhez hűen. A skandináv mitológia és a szerző ilyesfajta találkozása szinte determinált volt, hiszen egyik fő védjegye mindig is a mítoszok újrahasznosítása volt, amellett pedig az északi panteon főbb alakjait (Odin, Thor, Loki) már korábban is szerepeltette műveiben (Amerikai istenek, Sandman). A történetek újraírása elsőre érdekes koncepciónak tűnik, azonban Gaiman mindig is vad fantáziájával és a műfaji toposzok kiforgatásával tudott érvényesülni, ezért kérdéses, nem köti-e meg túlságosan a kezét, hogy a történetekhez hű maradjon. Egyáltalán, van-e értelme megírni egy olyan könyvet, aminek a történeteit akár a Wikipédián is elolvashatjuk?

Neil Gaiman: Északi mitológia

Fordította: Pék Zoltán, Agave Könyvek, 2017, 208 oldal, 3280 HUF

 

Érdemes felidézni, hogy mi vonzza Gaimant a mítoszokban. A Kilátás az erkélyről (kritikánk a műről itt olvasható) egyik esszéjében a mítoszokat a komposzthoz hasonlította, abban az értelemben, hogy a mitológiai történetek ideális alapanyagai annak, hogy új történetek sarjadjanak belőlük. Azaz a mítoszoknak van egyfajta „életciklusa”: vallásként kezdődnek és abszolút hiszünk az általuk megfogalmazott igazságokban, ám amint kételkedni kezdünk bennük, átkerülnek a mítoszok közé. A mítoszok pedig addig érlelődnek, komposztálódnak, amíg új történetek nem fakadnak belőlük. Gaiman életművében számos példa van erre: a novellái, melyekben sajátos szemszögből meséli újra Hófehérke és Csipkerózsika történetét,  a Sandman, ahol saját mitológia létrehozásával kísérletezett, vagy az Amerikai istenek, amely összeboronálta és a modern Amerikába helyezte a különböző mítoszokat.  Gaiman ugyanakkor úgy véli, hogy a mítoszok életciklusában a történetek újramesélése az egyik legfontosabb elem, mert ekkor nézhetünk szembe velük leginkább, és láthatjuk meg, amit elénk tárnak. Az Északi mitológia is ennek az újramesélésnek a szellemében íródhatott.

A skandináv mitológiáról való ismereteink nagy része a Prózai Eddában és Verses Eddában rögzített történetekből származik: kilencszáz éve vetettek papírra a történeteket Izlandon, hogy így őrizzék meg a pogány világmagyarázatokat. Neil Gaiman is ezekből a művekből indult ki, ráadásul annyira hű maradt az alapanyagokhoz, hogy egyáltalán nem regényesítette azt. Nem talált ki hozzá új sztorikat, nem töltötte ki az egyes történetek közötti foghíjas részeket és nem duzzasztotta fel az epizódszeplők jelentőségét.  Azt azonban meg kell hagyni, hogy a skandináv mítoszoknak már önmagukban is van egy drámai, regényszerű ívük. A történetek a világ megteremtésétől annak végéig, a Ragnarökig tartanak, azaz az északi ítéletnapig, amikor az istenek harcba szállnak az óriásokkal és mind odavesznek. Erre az ívre fűződnek fel az egyes novellaszerű történetek, amelyek egy olyan világba kalauzolnak el, amit ogrék, óriások és törpék népesítenek be, és ahol gyarló istenek sokszor saját szenvedélyüktől hajtva cselekszenek. Ahogy Neil Gaiman fogalmaz az előszóban:

A skandináv mítoszok egy dermesztő világ mítoszai, ahol nagyon hosszúak a téli éjszakák és végtelenek a nyári nappalok. Egy olyan nép mítoszai, amely nem igazán bízik az isteneiben, sőt még csak nem is kedveli, noha tiszteli és féli őket.

Tovább

„Azt szeretem, ha az erotika túlmutat önmagán”

elso_portrek.jpgFiala, Garaczi, Gimesi, Kalapos, Karafiáth (képek forrása: Cool Bookz)

„Az első szexről mindenkinek van egy története, melynek elképzelése, átgondolása, fejben való újrapörgetése, esetleg elhallgatása sokszor legalább olyan fontos, mint maga az aktus” – írtuk a Menő Könyvek új antológiájáról, Az elsőről. Utóbbiban tizennégy kortárs írónk mesélt arról, milyen sokféleképpen éli és élheti meg egy kamasz a szüzesség elvesztését. Megkerestük a kötet szerzőit, és arra voltunk kíváncsiak, hogy íróként hogyan birkóztak meg a feladattal, illetve olvasóként milyen élményeik vannak ezen a téren. Tízen válaszoltak, két részletben mutatjuk meg, miket.

Az első – Tizenöt író, tizennégy történet arról, amiből csak egy lehet (felelős szerk.: Csapody Kinga, szerk.: Nagy Boldizsár)

Menő Könyvek, 2017, 220 oldal, 2990 HUF

 

A három kérdés, melyet mindannyian megkaptak:

1. Akár íróként, akár olvasóként nézi, egy könyvben mitől működik az ön számára egy szexjelenet?
2. Az irodalmi szexábrázolások között az első alkalom, az első együttlét bemutatása akár külön kategória is lehetne – a saját novellája írásakor mi jelentette a legnagyobb nehézséget?
3. Kamaszként melyik volt az a mű, amely segített a saját szexualitása jobb megértésében, vagy amely bármely szempontból emlékezetes maradt?

Fiala Borcsa:

1. Attól, hogy hiteles. Hogy könnyedén el tudom a jelenetben képzelni magam, nem feszengek tőle, nem fog el a röhögőgörcs, és nem érzem azt, hogy a szerzőnek vagy kínos volt a megírása, vagy fogalma sincs, miről beszél. Ha a prűd maszatolóstól a pornográfig terjedő skálán kellene belőnöm a dolgot, akkor inkább az utóbbihoz helyezném magam közelebb olvasóként is. Mert ha már a szexről írunk, akkor az ne merüljön ki a hálószobaajtó halk becsukása, hegedűszó, naplemente nagytotálban.

2. Olyan történetet szerettem volna írni, amit a saját 14 éves lányom kezébe is bátran belenyomhatok. Ami nem riasztja el az ártatlanabb olvasót, de nem is ködösíti illatos rózsaággyá a szexet. Amit nem fog félrehajítani az obszcenitása miatt, de akár úgy is bele tudja magát helyezni, hogy még gyakorlati tapasztalatra nem tett szert. (Khm, remélem.)

3. A szüleim háta mögött sutyiban elég kritikátlanul, ömlesztve olvastam össze mindent, amit a témában felleltem, akár a könyvespolc legfelső, leghátsó rejtett zugaiból is összehalászva. Úgyhogy, ami leginkább emlékezetes maradt, az ennek a rengeteg fajta ábrázolásnak a végtelenül színes és kaotikus volta. Most gondolj bele, 16-17 évesen milyen véleményed lehet szűzlányként a szexről, ha a tudásodat a Lady Chatterley szeretőjétől kezdve a Tizenegyezer vesszőn és a Káma Szútrán át a Tinilányok kézikönyvéig bezárólag próbálod alakítani?

Tovább

Kattintásvadász címekkel népszerűsít klasszikusokat egy könyvesbolt

452063e73b1611c1e36d8507496a9c1b.jpgThe Wild Detectives

A könyvesboltok is kipróbálták az online hírverseny és magamutogatás egyik jól bevált módszerét, a kattintásvadász címadást. Egy dallasi könyvesbolt, a The Wild Detectives (amelynek valószínűleg egy hatalmas Bolaño-rajongó a tulajdonosa, még ha a vadból az angol címben savage is lett – a szerk.) mesteri módon használja, hogy új olvasókat toborozzon jogtiszta, klasszikus regényekhez.  A litbait (a clickbait és az irodalom, vagyis literature találkozása a nyelvújítók boncasztalán – a szerk.) olyan címeket adott a világnak, mint a Félresikerült szelfi miatt halt meg egy brit srác, Öngyilkosságba trükközte pasiját egy tinilány, Amikor OKÉ, hogy egyedülálló anyákat slutshamingelsz, Egy olasz politikus miatt látszik szentnek Donald Trump.

Elsőre a szokásos szenzációhajhászatnak tűnhetnek, de mi van, ha azt mondjuk, hogy ezek klasszikus könyvek történetei? Félresikerülten Dorian Gray szelfizett, a tinilányt Júliának hívták, az egyedülálló anyák A skarlát betűben bukkannak fel, az olasz politikus pedig Niccolò Machiavelli volt A fejedelemmel.

A könyvesbolt tavaly szeptemberben indította a kampányt, amelynek célja az volt, hogy ráébresszék az embereket, hasznosabb dolgokat is lehet olvasni a szenzácíóhajhász online cikkeknél. Ha valaki bedől a litbaitnek, egy olyan blogposztban találja magát, amely tartalmazza a teljes könyvet, amire a cím vonatkozik.

Magyarul ez nagyjából így nézne ki: DÖBBENET: Hidegvérrel lemészárolta kenyéradóit a fiatal bejárónő (18+)

Kommentben várjuk a ti megoldásaitokat magyar klasszikusokkal!

Forrás: AdWeek

Rajongóival tervezteti meg új regénye borítóját Dan Brown

origin-by-dan-brown.jpgSzeptember végén érkezik Dan Brown legújabb Robert Langdon-thrillerje, az Origin (Eredet). A regényből egy limitált kiadás is megjelenik, amelynek borítóját bárki megtervezheti, aki amerikai állampolgár, és elmúlt 18 éves.(Ha van esetleg olyan olvasónk, aki megfelel a kritériumoknak, akkor ITT tud nevezni.)

Langdon az Originben  először merül el a modern művészetek világában, ami nem túl ismerős terep a klasszikusokhoz szokott professzor számára, és megpróbál választ találni az emberiség két legfontosabb kérdésére. A regény címéből kiindulva valószínűleg arra, hogy mi végre vagyunk a Földön, és van-e egyáltalán bármi értelme ennek az egésznek.

Zöldséget írok, aminek desszertíze van

Dan Brown a Budapesten forgó Inferno miatt repült Magyarországra, melyben a főváros ezúttal Firenzét alakítja, ám az Oscar-díjas Ron Howard rendezésében készülő filmről nem kérdezhettük. Tom Hanks a bölcsész- és vallástudományok James Bondjaként harmadszorra próbálja megmenteni az emberiséget, ám Robert Langdont annyira lefoglalják az ősi kódok és a titkos alagutak, hogy ismét nem marad ideje, hogy közelebbről megismerje a klasszikus képzőművészetre fogékony partnernőjét, akit Felicity Jones alakít.

Dan Brownt 2015-ben kérdeztük a modern művészethez fűződő viszonyáról:

Azt mindenki tudja, hogy nagy rajongója a klasszikus művészetnek, de hogy áll a modern művészettel?

Vicces, hogy épp ezt kérdezi, az elmúlt éveket a modern művészet tanulmányozásával töltöttem. Ha ránézek egy Botticellire, tudom, hogy ez művészet. Ha ránézek egy modern műalkotásra, mindig ott motoszkál bennem a kérdés, hogy ez mitől válik azzá. Hát attól, hogy az alkotója egy műalkotást akart létrehozni, amikor megalkotta. Ha arrébb teszem a poharam (arrébb teszi), az is művészet, igaz, nem túl jó. Azt szeretem a legjobban a modern művészetben, hogy folyamatosan kérdésekre sarkall. Mit akart mondani a művész azzal, hogy a sarokba halmozott egy rakás blokktéglát, áttekerte egy kötéllel és kék fénnyel megvilágította? Mondhatod, hogy ez nem a te ízlésed, de ha valaki azt mondja róla, hogy művészet, akkor el kell gondolkodnod a dolgon.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy Langdon milyen modern művészekkel ismerkedik majd az új könyvben de mi azért megnéznénk, mit kezdene Damien Hirst formalinban megúsztatott állataival, vagy mit olvasna ki Marina Abramović szeméből a MoMÁban.

Forrás: Entertainment Weekly

Ámosz Oz, Dorthe Nors és David Grossman is nyerhet Nemzetközi Man Bookert idén

nors_tukorindexkuplung_72.jpgKihirdették a Nemzetközi Man Booker hosszúlistáját: idén három nő és tíz férfi közül kerülhet ki a győztes, a jelölt könyvek összesen tizenegy különböző nyelven íródtak. A hosszúlistán Európa dominál, de találunk rajta két izraeli, egy kínai és egy argentin szerzőt is.

Szerepel a listán az örök Nobel-esélyes albán Ismail Kadare, aki az első szerző volt, aki Nemzetközi Man Bookert nyert. The Traitor’s Niche című regénye az Ottomán birodalom egyik futárjának története, akinek az a munkája, hogy a szultán ellenségeinek levágott fejét szállítsa.

A már 2007-ben is jelölt Ámosz Oz Júdás című regényével nyerhet, ami egy szívszorító  szerelmi történet a kettéosztott Jeruzsálemben. Smuel Asch élete 1959 őszén komoly fordulatot vesz: apja csődbe megy, barátnője elhagyja, fel kell mondania az albérletét és ott kell hagynia az egyetemet. Végül sikerül ingyen szállást találnia, mindössze annyi a dolga, hogy egy mozgáskorlátozott öregúrral társalogjon, ám lassan kiderül, hogy az ódon háznak titkai vannak. A regény 2016-ban jelent meg magyarul az Európa gondozásában.

Az Essexben élő lengyel Wioletta Greg debütáló regényével, a Swallowing Mercuryval érdemelte ki a jelölést. Regénye egy coming-of-age történet a kommunista Lengyelországban. Az argentin Samanta Schweblint a Fever Dramaért jelölték. Ez a kötet magyarul még nem olvasható, de két korábbi Schweblin-kötet elérhető elérhető: A madárevő 2010-ben jelent meg a Nyitott Könyvműhely, a Reményvesztett nők pedig 2016-ban a Jelenkor-Fisz kiadásában. A dán Dorthe Nors-ot a magyarul március végén megjelenő Tükör, index, kuplungért (Park, 2017) jelölték. 

A kínai Yan Lianke tavaly The Four Books  című könyvével volt, idén pedig The Explosion Chronicles című szaírájával van versenyben. A kötet szürreális fantasy egy Explosion (Robbanás) nevű faluról, ami pörgős metropolisszá alakul. David Grossmant Egy ló beséltál a bárba című szatírájával jelölték, ami nemrég hét könyve volt nálunk.

Egy este arról, hogy mi a groteszk

Ha a világ színház, az élet egészen biztosan stand up comedy, írtam a Könyves magazin Könyvesblokk rovatába David Grossman Egy ló besétál a bárba című könyvéről. Annyival tenném sutábbá az egyszeri Shakespeare-parafrázist, hogy ha jól csináljuk, még az is lehet, hogy cirkusz. Vagy, ha rosszul....

Mathias Énard a Prix Goncourt-díjas regényével került a listára. A Compass-ban egy álmatlanságban szenvedő bécsi zenetudós forgolódik az ágyában, és álom és emlékezés határán visszagondol isztambuli, aleppói, damaszkuszi, teheráni útjaira és egy viszonzatlan szerelemre.

746608f.gifA jelöltek között van a flamand Stefan Hertmans Háború és terpentinje (Európa, 2016), amelyben a szerző nagyapja teleírt füzete köré kanyarít nagyszabású regényt. Roy Jacobsent The Unseen című családi drámájáért jelölték, ami egy norvég szigeten játszódik, az izlandi Jón Kalman Stefánsson pedig két szerelem történetét helyezte egy izlandi városkába Fish Have No Feet (A halnak nincs lába vö. Zilahi Anna: A bálna nem motívum) című könyvében.

A zsűri elnöke idén Nick Barley, az Edinburghi Nemzetközi Könyvfesztivál igazgatója, aki szerint 2016 kivételesen erős év volt az angolra fordított fikció szempontjából. A rövidlistát április 20-án, a győztest június 14-én jelentik be. A díjjal 50 ezer font jár, amit szerző és fordítója között osztanak szét. 

A Nemzetközi Man Booker rövidlistája:

Mathias Énard: Compass

Wioletta Greg: Swallowing Mercury

David Grossman: Egy ló besétál a bárba

Stefan Hertmans: Háború és terpentin

Roy Jacobsen: The Unseen

Ismail Kadere: The Traitor’s Niche 

Jón Kalman Stefánsson: Fish Have No Feet

Yan Lianke: The Explosion Chronicles

Alain Mabanckou: Black Moses

Clemens Meyer: Bricks and Mortar

Dorthe Nors: Tükör, index, kuplung

Ámosz Oz: Júdás

Samanta Schweblin: Fever Dream

Krasznahorkai László 2015-ben kapta meg a díjat, amit akkor még nem egy konkrét regényért, hanem az angolra fordított életműért ítéltek oda. Az idei listának nincs magyar vonatkozása, hacsak annyi nem, hogy az izlandi jelölt középső neve Kalman. 

Forrás: Guardian

 

Mi csábít jobban: a szerelem vagy a hatalom?

Az Úr 1151. évében, egy képzeletbeli világban két királyi sarj, egy fiatal hercegnő és egy ifjú lovagkirály menekül üldözői elől. Eime, Ektíria birodalmának volt úrnője a testőrével bujdosik, míg a trónról őt letaszító Aceras király, aki immár maga is trónfosztott lett, koldusgúnyában vegyül el alattvalói között. Ellenségek ők, sorsuk mégis összefonódik, miközben földönfutóként a szabadságukért küzdve, lassan felnőtté válva nemcsak saját magukat ismerik meg egyre jobban, hanem népük akaratát is.

Gerencsér János fantasyjében, a Kósza utak legendájában (olvass bele ITT!) a koldussá vált királyfi, az igazságos uralkodó mítoszát teremti újra - a kötetet 2017. március 29-én szerdán mutatják be a Púder Bárszínház pincéjében. A regényről az Athenaeum Kiadó igazgatója, Szabó Tibor Benjámin és Juhász Tamás irodalomtörténész, kritikus beszélget.

Facebook-eseménylink >>

Gerencsér János számos területen kipróbálta magát, volt már szobafestő, művezető, műszaki ellenőr, szavatossági ügyintéző, jogi képviselő, ipari gépkezelő és karateedző. A hadtörténelem és a pszichológia különösen érdekelte. Korábban novellákat írt. A szerző hosszan tartó betegséggel küzdött, a regény megjelenése előtt néhány nappal elhunyt. A könyvbemutatón a kiadó az ő emléke előtt tiszteleg.

Eddig publikálatlan Fitzgerald-novellát közölt a New Yorker

Áprilisban jelenik meg Amerikában az F. Scott Fitzgerald eddig publikálatlan történeteit tartalmazó I’d Die for You And Other Lost Stories (~ Meghalnék érted és más elveszett történetek). A New Yorker most megjelentetett ebből egy novellát (The I.O.U.), melyet Fitzgerald még 1920 tavaszán írt, a Harper’s Bazaar szerkesztőjének felkérésére.

Fitzgerald később azzal a megjegyzéssel adta le az ügynöke, Harold Ober irodájában a szöveget, hogy a szerkesztő akaratát szem előtt tartva alkotta meg a sztorit, és szerinte elég jól sikerült. Hogy miért nem hozta le a Bazaar, azt nem tudni, mindenesetre júliusban az ügynök elküldte az írást a Saturday Evening Postnak, Fitzgerald viszont visszakérte, mert még dolgozni akart rajta. Az író meg is kapta a szöveget, azt azonban félretette egy időre, hogy helyette második regényére, a Szépek és átkozottakra koncentrálhasson (kritikánk róla ITT olvasható).

A lapban megjelent egy interjú is a kötet szerkesztőjével, Anne Margaret Daniellel, aki elmondta, hogy a válogatáskötetben megjelent írások egy része nem volt teljesen ismeretlen a kutatók előtt, ám néhány valóban csak a közelmúltban bukkant elő. Amikor a The I.O.U. megjelent, Fitzgerald az Édentől messze című regényével már jelentős hírnévre tett szert, ugyanakkor sosem csinált titkot abból, hogy a novellaírást elsősorban pénzkeresetre használja. Nagyon is tudatában volt ugyanis annak, hogy egy-egy rövidebb írásával gyorsabban jut pénzhez, mint a nagyobb lélegzetű regényekkel, ez pedig sokszor frusztrálta.

Jövőre jelennek meg Fitzgerald eddig publikálatlan novellái

Fitzgerald amúgy szorgosan könyvelte, hogy melyik írásáért mennyit kapott, és főkönyve is azt bizonyítja, hogy a novellákért akkor jobb pénzt kapott: egy 1925-ös bejegyzés szerint például A nagy Gatsbyért alig 2000 dollárt utaltak át neki, vagyis épp annyit, amennyit a The Saturday Evening Postban megjelent egyetlen novellájáért.

Az I’d Die for You And Other Lost Stories a tervek szerint ősszel jelenik meg a Jelenkor gondozásában. A fordító Dunajcsik Mátyás, aki tegnap a saját Facebook-oldalán is megosztotta a New Yorkerben megjelent novellát. Utóbbiról azt írta, hogy „elképesztően vicces és izgalmas történet, és nem utolsósorban bepillantást enged a folyton idegösszeroppanás szélén táncoló könyvkiadók életébe is, amiről azt kell mondjam, nagyjából máig pont ugyanígy néz ki”.

Licitálj Esterházy kéziratára vagy Nádas nyelvtankönyvére!

„Ők meg fejbekúrják a lazacokat” – ezzel a mondattal zárul Esterházy Péter kézirattöredéke

A Szépírók Társasága olvasással és az olvasókkal szeretné megünnepelni a 20. születésnapját – nem akármilyen módon, könyvhajlékot teremtve. Ezért árverést szervez az Utcáról Lakásba Egyesülettel közösen, az egyesület Mobilház-programjának javára. A program A TESZ Alapítvánnyal partnerségben indított Lakhatás Most Lakásügynökség keretei közt valósul meg.

Az árverésen kortárs magyar írók kéziratai vagy személyes ajánlással ellátott kedves tárgyai kerülnek kalapács alá. Az adományokat felajánló írók:

Bódis Kriszta, Dragomán György, Erdős Virág, Esterházy Péter hagyatékából Esterházy Gitta, Grecsó Krisztián, Kemény Zsófi, Kornis Mihály, Nádas Péter, Nádasdy Ádám, Nyáry Krisztián, Parti Nagy Lajos, Péterfy Gergely, Simon Márton, Szabó T. Anna, Szvoren Edina, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina, Várady Szabolcs, Závada Pál, Závada Péter.

A jótékonysági projekt honlapján sorra mutatják be a felkínált tárgyakat. Bódis Kriszta például többek között az egyik dokumentumfilmje (Bári shej) DVD-jét ajánlotta fel, amely sem kereskedelmi forgalomban, sem az interneten nem hozzáférhető. Esterházy Péter hagyatékából az író felesége, Esterházy Gitta egy kézirattöredéket ajánlott fel, amely valószínűleg egy publicisztika vázlata. Nádasdy Ádám Van ez a lakás vagy nincs? című versét másolta le, Nádas Péter pedig egy olyan német nyelvtankönyvet ajánlott fel, amelyet Mészöly Miklóstól kapott, aki Tandori Dezsőtől kapta (kölcsön).

Nádas Péter nyelvtankönyvébe az író és Tandori Dezső is bejegyezte a nevét, Mészöly Miklós jegyzetei a 18., a 19. és a 20. oldalon találhatóak

Az árverést megelőző esten fellép: Bódis Kriszta, Dragomán György, Kemény Zsófi, Kornis Mihály, Parti Nagy Lajos, Péterfy Gergely, Simon Márton, Szabó T. Anna, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina és Bródy János, Darvas Kristóf, Kollár-Klemencz László, Felevad Duó, Rutkai Bori, Ujj Zsuzsi

Műsorvezető: Nyáry Krisztián, árverésvezető: Király Júlia

A licitáláson kívül támogatói jegyekkel is hozzájárulhat bárki a gyűjtéshez. Az estre a jelképes belépő: 1000 Ft, a támogatói jegy: 25 000 Ft. A támogatójegyről további információk ezen a linken találhatók.

Helyszín: Gödör Klub, 1061 Budapest VI., Király utca 8-10. (Central Passage)
Időpont: 2017. április 9. 18 óra

Még több infóért katt IDE!

Röhrig Gézával, slam poetryvel, koncerttel zár a Capa pop-up

A hétvégén ér véget a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ ingyenes kulturális programsorozata, a Capa pop-up: a fotó mellett a társművészetek felé is nyitó sorozat az év eleje óta tart, telt házas koncertekkel, filmvetítésekkel, irodalmi estekkel, és az utolsó két estén is érdemes minél előbb érkezni a Nagymező utcába.

Március 16-án este 18 órától a Sztalagmit című esten Röhrig Gézától kérdez Ágoston Zoltán. A Saul fia főszereplőjének eddig hét verseskönyve jelent meg, és a Jelenkor főszerkesztője arra kérte a költőt, mindegyikből olvasson fel egy verset. Az est végén Röhrig októberben megjelenő új kötetéből is szemezget.

Facebook-eseménylink >>

A költői est után, este fél 9-től slam poetry est lesz: Vittorio Storaro fotóiból a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében rendez kiállítást a Capa Központ április elején, és ennek apropóján a háromszoros Oscar-díjas operatőr képeiből válogattak a slam showcase fellépői számára, hogy a látottakat továbbírják. Storaro fotóit ihletként használva versel Bánóczi Bea, Bárány Bence, Csider István Zoltán, Pion István és Simon Márton, amihez az Amoeba zenekar szolgáltatja a zenei körítést, a műsorvezetést és lebonyolítást pedig Mavrák Kata Hugee és az SPB állandó stábja végzi.

Facebook-eseménylink >>

A Capa pop-up utolsó napján, március 17-én Bereczki Csaba kreatív dokumentumfilmjét, az amerikai születésű klezmerzenészekről és európai gyökereiről szóló Soul Exodust lehet - angol felirattal - megnézni és hallgatni, majd a rendezővel Teszler Tamás beszélget. Bereczki Csaba az Életek éneke után továbbfűzte az átlagosnál is nagyobb szívvel működő zenés dokumentumfilmjei sorát, ezúttal néhány identitás-kereső klezmer zenész fizikai és lelki útjára irányítva a figyelmet.

Facebook-eseménylink >>

A Capa pop-up programsorozat péntek este IAMYANK koncertjével zárul, aki a tavalyi évet egy nagylemezzel (Hiraeth) és rengeteg IAMYANK LIVE BAND koncerttel töltötte meg. Erre a különleges eseményre az elmúlt évek során összegyűlt ambient, experimental ötleteit fogja össze egy egységes szövetté. Az előadásban nagy szerepet kap az improvizáció, így a hallgatók testközelből tapasztalhatják meg, ahogy egymásra épülnek az elektronikus textúrák, zajok, cselló és akusztikus, perkusszív ütemek.

Facebook-eseménylink >>

A Capa pop-up eseményein a belépés ingyenes, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik.

A rendezvények időpontjai: március 16-17.
Helyszín: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, rendezvényterem
Cím: 1065 Budapest, Nagymező utca 8.