Olvass!

KönyvesBlog

[Toldi] Karafiáth Orsolya: A falakban maradt ének – Az R33 emlékére

2017. augusztus 19. .konyvesblog.

18740336_1680443128650942_4922168410201784056_n.jpg

Toldi Miklós 170 éve kapta fel a malomkövet. A magyar irodalom zord, magányos, sértett, de roppant erejű hősét hívta vendégül egy estére a nyári Margó Fesztiválon Dunajcsik Mátyás, Karafiáth Orsolya, Kiss Tibor Noé, Maros András, Péterfy Gergely és Szabó T. Anna. A Kedvencek temetőjében ezúttal Karafiáth és az R33. 

Karafiáth Orsolya: A falakban maradt ének – Az R33 emlékére

Rendőr vagyok, igen, s büszke rendőr voltam,

igaz lelkű, tiszta, korrumpálhatatlan.

Eszményeim voltak, ábrándom, reményem,

hittem igazságban és intézkedésben.

Büszkén ültem ott az eligazításon,

elhittem, hogy célunk a drogmentes álom!

Megterveztünk mindent hideg mérnökaggyal,

tudtam, hogy lecsapunk, közel az a hajnal!

 

Mi vagyunk a csapat, Ferencváros krémje,

aludhat a polgár, lesz, aki megvédje!

A polgár aludhat, édes legyen álma,

de ki bűnös lélek, az meg lesz dorgálva!

Mi vagyunk a csapat, Ferencváros lelke,

nyugodjék a polgár, ott állunk mögötte!

Polgár, dőljél hátra, léted, javad rendbe’,

lecsap a rend őre a lapostetvekre!

Tovább

Karl Ove Knausgård Krasznahorkaival íratna könyvet az életéről

karl_1.jpg

Egyik kedvenc interjú-sorozatunkban, a NYTimes By the Bookjában ezúttal Karl Ove Knausgård-tól kérdezték végig a szokásosat, kiegészítve néhány norvég irodalomra vonatkozó kérdéssel. Kiderült, hogy KOK Thomas Bernhard Díjaim című könyvén nevetett utoljára, ami nagy szó, mert általában nem szokott nevetni. Egy agysebész, Henry Marsh könyve, a Do No Harm: Stories of Life, Death, and Brain Surgery volt az utolsó, ami megríkatta; ha még nem olvastátok KOK lenyűgöző riportját Marsh-ról és egy agyműtétről, amin a norvég író is részt vehetett, akkor mindenképpen pótoljátok. (The Terrible Beauty of Brain Surgery, NYT, 2015) A legutolsó jó könyv, amit olvasott Claire-Louise Bennett debütáló regénye, a Pond volt, az Amerikai Egyesült Államok elnökével és Norvégia miniszterelnökével pedig Proustot olvastatna - és mindenki mással is. Minden By the Book-interjú legizgalmasabb kérdése, hogy az adott szerző kivel íratna könyvet az életéről, KOK pedig minden kétséget kizáróan Krasznahorkai Lászlót választotta, aki szerinte az egyik legeredetibb író jelenleg, azon kevesek egyike, akik képesek valami mássá változtatni az ismert világot, anélkül, hogy közben elveszítenék az igazságot. Nagyon kíváncsi, hogy Krasznahorkai mit hozna ki az ő életéből: nem kérdés, hogy az élettörténete esős és sivár és unalmas lenne, de a könyv egyáltalán nem lenne ilyen. Ha Krasznahorkai véletlenül nem ér rá a feladatra, akkor a flash fiction koronázatlan királyát, Lydia Davist mondaná, aki két mondatban összefoglalná az egészet. (Davis A történet vége  című regénye ősszel jelenik meg a Magvetőnél - a szerk.)

[Toldi] Dunajcsik Mátyás: Hősköltemény

Toldi Miklós 170 éve kapta fel a malomkövet. A magyar irodalom zord, magányos, sértett, de roppant erejű hősét hívta vendégül egy estére a nyári Margó Fesztiválon Dunajcsik Mátyás, Karafiáth Orsolya, Kiss Tibor Noé, Maros András, Péterfy Gergely és Szabó T. Anna. A Kedvencek temetőjében elsőként a Dunajcsik-féle értelmezést olvashatjátok 

Dunajcsik Mátyás: Hősköltemény

Ha közöttünk járna most jó Toldi Miklós,

az biztos, hogy otthon érezné magát,

mert hiába telt már el néhány évszázad,

itt nem történt számottevő változás.

 

Az úr és a szolga tán helyet cseréltek

egyszer, vagy kétszer, vagy többször talán,

de jobbak vagy bölcsebbek nem lettek mégsem,

mint a mezőkön alvó, tikkadt szöcskenyáj.

 

Az erős a gyengék nyakán ülve trónol,

a testvér a testvérnek jussára hajt,

s ha parasztnak születtél, hát tesznek róla,

hogy ha egy mód van rá, akkor az is maradj.

*   *   *

Mint ha metrótűz ég földalatti éjben,

az underground hősök szimbólumaképpen,

Toldi Miklós képe úgy ragyog fel nekem,

mint felugró ablak az akadozó neten.

 

Ahogy Bonnie Tyler énekelte anno,

kórusban üvöltjük, hogy „I need a hero”,

nem látva, hogy késő azt másban keresnünk,

mert hősnek nem áll be senki más helyettünk.

 

A hős egy értelemmel megtelt régi frázis,

a legény a gáton, aki lehet lány is,

s bár a hős élete nem éppen lányregény,

a hős lehet akár egy transznemű lánylegény.

 

Mindegy milyen forma, honnan jön és ki volt,

ha jó helyre hajítja a festékesflakont –

ha nem fél kimondani, hogy: nem fél, és ennyi,

elképesztő sokan fognak utána menni.

*   *   *

Herceg, ki egykoron ámulva nézted

jó Toldi Miklósunk hőstetteit,

nézd el nekünk, hogy most egyszerű néped

esténként vitézedről álmodik!

 

Jobb az neked, amíg békésen alszunk,

mint kismackót, ölelve rabláncaink –

mert magunk se tudjuk, hogy mit tennénk ébren,

ha lennének új Toldi Miklósaink.

 

A program az Arany-emlékév támogatásával készült.

Csodás borítókkal indul újra a Magvető Zsebkönyvtár

20842231_1884127314947301_194918120565226603_n.jpg(Kép: Magvető)

Kétféle ember van: aki megelégszik egyetlen példánnyal az adott könyvből, és aki újabb példányokat vásárol belőle, akárhányszor szép új borítóval jelenik meg. A Magvető szeptemberben újrainduló zsebkönyvtár-sorozatát látva bátran kijelenthetjük, mi a második csoportba tartozunk.

Tar Sándor: A mi utcánk

Magvető, 2017, 248 oldal, 1999 HUF

 

A Magvető Zsebkönyvtár Tar Sándorral és Ottlik Gézával indít, és csupa kötelezően ajánlott könyvet ad majd közre, olyan olvasmányokat, amelyeket mindenkinek illik ismernie. 

Ottlik Géza: Iskola a határon

Magvető, 2017, 560 oldal, 2499 HUF

 

Elsőként a másik Magyarországot, Tar Sándor kiszolgáltatott, kilátástalan Magyarországát, amit szegények, betegek, alkoholisták, csalódottak és megcsalatottak népesítenek be, valamint Medve, Szeredy és Bébé barátságának történetét egy határszéli kisváros katonai alreáliskolájában. 

A sorozat dizájnjáért Németh Márton felel, aki még a VISART Művészeti Akadémia diákjaként tervezte a borítókat a kiadó művészeti vezetője, Pintér József felügyelete mellett. 

Száz szuper disztópia világvégeváráshoz

dystopia.jpg(kép forrása)

Ha a hozzáértők néhány évtized múlva megvizsgálják, milyen könyveket olvasott az emberiség a 2010-es évek második felében, könnyen lehet, hogy a disztópiák sokadik aranykoraként emlegetik majd ezt az időszakot. Nagyot megy idén az 1984, A Szolgálólány meséje, a Szép új világ, és egyre több fiatal szerző meséli el, hogyan képzeli a közelgő világvégét. A Cornell és az UCLA irodalomtanszékének egy-egy disztópiában jártas professzora segítségével a Vulture összegyűjtött száz remek disztópiát, ifjúsági köteteket és képregényeket, kortársakat és klasszikusokat egyaránt. Bár a disztópia kifejezés csak a 19. században bukkant fel először, a listára korábbi művek is felkerültek, például Shakespeare A vihar (kb. 1612)  és Swift Gulliver utazásai (1726) című munkái.

A listát, amely a Gullivertől Omar El Akkad 2017-ben megjelent American War című könyvéig tart, és rákerült például az Infinite Jest, a Ne engedj el…, a Piknik az árokparton, a Macskabölcső, a Veszett világ,  sőt még Dr. Seuss Lorax-a is,  ITT lehet tanulmányozni Mutatunk róla három olyan szerzőt, akiket idén ősszel magyarul is olvashattok.

Margaret Atwood: Guvat és Gazella (2003)

Margaret Atwood: Guvat és Gazella

Fordította: Varga Zsuzsanna, Európa, 2012, 422 oldal

 

Atwood VadÁdám-trlógiájának génmanipulált világában az emberiség egy részét egy emberi testet elcseppfolyósító járvány pusztította el. Egy Hóember nevű férfi a járvány után guvatkák egy csoportjára vigyáz, akiknek elsődleges céljuk és feladatuk a fajfenntartás, és közben visszaemlékszik a világvége előtti életére, amikor még Jimmynek hívták.

Mi várható Atwoodtól magyarul?  Alias Grace című regénye a Jelenkornál, Csonka Ágnes fordításában.  A könyv sorozatadaptációja hamarosan a képernyőre kerül.

A Kossuth szintén idén ősszel tervezi megjelentetni a Boszorkánymagzatot, ami Atwood sajátos Shakespeare-értelmezése - A vihart írta újra Shakespeare halálának 400. évfordulójára.

Margaret Atwood: Boszorkánymagzat

Kossuth, 2017, 352 oldal, 3400 HUF

 

Colson Whitehead: Zone One (2011)

A járvány népszerű tömegpusztító fegyver, a Zone One-ban például zombit csinál azokból, akiket megfertőzött. A pusztítás lecsillapodása után az amerikaiak megkísérlik újjáépíteni a civilizációt, legfőbb céljuk Manhattan lakhatóvá tétele. Ehhez ki kell takarítaniuk a területről az összes fertőzöttet. 

Mi várható Whiteheadtől magyarul? Pulitzer- és Man Booker-díjas alternatív történelmi regénye, A föld alatti vasút a XXI. századnál.

Colson Whitehead: A föld alatti vasút

Fordította: Gy. Horváth László, XXI. század, 2017, 360 oldal, 3990 HUF

 

Edan Lepucki: California (2014)

Lepucki posztapokalitikus disztópiájában egy fiatal pár, Frida és Cal szembesül a világ pusztulásával. Maguk mögött hagyják a szinte teljesen megsemmisült Los Angelest, és beköltöznek az észak-kaliforniai vadon egyik elhagyatott házába, ám amikor kiderül, hogy Frida gyermeket vár, úgy döntenek, csatlakoznak egy közösséghez - egy szigorúan őrzött, paranoid csoporthoz, ami sötét titkokat őriz. Hamar kiderül, hogy ez nem volt túl jó döntés.

Mi várható Lepuckitól magyarul? Woman No. 17  című regénye novemberben az Agave gondozásában, Nagy Mónika fordításában.

Könyv készült Középfölde flórájáról

dsfe.jpg

Walter Judd botanikus arra vállalkozott, hogy bemutatja J.R.R. Tolkien univerzumának növényvilágát, részletesen megvizsgálva minden Középföldén (is) honos növényt. Judd nemcsak a lelőhelyükről, felhasználásukról, de a nevük etimológiájáról is írt, a végeredmény pedig Flora of Middle-Earth: Plants of J.R.R. Tolkien's Legendarium címmel jelent meg az Oxford University Pressnél, Graham Judd fametszeteket idéző illusztrációival. Tolkien több mint 160 példányt említ a Középföldén játszódó könyveiben, amelyek majdnem mindegyike a valóságban is létezik, sok fiktív növény pedig tudományosan megalapozott botanikai alapokon nyugszik. A Entertainment Weeklyn a kávéra vonatkozó fejezetbe lehet beleolvasni.

Jo Nesbo újramesélte a Macbeth-et

Április elején jelenik meg angolul a Macbeth - mármint nem Shakespeare klasszikusa, hanem az a változat, amelyet Jo Nesbo írt a dráma alapján. Ebben egy Macbeth nevű detektív nyomoz majd, aki Nesbo leghíresebb figurájához, Harry Holéhoz hasonlóan nemcsak a bűnözőkkel, hanem a saját démonaival is küszködik, csakhogy nála nem az alkohol, hanem a drogok okoznak majd problémát. Amikor bő három éve skype-on interjúztunk Nesbovel, már akkor szóba került ez a könyv (a beszélgetés teljes hosszában a Könyves Magazin 2014. nyári számában jelent meg, az interjú rövidítve ITT olvasható):

Ön egyike azoknak az íróknak, akiket felkértek arra, hogy Shakespeare egyik drámáját újrameséljék. Ez a darab az Ön esetében a Macbeth lesz. Elárulhat már valamit a terveiről?

Valószínűleg a hetvenes években fog játszódni, egy városban, de persze nem királyok és királynők lesznek a szereplői. Egy rendőrtisztről fog szólni, és egy bordélyház madámjáról.

Ismeri a Macbeth-ről szóló legendákat?

Hogy nem lehet kiejteni a nevét? Igen, ismerem (nevet).

Babonás egyébként?

Vannak színészbarátaim, akik nem mondják ki, hogy Macbeth, helyette azt mondják: a skót darab. De én magam nem vagyok babonás.

A Youtube-ra közben felkerült egy rövid videó is, melyben a norvég író az új könyvről beszél:

Ebben egyebek között azt mondja, hogy szerencsésnek tartja magát, hogy a Macbeth-et választhatta Shakespeare művei közül, és bizonyára az elsők között kérhették fel, különben más lecsapott volna rá. Ez amúgy a kedvenc Shakespeare-műve. Szerinte a Macbeth az erkölcsi választásokról szól, és nagyon tetszik neki, hogy az antagonisták benne a főhősök. Nesbo megint elmondta, hogy nagyon szereti a szereplőivel manipulálni az olvasókat - erről két éve Budapesten hosszan mesélt nekünk:

Jo Nesbø: A történetmesélés gyakran a manipulálásról szól

Fotó: Valuska GáborA bűnözők az utolsó lázadók - véli Jo Nesbø, aki a múlt hétvégén Budapesten dedikálta legújabb könyvét, a Vér a havont. Utóbbi hőse egy diszlexiás bérgyilkos, aki azt a megbízást kapta, hogy nyírja ki a főnöke feleségét (kritikánk róla ITT...

A Macbeth magyar megjelenéséről egyelőre nincs információnk, ám Nesbo másik friss regénye, a Szomjúság várhatóan késő ősszel jelenik meg itthon az Animus gondozásában.

Arundhati Roynál a magányra ítélt nő lázadása katasztrófához vezet

b294645.JPG

A Kéralában, Arundhati Roy gyermekkorának színhelyén játszódó regény egy tehetős szír keresztény család összeomlását követi nyomon egy ikerpár, Eszta és Ráhel szemével, akik hősiesen igyekeznek megérteni a tragédiák kérlelhetetlen láncolatát. Anyjuk fellázad a magányra ítélt, önfeláldozó asszony sorsa ellen, és megszegi a törvényeket, amelyek "megszabják, kit kell szeretni. És hogyan. És mennyire."

Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Fordította: Greskovits Endre, Helikon 2017, 3499 HUF

 

Beleszeret gyerekei bálványába, az érinthetetlen Velutába, az ezermesterbe, innen pedig a cselekmény megállíthatatlanul száguld a katasztrófa felé. Nincs isten, és nincs ember, aki képes volna feltartóztatni.

Húsz évet várt a második regényével Arundhati Roy

(Kép forrása)Angolul a napokban jelent meg Arundhati Roy új könyve, a The Ministry of Utmost Happiness. Mindez nemcsak azért nagy szó, mert első regénye, Az apró dolgok istene, annak idején hatalmas kritikai és közönségsikert aratott, hanem mert az indiai származású írónő azóta nem adott ki...

Az Apró Dolgok Istene 1997-ben Man Booker-díjat nyert, magyarul először 1998-ban jelent meg a Magyar Könyvklub gondozásában. A Helikon újrakiadásában szeptember elején vehetitek a kezetekbe. 

Olvassatok bele a könyvbe:

Arundhati Roy_Az apró dolgok istene_részlet by konyvesblog on Scribd

Szivardoboz rejtette Nabokov pillangóit

nabokov-butterflies.png

Vladimir Nabokovnak két szenvedélye volt: az irodalom és a pillangók. Utazásai során gyakran előbújt belőle az amatőr lepkész, és a célra alkalmas borítékokban szállította haza a lepkéket, amik beleakadtak a hálójába. A borítékokra a befogási hely is rákerült, a szerzemény nagy része pedig általában múzeumban landolt: 4000 mérföldet átfogó, 1941-es családi utazása például nemcsak a Lolitához adott ihletet, de nagyjából 350 észak-amerikai példánnyal gazdagította az Amerikai Természettudományi Múzeum pillangógyűjteményét. Évekkel később a múzeum kurátor asszisztense, a medvelepke-szakértő Suzanne Rab Green felfedezte Nabokov példányait egy régi szivardobozban. Rájött, hogy a gyűjteménynek nemcsak tudományos, hanem irodalmi értéke is van, ezért úgy döntött, befogási hely szerint rendszerezi a pillangókat, és a Google Earth segítségével rekonstruálta Nabokov háromhetes utazását. Erről szól a múzeum rövid videója:

Forrás: OpenCulture

Jön a Voldemort-film!

A cím nem kattintásvadászat, tényleg film készül a Harry Potter-univerzum második legzseniálisabb gonosztevőjéről*, minden varázslók legsötétebbikéről, Voldemortról, bár nem hivatalos Warner Bros. produkció.

A Tryangle Films még tavaly indította el Kickstarter-kampányát, hogy pénzt szerezzen a Voldemort: Origins of The Heir című filmre, ami el is készül, mert sikerült megegyezniük a HP-filmek jogait birtokló Warner Bros-szal.

A Tryangle Films alapítói, Gianmaria Pezzato és Stefano Prestia a hatodik HP-könyvből merítették az ötletet (a Harry Potter és a félvér herceg árul el a legtöbbet Voldemort múltjáról), és arról szerettek volna filmet forgatni, hogyan lett Sötét Nagyúr Tom Rowle Denemből.

A filmet, amit "rajongók készítenek rajongóknak", 2017 végén lehet majd megnézni a Youtube-on.

Forrás: Bookriot

*Senki sem nyomhatja le Dolores Umbridge-et!

Erlend Loe: A férfiak végre lehetnek irracionálisak és idióták

erlend_loe-1.jpgFotó: Valuska Gábor

A Doppler-trilógia záróepizódjában a lázadó címszereplő úgy dönt, az erdőben eltöltött évek után ideje hazamenni. Családja nem fogadja kitörő örömmel, ő pedig nem képes visszatérni korábbi életmódjához. Doppler története sok szempontból szimbolikus, hiszen megmutatja, milyen nehéz kitörni a társadalmi rendből, és milyen könnyű a perifériára szorulni. Erlend Loe-val a skandináv humorról, a férfiszerep ellentmondásairól és a világ vége lehetséges verzióiról beszélgettünk. Azt is elárulta, miért válik hőse szükségszerűen a média és a pornóipar áldozatává.

A Doppler hazatér a civilizációba való visszatérésről szól. Miért olyan nehéz a visszarázódás a főhős számára?

Családosként még minden tiszta és helyénvaló volt számára, de aztán tett egy lépést a másik irányba. Végül olyan messzire ment, hogy idegenné vált a korábbi élete, elkezdte utálni azt, amilyen volt, és a dolgokat, amiket csinált. Ezért nehéz visszatérnie, és azért is, mert túl sok időt töltött már az erdőben a jávorszarvasával. Túl sok idő telt el úgy, hogy nem voltak szociális kapcsolatai.

Erlend Loe: Doppler hazatér – avagy a világ vége, ahogyan ismertük

Fordította: Lőrincz Balázs Bendegúz, Scolar Kiadó, 2017, 339 oldal, 3750 HUF

 

A Doppler-könyvek tulajdonképpen az élet értelmének kereséséről, a modern ember kiúttalanságáról szólnak. Tekinthető a sorozat egyfajta egzisztencialista regényfolyamnak?

Igen, ez egy egzisztencialista történet, mert arról a kérdésről szól, hogy érdemes-e azt tettetnünk, hogy minden rendben van, érdemes-e folytatni a tökéletesnek tűnő életünket, vagy elismerjük végre, hogy valójában mindennel problémánk van. Néha meg kell állnunk, hogy őszinték lehessünk magunkkal. A regényeim nagyban arról szólnak, hogy milyen életet, milyen utakat választunk, milyen dolgokkal foglalkozunk. Doppler története sok szempontból szimbolikus.

Miközben a világ úgy tekint Norvégiára, mint az egyik legfejlettebb országra, addig ön a könyveiben erős kritikát fogalmaz meg a modern norvég társadalom működésével kapcsolatban. Ezek szerint a norvégoknak is van mire panaszkodniuk?

Valóban nagyon sok kétségnek adok hangot a regényeimben. Mi, norvégok egy olyan társadalomban élünk, amely a működését tekintve, és sok más szempontból is igen magas szinten van, rengeteg dologban vagyunk jók. Sokszor azt gondoljuk, hogy ha mindenki úgy csinálná, mint mi, a világ jól működhetne. Norvégiában az az érdekes, hogy egy fatális véletlennek köszönhetően lett gazdag nemzet. Van azonban egy kevésbé közismert etikai probléma a helyzetünkkel kapcsolatban. Amikor a világ nehézségeket tapasztal és megemeli az energiaárakat, mi még több pénzt keresünk. Amikor az embereknek többet kell fizetniük Afrikában a rizsért a magasabb energiaárak miatt, mi még több pénzt termelünk. Miközben azt gondoljuk, hogy jól bánunk a világgal, fegyvereket adunk el. Ez egy valódi morális bukás, amiről alig beszélünk. A Doppler ebből a frusztrációból született, még ha nem is írok benne közvetlenül ezekről a dolgokról.

Könyves magazin 2017/3.

LIBRI-BOOKLINE ZRT, 2017, 79 oldal, 5 pont + 199 Ft

 

Főhőse az egyetlen, aki mindezt észreveszi és kilép a társadalmi rendből. Ám miközben átlátja az ország helyzetét, mégis a rendszer manipulációjának rabjává válik: a tévé, az internet, majd a pornóipar foglya lesz. Nincs ebben némi ellentmondás?

Nagyon nehéz kikerülni az említett dolgok logikája alól, mert számos szinten hatnak ránk. A tömegek irányítás alatt állnak, mi pedig elbódítjuk magunkat az internet, a média által. Amerikában nemrég készült egy felmérés arról, hogy az emberek mire keresnek rá a legtöbbször az interneten. Az első helyen a szexszel kapcsolatos keresések álltak, a másodikon pedig a családfakutatás. Ez jó kis képet ad arról, hogyan is működünk. A szex az első, még ha nehéz is beismerni, a második pedig a kíváncsiság, hogy honnan származom, ki vagyok én. Doppler tulajdonképpen ezeknek az áldozatává válik. Megpróbál hazatérni, ami nem könnyű, de ezzel egy időben igyekszik újra alkalmazkodni az otthoni lét logikájához is, ami nagyjából abból áll, hogy éljen normálisan, és ha lehet, szerezzen munkát és legalább annyi pénzt, mint a szomszédai. Ha valaki ezt nem képes megtenni, akkor elindul lefelé a lejtőn. Ha férfiként erre a lejtőre kerül, át kell esnie az apatikus tévénézős időszakon és a pornós perióduson is. Szerintem ezek részei az összeomlásnak nálunk.

Tovább

A világmindenség valaha élt legnagyobb árulója is megszólal Egressy Zoltán új könyvében

"Én a szultán táncolója voltam - kezdi történetét egy fiatal nő. - Azt is beszerelmesítettem magamba." Egressy Zoltán harminc elbeszélésében mesél többek között a méregkeverő asszony, a pusztába vágyó kisfiú, az álomátadó, a Krokodilkönny klub írója, a halhatatlan költő, egy őrzőangyal, valamint a világmindenség valaha élt legnagyobb árulója.

Egressy Zoltán: Júlialepke - Harminckét vallomás

Európa Könyvkiadó, 2017, 392 oldal, 3490 HUF

 

Az elbeszélők, akár fiatalok, akár középkorúak, akár idősebbek, és akár egyszerű emberek, akár bonyolult lelkek (nem mintha nem lenne minden élet és minden lélek bonyolult a maga a módján), szélsőséges érzelmi állapotban vannak, életük fordulópontján járnak. Olykor sokrétű, rejtélyes kapcsolódások is felfedezhetők köztük, hiszen motívumok, helyszínek, szereplők térnek vissza. A téma szinte minden esetben a szerelem. Vagy a szerelem fantomja. Vagy a szerelem akarása. Esetleg az elmúlása vagy átalakulása.

A kötet első két ciklusát a szerző korábbi elbeszélésköteteiből válogatott írások alkotják, a harmadik az újabb alkotásokat tartalmazza. Az első kötet érzelmektől fűtött, sokszor szélsőséges végkifejletekbe torkolló novelláit az epikusabb, de ugyancsak szenvedéllyel teli középső ciklus követi, míg a legújabb művek valamelyest távolságtartóbbak; az összes monológban megmutatkozik azonban az író feszültségteremtő képessége és sajátos humora.

Olvass bele a kötetbe:

Egressy_Julialepke_reszlet_konyves.doc by konyvesblog on Scribd