Nádasdy: Shakespeare nem akart régimódi lenni

2014.04.23. 17:54 erreni

Címkék:william shakespeare nádasdy ádám műfordítás shakespeare450

cohen003.JPG

Fotó: Valuska Gábor

William Shakespeare művei a romantikával terjedtek át Európába, a nagyobb városokban álló német színházak jóvoltából pedig az 1800-as évek elején Kelet-Európába is eljutottak. Nádasdy Ádám az ELTE angolszakán, Ruttkay Kálmántól tanulta a Shakespeare-alapokat, első fordítását pedig 1994-ben, a Szentivánéji álomból készítette a Katona József Színház számára, a rendező, Gothár Péter felkérésére. Azt mondja, nem indul hátrányból, amikor egy olyan művön dolgozik, melynek korábbi fordításai már kanonizálódtak a magyar irodalomban, Shakespeare pedig csak addig megy ki a divatból, mint mondjuk a miniszoknya. Inkább csak az egyes darabok népszerűsége változik, az utóbbi húsz évben például a Makrancos hölgyet porolták le, és mutattak meg benne olyasmiket, amit eddig nem vettünk észre. Az angol bárd 450. születésnapja alkalmából Shakespeare legismertebb kortárs fordítóját, tanárt, nyelvészt, költőt kérdeztük fordítói trendekről, felcicomázott szövegekről és a shakespeare-i humorról.

Shakespeare-t csak színházi megrendelésre fordít, míg Dantét, ahogy korábban nyilatkozta, becsvágyból, kihívásként. Van különbség a csak könyvbe, és a csak színpadra készülő művek között?

Könyvnél az olvasó például újraolvashatja a bekezdést, vagy akár vissza is lapozhat, hogy tudja, kiről is van szó, hiszen ezt maga a szerző is meg tudja csinálni. Színpadon ilyen lehetőség nincs, ott muszáj újra jelezni, hogy épp kiről van szó.

Fordítás közben csak a szövegre koncentrál, vagy azon is gondolkodik, hogyan fog hangzani a kész mű a színpadon?

Néha fel-alá járok a szobában, és hangosan mondom a szöveget, hiszen mégis csak egy színdarabról van szó. Egyetlen mondatot sem lehet félreérteni, mert ha a mondat elejéből esetleg másvalamire lehet következtetni nyelvtanilag, akkor elromlik az egész.

Somlyó György írta a műfordításról, hogy romlékonyabb anyagból van, mint az eredeti, és pár év után érezni rajta, hogy elöregedett. Az eredeti mű viszont sohasem öregszik el. Ilyen szempontból tekinthetjük az újbóli fordításokat az elöregedett anyag cseréjének, illetve renoválásnak?

Igen, igaza van. Húsz, harminc vagy ötven év múlva az én fordításaim helyett is mások jönnek majd, másokat fognak játszani. De ez minden nyelven így van.

6 komment

Világháborúk és családtörténetek a Könyvfesztiválon

2014.04.23. 12:21 .konyvesblog.

Címkék:háy jános závada pál könyvfesztivál erlend loe könyvfesztivál2014

Csütörtöktől vasárnapi rendezik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált a Millenárison. Az év első jelentős könyves eseményére sok fontos és érdekes könyv megjelenik: Závada Pál nagyregénnyel, Háy János elbeszélésekkel jönnek, lesz román sikerszerző regénye a Ceauşescu-rezsimről, de Alessandro Baricco Erlend Loe is visszatér. A fesztivál díszvendége a lenyűgöző hajjal érkező Sofi Oksanen, őt személyesen is többször láthatjuk majd. A rengeteg friss megjelenés közül kiválasztottuk azokat, amiket mi a legjobban várunk. 

Románia egyik legismertebb kortárs írója, Norman Manea öt évesen, 1941-ben került a transzszinisztriai koncentrációs táborba, ahol négy évet töltött. Tíz könyvvel később, 1986-ban a Szekuritáté zaklatása elől az Egyesült Államokba menekült, ahonnan három évvel később hazatért ugyan, de a rá irányuló figyelem miatt a demokráciából is menekülnie kellett. Harmadik, magyarul megjelenő regényében, az Odúban is, csakúgy, mint eddigi könyveiben, Kafka, Bruno Schulz  és Musil világa keveredik, jelen esetben Amerika modern Bábeljében. Kavargó embermassza próbál rátalálni a saját identitására, miközben az idő csak egyhelyben toporog - pontosabban két merénylet között. 1991. május 21-én, a chicagói egyetemen meggyilkolják a román írót, vallástörténészt, 2001. szeptember 11-én pedig leomlanak Bábelcsillogó üvegtornyai tornyai.

„Szeretet! Szeretetet akartak, nem igaz? Abszolút, állandó, elvakult szeretetet! A horogkereszt, a sarló és kalapács, a véres félhold nem veszi figyelembe az emberi, tökéletlen és tiszavirág-életű szeretetet. Az örök, elvakult és elvakító szeretetet ígérik. Megvilágosodást, mágiát, utópiát.”

Csókolom a segged, szeretett vezérünk! - a román Daniel Bănulescu ezzel magasan nyeri a könyvfesztiválra megjelenő kötetek címversenyét. Az eredetileg 1994-ben megjelent regény hol Bulgakovot, hol meg Esterházyt idézi, miközben a szerző jóbarátai, a groteszk, az abszurd és a paródia segítségével rajzolja meg a Ceauşescu-rezsim portréját. Rosszkor megszólaló pártkatonák testrészei cserélnek gazdát, az elnöki limuzin anyósülésén egy beszélő labrador liheg, a nép meg nem győz hálálkodni azért a hatalmas jóságért, amit a kedvenc pártelnökétől kapott. Mindeközben egy fényes karrierben reménykedő írókezdemény, bizonyos Daniel Bănulescu élete legfontosabb könyvét kényszerül megírni, ám a formás csípő és a kitinpáncél bezavar.

„Köszönöm Neked, Uram, hogy Te legalább nem félsz a Szekuritátétól. És hogy te vagy az egyetlen, akiről tudjuk, nem súg be minket. (…) …Én Istenem, ha nem ölöd meg a Magad kezével ezeket a gyilkosokat, legalább azt engedd meg, hogy ellophassam a Pártkönyvüket. Mert ezek tulajdonképpen öngyilkosok. De ellopják a pártkönyvüket tőlük, vagy egyszerűen elvesztik. Az egyik kidobja a másikat a Kommunista Pártból. És ha már egyik sem marad benne, talán mi is fellélegezhetünk.”

Szólj hozzá!

Katolikus, meleg és tehetséges volt Shakespeare?

450 éve született az angol bárd

2014.04.23. 09:30 Kiss Orsi

Címkék:születésnap évforduló william shakespeare shakespeare

450 éve született William Shakespeare, akinek élete és művei még legalább ugyanennyi időre adnak találgatnivalót a kutatóknak és a rajongóknak. De ki volt valójában Shakespeare? Tényleg ő írta az utókor által neki tulajdonított drámaműveket? Egy „megátalkodott katolikus” fiaként milyen lehetőségei voltak az anglikán társadalomban? És tényleg elképzelhető, hogy a nős drámaíró egy fiúhoz írta szerelmes szonettjeit? Az öt legérdekesebb Shakespeare-talányt mutatjuk meg.

Április 23. vagy április 26.?

Shakespeare esetében már a legalapvetőbb életrajzi adatban sem lehetünk biztosak. Most akkor április 23-án vagy 26-án született? (Az év, ami biztos: 1564-ben látta meg a napvilágot.) A korabeli dokumentumok szerint április 26-án keresztelték meg szülővárosában, Stratford-upon-Avonban. Az akkori egyházi előírások szerint az újszülött keresztelőjét a születést követő első vasárnapig bezárólag meg kellett ejteni, így a hagyomány április 23-ra, Szent György napjára teszi a drámaíró születésének az idejét. De ez eléggé önkényes választás, Shakespeare életrajzírója, Peter Ackroyd a Tetszés volt célom című kötetében például úgy vélekedik, hogy ezzel az erővel április 21-re vagy 22-re is tehetnék a jeles dátumot, de hogy ez mégsem így lett, annak viszonylag egyszerű a magyarázata – Ackroyd szerint ugyanis „az angolok védőszentjének ünnepe 23-át avatta Shakespeare születésének napjává”. Ezt a dátumot már csak azért is könnyű megjegyezni, mert Shakespeare 1616-ban ugyanezen a napon, azaz április 23-án hunyt el.

Shakespeare szülőháza (kép forrása)

Ki áll az életmű mögött?

Shakespeare születésének pontos ideje legfeljebb az életrajzírókat izgatja, az irodalomtörténészeket azonban ennél sokkal inkább foglalkoztatja, hogy tulajdonképpen ki áll a roppant életmű mögött. Igazából azt se tudjuk pontosan, Shakespeare hány művet írt. Abban nagyjából konszenzus van, hogy 37 színdarab, 154 szonett, és két elbeszélő költemény tulajdonítható neki, tudni kell azonban, hogy a 16-17. században a szerzői jogokat meglehetősen rugalmasan értelmezték (volt, hogy többen írtak egyetlen művet, volt, hogy karaktereket, sorokat, szófordulatokat emeltek el és át egymástól).

Már a 19. században kezdetét vette az a vita, amelynek során sokan megkérdőjelezték, hogy William Shakespeare írta az utókor által neki tulajdonított műveket, és az évek során Francis Bacontől kezdve Edward de Vere-en át Christopher Marlowe-ig közel nyolcvan olyan név merült fel, akikben az egyes spekulátorok a valódi szerzőt látták. A vita a mai napig nem csillapult, hiszen éppen egy éve jelent meg az a kötet, amelynek szerzői szentül meg vannak győződve arról, hogy az utókor által jól ismert verseket és drámákat csak és kizárólag William Shakespeare írhatta. Vicces adalék, hogy Jim Jarmusch új filmjében, a Halhatatlan szeretőkben is azzal viccelődnek, hogy Marlowe írta Shakespeare műveit. Mondjuk ebben a filmben Marlowe egy vámpír.

5 komment

Magyarul is megjelenik Seth MacFarlane első regénye

2014.04.23. 08:10 .konyvesblog.

Címkék:film agave seth macfarlane

seth.jpg

Június 12-én mutatja be Magyarországon a UIP Duna Seth MacFarlane új filmjét Hogyan rohanj a vesztedbe címmel. A Ted és a Family Guy alkotója ezúttal nem csak írta és rendezte a filmet, de karrierje során először láthatjuk főszerepben is majd, sőt, a forgatókönyvet regényre adaptálta, ami az Agave Könyvek gondozásában fog megjelenni másfél héttel a premier előtt. A 19. század végi Vadnyugaton játszódó történet a kiadó ígérete szerint mindent tartalmaz, amiért rajongani lehet MacFarlane-ért: felejthetetlen a humora, színesek és eredetiek a szereplői, ráadásul végre írói oldaláról is megismerhetjük a világhírű producert, aki garantáltan nem fog csalódást okozni senkinek. A regényt Speier Dávid fordította, aki az elmúlt tizenöt évben több száz mozifilm magyar feliratát készítette el.

A Hogyan rohanj a vesztedbe című regény június 3-án jelenik meg. A filmet június 12-étől lehet megtekinteni a hazai mozikban, Seth MacFarlane mellett további főszerepben Liam Neesonnal, Charlize Teronnal, Sarah Silvermannel és Giovanni Ribisivel.

Hogyan rohanj a vesztedbeAlbert Stark, a jámbor juhtenyésztő torkig van az amerikai határvidék nyújtotta durva élettel, ahol gyakorlatilag bármi megölheti az embert. Párbaj délidőben. Kocsmai bunyó. Mérges kígyók. Mérges kurtizánok. Kolerával fertőzött víz. Egy elszabadult ördögszekér. Valami, amit „lábujj-lábnak” hívnak. Sőt, akár egy kiruccanás az árnyékszékre is veszélybe sodorhatja az ember életét errefelé.

Bizony, millióféleképpen rohanhatsz a vesztedbe a nagyon vad nyugaton, és Albertnek feltett szándéka, hogy ezeket mind elkerülje. Egyesek szerint ő ezért gyáva. Albert szerint ő csupán józan. Ám amikor a barátnője dobja őt a város legkiállhatatlanabb pasasáért, Albert úgy dönt, hogy visszavág – noha nem tud sem lőni, sem lovagolni, de még egy rendeset behúzni sem. Minő szerencse, hogy társául szegődik egy gyönyörű pisztolyhősnő, aki kettejük helyett is elég kemény. Minő balszerencse, hogy a szépség férje a határvidék legnagyobb, leggonoszabb és legféltékenyebb rosszfiúja. Így hát Albert már millió és egy módon tud a vesztébe rohanni a Vadnyugaton.

Szólj hozzá!

2312 - A jövő történelemkönyve

2014.04.22. 15:32 Rusznyák Csaba

Címkék:agave kim stanley robinson


Kim Stanley Robinson: 2312, fordította: Farkas Veronika

Agave, 2014, 576 oldal, 3780 HUF

B

Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy az embernek régi vágya, hogy kirepüljön a csillagok közé, a science fiction pedig már egészen a kezdetektől lelkesen foglakozik ezzel a vággyal. Se szeri, se száma a regényeknek, filmeknek és képregényeknek, amikben a Föld gyermekei kirajzanak az univerzumba, és benépesítik azt. Kim Stanley Robinson, a Mars-trilógia írója ebből a szenvedélyes, űroperás jövőábrázolásból jócskán visszavesz, és ragaszkodik a (jelenlegi ismereteink által meghatározott) realitáshoz: a csillagok elérhetetlenül messze vannak, így az embernek marad a Naprendszer, mint élet- és játszótér. De már ez a limitált diaszpóra is épp elég problémával jár, amiket Robinson bámulatos képzelőerővel fejt ki: a 2312 az egyik legrészletesebb, legizgalmasabb jövőképpel szolgál, amit valaha papírra vetettek. Sajnos azonban ezt a történet maga igencsak megszenvedni.

A Nebula-díjas regény a XXIV. század elején kezdődik. A Merkúron élő, 130 éves művész és korábbi terrárium- (kibelezett, terraformált és benépesített aszteroida) tervező, Swan éppen nagyanyját, Alexet gyászolja, amikor annak egykori barátaitól, egy tudóstól és egy diplomatától megtudja, hogy a nő komoly titkokat rejtegetett előle. Alex része volt egy kevesek által ismert összeesküvésnek, amelynek célja, hogy megakadályozza egy közelgő társadalmi-politikai-biológiai katasztrófa bekövetkeztét a Földön, és stabilizálja a Naprendszert, illetve a végére járjon a kvabusok (kvantumszámítógépek) problémájának: azok ugyanis, úgy tűnik, az utóbbi időben túllépték programozásuk kereteit, és ennek következményei megjósolhatatlanok.

Szólj hozzá!

Závada Pál: Természetes fény (részlet)

2014.04.22. 12:05 .konyvesblog.

Címkék:magvető závada pál


Závada Pál: Természetes fény

Magvető, 2014, 632 oldal, 6990 HUF

B1245994.JPGA Természetes fény döntően a második világháborúban, meg előtte és utána játszódik. A szereplők javarészt Békés megyeiek, nők és férfiak, magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók - ettől is függően veti őket a történet az öldöklés, a kényszermunka, a fogság vagy az áttelepülés közép- és kelet-európai helyszíneire. Eközben szeretnek és csalódnak, áldozattá vagy tettessé is válnak, elbeszélnek vagy fényképeznek, és vannak, akik nem térnek vissza többé. Eltelt hét évtized, az okokat és a miérteket elfelejtettük: könnyű szívvel nézegettünk retusált képeket. Ezekről a képekről mesél Závada Pálregénye, miközben máig bevilágít bennünket az iszonyúan szenvtelen természetes fény.

A regényhez egy könyvtrailer is készült:

 Olvass bele a kötetbe!

zavada-beleolvaso3_konyvesblog

Szólj hozzá!

A második fordulónál jár az Aranykönyv-szavazás

2014.04.22. 10:45 .konyvesblog.

Címkék:libri (x) aranykönyv

Aranykonyv_sajto.jpgA második fordulóhoz érkezett a Libri Könyvkereskedelmi Kft. nevéhez fűződő Aranykönyv-szavazás. Az első forduló végére kialakult lista megmutatja, hogy az eladások alapján felállított TOP 50 könyvből az olvasók szavazatai alapján melyek jutottak a TOP 10 kötet közé.

Az immár már ötödik alkalommal megtartott Aranykönyv-szavazás március 17-től április 14-ig tartó első fordulójában 5 kategóriában - szépirodalom, szórakoztató irodalom, gasztronómia, gyermek- és ifjúsági irodalom, ismeretterjesztés - lehetett szavazni, külön a magyar, és külön a külföldi művekre. Eddig legtöbben a magyar szórakoztató irodalom kategóriában tették le a voksukat, ezt követi a magyar ismeretterjesztés, majd a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom. A külföldi könyvek között is a szórakoztató kategóriában érkezett a legtöbb szavazat.

Szépirodalom kategóriában a TOP 10-be került D. Tóth Kriszta Jöttem, hadd lássalak című regénye, rengetegen szavaztak Weöres Sándor Füveskönyvére, Márai Sándor pedig két kötettel is szerepel a listán. A külföldi szerzők között várható volt Paolo Coelho sikere, de Matthew Quick és Timur Vermes is nagyon népszerűek.

Szórakoztató irodalomban Frei Tamás mellett a legjobbak között versenyez Lakatos Levente, Fejős Éva, és sokak kedvence lett Oravecz Nóra is. A külföldi listán a Dan Brown és Stephen King mellett több kevésbé ismert szerző is bekerült a TOP 10 közé.

Szólj hozzá!

Sárga rózsákkal és pillangókkal búcsúztatták Márquezt

2014.04.22. 10:14 .konyvesblog.

Címkék:temetés gabriel garcia márquez

000 DM-Mvd6608223

Kedvenc sárga rózsáival és a Száz év magány  sárga pillangóival búcsúztatták Gabriel García Márquez a mexikóvárosi kultúrpalotában tartott hétfői gyászszertartáson. Az elnökökkel az élükön, a kolumbiai és a mexikói kormány tagjai álltak díszőrséget sárga rózsákkal díszített urnája mellett.

A  87 évesen elhunyt író ravatalánál ezrek rótták le kegyeletüket a Palacio de Bellas Artes néven ismert, eredetileg operaháznak épült színházban. Sokan vittek magukkal sárga virágot, amely Márquez hite szerint védelmet nyújt a balsorstól, mások az író kedvenc dalaiból játszottak a magukkal vitt hangszereken.Többen sárga papírpillangókat röptettek, utalásként leghíresebb regényére, a Száz év magányra, amelynek főhősét mindenhová sárga lepkék raja követi.

Kapcsolódó cikkeink:

Elhunyt Gabriel Garcia Márquez

Gabriel Garcia Márquez hangot adott Latin-Amerikának

A több mint négy órán át tartó szertartás során a ravatalnál egy kvartett adott elő García Márquez kedvenc klasszikusainak, köztük Bartók Bélának a műveiből. A komolyzenei aláfestést időről időre egy trió szakította meg a vallenato nevű, az író szülőföldjéről eredő zenével, ugyancsak az író kedvenc műfajával. Egy mikrofonnál felváltva olvastak fel részleteket a Száz év magányból.

"Minden idők legnagyobb latin-amerikai regényíróját" búcsúztatva Enrique Pena Nieto mexikói elnök kijelentette, hogy Márquez halála "nagy veszteség nemcsak az irodalomnak, hanem az egész emberiségnek", műveiben szerinte "egész generációk találtak választ az élet nagy kérdéseire", és az író a világirodalom élvonalába helyezte a latin-amerikai irodalmat .

"Minden idők legnagyobb kolumbiaijának" nevezte az írót Juan Manuel Santos kolumbiai elnök, aki felidézte, hogy Márquez "egy 1982. decemberi napon a fagyos Stockholmból szembesítette a világot Latin-Amerika magányosságával". Örök dicsőség annak, aki oly sok dicsőséget hozott nekünk!"

Szimbolikus temetést tartottak hétfőn Márquez szülőhelyén, a Kolumbia karib-tengeri partján fekvő Aracatacában is. Mintegy háromezer ember vonult az író gyermekkori házától (ma neki szentelt múzeumtól) a városközpontban fekvő templomig, onnan pedig a helyi temetőbe. A mexikóvárosi gyászszertartáshoz hasonlóan a búcsúztatást Kolumbiában is sárga virágok és sárga lepkék uralták.

Kedden a bogotai katedrálisban tartanak gyászszertartást, ugyancsak az ország elnökének részvételével, szerdán pedig, a könyv és a szerzői jogok világnapján több mint ezer kolumbiai közkönyvtárban, iskolában, illetve parkban tartanak felolvasást az Ezredes úrnak nincs, aki írjon című Márquez-regényből a kormány kezdeményezésére. A felolvasást az ország államfője, Juan Manuel Santos kezdi.

(MTI)

3 komment

George R. R. Martin elhatárolódik a Trónok harca erőszakolós jelenetétől

2014.04.22. 09:55 .konyvesblog.

Címkék:trónok harca george r.r.martin

game-thrones-season-4-spoilers.PNGAz előző Trónok harca epizód erőszakolós jelenete nem éppen úgy nézett ki a vásznon, ahogy azt R.R. Martin megírta és elképzelte. A szerző saját honlapján válaszolt a jelenettel kapcsolatos kérdésekre, és bár eredetileg is nagyon felkavarónak és durvának szánta, de zavarja, hogy nem az általa megírt okokból kavarta fel a nézőket.

A jelenetben Jamie Lannister erőszakolta meg a testvérét, Cerseit, miközben a vérfertőzésükből született fiuk, Joffrey holtteste mellettük hevert az asztalon. A regényben teljesen más körülmények között bonyolódik le a jelenet, mint ahogy a tévéképernyőre került, és mivel egy lényeges dolgot megváltoztattak a filmesek, bezavart a pillangó-effekt. Vagyis ha egyetlen apró dolog megváltozik, történetesen Jamie visszatérésének időpontja, a további események is másképpen fognak alakulni.

R.R. Martin leírta, hogy a könyvben Jamie nincs jelen Joffrey halálánál, Cersei pedig attól fél, hogy nemcsak fia, de a testvére és egyben szeretője is halott. Mikor Jamie megjelenik, mindketten nagyon vágynak egymásra, mivel már egy ideje nem találkoztak. A sorozat dinamikája viszont egészen más volt, Jamie már egy ideje visszatért, és számos alkalommal találkozott a nővel, aminek legtöbbször veszekedés lett a vége. A beállítások ugyanazok, de a karakterek helyzete teljesen más, mint a könyvben, talán ezért is adaptálták az alkotók máshogyan az erőszakolós jelenetet. Martin úgy emlékszik, sosem vitatta meg ezt a jelenetet a forgatókönyvírókkal, David Benioff-fal és D.B. Weiss-szel.

Martin a jelenetet Jamie szemszögéből írta meg, az olvasók az ő gondolatait hallhatják olvasás közben. A sorozatban kívülről látszanak az események, a néző nem lát bele egy karakter fejébe sem. Megtartották ugyan Cersei mondatainak egy részét, ám ezek a könyvbéli körülményekhez voltak kitalálva, vagyis egy olyan nő szájából kellett volna elhangzaniuk, aki régóta nem látta a szeretőjét, és már azt hitte, hogy talán nem is él. Martin nem biztos benne, hogy Cersei mondatai a megváltozott körülmények között is működtek, a könyvben ráadásul szó sem volt erőszakról, csak két kiéhezett szereplő nyilvános üzekedéséről a fiuk holtteste mellett. Ami már önmagában is eléggé felkavaró.

Forrás: Gawker

39 komment

Posztumusz regénye jelenhet meg García Márqueznek

2014.04.21. 20:10 .konyvesblog.

Címkék:halál gabriel garcía márquez

(Kép forrása)

Posztumusz regény jelenhet meg a csütörtökön elhunyt Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai írótól, akitől Bartók Béla zenéjével és kedvenc sárga virágaival, a mexikói és a kolumbiai elnök jelenlétében vesznek búcsút hétfő délután Mexikóváros legrangosabb kulturális intézményében, a Szépművészeti Palotaként ismert színházban és operaházban.

Az író kiadója, a Random House közölte, hogy ha a család is beleegyezik, posztumusz megjelenhet Márquez utolsó, En agosto nos vemos (Augusztusban látjuk egymást) munkacímű regénye, amelyen a szerző már régóta dolgozott, és amely gyakorlatilag kész van. A kiadó képviselője a kolumbiai rádiónak adott nyilatkozatában több részletet nem árult el, mint mondta, minden a család döntésén múlik.

Az író hamvait helyi idő szerint hétfőn délután helyezik el a mexikóvárosi kultúrpalota előcsarnokában, ahol tisztelői három órán át róhatják le kegyeletüket ravatalánál. A búcsúztatáson jelen lesz Enrique Pena Nieto mexikói és Juan Manuel Santos kolumbiai elnök is.

Mint a kultúrpalotát működtető Nemzeti Szépművészeti Intézet (INBA) igazgatója elmondta, a magyar Bartók Béla zenéjével és a Kolumbiából származó, több stíluselemet vegyítő népszerű latin zenei műfaj, a vallenato dallamaival tisztelegnek a nagy író, a "zene fanatikusa" előtt, aki maga is énekelt és táncolt, amikor csak tehette. A ravatalt sárga virágokkal díszítik fel, mert a sárga volt az író kedvenc virágszíne, kabátja hajtókájában is mindig egy szál sárga virágot viselt.

Még mindig nem tudni, hol nyernek végleges elhelyezést a hamvai egy olyan írónak, aki Kolumbiában született és leginkább ottani élményeiből merített ihletet műveihez, de aki főleg Mexikóban élt és alkotott. Lehetséges, hogy a hamvakat megosztják szülőföldje és választott hazája között.

Kedden Kolumbiában a bogotai katedrálisban tartanak gyászszertartást, amelyet élőben közvetít a kolumbiai rádió és televízió. Az ottani búcsúztatáson egyebek közt Mozart Requiemjét adja elő a Kolumbiai Nemzeti Szimfonikus Zenekar.

(MTI)

Szólj hozzá!

HANGOSKÖNYV - Hó Márton: Úton

2014.04.21. 13:24 .konyvesblog.

Címkék:hangoskönyv jack kerouac nagy gergely hó márton

hangos_1.JPG

Húsvéthétfői Hangoskönyvünkben Hó Márton, énekes-dalszerző válogatott háttérzenét a beatkorszak bibliájához, az Útonhoz. A Hippikiller gitárosaként ismerté vált zenész 2010-ben alapította saját zenekarát a Jégkorszakokat. Szövegeiben gyakran reflektál társadalmi-aktuálpolitikai kérdésekre, legutóbbi lemeze, a Csodálatok utazások például egy Londonban munkát vállaló magyar fiatalról mesél. Írt  Nemzeti álláskereső dalt, és az Education konferencián felszólaló rendpárti iskolaigazgató mondatait is megzenésítette.

535394_10151343021757914_2054034387_n.jpg

(fotó: Facebook)

Sokat gondolkodtam, hogy van-e egyáltalán kedvenc könyvem, ki tudok-e választani egyet, ami a többi kedvenc felett áll, de nyilván nem lehet kiemelni egyet, mert sok nagy kedvenc van, így aztán azt a könyvet jelöltem meg, amelyik talán legnagyobb hatással volt rám, és amit bármikor hajlandó vagyok újraolvasni, és mindig felfedezek benne valami apró, eldugott kis részletet, amit az előző olvasás alatt nem vettem észre; és ez a könyv az lett, amit először 15 évesen olvastam, aztán később is többször elővettem, amikor szükség volt rá, és nekem inkább popkulturálisan fontos, nem is annyira szépirodalmilag. Hát így.

"A nap nyugati rokona volt Dean. Nénikém ugyan figyelmeztetett, hogy bajba fog sodorni, de én új hívást hallottam és új szemhatárt láttam, és hittem benne fiatal fejemmel; és ugyan mit számított egy kis balhé vagy akár az, hogy Dean végül majd el fog hajítani, mint ahogy el is hajított végül, a jó cimboráját, magamra hagyott, mikor éhkoppon jártam a járdákat s akkor is, mikor betegágyamon feküdtem - igen, mit számított? Ifjú író voltam, és az útra vágytam.
Mert tudtam, hogy lesznek az úton lányok, látomások és minden; s hogy valahol útközben igazgyöngyöt lelek."

Pete Townshend - And I Moved

Szólj hozzá!

Lance Armstrong: rákos hősből a legnagyobb csaló

2014.04.20. 11:35 valuska

Címkék:sport lance armstrong a hét könyve


Reed Albergotti és Vanessa O'Connell: Szökésben - Lance Armstrong

Candover Kft., 2014, 3232 Ft

103001740 10

A tavalyi év végén jelent meg két Wall Street Journal-os újságíró, Reed Albergotti és Vanessa O'Connell könyve Szökésben (Wheelmen) címmel a világ leghíresebb kerékpárosáról, a rákból visszatérő amerikai Lance Armstronról, aki zsinórban hétszer nyerte meg a Tour de France-t. A könyv, miközben bemutatja Armstrongot, motivációit, versenyszellemét, gondolkodását és harcait, nagyon részletesen feltérképezi az általa kialakított doppingprogramot, a karaktere köré kiépülő szponzorok gazdasági érdekeit és szerepét, valamint az egész kerékpársportot irányító testület korruptságát.

Az informatív és olvasmányos könyv ezeken felül izgalmas nyomozati munka is: hogyan lehet elkapni a sporttörténelem egyik legkomolyabb és legcinikusabb csalóját? Hogyan lehet rábizonyítani a doppingolást valakire, aki pályafutása alatt egyszer sem bukott le tiltott teljesítménynövelő szerek használatával? Hogyan lehetséges, hogy Armstong mindig egy lépéssel mások előtt járt? A könyv a Keresztapa és a Drót keveréke a kerékpárvilágban. Gazdagon adatolt szöveg, rengeteg dokumentum és bizonyíték olvasható a könyvhöz kötődő honlapon.

A fehér galléros bűnöző

A Szökésben című könyv nemcsak Lance életére koncentrál, hanem megmutatja az amerikai kerékpársport felemelkedésének legfontosabb szakaszait is az 1984-es olimpia előtti időszaktól. A könyvtől ne várjuk egy nagy sportoló megkérdőjelezhetetlen életrajzát, bár olyan is született már, Lance abban igyekezett a róla kialakított hősképet még tovább fényezni.

A szerzők Armstrongban elsősorban a fehér galléros bűnözőt látják, aki csapatával, orvosaival és szponzoraival egy elképesztően megszervezett doppingrendszert dolgozott ki, ami egy idő után egyszerűen omolhatott össze. Lance mindezt éveken keresztül az amerikai adózók pénzének segítségével vitte véghez, ugyanis az amerikai posta, a US Postal volt a legfőbb szponzora, miközben titokban szállították Európában az EPO-t (a Szökésben című könyv elejét itt lehet elolvasni).

Armstrong elsősorban hős, másodsorban a világ legjobb kerékpárosa volt. A Tour de France hétszeres győztese, akit pályafutása során nem kaptak doppingoláson. Egyfelől a tesztek jelentős részéről mindig időben tudott, így fel tudott rá készülni, mert a doppingolás művészetéhez az is hozzátartozik, hogy rengeteg koktél készült ahhoz, hogy elfedjék a tiltott szereket. Másfelől utólag is eltűntek a mintái, ha erre volt szükség, 1999-ben a Nike 500 ezer dollárt fizetett a nemzetközi kerékpárszövetség elnökének, Hein Verbruggennek, hogy tüntesse el Lance pozitív tesztjét.

Lance megjelenésével átalakította a sportot: eredményeket és sikereket ért el, óriási médiafigyelmet hozott, olyan hőstörténet alakult ki személye körül, amire a szponzorok óriási kampányokat építettek. Így ők is a részesei lettek a hazugságnak: Lance nem bukhatott meg, a szponzori pénzek, a média és a kerékpársport is ebben volt érdekelt. 

23 komment

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...