Olvass!

KönyvesBlog

New York kikötőjére gigászi akcióval csap le a Támadó

2016. december 09. .konyvesblog.

1907. A pénzügyi pánik és a sztrájkok évében sorozatos támadások érik a Southern Pacific Vasúttársaság vonalát és a Cascade-hegységben közlekedő expresszeit: vonatok siklanak ki, tüzek, robbanások pusztítanak. A reménytelen helyzetben lévő társaság felfogadja a híres Van Dorn Nyomozóirodát, amely a legjobb ügynökére, Isaac Bellre bízza, hogy kiderítse, ki áll a szörnyűségek hátterében.

Clive Cussler és Justin Scott: A pokol feneke - Isaac Bell nyomozó esetei

Fordította: Lakatos Anna, Partvonal Könyvkiadó, 2016, 544 oldal, 3690 HUFB+

 

Bell hamar rájön, hogy a Támadó néven ismert férfi szegény csavargókkal végezteti el a piszkos munkát, azután meggyilkolja őket. A Támadó végigsöpör a hatalmas Nyugaton: hol New York kikötőjében csap le egy gigászi robbantó akcióval, hol a Cascade-átjárónál épülő híd megsemmisítésének tervével rukkol elő. Mérhetetlen károkat okoz, és számtalan életet kiolt.

De vajon ki ez az ember? És mit akar? Akárki legyen, s akármi vezérelje is, a Támadó tervszerűen és szakszerűen rombol, és egy nagyszabású, pokoli merényletre készül. Ha Bell nem állítja meg időben, a támadás nemcsak az amerikai vasutat semmisíti meg, hanem az ország jövőjét is veszélybe sodorja.

Olvass bele a kötetbe:

A pokol feneke 29-33..pdf by konyvesblog on Scribd

Bookline Top50: Harry Potter, Kepes András és Nyáry Krisztián az élen

Megőrizte elsőségét az új Harry Potter a Bookline sikerlistáján, és Kepes András is maradt a második helyen. Harmadik lett Nyáry Krisztián festők szerelmeit bemutató új könyve. A lista további folytatásában 30 új szereplő követelt magának helyet, női szerzők sikerét hozta a november, a közelgő karácsonyra való tekintettel pedig szakács-, és mesekönyveket találunk a legsikeresebb könyvek között a Bookline Top50-ben.

Töretlenül vezeti a sikerlistát Harry Potter új története. Kilenc évvel a Harry Potter és a halál ereklyéi megjelenése után a világ legnépszerűbb varázslója színpadon tért vissza rajongóhoz, a West Enden jelenleg is nagy sikerrel futó előadás főszereplői az immár családapává érett Harry, és fia. A sikerdarab szövegkönyve pedig már a magyar olvasókat is meghódította.  

Aligha találunk még egy olyan szerzőt ma Magyarországon, aki egyszerre mozog otthonosan Dél-Amerika távoli országaiban, Európa nagyvárosaiban és Közel-kelet konfliktusokkal terhelt világában. Kepes András legújabb könyvében, élete meghatározó helyszínein vezeti végig az olvasót, közben arra keresi a választ, hogyan lehetséges egymástól látszólag távoli kultúrák békés együttélése. A Világkép őrzi második helyét a Bookline sikerkönyvei között.

Nyáry Krisztián legújabb kötetében, a Festői szerelmekben a tőle megszokott könnyedséggel, izgalmas történeteken keresztül mutatja be a magyar képzőművészet legnagyobbjainak szerelmi életét. Hogyan tervezte meg Munkácsy Miklós szerepléseit felesége, mit gondolt Czóbel Béla Modok Mária képeiről?  Mindez kiderül a Festői szerelmekből.

Tovább

Tan Twan Eng: A kötelesség több a szeretetnél

 tte.jpgForrás: TTE

Tan Twan Eng mindkét regényében a japán megszállásról és az azt követő évek nehézségeiről ír. Könyveiben Malajzia múltját idézi: a gyarmatosító brit jelenlét töréseket okoz a helyi közösségekben, a japán megszállás elleni brit katonai fellépés elmaradásával csalódást éreznek, majd a gyarmatosítók elmenekülésével szembesülve úgy érzik, elárulták őket. De Twan Eng a szolidaritás történeteire is figyel, arra, hogy nem pusztán egyazon közösség tagjai segíthetnek egymásnak, hanem azok is, akikre a közösség csak ellenségként tud gondolni. Az Esti ködök kertjében két lánytestvér közül Yun Linn szabadul a japánok fogolytáborából és a japán császár egykori kertészéhez, Aritomóhoz szegődik, hogy a testvérének tett ígéretét beteljesítse és megépítse a japánkertet, melyről közösen álmodoztak. Az Esőcsináló a japán megszállókkal kollaboráló Philip története, aki a szolgálatért cserébe családtagjai védelmét kéri. De ezzel nemcsak a család becsületét sérti, hanem a kínai közösséget is, amelynek tagjait Philip szeme láttára kínozzák meg és végzik ki. Segíthet-e az alkotás a gyászban, és vajon elfogad vagy elfordul a közösség, ha az ellenség értékei felé fordulunk? Mihez kezdünk a kitaszítottsággal, mi marad a magányon kívül? A malajziai születésű Tan Twan Eng írásban válaszolt kérdéseinkre.

Mindkét regénye a gyarmati időkre tekint vissza és a japán megszállásra fókuszál. Miért foglalkoztatja ennyire ez az időszak?

Malajzia számára a japán megszállás trauma volt. A háború előtt itt béke volt és nem ismertük még ezeket a borzalmakat. A függetlenségünk alakulásában mindenképp fordulópontot jelentett, hiszen ekkor jöttünk rá először, hogy az európai hatalmak legyőzhetőek, és a győztesek keletiek is lehetnek. A gyarmatosítók nem voltak olyan erősek és hatalmasak, mint addig gondoltuk. Az első regényem a japán megszállásról szól, a második regényemben pedig arról szerettem volna írni, hogy mi történik, ha véget ér a háború. Mihez kezdenek az emberek az életükkel, hogy élnek tovább, hogyan tudják a veszteségeik ellenére mégis folytatni azt. Mi lesz velük békeidőben? Hogyan tudnak újra normális életet élni, bármit is jelentsen az? Japán legyőzésével és a gyarmati uralom megszűnésével sem szusszanhattunk fel, gerillaharcok következtek. Ez az időszak mindig is érdekelt, a második regényem ezért szól erről. Kevés regényíró foglalkozott ezzel a témával.

Tan Twan Eng: Az Esti ködök kertje

Fordította: Hegedűs Péter, Tarandus Kiadó, 2016, 480 oldal, 4290 HUF

 

Az országban milyen nyomokat hagyott a japán megszállás?  

Azt mondanám, ódzkodtak attól, hogy a háborúra emlékezzenek. Évek múlva ez enyhült, a sebek begyógyultak. Sőt, a ’80-as években a kormány bevezette a „Tekintsünk keletre” elnevezésű politikát, melynek során japán szokásokat kellett utánoznunk, hiszen az ő gazdaságpolitikájuk vált modellé. Mégis, a könyvbemutatóim során Ausztráliában és az Egyesült Királyságban is olyan olvasókkal találkoztam, akiknek a nagyszüleit meghurcolták a japán megszállás idején, és akik nem szeretnék, ha bármi kapcsolatuk lenne az országgal, és nem vásárolnak japán terméket sem. Megértem őket.

Tovább

Tíz forradalom egy keddi napon - a Könyves Magazin 56-os melléklete

56.jpg1956. október 23. egy keddi napra esett. A forradalmak is átlagos hétköznapokon történnek, csak később válnak piros betűs nemzeti ünneppé. Mi történik, amitől mindenki élete megváltozik? Hogyan lesz egy sor civil hőse vagy áldozata a nagy eseménynek? Ha a forradalomról beszélünk, képesek vagyunk a résztvevőkről mint átlagemberekről beszélni? Arra kértünk 10 kortárs írónőt, hogy meséljék el egy-egy valós vagy fiktív karakter lehetséges napját, hogy lecsupaszítva lássuk azt az átlagos keddet, amely később az újkori magyar történelem és nemzettudat alapjává vált.

1956. október 23-nak nem egy, hanem sokféle elbeszélése létezik, projektünkben azt szeretnénk megmutatni, hányféle nézőpontja és értelmezése lehetséges egy adott történelmi eseménynek. Hisszük, hogy annyi forradalom volt, ahány szemtanúja és elbeszélője van az eseménynek, és bízunk abban, hogy a történelmi eseményről lehámozhatjuk a történelmet, a hősi narratívát, hogy képesek legyünk megmutatni: hozzánk hasonló átlagemberek voltak szereplői és áldozatai az eseménynek.

Fontosnak tartjuk, hogy a különböző elbeszélések nem szétírják a nagy narratívát, hanem mélységeiben igyekeznek ábrázolni az eseményt. Nézőpontok és személyes történetek a forradalom és szabadságharcban.

56_collage.jpgNagy Gabriella, Tóth Krisztina, Baráth Katalin, Ugron Zsolna (fotó: Valuska Gábor)

Tíz kortárs magyar írónőt kértünk meg, hogy egy-egy valós vagy fiktív karakteren keresztül meséljenek 1956. október 23-ról, a szépirodalmi kiadvány a decemberi Könyves Magazin mellékleteként jelenik meg.

Tovább

A rászoruló könyvtárakért rajzolnak vasárnap a Pagonyban

Egészen egyedülálló eseményt szervez erre a hétvégére a Pozsonyi Pagony: vasárnap a Bartók Béla úti üzletükben öt illusztrátor várja azokat, akik szívesen vásárolnának olyan grafikákat, amelyeket személyesen nekik, kérésük alapján, ott helyben készítenek el az alkotók. Az adományokból könyveket vásárolnak, melyekkel a rászoruló, kistelepülési könyvtárakat támogatják majd.

Az ötletgazda Dániel András volt, aki kérdésünkre elmondta, hogy gyerekkönyvek szerzőjeként sűrűn vesz részt vidéki író-olvasó találkozókon, és gyakran jut el olyan kiskönyvtárakba, amelyek nagyon kevés pénzből kénytelenek gazdálkodni.

„Hiába szeretnék, nem tudják bővíteni az állományukat az amúgy rendkívül gazdag hazai gyerekkönyv-kínálatból. Pedig sok településen a könyvtár az egyetlen hely, ahol az iskolások, de a kisebbek is megismerkedhetnek a kortárs gyerekirodalommal. Ezeknek a könyvtáraknak szeretnénk segíteni ezzel az akcióval, azaz végső soron az olvasóknak: a gyerekeknek.”

December 11-én 10-18 óráig öt gyerekkönyv-illusztrátor – Agócs Irisz, Dániel András, Igor Lazin, Mészely Ilka, Pásztohy Panka – várja a felnőtteket és a gyerekeket. „Lesz nálunk rengeteg papír és rajzeszköz, és mindenkinek azt rajzolunk majd, amit kér tőlünk! Ez azért jól hangzik, nem? A rajzokért kapott pénzből aztán a Pagony kiadó beszerzési áron ad könyveket, amelyeket a megyei könyvtárak segítségével juttatunk el a támogatandó kiskönyvtáraknak” – hangsúlyozta Dániel András.

Még több infóért katt ide!

Szilágyi Erzsébet több volt, mint Mátyás anyja és János felesége

vj1.jpg

Illusztráció: Végh Júlia

Szilágyi Erzsébet a magyar történelem nagyasszonya, akiről látszólag mindenki tudni vél valamit, a fejünkben élő képet azonban leginkább Arany János verse formálta, melynek címében rögtön kategorizálta is hősét, kijelölve ezzel számára a betölteni vélt szerepet. Annak ellenére, hogy a kor egyik legmeghatározóbb államférfijának volt a felesége, mégis szinte alig tudunk az életéről részleteket, és jellemző az is, hogy a portré, melyről sokáig azt hitték Erzsébet képmása, valójában egy férfit ábrázol. Hollóasszony című művében Ugron Zsolna egy alternatív Szilágyi-portrét kínál: a kisregény keretei nem teszik lehetővé, hogy a történelmet alakító eseményeket részletekbe menően kifejtse, a főbb eseményeket viszont kimondottan női nézőpontból mutatja be, anélkül, hogy célja lenne a romantizálás.

Ugron Zsolna: Hollóasszony

Libri Könyvkiadó, 2016, 157 oldal, 2999 HUF

 

Ugron Zsolna már a kisregény első lapjain leszögezi, hogy bár szereplőit történelmi alakok ihlették, a történet a fantázia szüleménye, és az abban foglaltak időnként elkanyarodnak a vélt valóságtól. A Hollóasszony ugyanakkor szépen belesimul abba az áramlatba, melyet Ugron az Erdélyi menyegzővel indított el, noha a Hollóasszony már a korszak és a téma miatt sem a széria része, különálló darab. Báthory Anna és Nyáry Krisztina sorsa ugyanakkor abban mindenképpen egyezik Szilágyi Erzsébetével, hogy nőként egy olyan világban kellett helyt állniuk, melyet minden szempontból – politikailag, társadalmilag, kulturális értelemben – a férfiakra szabtak. A Szilágyi-Hunyadi házasságra mégis fokozottan igaz, hogy a férfiak nem törhettek volna olyan magasra a hátország nélkül, melyet a feleség és az anya épített ki az egész család számára.

Ez a siker viszont Erzsébet szempontjából nagyrészt láthatatlan, és traumák egész sora kíséri. A címbeli Hollóasszony hiába született például nemesi családba, ez a tény sem menti meg attól, hogy kamaszlányként nemi erőszak áldozatává váljon, ami azután egész későbbi életére kihat. Hunyadi feleségeként sem elégedett meg a hagyományos szereppel: ma azt mondanánk, hogy gazdasági ügyintéző és könyvelő volt egy személyben, aki rajta tartotta a szemét minden kiadáson, ha kellett, visszafogta azokat, viszont ha arra volt szükség, nagylelkű adományokkal vett katonát, jóindulatot, kegyelmet.

Tovább

Kemény Zsófi tiszta szívvel énekel a tengerben

Kemény Zsófi

Palya Bea szerint alanyi jogunk az éneklés, Pion István pedig az ő szavainak és egy régi Kex-videó hatására úgy gondolta, kihívja az ismerőseit. A feladat egyszerű: el kell énekelni József Attila Tiszta szívvel című versét. Mindenki úgy adja elő a verset, ahogy szeretné, megkötés nincs. Pion István például a fürdőszobában énekelte el, Laboda Róbert egy szál gitárral, Melecsky Kristóf pedig zongorán kísérte magát.

Pion István

Laboda Róbert

Melecsky Kristóf

A kihívás folytatódik, érdemes figyelni, ki kapja éppen a stafétabotot.

Segítsd te is könyvekkel a rászorulókat!

ciposdoboz_alodal_2016.jpgA Baptista Szeretetszolgálat idén 13. alkalommal hirdette meg karácsonyi Cipősdoboz Akcióját, amelynek keretében minden évben több mint tízezer cipősdobozba csomagolt ajándékcsomag jut el a rászoruló gyermekekhez. A Bookline ötödik éve kiemelt támogatója a Baptista Szeretszolgálat programjának,  közreműködésével - és nem utolsósorban a Bookline oldalára látogatók segítségével - az elmúlt években több ezer cipősdoboz juthatott el a nehéz sorsú fiatalok karácsonyfája alá, és idén sem lesz ez másképp.

December 1. és 15. között a Bookline oldalán online Cipősdoboz-adományok megvásárlásával az oldalra látogatók hozzájárulhatnak, hogy a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai korcsoportokra és nemekre osztott könyvkínálatból választhassák ki a legmegfelelőbb ajándékokat a rászoruló gyerekeknek. Az egységesen 1500 Ft-ért elérhető adománycsomagokat a weboldal munkatársai úgy állították össze, hogy azok értékes ajándékok lehessenek a 0-6 évesek, a 7-13 éves iskolások, és a 14 év feletti kamaszok számára.

További információért katt ide!

Adománygyűjtő vacsorával segítenék a JAK-ot

Fotó: Győrfi Kata (forrás)

December 10-én adománygyűjtő vacsorát rendeznek, melynek bevételéből a szervezők a József Attila Kört támogatják majd.

"Szervezetünk anyagi gondjai idén a mindennapi működésünket tették kérdésessé. Ennek ellenére hisszük, hogy a JAK 35 éves önálló működésével, több mint 300 tagjával és több mint 200 megjelentetett kötetével, érdekképviseleti, műfordító, programszervező tevékenységével a kortárs irodalom kiemelkedő iskolája, és a jövőben is képes lesz fenntartani az eddig elért sokarcúságát és függetlenségét. Azért, hogy a következő évet is túlélhessük, elindítjuk forrásszerző programjainkat"

- áll a JAK közleményében.

A vacsorát december 10-én a Tűzoltó utcai Élesztőben tartják, melyen megjelennek a JAK ügyeit támogató alkotók, barátok és kollégák, mások mellett Czinki Ferenc, Garaczi László, Krusovszky Dénes, Nagy Ildikó Noémi, Németh Gábor, Pion István, Szegő János, Valuska László. A főszakács P. Horváth Tamás lesz. A programok már délután felolvasásokkal, irodalmi kvízzel elkezdődnek. A résztvevők 4000 Ft támogatói jegy megvásárlásával segítik a JAK fennmaradását, valamint a helyszínen lehetőségük nyílik egyéb módon is támogatni a szervezetet. Az est bevételét a rendezvény és a József Attila Kör működési költségeire fogják fordítani.

Időpont: 2016. december 10., szombat, 15:00–20:00
Helyszín: Élesztő (1094 Budapest, Tűzoltó u. 22.)

További infóért katt IDE!

Végre a gyerekek is birtokukba vehetik Budapestet!

Tudod-e mi az a patina? Vajon kik voltak a huszárok? Sejted, mi volt valaha a körút és a Vígszínház helyén? Hallottál már a hídmesterekről és arról, hogy mi a feladatuk? Tudod-e ki volt Budapest vőlegénye, és miért hívták kocka bárónak? Miért kerülte messziről Ferenc József a budapesti Operát? Gondoltad volna, hogy Európában azért épült elsőként nálunk földalatti, mert az Andrássy utat akkoriban gyönyörű fakocka burkolat fedte, és azt nem akarták tönkretenni? Tudod-e, hogy mit rejt a Várhegy gyomra? Miért van hét tornya a Halászbástyának? Miért nincsenek felhőkarcolók Budapesten?

Tittel Kinga: Mesélő Budapest, ill.: Kecskés Judit

Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2016, 303 oldal, 4999 HUF

 

Ha mindezt, és még ennél is sokkal több érdekességet szeretnél megtudni gyönyörű fővárosunkról, akkor feltétlenül hallgasd meg, miről mesél Budapest.

A Mesélő Budapest egy családi útikönyv, de akár hétköznapi közlekedés vagy épp osztálykirándulások alkalmával is élvezettel lapozgatható. Számtalan kép és térkép, érdekességek, különlegességek, fogalomtár és Ki kicsoda? teszi a kötetet még színesebbé és izgalmasabbá.

Lapozz bele a kötetbe:

TittelK_MeseloBudapest_reszlet.pdf by konyvesblog on Scribd

Fidel Castro a Nobel-díjas Gabriel García Márquez előolvasója volt

(Kép forrása)

A közelmúltban elhunyt Fidel Castro nemcsak a politikán, hanem egészen meglepő módon az irodalmon is otthagyta kézjegyét. A Nobel-díjas Gabriel García Márquezzel már a hetvenes évek óta jó barátságot ápoltak, és a kolumbiai író rendszeresen elküldte neki a kéziratait - még azelőtt, hogy a kiadója megkapta volna.

Stéphanie Panichelli-Batalla, az Aston Egyetem tanára szerint Castro elkötelezett olvasó volt, a kolumbiai íróval is hosszas beszélgetéseket folytatott az irodalomról, és azzal az indoklással, hogy jó szeme van a részletekhez, annak idején maga Castro ajánlotta fel, hogy szívesen elolvassa íróbarátja kéziratait. Ez így is történt, García Márquez pedig csak azt követően küldte el a kiadójának egy-egy kéziratát, hogy Castro átolvasta őket.

Panichelli-Batalla szerint Castro kézirathoz fűzött megjegyzései jobbára tényszerű vagy nyelvtani megállapításokra vonatkoztak, nem pedig ideológiaiakra. Az Egy hajótörött története című művénél például arra hívta fel az író figyelmét, hogy rosszul számította ki a hajó sebességét. A kolumbiai író lényegében ezután kérte fel, hogy legyen az előolvasója. Másik jellemző eset az volt, amikor az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája című könyvnél az egyik vadászpuska leírásánál talált hibát.

Hogy mennyire közel állt a két férfi egymáshoz, arra jó példa az a kötet, melyet García Márquez személyes könyvtárában találtak (utóbbit a Texasi Egyetem Harry Ransom Központjában őrzik). Castro La victoria estratégica című könyvébe 2010-ben, a haiti földrengés idején személyes üzenetet írt a kolumbiai szerzőnek: ebben felkavarónak nevezte García Márquez Nem azért jöttem, hogy beszédet mondjak című kötetét, és megjegyezte, hogy bár akkortájt egyéb kötelezettségei lettek volna, azonnal olvasni kezdte a könyvet. "Már hiányoztak a történeteid" - írta barátjának Castro, aki hozzátette azt is, hogy a Haitit sújtó járvány a Szerelem kolera idejénre emlékezteti.


Bár a kolumbiai író szívesen fogadta Castro szerkesztői megjegyzéseit, egyelőre nincs információ arról, hogy ez kölcsönös lett volna. García Márquez egy 1978-as interjúban azt mondta, szemtől szemben kritizálja a kubai elnököt, ám a nyilvánosság előtt ezt soha nem tenné.

Forrás: Guardian

Megérdemli Bob Dylan a Nobel-díjat? Itt a Könyves Magazin téli száma!

k18-cover-nogerinc-nobc.jpgBorítóterv: Rátkai Kornél

A friss irodalmi Nobel-díjas Bob Dylannel a címlapon megjelent a Könyves magazin téli száma, benne őrületes novellamelléklettel. Bemutatjuk a visszatérő Twin Peakset és az öregedő Harry Pottert,  interjúztunk Ljudmila Ulickajával, Sofi Oksanennel és Richard Flanagannel. A 48 oldalas ajándék 1956-os novellamellékletben tíz író, köztük Baráth Katalin, Kemény Zsófi, Nagy Gabriella, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna dolgozta fel egy-egy valós vagy fiktív személy napját a forradalomban.

Az énekes-dalszerző, Bob Dylan kapta idén az irodalmi Nobel-díjat új költői kifejezésmódok alkotásáért. Dylanről mondták már, hogy egy generáció szószólója, a legnagyobb hatású dalszövegíró, és azt is, hogy nem is tud énekelni. Vitathatatlan zseni, aki megváltoztatja az irodalomról és a popkultúráról való gondolkodásunkat?

Könyves Magazin 2016/5.

LIBRI-BOOKLINE ZRT, 2016, 76 oldal, 490 HUF vagy 5 pont + 199 HUF

 

Soha nem látott mennyiségű interjú a magazinban! Ljudmila Ulickajával a szovjet hatalomgyakorlásról, a nőábrázolásról és a méltóságról, a Man Booker-díjas Richard Flanagannel a szerelmi történetek szabályairól, édesapja haláláról és egy szerencsés kimenetelű fogadásról, Sofi Oksanennel a haj kultúrájáról és a nők elnyomásáról, Joanna Batorral gyerekkori magányról, ragacsos édességekről és kétarcú városokról, Kristian Bang Foss-szal nyughatatlanságról és szimbolikus autómárkákról, Jean Matternnel az 1972-es müncheni olimpia tragédiájáról, Ilma Rakusával pedig egy szerelem végéről beszélgettünk.

Portrécikkben mutatjuk be a híres rejtőzködő írót, Elena Ferrantét, a friss Margó-díjas egyetemi tanárt, Milbacher Róbertet, és Nemes Nagy Ágnest, aki soha nem akart külön kategória lenni.

Az Egy kiállítás képében Bartók-tárlatra küldtük Péterfy Gergelyt, a Tárgyalásban megmutatjuk Németh Gábor íróasztalát, a Sorvezetőben az írói álnévről és az irodalmi alteregóról kérdeztünk három szerzőt, az Így készültben pedig Nyáry Krisztián faggattuk a Festői szerelmekről.

k18-nyito-bobdylan_1.jpg

Ajándék novellamelléklet: Tíz forradalom egy keddi napon

Az 1956. október 23-án történteknek rengeteg olvasata és nézőpontja van, hiszen ahány szemtanú és elbeszélő, annyiféle történet létezik. Arra kértünk 10 kortárs írót, hogy meséljék el egy-egy valós vagy fiktív karakter lehetséges napját, hogy lecsupaszítva lássuk azt az átlagos keddet, amely később az újkori magyar történelem és nemzettudat alapjává vált. Megelevenedik Gerő Ernő titkánője (Baráth Katalin), a Paris Match fotósa (Láng Orsolya), a forradalom egyik arcává váló nyakon lőtt lány (Hidas Judit), a falusi rádiózó (Kemény Zsófi) a Corvin Áruház mögött élő fiatal naplóíró (Kiss Noémi), a Magyar Néphadsereg katonája (Nagy Gabriella), a névtelen szovjet hős (Papp-Zakor Ilka), az osztrák határnak nekiinduló kamaszfiú (Tóth Krisztina), a függöny mögött álló forradalmár (Ugron Zsolna) és egy 18 éves naplóíró lány  (Molnár T. Eszter) története is.

A Könyves Magazin megtalálható a Libri bolthálózatában és kiemelt újságárusoknál, online megrendelhető a Bookline.hu-n.