Olvass!

KönyvesBlog

Három kívánság: Yokoyama, Gundar-Goshen, Gyasi

2017. május 24. Kiss Orsi

A világon egy évben kétmillió könyv jelenik meg a Wikipédia szerint, ebből Magyarországon tizenkétezer. Ennek a töredékét sem vagyunk képesek elolvasni, de hogy még tovább nőjön az elolvasásra váró könyveink listája, választunk három könyvet, amit nagyon szeretnénk magyarul is kézbe venni

26212641.jpgHideo Yokoyama: Six Four

Farrar, Straus and Giroux, 2017, 576, $28

A Six Four (eredeti címén 64 Rokuyon) a japán Hideo Yokoyama hatodik regénye, és az első, melyet lefordítottak angolra. Rögtön bestseller is lett. Jó, ha ízlelgetjük az ázsiai krimi szókapcsolatot, mert azt a helyet és népszerűséget, amelyet a kétezres évek közepétől a skandinávok mondhattak a magukénak, szépen lassan japán és koreai kollégáik követelik maguknak.  A Six Four egy olyan bűnügyi sztori, melyben nem feltétlenül a bűn a legérdekesebb, hanem az a közeg, amiben  Hideo Yokoyama a hősét mozgatja. Főszereplője egy Mikami nevű rendőrségi szóvivő, akinek – felelősségi körén túllépve – egy évekkel korábbi gyerekrablás és egy friss eltűnés szálait is fel kell göngyölítenie. Utóbbiban ráadásul a saját lánya az érintett.  Hideo Yokoyama jól ismeri a közeget, hiszen évekig bűnügyi tudósítóként dolgozott, és a harmincas évei közepén állt át teljesen az írásra. Akkor viszont magát sem kímélve ugrott fejest, energiaital és altató keverékével pörgette, majd nyugtatta le magát. Kis híján belehalt az őrült tempóba, kapott egy szívinfarktust, és miután magához tért, még a hőse, Mikami nevére sem emlékezett. Innen építette fel aztán magát és a könyvet, melyből Japánban a megjelenést követően hat nap alatt egymillió példányt adtak e

Miért olvasnánk?

Kicsit unjuk már azokat a krimiket, amelyek A lány a vonaton sikerét meglovagolva mantrázzák ugyanazt a sztorit, és ez még akkor is igaz, ha a japán bűnügyi regények itthon eddig nem igazán emelték meg az olvasók pulzusszámát. Lehet, hogy épp a Six Four töri át a falat, a potenciál benne van.

Tovább

Az Amerikai pszichó rendezője is Atwoodot adaptál

alias-grace-620x412.jpgCímszerepben Sarah Gadon

Ha már most ki vagy borulva amiatt, hogy egyszer véget és A Szolgálólány meséjének sorozatváltozata, akkor van egy jó hírünk. Nem maradsz túl sokáig Atwood-regényből készült sorozat nélkül, ősszel érkezik ugyanis az Alias Grace-ből (1996) adaptált hatrészes minisorozat. A regényt az Amerikai pszichót jegyző Mary Harron rendezi, a producere Sarah Polley lett. 

'Ne hagyd, hogy a gazemberek legyűrjenek!' - A szolgálólány meséje 30 éve érvényben

Donald Trump elnökké választása hatással van az irodalomfogyasztási szokásokra is: a klasszikus disztópiák újra a sikerlistákat ostromolják. Az alternatív tények megjelenésével párhuzamosan George Orwell 1984-e az első lett az Amazon eladási listáján, amit hamarosan követett A szolgálólány meséje, Margaret Atwood regénye. A politika mellett ehhez némi köze volt azért az amerikaifutball-bajnokság döntőjének, a Super Bowl-nak is.

A történet szerint egy Grace Mark nevű szolgálót elítélnek a főnöke, Thomas Kinnear, és annak házvezetőnő szeretője, Nancy Montgomery 1843-as meggyilkolásáért. Néhányan hisznek az ártatlanságában, néhányan azt gondolják, a nő maga az ördög. Grace életfogytig tartó börtönbüntetését tölti, és azt állítja, semmilyen emléke nincs a gyilkosságokról. A nőt egy Dr. Simon Jordan nevű terapeuta és csapata veszi kezelésbe, hogy kiderüljön, hidegvérű gyilkos-e, vagy a körülmények áldozata. 

Ha az Atwood-adaptáció lesz 2017 legnagyobb trendje, akkor szeretnénk kérni egy-egy sorozatot A vak bérgyilkosból és a The Edible Womanből. Az Alias Grace pedig a tippjeink szerint hamarosan magyarul is megjelenik.

UPDATE: Annyira hamar, hogy ősszel érkezik a Jelenkornál, Csonka Ágnes fordításában. Csonka Ágnes korábban többek között Emma Donoghue-t és Gillian Flynn-t fordított. 

Forrás: EW

Új illusztrációkkal jelenik meg a Rumini!

rumini_uj_borito_cmyk.jpgMár több mint tíz éve, hogy először megjelent a világjáró kisegér kalandjairól szóló első kötet: Berg Judit mesesorozata azóta hatalmas pályát járt be, hiszen több iskolában kötelező olvasmány lett a Rumini, de készült belőle színházi adaptáció is, népszerűsége pedig mindmáig töretlen. A kisegér és barátai, hajóstársai, és persze ellenségei, meg az útjába kerülő csodalények, Kálmán Anna illusztrációinak köszönhetően elevenedtek meg a kötetek lapjain, most viszont az új, puhafedeles kiadásban – mely a könyvhétre időzítve jelenik meg a Pozsonyi Pagony gondozásában – Nagy Zoltán ad alakot nekik.

Az ok elég prózai: a hazai népszerűség, díjak és ajánlások ellenére a Rumini-sorozat külföldön nem talált utat magának, a kiadók nem kapták fel a fejüket az egeres mesére. Berg Judit megkeresésünkre elmesélte, hogy többszöri próbálkozás után arra jutottak, hogy csavarnak egyet a dolgon, és megpróbálnak az illusztráción változtatni. Az írónő fontosnak tartotta leszögezni, hogy nagyon szereti Kálmán Anna rajzait, melyeknek itthon is rengeteg rajongója van, Nyugat-Európában viszont valamiért „nem mozdultak rá”. Az elhatározást követően egy hosszas, majdnem másfél évig tartó kísérletezés vette kezdetét, melynek során közel hatvan próbarajzot kaptak a világ minden tájáról, de a Rumini illusztrációjaként igazán egyik sem működött. A végső befutó végül az addig főleg számítógépes grafikában utazó Nagy Zoltán lett, ám Berg Judit az ő Rumini-figurájával sem volt teljesen elégedett. Végül elővett egy fotót a kisfiáról, és az új Rumininek vizuálisan ez a fénykép lett az egyik kiindulási alapja.

Tovább

Sajttortával segít a menekülteknek Neil Gaiman

Különleges jótékonysági akcióra készül Neil Gaiman. Azt tervezi, hogy felolvassa a The Cheesecake Factory nevű étteremfranchise teljes menüjét a rajongóinak, de csak akkor, ha a rajongók összegyűjtenek ötszázezer dollárt az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának. ITT lehet adakozni, június 20-ig, vagyis a menekültek világnapjáig van rá idő, jelenleg majd tizenhétezer dollárnál tart a kampány..

Az ötlet az amerikai író-humoristától, Sara Benincasától származik, aki a Twitteren vetette fel a dolgot. Gaiman alig néhány órával később annyit válaszolt neki, hogy ha összejön a pénz, áll a fura performansz elébe. Benincasa megnézte az Amerikai istenek sorozatváltozatának egyik epizódját, elment a Cheesecake Factoryba, lefeküdt aludni, másnap reggel megitta a kávéját, majd nem sokkal később észrevette, hogy mire kért Gaimant a Twitteren.

A humorista megígérte, hogy ha sorra kerül a felolvasásra, lesz majd róla livestream, hogy minél több emberhez eljuthasson, vagy legalább egy kedves videó, hogy bárki újrahallgathassa, ahogy Gaiman kimondja: avokádós tojástekercs.

A Cheesecake Factory többek között a végtelen hosszúságú menüjéről ismert.

Forrás: LATimes

 

Bill Gates ezeket a könyveket ajánlja idén nyárra!

Bill Gates nagy könyvmoly, rendszeresen ír és beszél arról, hogy éppen mit olvas, és nagyon szereti a kedvenc-listákat is. Tavaly főként sci-fit és sok-sok tudományos művet ajánlott a nyárra, idén pedig a TIME magazin cikkében írt arról, hogy szerinte mivel nem foghatunk mellé a nyaralásunk alatt – talán nem túl meglepő, hogy megint főleg a tényirodalmi könyvek közül válogatott.

Íme, Gates ötös listája:

Jimmy Carter: Teljes élet-Visszatekintés 90 évesen

Jimmy Carter Teljes élet - Visszatekintés 90 évesen

Fordította: Etédi Péter, Partvonal, 2016, 320 oldal, 3990 HUF

 

Bár az amerikai exelnök már több mint kéttucatnyi könyvet írt, mégis maradt még olyan története, melyet eddig nem osztott meg a nyilvánossággal. Gates-t főleg az nyűgözte le, ahogyan Carter fiatal évei – egy olyan vidéki házban nőtt fel, ahol nem volt folyóvíz vagy elektromosság – hogyan alakították a személyiségét, és útját a Fehér Házba.

Yuval Noah Harari: Homo Deus

Gates nyári listáján már Harari előző könyve, a Sapiens is szerepelt, és azt írja, hogy a folytatás ugyanolyan olvasmányos és gondolatébresztő. Utóbbi kötet egyik legfőbb állítása, hogy azok az elvek, melyek meghatározóak voltak társadalmaink kialakításában, jelentős változáson mennek át a 21. században, ez pedig hatással lesz arra az életre, melyet jelenleg ismerünk. Harari mindkét könyvét itthon az Animus adja ki, a Homo Deus néhány hete jelent meg magyarul, ITT bele is tudtok olvasni.

Maylis de Kerangal: The Heart

Bár Gates szerint ezt a könyvet az olvasók a fikciós művek polcán találják meg, de szerinte ahogyan Maylis de Kerangal a gyászt körülírja, az a költészethez áll közelebb. A kötet egy szívátültetés történetét meséli el: egy balesetben súlyosan megsérült fiúnak esélye sincs felépülni, a szülei pedig transzplantációra ajánlják fel a szerveit. Gates szerint ugyanakkor a cselekmény csak másodlagos a szereplőkhöz és a nyelvezethez képest. A könyvet a felesége ajánlotta Gates-nek, aki már tovább is ajánlotta a kötetet egy olyan barátjának, aki hozzá hasonlóan főleg non-fictionöket olvas.

Trevor Noah: Born a Crime

Gates régóta a The Daily Show rajongója, amiatt is nagyon bírta a házigazda Trevor Noah életrajzát. Holott utóbbi egyáltalán nem egy rózsaszín tündérmese: Noah még az apartheid idején született Johannesburgban, egy dél-afrikai anya és egy svájci apa gyermekeként, abban az időben, amikor a vegyes párkapcsolatokat még börtönbüntetéssel sújtották. Gyerek- és fiatalkora tele volt tragikus pillanatokkal, megható története ugyanakkor sokszor varázsol mosolyt is az ember arcára.

J.D. Vance: Hillbilly Elegy

Ez a könyv is leginkább egy felemelkedés-történetként értelmezhető: Vance-t a nagyszülei nevelték, miután apja elhagyta a családot, anyja pedig kevés érdeklődést mutatott a gyereknevelés iránt. A kaotikus háttér és a rossz anyagi körülmények ellenére a fiú végül a Yale jogi karán kötött ki. Gates szerint a könyv igazi varázsát nem is maga a sztori adja, hanem az a bátorság, mellyel Vance elmeséli a saját élettörténetét. Vance amúgy az egyetem után egy kockázatitőke-kezelő cégnél helyezkedett el, majd a CNN-nél lett kommentátor, könyvéből pedig Ron Howard akar filmet forgatni.

Tovább

Mese a tacskóról, akinek igazi nagyvadra fájt a foga

A Ringató-mesék harmadik kötetében Vica és kis tacskója, Borsi alig várja, hogy a hosszú tél után végre kiszabaduljon a kertbe. Lelkesen vetik bele magukat a tavaszi kerti munkákba, ültetnek és vetnek, csakhogy egy titokzatos erdei látogató rendszeresen megdézsmálja a veteményest, és föltúrja az ágyásokat, hiába őrjáratozik a kis kutya...

Gáll Viktória Emese: Ringató-mesék - Borsi a kertben - CD melléklettel

Kolibri, 2017, 173 oldal, 3999 HUF

 

Vica, a zenész gazdi ezúttal a növényekről mesél Borsnak, de közben akad nyomoznivaló, megmentik a szomszéd nénit, és a tűzoltóknak is lesz dolguk - mert az élet sosem unalmas Borsival! A mesékhez ezúttal is népdalok társulnak, a közös éneklést pedig kotta és CD segíti, amelyen a már jól ismert, kiváló zenészek muzsikálnak.

Lapozzatok bele a könyvbe:

GallV_BorsiAKertben_reszlet_02.pdf by konyvesblog on Scribd

Posztumusz kötete jelenik meg a Jurassic Park írójának


Michael Crichton író-forgatókönyvíró 2008-ban halt meg, május 23-án viszont új regénye jelenik meg. A kéziratot a férfi felesége találta meg az író jegyzetekkel teli archívumában. A USA Today szerint Crichton ehhez a regényéhez a kutatást már 1974-ben megkezdte, azaz lényegében a Jurassic-sorozat egyfajta előképének, inspirációjának is tekinthető.

A Dragon Teeth (Sárkányfogak) című kötet 1876-ban játszódik, és két paleontológus a főszereplője, akik az amerikai Vadnyugaton kutatnak dinoszauruszleletek után - miközben persze mindent megtesznek azért is, hogy egymás munkáját szabotálják.

Crichton rendkívül termékeny író volt, több könyvéből film is készült, a legismertebbek a Jurassic Park, Az Androméda törzs, A nagy vonatrablás, Kongó. Az Entertainment Weekly rövid részletet is hoz az új regényből, ehhez kattintsatok ide!

Antiszexista raplemezt adott ki Kemény Zsófi

kz.jpgAlig jelent meg az első felnőtteknek szóló regénye (Rabok tovább, Jelenkor), máris újabb oldaláról ismerhetjük meg Kemény Zsófit aka. Sophie Hardot, aki kiadta első antiszexista raplemezét a csaknekedkislányos Konsiczky Dáviddal együttműködve. 

Mivel a zenéhez nem értek, így csak olyanokat tudok mondani róla, hogy elsőre egy csodás Ludditák omázsnak hangzik az egész, erős aktuálpolitikai üzenettel. Az első szám végére lettem rajongó.

Ki tudna ellenállni az olyan szövegeknek, mint a "Mi volt Krisztus előtt?/Krisztus előtt, ha mentem/Nem nézte a seggem/Pedig férfi volt a szentem" vagy "Melletted kikötni/ Nekem ez a kész remény/ Ok nélkül is adom/ Neked a fél vesém/ Vágod, hogy ez romantika lvl. 1000/ Kár, hogy rajtam kívül mindenkivel levelezel."

Ajánljuk mindenkinek, aki olvasta A Szolgálólány meséjét (az is ér, ha csak a sorozatot látta), vagy kérdezték már meg tőle, hogy egy ilyen csinos nő miért ír verseket. 

Forrás: KERET

 

 

Izlandon tényleg csak a krimikben folyik a vér és tombol az erőszak?

yrsa-1.jpgFotó: Valuska Gábor

Évekkel ezelőtt a gyerekirodalomról nyergelt át a krimikre, pedig eredetileg nem is írónak, hanem mérnöknek készült. Hosszú évekig dolgozott a szakmájában, és igazság szerint dolgozik a mai napig is, közben pedig ontja a krimit, a thrillert meg a horrort – neve ma már nem hiányozhat a legsikeresebb északi krimiírókat összegző listákról. Az izlandi Yrsa Sigurdardóttir kedvessége és közvetlensége lefegyverző, ami elsőre nehezen kapcsolható ahhoz a sötét, gyakran dermesztő világhoz, mely könyveiből elénk tárul. Nála ugyanis a hétköznapiból hátborzongató, a megszokottból szokatlan lesz. A komfortzóna körvonalai egy pillanat alatt elmosódnak, és a biztonságosnak vélt otthonból a rémségek kicsiny tárháza válik. Regényeiben Yrsa Sigurdardóttir a legbensőbb félelmeinkből sodor szerteágazó cselekményszálat – jó érzékkel ismerte fel, hogy az évek múlásával a rettegés nem múlik el az életünkből, legfeljebb átalakul. Hiszen felnőttként is félünk a sötéttől, az ismeretlentől, vagy éppen attól, hogy az éjszaka közepén egyszer csak egy idegen bukkan fel a hálószobánkban. Akárcsak a magyarul most megjelent Gének című thrillerében, melyben az ismeretlen feltűnésével egy brutális gyilkosságsorozat veszi kezdetét. Budapesti találkozásunkon erről is mesélt.

Yrsa Sigurdardóttir: Gének

Animus, 448 oldal, 3980 oldal

 

Ha szigorúan csak a bűnügyi statisztikát vesszük alapul, akkor Izland a világ egyik legbiztonságosabb és legnyugisabb országa. Ahogy a Gének egyik szereplője megjegyzi: a gyilkosságok szerencsére elég ritkák Izlandon. Ez azonban nemcsak fikció, hanem tény, ezt megerősíti Yrsa Sigurdardóttir is, aki április elején egy konferencia kedvéért töltött el néhány napot Budapesten, akkor találkoztunk vele a szállodájában. Az itthon főleg thrillereiről ismert író fesztelenül idézi fel, hogy hazájában tényleg nagyon alacsony a bűnözési ráta: „Ennek egyik oka talán, hogy maga az ország nagyon kicsi, összesen 330 ezren lakják. A gyilkossági ügyekben a tettes és az áldozat általában ismeri egymást, a gyilkosságot pedig a pillanat szüli, azt nem tervezik meg előre. Emiatt aztán inkább a szenvedély vagy a vita hevében elkövetett bűncselekményekről beszélhetünk, amiket azután persze nagyon könnyen meg is lehet oldani. Izlandon összesen talán egy megoldatlan bűncselekményt tartanak nyilván, meg egy másikat, amelyiknél a hatóságok úgy vélték, hogy sikerült felgöngyölíteniük az esetet, el is ítéltek egy embert, most viszont újratárgyalják az ügyet.”

Nincs biztonság

Sigurdardóttir regényeiben éppen a biztonság az, amelynek illúziója egy szempillantás alatt darabokra törik. A Génekben egy családanya arra riad, hogy egy idegen mászkál a házában. Az asszony brutális gyilkosság áldozata lesz, az egyetlen szemtanú pedig a saját kislánya, aki arra figyelmezteti a rendőröket, hogy a tettes újra lecsapni készül. Az író azt mondja, hogy amikor a következő könyve cselekményén gondolkozik, mindig fontos szempont, hogy mi az, amit egyáltalán nem szeretne, hogy megtörténjen vele: „Például, hogy a gyerekem felébreszt az éjszaka közepén azzal, hogy van valaki a házban – ez egy olyan jelenet, amelynek nem szeretnék a részese lenni”. A Génekben – akárcsak a magyarul szintén megjelent, ám önálló kötetként számon tartott Emlékszem rád című horrorban, ahol egy elhagyatott, lakatlan házat szeretne felújítani egy csapat fiatal – Sigurdardóttir éppen a biztonságos otthonba vetett hitünket forgatja fel fenekestül. Az ismerős vagy ismerősnek vélt helyszín csapdába ejti lakóját, és téved, aki azt hiszi, hogy a négy fal majd védelmet nyújt az erőszakos behatolóval szemben: „Az otthon egy olyan hely, ahol általában biztonságban érezzük magunkat, ám sokkal érdekesebb, ha ez megváltozik. A könyvemben tehát jó kiindulópontnak éreztem kivonni a biztonságot abból a helyből, melyet automatikusan annak gondolnánk.”

yrsa-2.jpg

Tovább

Egy könyvszerkesztő emlékei a kommunista Magyarországról

Márványi Judit a Magvető, majd a Szépirodalmi Kiadó szerkesztőjeként nagy idők nagy tanúja volt. Szerkesztette többek között Eörsi István, Füst Milán, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Polcz Alaine könyveit. De nemcsak munkája, élete is tanúság: még kamasz, amikor a szüleit 1944-ben meggyilkolják; életútja az újrakezdés és az értelmes élet keresésének nagy története.

Márványi Judit: Kapaszkodók - Egy szerkesztő emlékei - Esszék és beszélgetések

Magvető Könyvkiadó, 2017, 244 oldal, 2999 HUF

 

Itt olvasható először az a megrázó és felemelő életútinterjú, amit Csalog Zsolt 1987-ben készített vele. A könyvben emellett helyet kapnak nagyszerű irodalomértelmező írásai Szép Ernőről, Nemes Nagy Ágnesről, de ugyanígy a szüleiről írt visszaemlékezései is, és egy friss beszélgetés a legkedvesebb munkáiról.

Bemutató. Márványi Judit kötetét május 23-én, 17.30-tól mutatják be az ELTE-n. Résztvevők: Lázár Júlia, Mesterházi Mónika, Nádasdy Ádám, moderátor: Szűcs Teri. A részletekért katt IDE!

Olvass bele a kötetbe:

Marvanyi-Judit-belelapozo-76-82-old_konyves.pdf by konyvesblog on Scribd

Könyvesblokk: Mabbitt, Erdős, Thomas

Ha hétfő, akkor könyvesblokk, amelyben mindig három friss megjelenést mutatunk meg. Ma kimondottan ifjúsági könyveket válogattunk és hoztunk el nektek: egy vicces-kalandosat, egy első szerelmeset, és egy olyan regényt, melyet a Black Lives Matter-mozgalom inspirált.

Will Mabbitt: Mabel Jones és a Tiltott Város

Will Mabbitt: Mabel Jones és a Tiltott Város, ill.: Ross Collins

Fordította: Pék Zoltán, Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2017, 308 oldal, 2499 HUF

 

A teljesen őrült Ijesztő Kukac után itt a Mabel Jones-sorozat második része, a Tiltott Város. A Will Mabbitt-Ross Collins szerzőpáros sorozata a kiskamasz korosztályt célozza meg, főleg azokat, akik kimondottan kalandvágyók, nem ijednek meg a saját árnyékuktól, és nem riadnak vissza egy kis gusztustalanságtól sem. Az új részben a kalózkalandokon átesett Mabel egy veszedelmes dzsungel mélyére hatol, ahol halálos szörnyeket és mérgezett cukorkákat legyűrve juthat csak el a Tiltott Városba.

Erdős Zsuzsanna: Vedd már észre!

Erdős Zsuzsanna: Vedd már észre!

Menő Könyvek, 2017, 438 oldal, 2990 HUF

 

A Menő Könyvek tavaly indította útjára Ellenpontok-sorozatát, amely mindig két külön nézőpontból mutatja be ugyanazt a történetet. Erdős Zsuzsanna ifjúsági regényében Soma és Niki közeledésének félelmekkel, szorongásokkal és örömökkel teli történetét ismerhetjük meg, mégpedig kettőjük külön elbeszélésében. Az olvasó maga dönthet, hogy kinek a történetével kezdi a regényt, majd miután annak végére ért, megfordíthatja a könyvet, és a másik szereplő szemszögéből is megismerheti a sztorit. A végkifejlet viszont csak a középső részből derül ki, ehhez viszont fel kell vágni a lapokat!

Angie Thomas: The Hate U Give - A gyűlölet, amit adtál

Angie Thomas: The Hate U Give - A gyűlölet, amit adtál

Fordította: Benedek Leila, Gabo Kiadó, 2017, 420 oldal, 3490 HUF

 

Angie Thomas korábban rappelt, majd kreatív írást tanult (csak érdekességként: nem hivatalos diplomával is rendelkezik hiphopból), a The Hate U Give pedig az első regénye. Utóbbi hőse a tizenhat éves, színes bőrű Starr, aki kettős életet él: az egyik világa a gettó, ahol felnőtt, a másik pedig a menő, külvárosi elitgimi. A két élete közti egyensúly akkor bomlik meg, amikor Starr szemtanújává válik, ahogy legjobb barátját, a fegyvertelen Khalilt lelövi egy rendőr. Minden, amit Starr ezek után mond, felhasználható ellene: tönkreteheti a helyet, ahol él, önmagára és szeretett családjára is veszélyt jelent. A könyvből a Fox készít filmet George Tillman rendezésében, és Amandla Stenberg (Az éhezők viadala) főszereplésével.

Elhunyt Dés Mihály

Dés Mihály (Budapest, 1950) író, műfordító, a Pesti barokk szerzője hosszú betegség után, 67 éves korában, csütörtökön hunyt el Barcelonában, és vasárnap temetik el Budapesten, írja az El Periodico katalán lap nyomán a Litera.hu.

Az ELTE magyar-spanyol szakán végzett, Bacsó Péter szatirikus filmjének, az 1986-ban forgatott Banánhéjkeringőnek a főszerepét alakította. Ezután Barcelonába költözött. 1988-ban a Szalai-Dárday filmrendezőpáros A dokumentátor című filmjének főszerepét is eljátssza. 

Fordításai között Antón Arrufat, Juan Benet, Borges, Cabrera Infante, Alejo Carpentier, Camilo José Cela, Cortázar, García Márquez, Virgilio Piñera és Vargas Llosa és mások művei szerepelnek.

Spanyolországban újságíróként kezdte pályáját, cikkei, esszéi, kritikái a legfőbb napilapokban és folyóiratokban jelentek meg. 1989 és 1992 között egy irodalmi folyóirat, a Quimera főszerkesztője, 1990 és 1993 között az El Observador nevű napilap irodalmi mellékletét irányítja, 1994-ben megalapítja Lateral irodalmi folyóiratot, mely 2006-os bezárásáig az új spanyol és latin-amerikai írónemzedék platformja lesz.

1995 és 2003 között a Barcelonai Központi Egyetem tanára, pályája során több színházi, vers- és novella antológiát válogatott, tanulmányai, előadásai számos kollektív kötetben jelentek meg, spanyolul elbeszéléseket is publikált.

Dés, a nyitott könyv

Magvető, 588 oldal, 2013, 3192 HUF Hamisítatlan Dés-estként indult a könyvbemutató: a program elején László zenéjét hallgatták a résztvevők, Márton készítette a kivetítőn látható könyvillusztrációkat, és Mihály, az est főszereplője ragyogta be a pódiumot, lassan átvéve az abszolút főszerepet a családtagoktól.

Dés Mihály ugyan számtalan tanulmányt publikált, szépirodalmi művet viszont egyet sem, viszont rögtön egy valóságos monumentummal rukkolt elő, a Pesti barokk című regénnyel, ami 2013-ban az év végi 50-es listánkra is felkerült. Regénye ottliki dilemmát szegez az olvasónak, az elbeszélés nehézségeinek problematikáját. Ólomsúlyú vállalás, még egy öreg rókának is az lenne, nemhogy egy elsőkönyves szerzőnek.

Dés Mihály: Pesti barokk (részlet)

Budapesti házibulik a nyolcvanas évek derekán. Szerelmi bonyodalmak, hódítások, megcsalások, barátságmítoszok, világjobbító dumák, politikai viccek, szamizdatok. A Pesti barokk főszereplője Koszta János is ebben a világban van otthon; pontosabban ebben a világban otthontalan. Dés Mihály nagyszerű első regényében ennek a korszaknak és környezetnek nem is annyira emléket állít, semmint inkább a mítoszoknak, emlékfutamoknak a nyomába ered.

A főhős a regény narrátora, aki mindvégig egyes szám első személyben beszél az olvasóhoz. A visszaemlékezésből kiderül, hogy a Pesti barokk cselekménye az 1983-84-es évben játszódik, Koszta János egy lassan végelgyengülő rendszerben poroszkál elhúzódó kamaszkora vége felé. Nagy Kérdések is foglalkoztatják (disszidálási tervek, irodalmi ambíciók), miközben mindennapjait a bulizás és csajozás töltik ki. A narrátor minden fejezetben újra és újra nekiugrik, hogy szerteágazó gondolatait egyben tartsa és szöveggé rendezze. A vállalkozás eleve kudarcra van ítélve, a regény pedig épp ezt a fiaskót igyekszik szerkezetileg manifesztálni: nem lehetséges máshogy írni, úgyhogy juszt is vállalom, hogy kesze-kusza, szövevényes, előre-hátra ugró, újrakezdő-hirtelen befejező szerkezetet hozok létre sűrű regiszter- és műfajváltásokkal.

2014-ben hacsak úgy nem címmel jelent meg zsidó alavicc gyűjteménye, mi ekkor a holokauszt és a vicc viszonyáról kérdeztük e-mailen:

Zsidózásnak számít, ha zsidó viccet mondunk?

Hogy mennek a dolgai mostanában, Glücklich?- Ne is kérdezze! Rosszul, nagyon rosszul!- Hát az hogy lehet? Alig két hete, hogy örökölt a nagybácsijától...- Hol van az már?!- A múlt héten pedig meghalt a kedves nagymama. Utána is maradt egy tekintélyes összeg.- Ami igaz,...