Olvass!

KönyvesBlog

Kemény Zsófi lábait akarom! - A slambajnokság indulói (3.)

2014. október 23. vl

Vasárnap rendezik meg a III. Országos Slam Poetry Bajnokságot, ezért a döntőig bemutatjuk egy-egy videóval az indulókat, összesen 26-ot. 

Az első négy döntőst itt mutattuk be>>

A második négy itt jött>>

Szegedi Fanni a mobiljáról izzítja a közönséget, minden 1997-ből indul a ritmusos szövegfolyam. Kemény Zsófi lábaiért könyörög a fellépő.

Hlinyánszky Domonkost félévesen elhagyta az apja, aki azóta feleségével és gyerekeivel él. Apaminta nélkül felnőni nehéz, a vicces felszín alatt sok évnyi trauma húzódik.

Tovább

Mindennapi erőszak: ami az iskolapadban történik

Ruth Ozeki trailere Az idő partjain című regényhez

Sajnos csak mi látjuk önt, szabadkozik Az idő partjain fordítója, de ez a kivetítőn mosolygó Ruth Ozekit egyáltalán nem zavarja. Bár regénye nem kizárólag az iskolai erőszak problematikájával foglalkozik, magyar kiadója mégis ezt a Japánban különösen, nálunk pedig egyre inkább aktuális témát helyezte a könyvbemutató középpontjába. A 2013 elején alakult, magát kézműves könyvkiadóként definiáló Tea téren és időn át az Írók boltjában varázsolta a jelenleg Vancouverben tartózkodó írónőt, hogy Man Booker-díjra jelölt regényéről beszélgessenek vele. (A díjat 2013-ban végül nem Ozeki, hanem Eleanor Catton kapta a The Luminaries-ért.) Szily Nóra beszélgetőpartnerei Ozeki mellett Dudik Annamária Éva, a kötet fordítója, Nagy Mónika Zsuzsanna, a kötet szerkesztője, Vihar Judit, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke, Németh Szilvia, szociológus, oktatáskutató és a Tea Kiadó szerkesztője, Mátyás Lara voltak. Az Írók boltjában esteledik, Vancouverben alig múlt reggel fél kilenc.

A könyvről:

A tizenhat éve Nao a Szilícium-völgyből költözött Japánba a szüleivel. Kegyetlen osztálytársai hamar kipécézik maguknak az idegen kislányt, és a töredezett hajvégeik lecsippentésére a tolltartóban tartott körömollót sem félnek használni. Nao öngyilkosságot fontolgat, ám úgy dönt, előtte még elmeséli dédnagymamája, a százöt éves anarchista apáca történetét. Naplóját egy japán-amerikai írónő találja meg az amerikai partoknál, egy Hello Kitty-uzsonnadobozba zárva.

Téren és időn át: Csodálatos, hogy mire képes az ember manapság, ámuldozik a Skype-on elért Ruth Ozeki, aki épp néhány hónapos zen-elvonulását tölti Kanadában, ahol Észak-Amerikai többi részéhez hasonlóan jól kiépített zen-közösség működik - templomokkal, távol-keletről érkezett oktatókkal. Úgy véli, bizonyos tekintetben minden regény minden szereplőjében megtalálhatjuk a szerzőt, de hiába hívják épp Ruth-nak a kislány naplóját megtaláló írónőt, a kettő „nem ugyanaz, de nem is más”. A regénybeli Ruth problémáit néha a sajátjainak érzi, ezért nagyon megkönnyebbült, hogy kiírhatta őket magából. Azt reméli, sosem fut ki a kérdésekből és az aggodalomból, az anyagi világgal, a bolygó jövőjével kapcsolatos kérdései pedig további könyvek magját adják majd. Örülne, ha valaki filmet készítene a regényből, de az a valaki biztos, hogy nem ő lesz, mert a filmrendezést nehéz és drága feladatnak tartja - inkább a mesélő szeret lenni, mint az üzletember, aki összekalapozza a forgatáshoz szükséges összeget.

Iskolai erőszak: Magyarországon egy mobillal rögzített, majd a Youtube-ra feltöltött tanárverős videó miatt szembesült először a társadalom az iskolai agresszió problémájával, állítja Németh Szilvia. Nemzetközi viszonylatban nem állunk rosszul, nálunk nem kiemelkedőek az ilyen esetek, ám gyerekekre lebontva súlyos a helyzet, a kérdést pedig nem szabad elbagatellizálni. A japán és a magyar esetek között a legnagyobb különbség, hogy míg Japánban a gyerekek közötti erőszak a jellemző, addig nálunk az iskolai élet szereplői közti agresszív magatartás. A gyerekkori agresszió szocializáció kérdése – a szorongás, a gyakori büntetés vagy az akaraterő korlátozása mind ahhoz vezethet. hogy a gyerekből közösségbe kerülve bántalmazó vagy áldozat váljon. Németh szerint az iskolarendszer minőségét leginkább az alapján lehet megítélni, hogy mennyire tudja kordában tartani az agresszió kérdését. Bár azt gondolnánk, hogy az iskolai erőszak leginkább az intézmény eldugott részein, elhagyott folyosóin történik, igazából az osztályterem, vagy az iskola előtt terület a leggyakoribb helyszíne, a tanár pedig sokszor hiába tud arról, hogy mi történik, nem akar konfrontálódni.

Ruth Ozeki: Az idő partjain

Fordította: Dudik Annamária Éva, Tea Kiadó, 2014, 424 oldal, 3690 HUF

 

Társadalmi különbségek: Míg nálunk az egyén áll a középpontban, Japánban a csoportszellem mozgatja a rendkívül hierarchikus társadalmat, meséli Vihar Judit. Ha valaki bekerül egy új munkahelyre, fél évig tanulja, hogy kit milyen fokozattal szólítson meg, sőt azt is, hogy milyen igét használjon, mert a létige ragozását is a ranglétrán elfoglalt hely határozza meg. A japánok leginkább a saját körükkel, a mi-vel foglalkoznak a ti helyett, így Nao, az Amerikából érkezett külföldi hamar a kirekesztésük áldozatává válik.

ruthozeki-1-large.jpg

Ruth Ozeki

Nézőpontok sokasága: A fordítót, Dudik Évát leginkább az fogta meg a regényben, hogy Nao történetét többféle nézőpontból is megvizsgálhatjuk - egyrészt a kislány naplójából, másrészt a naplót megtaláló amerikai-japán írónő szemszögéből. A könyvben a naplórészletek és a narráció keverednek az írónő remek humorával, melyben az AA-kör helyett mindenki A-ba jár, mert Japánban senki sem anonim, csak alkoholista. A keleti kultúrában járatlan olvasó pedig csak találgathat, hogy mikor olvassa a valóságot, és mikor Ozeki fantáziájának szüleményeit.

Japán családmodell: Vihar Judit nagyon örül, hogy végre valaki őszintén, kívülről merte megírni a japán tabukat, még akkor is, ha a félig japán, félig amerikai származású Ozekit nem tekinthetjük teljesen kívülállónak. Bár az írónő számos dologban eltér a valóságtól (például a tipikus japán anya figurájának megalkotásában, aki Vihar szerint inkább anyatigris, mint passzív megfigyelő) Japánban nagyon is aktuális témákra hívja fel a figyelmet. A regénybeli kislány, Nao édesapja például egy ideig hikikomoriként éli az életét, vagyis sikertelen álláskeresése miatt nem mozdul ki a szobájából. Jelenleg körülbelül hatvanezer japán él saját akaratából a négy fal közé zárva, aminek egyik oka az lehet, hogy egy átlagos japán családban nem megbeszélik, hanem inkább a szőnyeg alá söprik a problémákat. A férfinak elsősorban a pénzkeresés a dolga, a pénzt a nő költi, ő választja ki a gyerek iskoláját, valamint tartja a kapcsolatot a rokonokkal, barátokkal is. A férfi csak a munkájának él, nyugdíjaséveire pedig légüreg térben találja magát, bár szerencsére a japánok társadalma is alakul, az apák például vasárnap már nem nagyon járnak be dolgozni.

Zen buddhizmus: Nem vallás, sokkal inkább életforma, tart gyorstalpalót zen-buddhizmusból Vihar Judit. Egy japán tanára szerint az európai ember elképzelni sem tudja, hogy mit jelent a vallás a Távol-Keleten, mert nem templomban gyakorolják, hanem a természetben, lényege pedig nem az istennel való kommunikáció, hanem a meditáció, és a természettel való egybeolvadás. A buddhizmus és sintoizmus nem különül el annyira egymástól, mint az általunk ismert vallások – a japánok például nem csinálnak gondot abból, hogy az esküvő buddhista, a temetés pedig sinto szertartás legyen, dönteni pedig az alapján szoktak, hogy épp melyik találják szebbnek. Ozeki szerint a nyugati világ azért fordult a buddhizmus felé, mert van benne valami nagyon időszerű, és valahogy több értelme van most, az ún. napjaink ún. rohanó ún. világában, ahol egyre nagyobb igényük van a csendre, az egyedüllétre. Népszerűségének másik oka az lehet, hogy az emberek szeretik tudományos szempontból vizsgálni a vallásokat, a buddhizmus pedig tökéletes vizsgálati alapanyag, mivel nem istenközpontú.

 

Pornósztárok és transzvesztiták értelmezték újra Madonna kultkönyvét, a Sex-et

 

Huszonkét évvel ezelőtt jelent meg Madonna provokatív fotókönyve, a Sex, ami, már évek óta a legkeresettebb kötet (és egyben a legnagyobb hiánycikk) az antikváriumokban, és ami úgy látszik, még most, két évtizeddel később is inspirálja a határokat feszegetni kívánó művészeket. Greg Scarnici, az amerikai író/zenész/producer polihisztor ugyanis most elkészítette a könyv queer változatát azzal a céllal, hogy ábrázolja és elfogadtassa a heterotól eltérő szexualitásokat.

Madonna "Sex" book parody - "Sex in Drag" from Greg Scarnici on Vimeo.

A Sex in Drag fotói a Madonnát ábrázoló hetven fényképet értelmezik újra úgy, hogy a képek főszereplőivé ismert meleg pornósztárok és transzvesztita előadóművészek (azaz drag queenek) lépnek elő. A fotók így felfoghatók paródiának, de az énekesnő előtti tisztelgésnek egyaránt.

Kép az eredeti, Madonna-féle kötetből

Scarnici a Huffington Postnak elmondta, hogy a könyv ötlete álmában jutott eszébe, a barátai pedig arra biztatták, hogy valósítsa is meg az elképzelést. A kötet megtervezése és az anyagbeszerzés (a jelmezek, műmellek, parókák és mű-fanszőrzetek összegyűjtése) egy hónapig tartott, maguk a fényképek pedig egy hétvége alatt készültek el a New York közeli szigeten, Fire Islanden. Ez volt egyébként a projekt legszórakoztatóbb része, a stáb tagjai az erotikus fotók készítése közben gyakran hisztérikus nevetésben törtek ki. A humor és a szex összekapcsolásától egyébként Scarnici azt reméli, hogy segít emberközelibbé tenni és ezáltal elfogadtatni a könyv olvasóival a meleg szexualitás gondolatát – hiszen a szex mint olyan, legyen az homo vagy hetero, egy pozitív és mókás dolog. A művész kiemelte, hogy Fire Island lakói egyébként eleve elfogadóan viszonyultak a fotózáshoz - nem botránkoztak meg, sőt, úgy tettek, mintha teljesen normális lenne, hogy egy meztelen férfi/nő falatozik a Cherry Glove Pizzéria kellős közepén.

Kép az eredeti, Madonna-féle kötetből

Scarnici azt is elárulta, hogy miért éppen Madonna könyvét választotta paródiafotók célpontjául. Azért, mert 1992-ben a könyv (és az Erotica című Madonna-album) fontos szerepet játszott abban, hogy sikerüljön elfogadnia saját homoszexualitását. Hiszen látni, hogy a popsztár a Gaeity Male Burlesque-nél (az egyik leghíresebb meleg börleszk-színháznál) fotózkodik a híres meleg pornósztárral, Joey Stephanoval, ráébresztette: homoszexuálisnak lenni nem feltétlenül szégyellnivaló, hanem végsősoron tényleg teljesen „oké”. A fotósorozat készítésénél pedig külön előny volt, hogy Madonna képei sokszor már önmagukban parodisztikusak, így könnyű volt valami még viccesebbek kihozni belőlük. Arról nem is beszélve, hogy az énekesnő a melegek szemében hatalmas ikon: öltözködését például rengeteg transzvesztita művész utánozza.

 

Mit keres Darth Vader az új Kondor-regényen?

koronaőrborító.jpg

Elkészült Kondor Vilmos új regénye, amely A koronaőr második tévedése címmel fog megjelenni. Ez a Szent Korona-trilógia második része, melyben A másik szárnysegédben elkezdett történet fog folytatódni, de egy érdekes csavarral: nem a második világháború után vagyunk, hanem az első után, és Wertheimer Miklós apja lesz a főszereplő. A fülszöveg így vezeti fel a sztorit:

"1919 áprilisának végén Budapesten az emberek már feladták a normális életnek még a látszatát is. A városban a tanácskormány tevékenységének köszönhetően eluralkodott a káosz, alig van ennivaló, a múltnál csak a jövő bizonytalanabb. Ez az egész felfordulás azonban nem különösebben érinti Wertheimer Miklós leszerelt főhadnagyot, aki a spanyolnáthából felgyógyulván aggasztó híreket hall a Szent Koronáról. Olyan híreket, amelyek félelemmel töltik el őt, akár az olasz tüzérségi sortűz a fronton.

A Wertheimerekről mindenki tudja, hogy a Szent Korona adósai, ezért Miklós mindent megtesz, hogy a korona utolsó őrét meggyőzze: képes elhárítani a koronára és az országra leselkedő veszedelmet. Vakmerő tervének végrehajtásában testvérére, Lajos és barátai segítségét kéri. A két Wertheimer látja, hogy egyetlen esélyük az azonnali cselekvés, és akcióba lendülnek. Miklós feleségét és két kicsi fiát hátrahagyva indul el, nyakában a bolsevik rendőrséggel, hogy küzdve árulással, halálos veszéllyel, puccsistákkal és szervízre szoruló repülőgépekkel mentse meg a koronát, amelyet a jelek szerint mindenki magára hagyott - azokat leszámítva, akik a legszörnyűbb sorsot szánták neki. Céljuknál pedig csak módszereik ördögibbek."

Kapcsolódó cikkeink:

Itt a korona, hol a a korona (kritika)

Korona és kiugrás (interjú)

A borítót ezúttal is Faniszló Ádám tervezte. "A másik szárnysegédnél barátkoznom kellett még a grafikával, de szerencsére nem sokáig, mert felfedeztem benne azt a játékosságot, amit annyira szeretek - és ami ennek a borítónak is a sajátja. Elég nyilvánvaló - már csak az itt közzétett fotók alapján -, hogy ebben a regényben sok minden más mellett a repülők kapnak főszerepet" - írta Facebook-oldalán a szerző. A koronaőr második tévedése november 25-én fog megjelenni.

Simon Marci eladja a veséjét! - A slambajnokság indulói (2.)

Vasárnap rendezik meg a III. Országos Slam Poetry Bajnokságot, ezért a döntőig bemutatjuk egy-egy videóval az indulókat, összesen 26-ot. 

Az első négy döntőst itt mutattuk be>>

Basch Peti a balkezesek világfájdalmát adja elő versben. Tényleg, az egész világ értelmzhetetlenné válik, ha a balkezesek mindent elvisznek magukkal.

Simon Marci eladja a veséjét, ami megdöbbentő információ, de mi mindenre jó egy slam, ugye?

Tovább

Egy bizarr gyilkosság és az elhajlott pénisz - Olvass bele Cronenberg Konzumjába!

Tíznél is több sokkoló, idegborzoló és elgondolkodtató kultuszfilm, köztük A légy, a Meztelen ebéd, az Agyfürkészők, a Videodrome és az Erőszakos múlt rendezője először írt regényt. A Konzum világában folytatódnak rémálomba torkolló, drogos víziókban tobzódó filmjei: fetisizmus és a modern technika méregdrága vívmányaival kipárnázott fogyasztói valóság, a test betegségei és a lélek elvetemülése szövődik egybe ebben a sodró cselekményű, durva, mégis filozofikus történetben.

A sztori szerint a párizsi rendőrség az ünnepelt francia professzorasszony, Célestine Arosteguy megcsonkított holttestére annak otthonában bukkan rá. A gyilkos feltehetően evett a bal melléből. A kannibalizmus gyanúja a férjre, Aristide Arosteguy filozófusra terelődik.

David Cronenberg: Konzum

Fordította: Hegyi Pál, Európa Könyvkiadó, 2014, 392 oldal, 2632 HUF

 

A regény helyszínei elegáns hotelek, egy budapesti magánklinika és megannyi más zug, ahova csak kevesek, a felső körökbe tartozók bejáratosak. Perverziók, végletekig hajszolt érzékek és szélsőséges szituációk srófolják egyre magasabbra a feszültséget ebben a bámulatos ökonómiával megírt könyvben. „A regényírás hatalmas szabadsággal jár, míg a forgatókönyvírás nagyon kötött, behatárolt műfaj”, nyilatkozta Cronenberg, és hozzátette, hogy nem tervez filmet készíteni a Konzumból.

A kötet az Európa Könyvkiadó TRANSZ-sorozatának részeként jelenik meg; olvassatok bele a regénybe: 

Cronenberg Konzum Reszlet KonyvesBlog by konyvesblog

Térképre kerültek a híres írek híres művei

Olyan teljes képet akarok festeni Dublinról, hogy ha a város hirtelen eltűnne a Föld színéről, a könyvemből újra lehessen építeni - mondta egyszer Írország egyik leghíresebb szülötte, James Joyce. Az ország egyes szegletei sok ír szerzőt megihlettek; az Electric Lit összegyűjtötte ezeket, és híres írók híres idézetei alapján megalkotta Írország irodalmi térképét, melynek segítségével most Corktól a Rathlin-szigetig, Dublintól az északír Belfastig bebarangolhatjuk az egész szigetet. 

Űrutazásról írt novellájában Tom Hanks

Ahogy négyesünk is bebizonyította, ebben az évben sokkal egyszerűbb volt a holdutazás, mint anno 1969-ben, nem mintha ez bárkit is érdekelt volna - ezekkel a szavakkal kezdődik a friss New Yorkerben publikált Alan Bean Plus Four című novella, melyet íróként Tom Hanks jegyez. A színész-rendező-producerként ismert Hanks ebben az írásában egy baráti négyes űrutazását meséli el, akik az indulás időpontját az Apollo-űrprogram évfordulós napjaihoz akarják igazítani (hiába van azonban több lehetőségük, ha az egyiknek épp fogorvosi időpontja van aznapra, a másiknak meg koszorúslányként kell megjelennie a nővére esküvőjént). A kilövés végül sikerül, a négyes felkerül az űrbe, ahol üres óráikban a Breaking Bad negyedik évadát nézik az iPadjükön, vagy éppen szelfiznek a Földdel a hátuk mögött.

Tom Hanksnek, akinek egyik leghíresebb szerepe az 1995-ös Apollo-13-hoz kötődik, ez az első novellája, amely megjelent nyomtatásban. Ő azt mondja, mindig is nagy mesélőkkel volt körülvéve, és lelkes tanítványként ő is szerette volna elmondani a sajátját. Ráadásul rengeteg szépirodalmat olvas, a részletek elraktározódnak a fejében, és néha szüksége van arra, hogy átrendezze ezeket. Az írás egyébként nem áll messze Hankstől, hiszen ő jegyzi például az 1996-os Nyomul a banda vagy a 2011-es Larry Crowne forgatókönyveit is.

A mostani novellája a New Yorker oldalán található, ahol meg lehet hallgatni a sztori audiováltozatát is. A narrátor természetesen maga Tom Hanks.

Forrás: Guardian

Óriási indulatokat kavart Varró Dani gyerekverse

(Kép forrása)

Lackfi János Véletlen című verse, amely egy kilencedikes tankönyvben szerepelt, az elmúlt hetekben nem kevés indulatos hozzászólást generált az interneten, és nem is kellett sokat várni, itt az újabb költemény, amelyet sokan őszinte értetlenkedéssel fogadtak. Varró Dániel Hat jó játék kisbabáknak című verse az ötödikes tankönyvben jelent meg, valaki lefotózta, kiposztolta a Facebookon, dühödt és értetlen reakciók egész sorát váltva ki ezzel. Az internetes hozzászólók között volt például, aki leelmebetegezte a költőt, akadt, aki a gyerekei egészségét féltette, más pedig közölte, hogy majd kitépi azt a lapot a tankönyvből, amelyen Varró verse szerepel.

A költő felesége a Facebookon ironikus posztban reagált a támadásokra, egyebek között ezt írva:

"Ugyanakkor többen kérték, hogy árulja el a tisztelt költő úr, hogy miről is szól ez a vers, mi indította a megírására. Itt részemről anyai bűnvallás következik: szabadelvű nevelésünk eredményeképp a gyerekeink szabadon járhattak-kelhettek a szobákban, közvetlen közelébe kerülve akár a macskának is! Néha hozzá is értek! Méghozzá a farkához! A biztonsági dugóval ellátott konnektorokba is megpróbáltak különböző tárgyakat illeszteni, és ki tudja, hogy, de túlélték. A játszótéri homokozóban – engedve a szabatos nevelési elveknek – játszhattak a kislapáttal. Csökevényes elveink folyományaképpen nem törődtünk azzal, hogy félelmetes testi erejüket kihasználhatják, ezért közel is mentünk hozzájuk, akkor is, ha kislapát (kisvödör, gereblye, ágacska, körteforma) volt a kezükben.

Szégyenszemre bevallom azt is, hogy itthon nincsenek elzárva a gyerekek elől a könyvek, és így megesik, hogy a gyerekek a kezükbe veszik őket. Még a verseskönyveket is! A nyálzásra igazán nincs mentségünk, sajnos gyerekeink fogzása minden igyekezetünk ellenére nyálkiválasztással jár, de tudjuk, hogy ez egy extra speciális, csak a mi gyerekeinket érintő dolog.

Sajnos ebből is látszik, micsoda csapnivaló szülők vagyunk, de mentségünkre szóljon, hogy vágyakozva nézzük azon szülőtársak gyerekeit, akik nem mozognak, nem beszélnek, nem fogzanak, nem játszanak a játszótéren, nincs a lakásukban se konnektor, se verseskötet. Van hova fejlődnünk, tudjuk, és még egyszer köszönjük a közösségi oldalak kedves népének, hogy erre szeretetteljes hangon és nagy türelemmel rávilágítottak!"

Varró egyébként új verseskötet készül kiadni, ennek Akinek a kedve dacos lesz a címe.

Még a pornós oldalakról is bannolták - A slambajnokság indulói (1.)

Vasárnap rendezik meg a III. Országos Slam Poetry Bajnokságot, ezért a döntőig bemutatjuk egy-egy videóval az indulókat, összesen 26-ot. Az eddigi két verseny győztese, Saiid (intejrúnk) és Horváth Benji, az erdélyi slambajnok automatikusan kerültek a döntőbe. Az idei bajnok jutalma egyenes út a 2014-es Slam Poetry Európa Bajnokságra, Malmöbe! A dobogósok összdíjazása 60.000.- Ft, valamint külön elismerésben részesül egy-egy slammmer a közönség és a zsűri választása alapján.

III. ORSZÁGOS SLAM POETRY BAJNOKSÁG - DÖNTŐ

2014. október 26. 17.00 - 23.00

Trafó - Kortárs Művészetek Háza 1094 Budapest, Liliom u. 41.

Melecsky Kristóf riadt arccal a recskázásról verssel. Egy jó sor van benne: "engem még a pornós oldalakról is bannolnak". Egyébként a jól ismert, szegény kisgyermek panaszait adja elő, a srácét, aki nem kell egy nőnek sem. Slamgruppik, szevasztok!

 Bárány Bence a tavalyi Ob-ről eleveníti fel emlékeit. Metázik a slammer, külső szempontból elemzi magát.

Laboda Róbertet elhagyta a csaja, többek között a szóviccek miatt. Na, szóviccből itt van bőven, még egy borzasztó Ronald Reagen-es poént is elsüt. 

Kupa Julcsi lezárta a fiúknak slammelős korszakot, önmagát értelmezi újra. 

 

 

 

Bréking: Robin visszatér!

"(...) megfosztották a Sötét lovagot egy fiútól, akinek megléte pedig bő 7 évtized után a karakterének egészen új aspektusait tárta fel, egészen új lehetőségekkel, sztoriszálakkal, összességében egy gazdagabb mitológiával kecsegtetett" - írtuk bő egy éve Robin haláláról. A gyászzsebkendőket azonban el lehet csomagolni, Damian Wayne ugyanis visszatér, ráadásul új szuperképességekkel rendelkezik! Peter J. Tomasi képregényíró a Twitteren jelentette be a hírt (persze, előtte még kicsit húzta a rajongók agyát), egyúttal közzé is tette a januárban megjelenő képregény borítóját. Utóbbi Patrick Gleason és Mick Gray munkája.

Forrás: DC Comics

A mutánsharcos színésznő afférja az óriásszörnnyel

Első mondat: Pine Cove-ban a szeptember olyan, mint a megkönnyebbült sóhaj, a lefekvés előtti ital, a megérdemelt szunyóka.

Nonszensz az egész. Teljesen elszállt karakterek, még őrültebb szituációk, agyament ötletek, harsány poénok, és akkora vadbaromságok, hogy a fal adja a másikat – szóval: Christopher Moore, ahogyan szeretjük. Kivéve, hogy a szaftos sztori ellenére mindebből ezúttal egy kicsit kevesebbet tudott kihozni, mint általában. Mondhatnám úgy is, hogy A Melankólia-öböl buja bestiája talán a legkevésbé jó könyve. De Moore a mai amerikai írók egyik (?) legviccesebbike, úgyhogy nála a „legkevésbé jó” még mindig egy felhőtlenül szórakoztató ámokfutást jelent.

A könyv Moore kedvelt fiktív kisvárosában, Pine Cove-ban játszódik (itt zajlottak első, magyarul még kiadatlan műve, a Practical Demonkeeping és A leghülyébb angyal eseményei is), és természetesen egy rakás bogaras, félbolond, különc karaktert mozgat. Köztük a helyi seriffet, aki úgy szívja a füvet, mint más a levegőt (plusz termeszti is), egy pszichiátert, aki egyik páciense öngyilkossága után lelkiismeretfurdalási rohamot kap, és minden betegének gyógyszerét placebóra cseréli, egy gyógyszerészt, aki halakra és vízi emlősökre gerjed (ez nem metafora), egy öreg, néger blues zenészt, aki nem szeret boldog és elégedett lenni, vagy egy bárpultos nőt, aki már minden lehetséges testrészét gépi alkatrészekre cserélte.

Christopher Moore - A Melankólia-öböl buja bestiája

Fordította: Pék Zoltán, Agave, 2014, 256 oldal, 3080 HUF B-

 

Ja, és ott van még a régi, olasz, meztelenkedős posztapokaliptikus mutánsfilmekben mellbedobással szerepelt egykori amazon sztárocska, aki a sztori egy pontján egy hatalmas prehisztorikus szörnyeteggel közösül. Amely szörnyeteg mellesleg talán azért jött, hogy elpusztítsa Pine Cove-ot. Vagy csak azért, hogy kufircoljon egy jót, ki a megmondhatója? Mindenesetre őszörnyűsége (aki egyébként egészen jófej) egyáltalán nem lóg ki a kétlábúak bizarr gyülekezetéből.

Moore-ban egyrészt az a jó, hogy simán képes megetetni az olvasóval bármilyen őrületet és agyatlanságot, mert nagyon is tudatosan építi fel karakterekeit és szituációit, és a legelszálltabb poén sem tűnik erőltetettnek vagy öncélúnak, mind szervesen illeszkedik a sztoriba és a szereplők jellemvonásaiba. Másrészt meg az a jó benne, hogy nem kell feltétlenül görcsölnie azon, hogy minél nagyobb baromságokkal álljon elő (bár gyanítom, hogy ezek egyébként is minden erőlködés nélkül, spontán fakadnak belőle), ugyanis egészen hétköznapi, természetes élethelyzeteket és dialógusokat is képes humorral megtölteni.

Tovább