Olvass!

KönyvesBlog

Hieroglifákból fordított ókori egyiptomi antológia jelent meg

2016. augusztus 26. .konyvesblog.

hierog.jpgElső alkalommal olvashatunk hieroglifákkal sziklafalakra, papiruszra írt ókori egyiptomi történeteket gyűjteményes kötetben, mert egy cambridge-i professzor, Toby Wilkinson angolra fordította őket. Mostanáig a szakértőkön kívül csak nagyon kevesen olvashatták ezeket a szövegeket, néhány szöveg ugyanis csak sírok belsejében volt hozzáférhető.

Wilkinson azért döntött úgy, hogy lefordítja a hieroglifákat, mert szerette volna, ha az egyiptomiakról alkotott kép kiegészül azzal, amit írásba foglaltak.  Az írásos hagyomány közel 3500 évig tartott, írást szinte minden egyiptomi templom és sír falán találni, Wilkinson szerint mégis sokszor inkább puszta dekorációt látnak ezekben a szövegben, és a papirusz is inkább tárgyként, mint szövegként állítják ki a múzeumokban. Bár a hieroglifák képjelek, épp olyan kifinomultam közvetítik a fogalmakat, mint a görög vagy a római ABC betűi. Tele vannak metaforákkal, szimbolizmussal, és az egyiptomiak szemszögéből mutatják be az életet.

A Writings from Ancient Egypt című antológiában találni csaták és természeti csapások szemtanúk által jegyzett leírását, hajótörésről és csodáról szóló történeteket, dalokat és szatírákat. A Penguin Classics úttörő kiadványnak tartja a könyvet, mert ezeket a szövegek korábban még soha nem adták ki együtt egy bárki számára elérhető gyűjteményben. Wilkinson szerint a szövegek egy részét száz éve próbálták utoljára angolra fordítani, ezért az angoljuk olyan régimódi és átláthatatlan, hogy az ókori Egyiptomot egy még távolabbi társadalomnak mutatja.  

A hajótörött tengerész története című szöveg a csapások felett aratott diadalról szól, és a fordító szerint miniatűr remekmű.  Egy mágikus szigetről mesél, amit egy hatalmas, aranytestű, lazúrkő-szemű kígyó ural, aki megosztja a saját tragédiáját a tengerésszel, hogy arra biztassa, nézzen szembe szorult helyzetével.  A kígyó elmeséli a tengerésznek, hogy 74 testvérével élt a szigeten, de lehullott egy csillag, és testvérei a lángok martalékává váltak, ám ha bátor a szíve, a férfi még megölelheti a gyerekét, megcsókolhatja a feleségét és viszontláthatja a házat, amelyben él.

Az antológia tartalmaz egy levelet is egy Heqanakht nevű farmertől Krisztus előtt 1930-ból, ami ma is ismerős aggodalmakat tükröz a gabonaminőségtől a földhasználatig.  A férfi a levélben üdvözletét küldi a fiának, „a büszkéségének és örömének ezerszer, milliószor”, és sürgeti az inasát, hogy vessen véget annak, hogy a szobalány zaklatja a feleségét. A kötet tartalmazza a Vihar-sztélét is, ami egy kb. 3600 évvel ezelőtt tomboló katasztrofális vihart rögzít.

Kevés olyan ember van, aki képes elolvasni a hieroglifákat, amelyek nyelve gazdag, finom és tartalmuk gyakran csak nehezen fejezhető ki angolul. Wilkinson a great (nagy, nagyszerű) szót hozza példaként, ami ókori egyiptomiul úgy hangzik: ’aa’ és ‘wer’. Az ókori egyiptomiak megértették a különbséget, egy isten például gyakran ’aa’ és csak ritkán ’wer’, de ezt ma már nehéz megérteni. Az olyan, Krisztus előtt 16. században írt bölcsességek viszont, mint Ani tanításai, amelyben arról ír, hogy ember elpusztul, holtestéből por lesz, rokonai elhunynak, de az írásai által emlékeznek majd rá, ma is aktuálisak.

Forrás: Guardian

A meggyilkolt lányok sebei egy feledés homályába merült, régi átkot idéznek

Barcelona, 1888 májusa. Alig néhány héttel az ország első világkiállításának megnyitója előtt több fiatal lány borzalmasan megcsonkított holttestére bukkannak. Sebeik egy feledés homályába merült, régi átkot idéznek.

Jordi Llobregat: Vesalius titka

Fordította: Smid Bernadett, Agave Könyvek, 2016, 432 oldal, 3780 HUF

 

A könyörtelen gyilkos utáni hajszába három civil is belekeveredik. Daniel Amat, az Oxfordban élő fiatal tanár, aki különös körülmények között meghalt édesapja miatt tér vissza Barcelonába. Bernat Fleixa, aki újságíróként dolgozik a Correo de Barcelonánál, és leghőbb vágya egy olyan esetről írni, amely végre híressé teszi. Az orvostanhallgató Pau Gilbert, akinek minden lépését súlyos titkok övezik. A gyilkos kézre kerítése érdekében ők hárman egy olyan 16. századi anatómiai kézirat nyomába erednek, amely merőben megváltoztathatja a tudomány állását.

Jordi Llobregat 2015-ös regénye az egyik legváratlanabb és legnagyobb sikert arató történelmi krimi volt Spanyolországban. A megjelenését követően több mint tizenöt országban keltek el a kiadás jogai, többek között az Egyesült Államokban is.

Olvasd el az első 40 oldalt a könyvből:

Jordi_Llobregat_Vesalius_titka_reszlet.pdf by konyvesblog on Scribd

 

Szabó Magda és Borbély Szilárd is megjelenik ősszel Amerikában

izas_ballad.jpgSzabó Magdát néhány éve fedezték fel igazán az amerikai olvasók és kritikusok. A The New York Times és a The New Yorker is elragadtatott kritikát jelentetett meg Az ajtóról, amely 2015-ben jelent meg újra a New York Review Books Classics-sorozat részeként Len Rix fordításában. (Szabó 1987-es regénye először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában.) Ugyancsak a NYRB Classics részeként október 18-án jelenik meg Iza’s Ballad címmel a Pilátus, mégpedig George Szirtes fordításában. Az Angliában élő költő-műfordító előszót is írt a kötethez.

Nem ez az egyetlen magyar kötet, amely megjelenik ősszel Amerikában. A New York Review Books Poets sorozatában november 15-én jön ki Borbély Szilárd Berlin Hamlet című verseskötete, melyet Ottilie Mulzet fordított angolra.

A rettegett vámpírvadász végre beadja a derekát

Anita érzelmi élete egyre bonyolultabb, mert újabban már női szeretője is van a fekete tigris Jade törékeny személyében. Ráadásul az ágyban nem megy minden gördülékenyen, ezért Anitának segítségre lesz szüksége. Itt lép be a képbe J.J., a gyönyörű New York-i balerina, aki Anita legjobb barátjának és kedvenc vérfarkasának, Jasonnek a szerelme.

Laurell K. Hamilton: Jason

Fordította: Török Krisztina, Agave Könyvek, 2016, 192 oldal, 2980 HUF

 

Azonban J.J.-nek is vannak megoldásra váró problémái, melyeken pont Anita tudna segíteni. A rettegett vámpírvadász beadja a derekát, a végeredmény pedig egy olyan élmény lesz, amit sem ők, sem az olvasó nem fog elfelejteni. A Jason egy szó szerint lebilincselő, fülledten erotikus fejezet a rettegett vámpírvadász amúgy sem szokványos életéből.

Olvass bele a kötetbe:

Laurell_K_Hamilton_Jason_reszlet.pdf by konyvesblog on Scribd

Elsején becsöngetnek - Készüljünk kortárs és klasszikus mesékkel az iskolára!

Jövő héten több ezer elsős kezdi meg az iskolát, ami nemcsak nekik, hanem a szüleiknek is elég nagy változást  jelent. A várakozást közös meséléssel lehet a legjobban eltölteni, a klasszikusok és az újak közül választottunk ki most hatot. Plusz még egyet, de azt ne adjuk a gyerek kezébe.

Kormos István: Vackor az első bében

Kormos István: Vackor az első bében, Reich Károly rajzaival

Móra Könyvkiadó, 2016, 72 oldal, 2499 HUF

 

A piszén pisze a Kökörcsin utcai intézményben kezdi meg iskolai karrierjét, egészen pontosan a címben is szereplő első bében, és szent meggyőződése, hogy Eszter néni egy óriási tölcsérrel tölti majd fejébe a tudást. A tábla előtt aztán nagy meglepetés éri, végül közli, hogy tolmács segítségével szeretne felelni.  

Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok

Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok, Réber László rajzaival

Móra Könyvkiadó, 2016, 52 oldal, 2499 HUF

 

„Aztán szeretsz-e iskolába járni?” – a felnőtteket nagyjából ez az egy dolog érdekli, amióta Dani elkezdte a sulit, és hát, mit lehet erre mondani. Hiszen valamikor igen (például amikor csak ő tudja a választ a tanító néni kérdéseire, vagy ha ő hajítja a legmesszebbre a kislabdát, vagy ha már az utcán látja mindenki, hogy na, itt megy egy iskolás), és van, amikor nem (ha már a sok üléstől magától kezd el dobogni a lába, és rászólnak, hogy ejnye, vagy amikor véletlenül épp nem figyel oda, és megint ejnye). Meg persze azért is jó iskolásnak lenni, mert végre el lehet magyarázni az óvodásoknak, hogy mire jó ez az egész iskola.

Bajzáth Mária (vál.): Így megyek az iskolába – Népmesék a világ minden tájáról 6-8 éveseknek

Bajzáth Mária (vál.): Így megyek az iskolába – Népmesék a világ minden tájáról 6-8 éveseknek, Kürti Andrea rajzaival

Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2016, 243 oldal, 3999 HUF

 

A hatodik-hetedik életév (nem csak az iskola miatt) hatalmas külső-belső változásokat hoz, a mesék megkönnyíthetik az alkalmazkodást, a mesemondás pedig a kapcsolatteremtést, a bizalomépítést segíti elő. Bajzáth Mária legújabb mesegyűjteménye megkönnyíti az átlépést ebbe az új életszakaszba. Találunk itt a világ rendjét helyrebillentő mesét éppúgy, mint a kis és nagy titkokra választ adókat (például: Miért van a bogárnak kemény kabátja?), de olyanokat is, amelyek a testről, az életről és a halálról szólnak (például: Hogyan csapta be a halált az öreg Jaagup?). A gyűjteményből nem maradhattak ki a tündéres-boszorkányos-sárkányos és persze a tréfás mesék sem.

Tovább

J.K. Rowling illusztrációkat készített a Harry Potterhez

Az elmúlt hónapokban több olyan illusztráció jelent meg a Pottermore oldalon, melyeket J.K. Rowling készített a Harry Potterhez. Az oldal készítői nem hívták fel külön rá a figyelmet, így különösebb hírverés sem lett körülötte addig, amíg a Rowling Library nevű oldal össze nem gyűjtötte őket (mi az Independenten olvastunk róla).

A grafikák keletkezési körülményeiről nincs különösebb adat, azt tudni, hogy a rajzokat a Pottermore-on megjelent írások illusztrációiként használták eddig - például a kviddics világkupa történetéről szóló cikkben.

Az összegyűjtött rajzokért katt IDE!

Krasznahorkai új regénye szeptemberben jelenik meg

Az előzetes tervek szerint szeptember 15-én jelenik meg 2015 Man Booker-díjasának új regénye, amelyben "a soha nem változó Ígéret beteljesítőjének tekintett embert" úgy várják már otthon, mint a Messiást.

Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér

Magvető Könyvkiadó, 2016, 528 oldal, 4990 HUF

 

A fülszöveg alapján egyelőre ezt lehet tudni a kötetről:

"A legendás Sátántangóban megérkezett Irimiás, a regényformát a valóságba átvezető Háború és háború bevezetéseként pedig megjött Ézsaiás. Most újabb nagy Krasznahorkai-hős tűnik fel a láthatáron, báró Wenckheim, a soha nem változó Ígéret beteljesítőjének tekintett ember, aki Buenos Airesből tér haza. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei reményvesztett vidékére, ahol úgy várják, mint a Messiást. Azt mond, amit megérdemlünk, vagy azt, amit hallani szeretnénk? Szerencsejáték-függő nagybeteg, vagy zseniális megváltó, aki új távlatokat nyitni érkezik? Egy biztos: a kisvárost, mely szülőhelye, s ahol nyugodni fog, olajszállító kamionok lepik el. Közel leszünk a tűzhöz. Krasznahorkai László egész életművét összegző regénye apokalipszis és karnevál, érzékeny szatíra és dráma és tragikus zárlat, melyben mindenki megkapja a magáét: aki nevetni akar, nevethet, aki elérzékenyülni, az elérzékenyül. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is feltűnik: szolnoki lakos, aki – fejben – erősen hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. A Sátántangó felejthetetlen táncrendje után itt is tánclépésekben haladunk a kamionhosszú-szuggesztív világmondatok fenséges hömpölygésével a vég elől a vég felé."

A regényt egy "sötét könyvbemutató" keretében szeptember 17-én mutatják be a Vígszínházban.

Forrás: Magvető

Mekkora ereje van a színeknek?

„Elképzelhető, hogy a következő állításom csalódást fog okozni az olvasónak: a szín nem létezik” - szögezi le Jean-Gabriel Causse. De akkor mégis hogyan lehet általuk manipulálni? Többek között erre is választ kaphatunk A színek hatalma című könnyed, ugyanakkor olvasmányosan ismeretterjesztő kötetből.

Jean-Gabriel Causse: A színek hatalma

Fordította: Schnedarek Réka, Partvonal Könyvkiadó, 2016, 152 oldal, 2990 HUF

 

A könyv szinte a teljes (szín)-spektrumot felöleli és célja, hogy ezeket életünk során tudatosan használjuk, hiszen a Párizsban és Tokióban élő színdizájner a színeket nemcsak esztétikai szempontból közelíti meg, hanem számításba veszi azok ránk, érzékelésünkre, viselkedésünkre gyakorolt hatását is. A negyvenöt éves férfi a Francia Színbizottság tagja, tervezett már színdekorációt egy pszichiátriai klinikának is, szakterülete a belsőépítészet és a csomagolástervezés. A magyar kiadást Gerjeni Mirjam fiatal grafikusművész illusztrációi teszik még élvezetesebbé.

Az első fejezet a színek fizikai jellemzőivel, érzékelésével, tulajdonságaival foglalkozik és rövidsége ellenére olyan adathalmaz tárul elénk, mintha egy szín-(es) bomba robbanna fel az ember fejében. Fontos megemlítenem, hogy teszi ezt mindazzal a céllal, hogy egy tömör összefoglalást és átfogó képet kapjunk az elmúlt 30 év „színes” történéseiről. Néhol hiányoltam a magyarázó-értelmező megjegyzéseket, ugyanakkor ez semmit sem von le az élvezeti értékéből, hála az író lelkesedésének, szenvedélyének, már-már mérnöki precizitásának, melyet sajátos humorával is fűszerez. Azért egy mobilinternet-hozzáférésre esetenként szükség lehet - sőt, ajánlott. Megtudhatjuk, hogy a lila miért energikusabb, mint a vörös; a nők fele miért érzékeli a férfiaknál precízebben a meleg színeket; van olyan sebesség, amelynél a piros lámpa felé száguldva azt zöldnek látnánk.

Tovább

Maigret segítségét kéri a Szajnából kihalászott férfi

b288011.JPGKét férfit halásznak ki a Szajnából: az öreg tengerész Gassint, aki véletlenül esett a vízbe, mivel szokás szerint részeg volt, és egy gazdag kereskedőt, Émile Ducraut, akire késsel támadtak rá a parton, de ő váltig állítja, hogy nem ismerte fel a tettest. Másnap a sebesült a helyszínre küldött Maigret segítségét kéri a támadó felkutatásához. Maigret hamar megkedveli a keménykötésű, nyers modorú férfit, és elhatározza, hogy utánajár az ügynek.

Georges Simenon: Maigret és az egyes számú zsilip

Fordította: Barta Tamás, Agave, 2016, 144 oldal, 2280 HUF

 

Amikor Ducrau fiát holtan találják egy levéllel, amelyben bevallja, hogy ő támadt rá apjára, a felügyelő érzi, hogy másfelé kell keresnie az igazságot. Szokás szerint alaposan bejárja a helyszínt a nyomozás során, és Lucas segítségével próbálja kibogozni az ügy szálait az uszályok kikötőjének zárt világában.

Olvass bele a regénybe: 

Georges Simenon_Maigret és az egyes számú zsilip_részlet by konyvesblog on Scribd

Könyvklónokkal próbálják megfejteni a világ legtitokzatosabb kéziratának titkait

(Kép forrása)

A világ egyik legtitokzatosabb dokumentuma a Voynich-kézirat, melyet 1912-ben találtak meg egy olasz kolostorban. A kézirat nagy valószínűséggel a 15. században íródott, az ismeretlen írásjelekkel teleírt és különleges rajzokkal illusztrált kötet tartalmát eddig azonban hiába próbálták megfejteni. Egy kisebb spanyol cég ugyanakkor most lehetőséget kapott a kézirat sokszorosítására. A Siloe nevű vállalkozás fakszimilék készítésével foglalkozik, és megvette a jogot arra, hogy 898 darab másolatot készítsen a páratlan dokumentumról.

A kézirat:

- Nevét egykori tulajdonosáról, Wilfrid Michael Voynich amerikai könyvkereskedőről kapta.
- Egy 2009-es radiokarbon kormeghatározás szerint a 15. század elején írták, 1420 körül.
- Az oldalszámozás szerint negyvenkét lap hiányzik belőle.
- A szöveg jól láthatóan balról jobbra íródott, nincs egyértelmű központozás. A szöveg több mint 170 ezer különálló írásjelből áll, nagy részük egy vagy két egyszerű tollvonással íródott.
- A feltételezett szerzők között emlegetik például Leonardo da Vincit, a matematikus és asztrológus John Dee-t, az alkimista Edward Kelley-t, de magát Voynichot is meggyanúsították már azzal, hogy ő készítette a kéziratot.
- Növényi, asztrológiai jellegű és alkímiára utaló illusztrációk is találhatók benne.
- A kézirat jelenleg a Yale Egyetemen, a Beinecke Könyvtárban található.

Forrás: Wikipedia

A cég azt ígéri, hogy a kéziratok egészen pontos mását készítik majd el, ami azt jelenti, hogy minden paca, lyuk, vagy papírszakadás látható lesz a kézirat-klónokon. A másolatokat 7-8 ezer eurós áron lehet majd megvásárolni, a Yale pedig (ahol amúgy az eredeti dokumentumot őrzik) abban bízik, hogy ezzel újabb lendületet kap a kódfejtés.  

A Voynich-kéziratról egy korábbi interjúnkban Vámos Miklós is mesélt, aki akkor még a Hattyúk dala című - a tervek szerint idén ősszel megjelenő - regényén dolgozott:

Minimum ezer, de lehet, hogy ezerötszáz év története lesz, a jelenből indulunk a múltba, és nem is biztos, hogy regény. Műfajilag az Ezeregyéjszakára hasonlít, igaz, annál azért szorosabb lesz a szerkezete. Lehet, hogy az lesz az alcíme: Ezeregy nappal. A főcímben biztos vagyok: Hattyúk dala. Én ugyanis soha többet ilyen nagy vállalkozásba nem kezdek, mert felőrli erőimet. Mindenesetre egy bizonyos kézirat sorsa tartja össze a cselekményt.

A Voynich-kéziratot a Yale könyvtárában őrzik, és amikor Amerikában voltam, egy napon át nézegettem. Senki nem tudja, hogy miről szól, milyen nyelven íródott. Állandóan hírt kapunk megfejtési kísérletekről, melyek azután megdőlnek. A regényemben egy ilyesfajta kézirat szerepel, melyet esetemben Hattyús kéziratnak hívnak. Az első fejezetben a jelenben vagyunk, majd haladunk vissza a múltba, és el fogunk jutni minimum a honfoglalásig, vagy inkább az avarokig, mert nem hagynám ki Attilát, Isten ostorát. Egy idő után a papírkorszaknak vége, akkor ki fog derülni, hogy más anyagra írták. Még csak fontolgatom, hogyan lesz. Van egy megfejtési tervem, de az olyan vakmerő, hogy inkább el sem árulom.

Forrás: Daily Mail

Sárkány garázdálkodik az Oktogonon

olvasonk_szerint_2_4_2.JPGElsőkönyves szerzőkről mindig sokkal nehezebb információt szerezni, mintha már legalább három vagy még több könyv lenne a hátuk mögött, ám nem lehetetlen küldetés. Virág Emíliáról például első fantasyregényéből kideríthető, hogy komoly érdeklődéssel viseltetik a népi hagyományaink iránt, ami nélkül a Sárkánycsalogató sem jöhetett volna létre. Nem lehet nem felfigyelni a (szerintem) sárkányzöld borítóra, amin természetesen helyet kapott egy méretes sárkány sziluettje és egy talán éppen felrobbanni készülő kotyogós kávéfőző is. A hátsó borítón egy fülszövegnek beillő összegzést találunk a könyvből. Mi vár tehát majd ránk? Józsi, a pizzafutár egy véletlen kapcsán utat nyit a világok közt és rászabadít egy sárkányt Budapestre. Vele érkezik Béla lovag, és feldúlják az Oktogont és környékét. Hőseink nem kisebb tettre vállalkoznak, mint hogy világaink megmeneküljenek a gonosz boszorkáktól, és természetes velejáróra a dolgoknak, hogy ezzel elnyerhetik a hölgyeik szívét is.

Virág Emília: Sárkánycsalogató

Athenaeum, 2016, 327 oldal, 2990 HUF

 

A történet, mondhatjuk, in medias res kezdődik. Miután azt hinnénk, hogy a 77 magyar népmese egyikébe csöppentünk, a következő pillanatban már a mai Budapesten járunk, az Oktogon környékén, és a történet egyik főszereplője, Józsi életébe lépünk bele. Vannak azok a reggelek, amikor semmi sem úgy történik, ahogyan mi szeretnénk. Átbulizott éjszakák után ez kétszeresen igaz, úgyhogy borítékolható volt, hogy történni fog valami rendkívüli. Ehhez nem is kellett más, mint a kotyogós kávéfőzővel való incidens. Mire Józsi igazán felfogta volna, hogy mi történt, addigra a fél Oktogont már felszántotta egy nagyon is valóságosan kinéző sárkány, akit Egonnak hívnak. Ezt nem sokkal az után tudjuk meg, hogy belép a történetbe Béla lovag, aki Egon tojását szeretné megszerezni, ami okoz is némi kellemetlenséget a továbbiakban. Rövid ki-kicsoda után Józsi és Béla lovag együtt igyekszik megoldani a sárkányproblémát, valamint azt is, hogy miképpen lehetne a lovagot és Egont visszaküldeni a saját idősíkjára.

Tovább

Így néz ki Karafiáth Orsolya dolgozóasztala

ko_targyalas-1089.jpgFotó: Valuska Gábor

Karafiáth Orsolya dolgozószoba-fotójával csaltunk egy kicsit. Ő legtöbbször az ágyában dolgozik, ott készült legújabb verseskötete, az Él is. A képen szereplő laptopot a nagypapájától örökölte, aki nyolcvan felett tanulta meg használni az internetet. „Szeretném, hogy amíg csak működik, nekem is erőt adjon az újdonságokhoz.” Ez a kis sarok csak a végső tisztázások helyszíne, na meg lemezjátszóé, amiből mostanában Elvis andalító hangja búg megállás nélkül.

Fekete macska: "Elvesztettem a Rigó cicámat, fejfedő-mása fekszik az ő szokott helyén, hogy valaki figyelje a munkám."

Elvis-vinyl: "Az asztal mellett Elvis-vitrin áll, eredetileg ott a helye a dedikált vinylnek. Elvis szól, amikor csak lehet. Ő a Múzsa."

Mikrofon: "Elvis dalokat gyakorlok, és mit ér egy díva mikrofon nélkül?"

Kapcsolódó cikkeink:

Így néz ki Nádas Péter dolgozószobája

Így néz ki Csányi Vilmos dolgozószobája

Így néz ki Kiss Noémi dolgozószobája

Így néz ki Nyáry Krisztián dolgozókanapéja

Így néz ki Juhász Ferenc dolgozószobája

Így néz ki Dragomán György dolgozószobája

Zorró: Smink nélkül nem mutatkozom. De skype-hívás befuthat a reggeli kávé mellé is, ilyenkor kell az álca. De közben világos: én máshogy mentem meg a világot.

Koreai mesekönyv: "Tavaly Észak-Koreában jártam, most egy koreai verscikluson dolgozom, amiben sok helyi mesemotívum van. A mesekönyv eltakarja a nyugtatóim."

Kinyitott jegyzetfüzet: "Nem, vagy alig jegyzetelek, és csak gépbe, de Észak-Koreába nem lehetett ilyesmit bevinni."

Szőke paróka: Azért ez volt rajtam aznap, mert egy kiállítás nyitottam meg, miután a fotó készült, és a sztereotip női szerepekről kellett beszélnem. Meg mert jól áll – ez is.

Kép és szöveg a Könyves Magazin 205/2. számában jelent meg.