Olvass!

KönyvesBlog

Reggelizz a Margó-díjas Szöllősi Mátyással!

2017. november 17. valuska

Ha választhatnál, hogy kivel reggelizz az irodalomtörténet nagy alakjai közül, akkor kit választanál? Én mondjuk Kurt Vonnegutot, Roberto Bolanót és Krúdy Gyulát, de ez most teljesen mindegy, mert velük ellentétben reggelizhetsz a friss Margó-díjassal, és ötven év múlva csak a saját fejedet verheted a falba, hogy november 25-én, szombaton nem voltál ott 11 órakor a Hadikban, pedig a másnaposok számára bundás kenyeret is sütnek. (Gyertek reggelizni, részletek itt). 

Szöllősi Mátyás nyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat október 22-én Váltóáram című elbeszéléskötetéért, amit a szerző jelenlétében jól kiveséz Ott Anna, a Hadik Irodalmi Brunch szerkesztője egy reggeli keretében. Beszélünk Budapestről, képi világról, hatásokról, fotókról, de az is biztos, hogy a kosárlabda is szóba fog kerülni.

Szöllősi Mátyás az idei Margó-díjas!

Fotó: Valuska Gábor Szöllősi Mátyás kapta az idei Margó-díjat: a legjobb első prózakötetért járó elismerést a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár záróestjén vehette át a szerző Váltóáram című könyvéért, amely az Európa Könyvkiadónál jelent meg 2016-ban. Szöllősi költőként debütált (Aktív kórterem, 2010) , írt már drámát, volt szerkesztő és fotóriporter, illetve nevéhez köthető a város jellegzetes arcait felvillantó Budapest Katalógus is.

Szöllősi Mátyás: Régóta érdekel, mi mozgolódik az emberek lelkében

Fotó: Valuska GáborSzöllősi Mátyás első prózakötetében, a Váltóáramban felrobban egy szupernóva, ez pedig fehér fénybe vonja az éjszakákat is. Ez a fény azonban nem elfedi, sokkal inkább feltárja azokat a visszásságokat, kínokat és csalódásokat, melyeket hősei nap mint nap át- és megélnek....

Tedd próbára, mennyire ismered az irodalmi Budapestet!

citadella.jpgNovember 17-én ünnepli 144. születésnapját Budapest. Egy város életében 144 év szinte pillanatnyi időnek számít, Európa legfiatalabb nagyvárosa mégis irodalmi művek sokaságát ihlette. A legérdekesebb budapesti sétákat tartó Hosszúlépés. Járunk? csapatával közös irodalmi kvízünkkel te is felmérheted, mennyire ismered a Budapestet és a város íróit!

Folytatnád a játékot? Gyere el sétáinkra és ismerd meg Budapest legérdekesebb történeteit! Jelentkezz még ma a Hosszúlépés honlapján! Járunk?"

A játékban azok tudnak részt venni, akik regisztrálnak a www.onlinequizcreator.com-ra. A kvíz kitöltői között egy páros sétajegyet sorsolunk ki.

Történet egy fiúról, akinek az anyja egyszer fagylalttölcsérré változott

Egy nem mindennapi gyerekkori barátság lélegzetelállító története, amely kiállja az idő próbáját.

Gustav Perle egy svájci kisvárosban nő fel, ahol a II. világháború szörnyűségeiből csak halk visszhang jut el. Egyedüli gyerekként nevelkedik imádott édesanyjával, Emilie-vel, aki meglehetően mogorván bánik vele. Összebarátkozik egy vele egykorú tehetséges és jó eszű zsidó fiúval Anton Zwiebellel, az ígéretes zongoristapalántával.

Rose Tremain: A Gustav-szonáta

Fordította: Szűr-Szabó Katalin, 21. Század Kiadó, 2017, 318 oldal, 3990 HUF

 

A regény Gustav családjának történetét követi nyomon, feltárja az anya antiszemitizmusának gyökereit, amelynek kihatása lesz fia és legkedvesebb barátjának életére is. Visszatekintés a háborús évekre és egy lelkiismereti ügy kellemetlen következményeire, és előre nézés két életútra, két karrierre; egy szállodatulajdonoséra és egy zongoraművészére.

A Gustav-szonáta egy gyerekkori szenvedéllyel, érzelmekkel teli barátságról, annak elvesztéséről, átalakulásáról és visszaszerzéséről szól, egy élethossz során. Erőteljes és mélyen megindító mű az egyik legnagyobb kortárs regényíró tollából.

Olvass bele a kötetbe:

Rose Treman_GustavSzonata_beleolvaso.pdf by konyvesblog on Scribd

Lakatos Levente kutyájával mindig történik valami kaland

tomo1.jpgFotó: Valuska Gábor

Nem egy beszélő állatos celebkönyvet szerettünk volna – hangsúlyozza Csapody Kinga, a Tomo – Az első vakkantás című mesekönyv egyik társszerzője, aki maga is gyerekkönyv-író, egyben a Manó Könyvek főszerkesztője. Szerzőtársa Lakatos Levente, a kimondottan a felnőtt olvasókat célzó Szigor-, Barbibébi- és dr. Lengyel-sorozatok írója, aki ezúttal mellékszereplőként bukkan fel a részben a saját életéről szóló mesekönyvben. Tomo ugyanis az ő kutyája, kettejük közös élete inspirálta azt a sorozatot, melynek első darabja a napokban jelent meg. De mi visz rá egy romantikus regényekben és pszichothrillerben utazó írót a váltásra? Mekkora kockázatot jelent az ő személye egy gyerekkönyv-kiadónak, miért jó, ha egy kutya hangján szólal meg egy mesekönyv, és van-e helye a gyerekirodalomnak a brandépítésben? Rendhagyó interjú két szerzővel és egy kutyával.

A filmekről szokták azt mondani, hogy a gyerek meg a kutya mindig nyerő párosítás – a Tomo egy olyan gyerekeknek szóló kötet, amelynek egy kutya a főszereplője, ráadásul Lakatos Levente kutyája, aki viszont eddig főleg felnőtt olvasóknak szóló könyveket írt. Kinek az ötlete volt, hogy gyerekkönyv-írásra add a fejed?

Lakatos Levente: Ebben az esetben összeért Kinga terve az én vágyaimmal. Egy ideje szerettem volna ugyanis egy kicsit bővíteni a műfaji palettámat. Ebbe a próbálkozásba tartozott például a novella műfaja: Az első című antológiában jelent meg az első ilyen jellegű írásom, most pedig a Szívek dallama című kötetben. A másik új műfaj pedig a gyerekkönyves vonal, ami nekem egy tanulótúra is, hiszen felnőttként előtte nem igazán olvastam mesekönyveket, és amikor belevágtunk, akkor próbáltam meg behozni a lemaradásomat. A történeteket együtt válogattuk, a formába öntésük viszont Kingára hárult. Én a kész szöveget néztem át és csinosítgattam annak érdekében, hogy ne legyen idegen a mi életünktől.

Csapody Kinga: Amikor megkérdezik, hogyan jött az ötlet, akkor mindig elmondom, hogy ahhoz egyrészt kellett az is, hogy mi ketten barátok vagyunk, sokat beszélünk mindenféléről, így könyvekről is. Ahogy Levente is mondta, ő rám hagyta annak eldöntését, hogy mi az, ami a gyerekek szempontjából érdekes lehet, ugyanis nem egy beszélő állatos celebkönyvet szerettünk volna. A történetekben nem akartunk olyan dolgokat Tomo szájába adni, melyeket Levente nem akar elmondani az interjúkban, csak azt akartuk megmutatni, milyen helyes, ahogy ők együtt élnek. Ezért is van, hogy az első részben még nincsenek mesei elemek, azonkívül persze, hogy a kutya narrálja a történetet. Most is látjuk, hogy Tomónak elég kifejező a mimikája, illik is hozzá a könyvben az a kicsit odamondogatós, fanyar hang. Az első részben tehát megismerjük őket, és ha szeretik az olvasók a sorozatot, és lesz folytatása, akkor a klasszikusabb mesékből ismert meseeszközöket is be lehet már emelni, és akkor már tényleg lehetnek olyan kalandok, amelyekre annyira nem jellemző a racionalitás.

Csapody Kinga, Lakatos Levente: Tomo - Az első vakkantás

Manó Könyvek, 2017, 64 oldal, 2490 HUF

 

L.L.: Ez a könyv alapvetően Tomo kalandjairól szól, és te is láthatod, hogy ő egy elég provokatív és akaratos kutya, mindig történik vele valami kaland. A shiba inu egy nagyon nehéz természetű kutyafajta, nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz lesz vele, keményen kell fogni. A kutyasuli például a második rész témája lesz, bár, be kell vallanom, a vezényszavakra sem mindig reagál. Kicsit macskás kutya.

Cs.K.: A kötet illusztrációit Pásztohy Panka készítette, akinek annyiban lehetett szokatlan ez a feladat, hogy valós szereplőkkel kellett benépesítenie a könyvet. Emiatt viszont próbált olyan dolgokat belecsempészni, amelyek a felnőtt olvasóknak mondanak többet – például az egyik képen felbukkan a Szigor-könyv, vagy Levente Aranykönyv-díjai. A történet vázát Leventével közösen raktuk össze, ő rengeteg olyan szólásmondást, dalocskát, kifejezést adott, amelyek jellemzőek az ő életükre.

Az Utazik a család című sorozatodnál is egy kutya szempontjából ismerhetik meg a gyerekek a történetet. A gyerekkönyveknél egy ehhez hasonló narrátor mindig a bensőséges kívülálló szerepét tölti be, de neked miért könnyebb ez a hang? Könnyű-e egyáltalán ennek az elbeszélői hangnak a megtalálása?

Cs.K.: Az Utazik a család-sorozatban két különböző korú gyerek szerepel a szüleikkel, ott egyértelmű volt, hogy nem lehet felnőtt hangon megszólalni, mert akkor nagyon gügyögős lett volna. Az ovis hang ráadásul más, mint a kisiskolás, emiatt pedig kellett valaki, aki kívülről nézi őket, így lett ott a narrátor a kutya. Levente könyvénél nem lehetett kívülről szemlélni az eseményeket, hiszen akkor egy csomó poén elveszett volna, és nagyon didaktikus lett volna a történet. Az egy másik kérdés, hogy bár több könyvemben kutyák a narrátorok, de nekem sosem volt kutyám (nevet). Ez kicsit olyan, mint amikor a költő ír egy csomó gyerekverset, pedig nincs is gyereke.

tomo6.jpg

Az előbb megütötte a fülemet, amikor Levente azt mondta, hogy gyorstalpalót kellett végeznie a gyerekirodalomból.

L.L.: Ez még mindig tart. Nem szeretek olyasmibe belevágni, aminek nem járok utána, vagy nem foglalkozok vele annyit, hogy magabiztosan tudjak kiállni vele. A gyerekkönyves vonal is ilyen, ráadásul elég nagy felelősség, hogy mit ad a gyerekek kezébe az ember, milyen történeteket mesél, azoknak mi a tanulsága. Ezt még mindig tanulom, és nem is szégyellem tanulni. Talán a harmadik-negyedik Tomo-résznél már jobban ki tudom venni a részemet a felelős mesélésből.

Tovább

Nyerj jegyet Al Ghaoui Hesna, Fa Nándor és Csíkszentmihályi Mihály közös estjére!

22852200_1501235383245948_2316341239421774011_n.jpg

Mi a közös Al Ghaoui Hesnában, Fa Nándorban és Csíkszentmihályi Mihályban? Az, hogy mindannyian hisznek benne, hogy csak úgy vagyunk képesek fejlődni, és a kezünkbe venni az életünk irányítását, ha igent mondunk a kihívásokra. November 20-án saját élményeiken és ismereteiken keresztül mesélnek majd arról, miért fontos, hogy akkor is bele merjünk vágni az ismeretlenbe, ha félünk. Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem, Főépület IV. előadó (9. kerület, Fővám tér 8.)

Facebook-esemény

Az estre egy páros jegy keresi a gazdáját. Ehhez mindössze három kérdésre kell válaszolnotok, és a válaszokat november 17. (péntek) éjfélig elküldeni a konyvesblog@gmail.com címre. A leveletek tárgya legyen: Kihívás.

A kérdéseink a következők:

- Ki lesz a Kihívás a köbön est moderátora?

- Melyik évben hajózta körbe Fa Nándor először a Földet?

- Mi Al Ghaoui Hesna új könyvének címe?

Sorsolás november 18-án délben.

Rosa Liksom: A világ annyira rossz irányba halad, hogy többé nincs helye a humornak

noiszemmel3.jpgFotó: Kis Norbert

Monológszerű, groteszk és olykor egyenesen kegyetlen hangvételű egypercesekből áll Rosa Liksom Finlandia-díjas író  Ideglenes című kötete. A tömör és frappáns szövegek éleslátó fekete humorral ragadják meg a nyugati társadalmak visszásságait, s a peremre szorult emberek sorsát. A finn szerző szerint a jóléti társadalom az összeomlás szélén áll, és ez újra fogja éleszteni a fasizmus eszméjét. A baj szerinte már most óriási, ezért a művészet kénytelen visszatérni a realista és naturalista ábrázolásmódhoz.

Miért az Ideglenes címet választotta rövidpróza kötetének?

A könyvem címe egy nagyon híres finn dalból való, egy ötvenes évekbeli slágerből, amit nálunk mindenki ismer. Svédországban ugyanígy adtuk ki, megkerestük a legnépszerűbb helyi slágert a korszakból és azt tettük a borítóra. Azért ezt a kifejezést emeltem ki a dalból, mert mindenki ismeri, és a könyvbe is olyan történetek kerültek be, amelyeknek mindannyian részesei vagyunk. Olyan emberek történetei ezek, akik a peremre szorultak, ezért nem vesznek igazán részt a társadalomban, a politikában és a szociális életben.

Főleg azokról írt, akik a függőség, munkanélküliség vagy egyéb nehézségek miatt szorultak ki a szociális térből. Az volt a célja, hogy a társadalom anomáliáit ragadja meg?

Igen, írni akartam a szegényekről, az egyedül hagyott idősekről, a prostituáltakról és azokról, akik vidéken élnek majdnem üres falvakban. A könyvemben mesélek távoli helyekről és a városi életről is, de mindenről nagyon sok humorral.

Rosa Liksom: Ideglenes

Fordította: Jankó Szép Yvette, Noran Libro, 2017, 180 oldal, 2900 HUF

 

Fekete humorral.

Így van. Azért írtam meg ezeket a történeteket, mert a nyugati világban az emberek két osztályra oszlanak: miközben a gazdag emberek egyre gazdagabbak lesznek, a szegények egyre szegényebbek. A köztük lévő szakadék minden nappal növekszik. Az északi országokban volt egy eszménk az egyenlőségről és a jóléti társadalomról, és mindkettő nagyon fontossá vált számunkra. Ennek a lényege az volt, hogy minden gyerek ugyanazt az oktatást kapja, minden embernek ugyanolyan lehetősége van egyetemre menni és karriert építeni és mindenki dolgozhat a társadalom bármely szintjén, legyen akár nő, akár férfi. De most ez a rendszer össze fog omlani az egész világon. A helyzet azért szörnyű, mert, ha a gazdagok és szegények közötti megosztó folyamat fennmarad, az fasizmushoz fog vezetni, ugyanis ez az állapot erős nacionalizmust fog generálni az emberekben, s felébred az igény az erőskezű vezetőkre. Már most feltűntek Európában a fasiszta, illetve szélsőjobboldali pártok, akik máris részesei a politikának. A második világháború óta először hallani kormánytagok szájából, hogy koncentrációs táborokra lenne szükség a menekültek számára. A helyzet nagyon rossz és csak egyre szörnyűbb lesz. Azért írtam meg ezt a könyvet, mert meg akartam érteni, hogy miért gondolkodnak az emberek úgy ahogy, miért elégednek meg az egyszerű válaszokkal. Azokról írtam, akik a szélsőjobboldali pártokra szavaznak, annak ellenére, hogy tulajdonképpen maguk ellen, a saját jobb jövőjük ellen voksolnak.

Tovább

Lehet-e boldog egy rabságban született gyerek?

id22-299340.JPGHelena Pelletier végre olyan életet él, amilyet megérdemel. Egy szerető férj és két csodálatos kislány veszi körül, vállalkozása kitölti a napjait. A rádióadást megszakító rendkívüli hírek után azonban rádöbben arra, hogy ostoba dolog volt azt hinni, hogy valaha is maga mögött hagyhatja élete legborzalmasabb időszakát. Helena ugyanis súlyos titkot rejteget: egy emberrablás eredményeként született meg. Anyját serdülőkorában rabolta el az apja, majd a michigani Felső-félsziget lápvidékén, egy isten háta mögötti kunyhóban tartotta fogságban, ahol nem volt áram, fűtés, folyó víz, sőt hármukon kívül egy teremtett lélek sem. Helena az elrablás utáni második évben született meg, és szeretett a természetben élni, ahol halakat fogott, vadászott, és tudta olvasni az állatok nyomait. Noha apját kiszámíthatatlan vérmérséklet és olykor kegyetlen viselkedés jellemezte, Helena még őt is szerette, amíg meg nem tanulta, pontosan meddig terjed az apja brutalitása.

Karen Dionne: A lápkirály lánya

Fordította: Ballai Mária, Agave, 2017, 272 oldal, 3280 HUF

 

Több mint húsz évvel később Helena már olyan mélyre temette a múltját, hogy még a férje sem tudja az igazságot. Ám az apja most megölt két őrt, megszökött a börtönből, és eltűnt a lápvidéken, amelyet mindenki másnál jobban ismer. A rendőrség hajtóvadászatot indít ellene, de Helena tudja, hogy esélyük sincs az apjával szemben. Tudja, hogy mindössze egyetlen ember van az egész világon, aki képes megtalálni a Lápkirálynak nevezett túlélőt, mert ő csak egy emberrel osztotta meg a tudását: a saját lányával.

Olvass bele a regénybe:

Karen_Dionne_A_lápkiraly_lánya_részlet by konyvesblog on Scribd

Így néz ki Totth Benedek dolgozószobája

totth_benedek_targyalas-4311.jpgFotó: Valuska Gábor

Totth Benedek még fordítóként választotta a „szuterénbe való önkéntes száműzetést”. Margó-díjat érő első regénye, a Holtverseny (Magvető, 2014) már itt, a föld alatt született, és itt készült legújabb könyve, Az utolsó utáni háború is, melyben egy fiú és egy sebesült amerikai kommandós vág neki a senki földjének a háború utáni posztapokalipszisben. Totth tíz éve él családjával a budaörsi házban, amelyből „a hosszabb-rövidebb megszakításokat beleszámítva nagyjából hetet” töltött az alagsorban. „Nagy előnye, hogy nyáron se megy 24 fok fölé a hőmérséklet, csend és nyugalom van, de tompán azért hallom, ahogy a fiaim kiabálnak és rohangálnak fölöttem, és szemmel tudom tartani őket a kertben.”

Az új regény kipreparált kézirata: „Babiczky Tibortól kaptam vissza ilyen állapotban. Nagyon hálás vagyok Tibinek. Nem sima ráncfelvarrás volt, hanem újraélesztés.”

Akvárium: A spanyol bordás gőték (Pleurodeles waltl) kezdetben a gyerekszoba lakói voltak, ám „Samu (5) és egy tésztaszűrő segítségével több szökési kísérletük volt, úgyhogy szorosabb őrizet alá vontam őket. Az etetésük csipesszel történik, igazi zen-gyakorlat. Ők is figyelnek engem. Időnként úgy érzem, mintha Cortazár Axolotl című novellájában lennék”.

Részegh Botond-album: A csíkszeredai festőművész erotikus grafikáihoz Totth egy közös projekt keretében rövid novellákat ír. „Nagy kihívás ilyen szövegeket írni úgy, hogy ne legyenek közönségesek és ne legyen anatómia-tankönyv hangulatuk.”

Könyves Magazin 2017/4.

LIBRI-BOOKLINE ZRT, 2017, 72 oldal, 490 HUF, vagy 5 pont + 199 HUF

 

Holtverseny: „Ezt a példányt egy különleges író-olvasó találkozón kaptam. Fiáth Titanilla börtönpszichológus meghívott a Kozmai utcai büntetés-végrehajtási intézet drogprevenciós programjának résztvevőihez. A végén megkértem őket, hogy dedikálják nekem a regényt. Utána szabadon távozhattam.”

Drámakötet: „Nyáron egy iskolai zaklatásról szóló színdarabon dolgoztam, és elkezdtem drámaköteteket olvasni. A Pogánytánc című válogatásban szerepel az egyik kedvenc kortárs drámaíróm, Martin McDonagh Az inishmore-i hadnagy című darabja.”

Kiskatona: „Bendegúztól (10) kaptam, miután megtudta, hogy miről szól Az utolsó utáni háború. Sokáig gondolkodtam, hogy jó ötlet-e a fiaimnak ajánlani a regényt, de végül meggyőztem magam, hogy az.”

Basszusgitár: „Totál amatőr vagyok, basszusgitárosként soha nem játszottam együttesben. A kedvenc számaimat szoktam eljátszogatni, kikapcsol a dolog. Régóta tervezem, hogy veszek egy erősítőt is, de ennek valószínűleg egyedül én örülnék a családban.”

Könyvespolc növénnyel: „A virágot még Pozsonyban vettem. Ez az első – és idáig utolsó – saját virágom. Már az is kisebbfajta csodának tartom, hogy nem száradt ki. A polcon a kedvenc könyveimet tartom, meg azokat, amiket a készülő munkáim kapcsán olvasok. Most például háborús regényekkel van tele, de lassan lecserélem őket.”

Kutya az ablakban: „Ő Málna (4). Keverék, birka biztos van benne. Van még Larry (13), ő terrierkeverék és Luna, ő meg tacskókeverék. Mert a keverék szép. És mindegyik menhelyi.”

 

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2017/4. számában jelent meg.

A házasság nem azt jelenti, hogy öregasszonyok életét kell élni

b294858.JPGLila és Elena tizenhat évesek, és egy világ választja el őket egymástól. Lila immár férjes asszony, de férje vezetéknevének viselését önmaga elvesztéseként éli meg. Beleveti magát választott családja vállalkozásainak vezetésébe, de nem nagyon élvezi új szerepét. Elena gimnáziumba jár, mintadiák, de miközben a tanulmányaival és önmagával viaskodik - éppen Lila esküvőjén eszmél rá, hogy nem találja a helyét sem a telepen, sem azon kívül. Innen folytatódik a Nápolyi regények második kötete.

Elena Ferrante: Az új név története - Nápolyi regények 2.

Fordította: Matolcsi Balázs, Park 2017, 489 oldal, 3990 HUF

 

Az új név története a két barátnő ifjúkorának elbeszélése. Szerelem, féltékenység, szabadságvágy és lemondás a kísérőik egymástól egyre inkább távolodó útjaikon. Lila számára a házasság börtön, Elena pedig nehezen viseli azt a szenvedélyes makacsságot, mellyel barátnője menekülni szeretne kötelezettségei elől. De az egymás iránt érzett gyűlöllek és szeretlek érzelemhálóból, az önmegerősítés vágyából fakadó, függőséget okozó köteléktől nem tudnak szabadulni. 

A legtitokzatosabb írónak tartják, pedig könyveiben mindent elárul magáról

Elena Ferrante én vagyok - írják ki az oldalukra twitterezők százai, amikor egy túlbuzgó újságíró, vagy az olasz irodalmi élet valamelyik prominensnek látszó szereplője azt állítja, megfejtette a kortárs irodalom legnagyobb rejtélyét. Leleplezte Elena Ferrantét.

Olvass bele a könyvbe:

Elena Ferrante Az új név története_reszletby konyvesblog on Scribd

Hallgatnánk-e zenét apokalipszis idején?

kiskate_borito_terv-b1-693x1024.jpg

Az angolszász filozófia pezsgő világa jószerivel ismeretlen a magyar olvasó számára. A Kiskáté. Kortárs filozófiai kiskönyvtár írásai testközelbe hozzák a mai élénk filozófiai vitákat. A gyűjteményben harmincöt esszét olvashatunk kortárs filozófiai művekről – az etikától az ismeretelméletig, az elmefilozófiától a politikafilozófiáig. A kötet összeállítóját, Bárány Tibort kértük meg, kedvcsinálóként mutasson be néhányat a témák közül. A könyvet december 6-án mutatják be a Kelet Kávézóban.

Hogyan tehetjük jobbá a világot?

Képzeljük el, hogy egy szép napon megtudjuk: halálunk után harminc nappal becsapódik egy meteorit, és az egész emberiség elpusztul. Ha így történne, alapjaiban kérdőjelezné meg az emberi tevékenységek hasznát és értelmét. Ugyan ki kutatna tovább a rák ellenszere után, vagy ki lelné örömét akár a legelemibb élvezetekben is? Samuel Scheffler azonban arra kér bennünket: fordítsunk a perspektíván. Vegyük észre, normál körülmények között mennyire nem aggaszt bennünket, hogy a halálunk után a show megy tovább. Mások – a nyomunkban járva – felfedezik a rák ellenszerét, élvezik az általunk írt regényeket, és boldogan beköltöznek a házainkba. Az emberiség túlélése tehát sokkal fontosabb számunkra, mint gondolni szokás. Az emberi önzés nem alapvető jelenség, az altruizmus eredendően részét képezi az emberi természetnek.

Létezik-e Magyarország?

Bár Széchenyi gróf adottnak tekintette, hogy Magyarország valamilyen időpillanatban létezik, s csupán az a kérdés, hogy „volt” vagy „lesz”, az országok és hasonló entitások létezésének problémája korántsem ilyen egyszerű. Nyilvánvalónak tűnik, hogy Magyarország téridőbeli létező, ugyanakkor egyáltalán nem abban az értelemben létezik, mint egy szék vagy egy asztal. John R. Searle szerint Magyarország – szemben a puszta fizikai tárgyakkal – azért létezik, mert fennállnak bizonyos társadalmi tények. Ezeket a tényeket pedig kollektív cselekvések révén hozzák létre emberek meghatározott csoportjai. Ha tehát metafizikai elméletet szeretnénk alkotni az országokról, nem adhatjuk alább a társadalmi valóság részletes filozófiai leírásánál.

Miért olyan frusztrált mindenki manapság az akadémiai világban?

Maggie Berg és Barbara K. Seeber szerint manapság rossz közérzet uralkodik a tudományban. A kutatók és egyetemi oktatók bűntudatot éreznek, hogy az idő szorításában nem végzik rendesen a munkájukat, eredményeiket gyorsan és felületesen megírt cikkekben publikálják –amelyeket aztán néhány kollégájukon kívül senki sem olvas el. Cserébe elhanyagolják családi kapcsolataikat, leépítik a szabadidős tevékenységeiket; vagy ha nem, lelkifurdalás kínozza őket. A szerzőpáros terápiás javaslata szerint a tudománynak le kell lassulnia. Ahogy a „slow-tudomány” 2010-es kiáltványa fogalmaz:

„A tudományban idő kell a gondolkodáshoz. A tudományban idő kell az olvasáshoz. A tévedésekhez szintúgy. (…) A lassú tudományt újra kell élesztenünk és meg kell védenünk. A társadalomnak fel kell ismernie, hogy a kutatóknak időre van szükségük, és a társadalomnak ehhez meg is kell adnia a kellő időt. De ennél is fontosabb: a kutatóknak vissza kell szerezniük az idejüket. (…) Légy türelmes velünk, amíg gondolkodunk!”

Csányi Vilmos bemutatja, hogy az én is csak hiedelem

A hiedelmek megalkotására való képesség az egyik legfontosabb emberi adottságunk - egyebek között erről szól Csányi Vilmos és Tóth Balázs Hiedelmeink című új kötete, melyet pénteken mutatnak be, a szerzőpárossal Veiszer Alinda beszélget. A bemutató előtt játékot hirdetünk: a nyertes részt vehet a bemutatón és megkapja a könyvet is.

A hiedelmek egész életünket behálózzák: hiszünk ideológiákban, politikai pártokban, hiszünk Istenben, szellemekben, angyalokban és ördögökben is. Vannak egyszerű hiedelmek, mint például hogy hány percig kell a lágy tojást főzni, vagy mely gyógymódok hatásosak. Ugyanakkor a hiedelmek rendkívül összetettek is lehetnek: mi az élet értelme? Miért éppen úgy jó a társadalom szerkezete, ahogy van?

Csányi Vilmos, Tóth Balázs: Hiedelmeink - Az emberi gondolatok építőkövei

Libri Könyvkiadó, 2017, 240 oldal, 3999 HUF

 

Csányi Vilmos és szerzőtársa, Tóth Balázs hiedelmeink keletkezését és működését mutatják be. Bebizonyítják, hogy hiedelmeink által ismerjük meg és formáljuk saját képünkre a világot, és hogy még a valóság olyan alappillérei is hiedelmek, mint hogy mit jelent az "én". A biológia, a pszichológia és a kultúra egyéb területeiről vett szemléletes példák segítenek megérteni, hogy a hiedelmek megalkotására való képesség az egyik legfontosabb emberi adottságunk.

Bemutató és játék.

Tóth Balázs és Csányi Vilmos Hiedelmeink című új kötetét november 17-én, péntek este 19 órakor mutatják be a Premier Kultcaféban, a szerzőkkel Veiszer Alinda beszélget. A részvétel regisztrációhoz kötött, viszont az, aki velünk játszik és megnyeri a játékunkat, egy kísérővel garantáltan részt vehet az eseményen, és emellett övé lehet egy példány a Hiedelmeink című könyvből. Ehhez nem kell mást tennie, mint helyesen válaszolni az alábbi három kérdésre:

1. Mi Csíkszentmihályi Mihály világhírű pszichológus legismertebb elméletének neve?

2. Mi volt a neve Fa Nándor hajójának, amellyel először körbevitorlázta a Földet?

3. Mi Al Ghaoui Hesna új könyvének címe?

A helyes válaszokat a konyvesblog@gmail.com címre küldjétek november 16. (csütörtök) 12 óráig! A tárgymezőbe azt írjátok: HIEDELMEINK.

Olvassatok el egy részt a könyvből:

Tovább

Lackfi János meséjében Mátyás király felfedezi magának a 21. századot

A Mátyás király legújabb meséi címet viseli az az interaktív sorozat, mely Lackfi János József Attila-díjas író, Czuder Tamás grafikusművész és az interaktív mesekönyvekkel foglalkozó BOOKR Kids csapatának közreműködésével készült el. A sorozat alaptörténete szerint Mátyás hirtelen mély álomból ébredve lekászálódik Kolozsvár főterén álló lovasszobráról és elindul felfedezni a 21. századot. Egy királynak persze nem okoznak gondot a sárkányok, bármiféle formát öltsenek is, ezért gyakran kénytelen kivonni kardját gépesített világunkban, és sokszor a környékbeli emberek is hitetlenül állnak a páncélos király furcsaságai és körmönfont beszédmódja előtt. Ő azonban minden helyzetben feltalálja magát, és új barátai segítségével lassacskán sikerül kiigazodnia ebben a számára ismeretlen világban. Mátyás király legújabb történetét a többi BOOKR Kids meséhez hasonlóan interaktív fejlesztő játékok követik, hogy az olvasás még nagyobb élmény legyen.

A mesét a Nemzetpolitikai Államtitkárság Miénk a város! vetélkedője támogatta. A játék keretein belül a gyerekek napról napra gyűjthetik a pontokat, ha helyesen válaszolnak a történelem, irodalom, földrajz, zene, népművészet témájú kérdésekre. A feladatok arra inspirálják a résztvevőket, hogy ismerjék meg történelmüket, a Kárpát-medence magyarságának színes kultúráját, és merjék feleleveníteni, újragondolni a múlt nagy pillanatait. A játék végén minden játékos ajándékba kap egy fejlesztő feladatokkal teli Mátyás király foglalkoztató füzetet, a kétszáz legszorgalmasabb gyerek pedig egy 3 hónapos használatra jogosító BOOKR Kids Mesekártyával lesz gazdagabb. Idén a játék november 13-án indult és december 3-án zárul. 

A Mátyás király medvét aprít címen megjelent első rész már elérhető a Google Play-ből és App Store-ból letölthető BOOKR Kids Mesetárban, és a BOOKR Kids honlapján is.