Olvass!

KönyvesBlog

Ezek a könyvek nyerhetik az Arany Man Bookert!

2018. május 26. .konyvesblog.

Ötven éve osztják ki az egyik legrangosabb angolszász irodalmi díjat, a Man Bookert, ennek örömére és promótálására pedig a szervezők úgy döntöttek, hogy idén megválasztják az eddigi nyertesek közül az elmúlt fél évszázad legjobb Man Booker-kötetét, az Arany Man Bookert. Az öttagú zsűri azokat a könyveket kereste, amelyek a leginkább kiállták az idő próbáját – épp ezért meglepő, hogy az ötös listán nincs rajta az 1993-ban a Bookerek Bookerének választott Az éjfél gyermekei Salman Rushdie-tól.

Az „Arany Ötök” rövidlistájára az alábbi könyvek kerültek fel végül:

V. S. Naipaul: In a Free State
Penelope Lively: Moon Tiger
Michael Ondaatje: Az angol beteg
Hilary Mantel: Farkasbőrben
George Saunders: Lincoln és a bardo

Az olvasók június 25-e éjfélig szavazhatnak, a győztes művet július 8-án jelentik be.

“A nők elleni erőszak ne csak a nőket háborítsa fel”

Kovács Bálint a könyvfesztiválon tartott bemutatón (forrás: Bookline)

A Ponyvaregényt, Az angol beteget, a Kill Billt jegyző Harvey Weinstein egy többszörös Oscar-díjas producer, akiről 2017 októberében írta meg a The New York Times és a The New Yorker, hogy hatalmával visszaélve nőket kényszerített szexuális vágyai kielégítésére. Az ügy nem maradt elszigetelt eset, az egész világon végigfutott a hatása, a Twitteren elindult a #metoo mozgalom, nők írták meg, hogyan lettek szexuális ragadozók áldozatai, de ebbe bukott bele Kevin Spacey is. A Time magazin az utóbbi évtizedek leggyorsabb társadalmi változásának nevezte a csend megtörését, és az év emberének választotta azokat, akik beszélnek. 2018. január 1-jén hollywoodi színészek, celebritások kezdeményezésére indult el a Time's Up mozgalom. Magyarországon Sárosdi Lilla színész volt az első, aki a nyilvánosság előtt előbb név nélkül, majd Marton László színházrendezőt megnevezve elmondta saját történetét: a Vígszínház volt főrendezője egy barátjával orális szexre akarta rávenni egy autóban. Később az Operettszínház korábbi igazgatóját, Kerényi Miklós Gábort vádolták meg szexuális visszaéléssel, majd rúgták ki állásából. A szexuális erőszakról és a #metoo-jelenségről Kovács Bálint, az Index újságírója írt könyvet.

A szexuális erőszak a hatalommal való visszaélés egyik formája, hogyan működik ez a hatalomgyakorlás?

A szexuális zaklatás soha nem az erotikus vágyak kiéléséről szól (már csak ezért sem lehet összetéveszteni az udvarlással), hanem arról, hogy az egyik fél bármi áron ráerőltethesse az akaratát a másikra. Nem a szexualitás, hanem a hatalom birtoklásának megélése a cél, ami persze lehet szexuálisan izgató a zaklató számára, de ez másodlagos. Több zaklatástörténetből sejthető, hogy akár mindkét fél örömére szolgáló közeledésről is lehetett volna szó, de a zaklató nem ezt akarta. A zaklatáshoz mindenképp hatalmi viszony kell, de ehhez nincs szükség hierarchikus különbségre: a nyugati társadalomban rejtetten eleve hatalmi pozícióban vannak a nőkkel és a kisebbségekkel szemben a többségi férfiak. Viszont épp ezért ahhoz, hogy egy nő szexuálisan zaklathasson bárkit, már tényleges hierarchikus fölérendeltség kell.

Kovács Bálint: Puszild meg!

Bookline Könyvek, 2018, 152 oldal, 2499 HUF

 

Mi lesz a #metoo után? Milyen hatással vannak az elmúlt hónapok a a hierarchikus, patriarchális rendszerek felépítményére?

Szerintem egy nagyon fontos dolog mindenképp megtörtént a #metoo hatására: a világ nagy része szembesült azzal, hogy a szexuális zaklatás határai máshol vannak, mint ahol sokan sejtették őket – körülbelül a sötét sikátorban megtámadott nők történeteinél –, és hogy sokan sokkal többször élnek át kisebb-nagyobb traumákat emiatt, mint gondoltuk volna. Így talán rengetegen átgondolják, oké-e kifejezett rossz szándék nélkül akár csak rácsapni egy jó csaj fenekére a kocsmában, oké-e elfordítani a fejünket, ha valami enyhébb zaklatást gyanítunk a környezetünkben, az áldozatok pedig biztosabbak lehetnek abban, hogy amit átéltek, az nincs rendben, amiatt tényleg ki szabad nyitniuk a szájukat. Az olyan nagy cégeknél, mint a filmgyárak, ez ahhoz vezet, hogy a menedzsmentek számára is nyilvánvalóvá vált, hogy egy-egy ilyen, eddig elnézett ügy most már profitvesztéshez vezet, így többé nem éri meg legyinteni rá.

Könyves magazin 2018/1.

LIBRI-BOOKLINE ZRT, 2018, 76 oldal, 15 pont + 100 Ft

 

Milyen hatással van/lesz a művészetre a #metoo vagy a #timesupnow hosszabb távon?

A tömegfilmek ritkán akarnak véleményt és szemléletet formálni, inkább a lehető legjobban próbálnak arra építeni, amire fogékonynak érzik a közönséget: ha úgy érzik, hogy mostantól a társadalom nem utasítja el a nőket a fontos szerepekben sem, vagy megütköznek egy-egy ostobán hímsoviniszta mozzanaton, akkor innentől megéri mindezt beépíteni a filmgyártásba. Azok, akiket zaklatni próbálnak, most talán könnyebben fel tudnak szólalni ez ellen, a potenciális elkövetők pedig lehet, hogy ma már egy kicsit rizikósabbnak érzik, ami addig jól megúszhatónak tűnt. Mindez persze Magyarországra nem vonatkozik: Marton László gyors és zökkenőmentes visszatéréséből, és abból, hogy többen mellette, és nem az áldozatok mellett érezték fontosnak a kiállást, úgy tűnik, mi tényleg megmaradunk következmények nélküli országnak.

Tovább

Egy kisfiú életveszélyes utazása a reménytől a túlélésig

Eoin Colfer és Andrew Donkin képregénye egy 12 éves nigeri kisfiú, Ebo történetét mutatja be, aki a faluját maga mögött hagyva elindul a nővére és a bátyja után előbb a városba, majd a Szaharán át egészen Tripoliig. Célja, hogy a tengert átszelve eljusson Olaszországba.

Eoin Colfer, Andrew Donkin: Illegál, ill.: Giovanni Rigano

Central Médiacsoport Zrt., 2018, 144 oldal, 3490 HUF

 

Útja viszontagságokkal teli, és sorsa az emberkereskedők kezében van, akik Líbia partjainál lélekvesztőkre terelik fel a jobb életben reménykedőket. Kiszámíthatatlan, milyen sors vár rá, Ebo viszont minden egyes lépéssel közelebb kerül ahhoz, amiben reménykedik: hogy új életet kezdhet. A rajzokat Giovanni Rigano készítette.

Lapozz bele a képregénybe:

Illegal_Olvass bele_1-12 oldal_.pdf by konyvesblog on Scribd

Cecelia Ahern a zene helyett a romantikus regényekkel villantott nagyot

ahern_author_photo_matthew_thompson.jpg

Fotó: Matthew Thompson

Hiába volt az apja Írország miniszterelnöke, Cecelia Ahern nem a politikában vagy a gazdaságban, hanem az írásban találta meg azt, amiben kiteljesedhet. Mindössze 21 éves volt, amikor megírta az Utóirat: Szeretlek! című könyvet, ami hetekig sikerlistás volt Írországban, és több mint negyven országba eladták a jogokat. Az adaptáció sem váratott sokáig magára: a filmben Hillary Swank és Gerald Butler dolgozta meg a rajongók könnycsatornáit.

Cecelia Ahern: Lantmadár

Fordította: Balassa Eszter, Athenaeum Kiadó, 2018, 400 oldal, 3999 HUF

 

Innentől kezdve nem nagyon volt megállás, Ahern főállásban ontotta a romantikus könyveket, melyeket (ez kiderült a korábbi interjúiból) utálja, ha chick-lit-nek neveznek. A sikernek elég jó fokmérője, hogy második regényéből (Ahol a szivárvány véget ér) ugyancsak film készült, a regényírás mellett pedig hamarosan producerkedni is kezdett, igaz, a Christina Applegate főszereplésével készült Nem ér a nevem mindössze két évadot élt meg.

Cecelia Ahern Budapesten. Az író június 7-én 17 órától a Vörösmarty téren mutatja be legújabb regényét, a beszélgetőtársa Balázsy Panna lesz, 18 órától pedig dedikálja a könyveit. A részletekért katt IDE!

Ahern sokoldalúságára ugyanakkor jellemző, hogy mielőtt íróként berobbant volna, egy Shimma nevű zenekar tagja volt, amit kimondottan az Eurovízió miatt hoztak össze. Végül a hazai megmérettetésen a harmadik helyen végeztek és utána fel is oszlott a társaság. Ahern utóbb azt nyilatkozta, hogy annyira nem bánja, mert így legalább a tanulmányaira koncentrálhatott. A könnyűzene amúgy a családban maradt, hiszen a nővére, Georgina, a westlife-os Nicky Byrne felesége lett.

Az író június elején Budapestre látogat, hogy bemutassa legújabb regényét, a Lantmadárt. A fülszöveg a következőket árulja el a regényről:

Laura a nagyvilágtól elzárva él Írország délnyugati részén, a hegyek közt, harmóniában a természettel. Egy nyári napon azonban összetalálkozik az erdőben Solomonnal, és élete egy csapásra megváltozik. A sármos férfi egy dokumentumfilmes forgatócsoport tagja. A háromfős kis csapat éppen következő filmjéhez keres témát, Laura pedig egyből felkelti az érdeklődésüket. A lány ugyanis lenyűgöző képességgel rendelkezik: úgy tudja utánozni a hangokat, mint senki más - senki, csak az ausztrál lantmadár.

Laura egy új élet reményében a stábbal tart Dublinba, ahol nem csupán a nagyváros zajos nyüzsgése robban be a mindennapjaiba egyik pillanatról a másikra, de a 21. század is, a közösségi média, a tévé és a tehetségkutató műsorok pozitívumaival és árnyoldalaival egyaránt.

Olvassatok bele a regénybe:

Ahern_Lantmadar_36–48.pdf by konyvesblog on Scribd

Isabel Allende sikerkönyvére lecsapott a Hulu

(Kép forrása)

Tévéfilmsorozatot készítene Isabel Allende Kísértetház című regényéből a Hulu, jelenleg az előkészítés zajlik, forgatókönyvírót és rendezőt keresnek a projekthez. A könyv a Trueba család három nemzedékének történetét meséli el; a fülszöveg szerint „a nagy és kárhozatos szerelmekkel, pusztító és gyilkos indulatokkal, olthatatlan és kielégíthetetlen vágyakkal, megidézett és hívatlanul betoppanó szellemekkel teli történetben” szinte észrevétlenül rajzolódik ki „egy kínkeservesen modernizálódó, majd véres diktatúrába zuhanó ország története is”.

A Kísértetház Allende első regénye volt, eredetileg 1982-ben jelent meg, és rögtön nagy kritikai és közönségsikert aratott. Több mint 35 nyelvre fordították le, és 70 millió példányt adtak el belőle világszerte. A regényből 1993-ban film is készült, olyan színészekkel a főbb szerepekben, mint Jeremy Irons, Meryl Streep, Winona Ryder, Glenn Close és Antonio Banderas.

A Hulunak a jelek szerint bejöttek az irodalmi adaptációk, hiszen az utóbbi időben olyan feldolgozások kötődnek a céghez, mint A szolgálólány meséje, de ők készítenek sorozatot a Little Fires Everywhere című Celeste Ng-regényből is.

Forrás: Deadline

Az apja megerőszakolta, a heroin majdnem megölte - Patrick Melrose világhírűvé tette

Amikor Edward St. Aubyn valamikor 1991-ben sétálni indult az anyjával, majd felé fordult és közölte vele, hogy gyerekkorában az apja rendszeresen megerőszakolta, az asszony mindössze ennyit válaszolt: „Engem is”. Ebből a rövid jelenetből is élesen kirajzolódik az a mérhetetlen fájdalommal, traumával és elfojtással bíró családi háromszög, melynek történetét St. Aubyn a Melrose Patrick-történetekben mesélte és írta újra. A regényekből egy minisorozat készült Benedict Cumberbatch-csel a főszerepben, itthon pedig augusztusban jelenik meg az első Patrick Melrose-kötet, amely három kisregényt tartalmaz majd.

Edward St. Aubyn már a születésével megváltotta örökös jegyét a kiváltságosok klubjába, legalábbis így gondolhatta sokáig mindenki, akinek nem volt rálátása arra, mi folyik a brit arisztokrácia köreihez tartozó család otthonának falai között. A jelenleg 58 éves Edward apja előkelő családból származott, anyja felmenői között amerikai iparosokat találni, azt viszont senki sem tudta, hogy Roger Geoffrey St. Aubyn évekig rendszeresen megerőszakolta a fiát, a felesége, Lorna Mackintosh pedig közben úgy tett, mintha az égvilágon semmi sem történt volna.

Edward St. Aubyn: Patrick Melrose 1.

Fordította: Csonka Ágnes, Jelenkor Kiadó, 2018, 457 oldal, 3999 HUF

 

Mindössze tizenhat volt, amikor rászokott a kokainra és a heroinra, aztán az egyetem előtt két évig párizsi és New York-i szállókban lébecolt és lőtte magát. Abban az időben főként a heroinra volt rákattanva, de a hotelszobájában, az ágy melletti fiókban tartotta az egyéb drogokat. Ébredés után rendszerint kihúzta a fiókot, belemarkolt, és kivett belőle három valamit. Fogalma sem volt, éppen mi volt az a három, lehetett volna akár egy gyilkos koktél, ami azonnali szívleállást okoz, vagy erős nyugtatók kombinációja is.

Tizennyolc éves volt, amikor valóságos vagyon hullott az ölébe: akkor kapta meg ugyanis az évekkel korábban elhunyt anyai nagyanyja örökségét. St. Aubyn csak később tudta meg, hogy a szülei hozzányúltak a pénzhez, és abból fizették a fiuk oktatását: „Nem lehet azt mondani, hogy bármit kaptam volna a szüleimtől – az egész egy halott idegentől érkezett”. A pénz akkor annyit jelentett, hogy jobb szállodába költözhetett, és a drogfogyasztását sem korlátozták már az anyagiak. „Nem számítottam arra, hogy sokáig élek” – mondja most, mindenesetre annyira nem csapta szét magát, hogy ne tudott volna visszatérni Angliába, ahol egy egyetemi felkészítőn az író Penelope Fitzgerald lett az egyik tanára.

A rákövetkező évben Fitzgerald könyve (A part mentén) elnyerte a Booker-díjat; St. Aubynnak addig fogalma sem volt arról, hogy a tanára író. Amiben szerepet játszhatott az is, hogy nem igazán olvas. Diszlexiás gyerek volt, és a mai napig nagyon lassan olvas, ami szerinte hatással volt a prózai stílusára is: „Nagyon izgatott a szavak hangzása, a mondatok ritmusa, mert olyan sokáig tartott, mire a végükre értem”.

Tovább

Ha Bill Gates-ra hallgatsz, ezeket a könyveket olvasod a nyáron

Lassan hagyománnyá válik, hogy a nyár közeledtével Bill Gates megosztja, milyen könyveket ajánl a nyárra (a tavalyi listáját ITT találjátok). A honlapján azt írja, hogy az elmúlt időszakban is egy csomó klassz könyvet olvasott, és amikor a legújabb ötös listát összeállította, akkor jött rá, hogy az azon szereplő könyvek egy része igazán nagy kérdéseket érint: például mi motivál egy zsenit? Miért történnek rossz dolgok a jó emberekkel? Honnan ered az emberiség, és merre tartunk tulajdonképpen?

Íme, a lista:

Walter Isaacson: Leonardo da Vinci. Szerinte Leonardo az egyik leglenyűgözőbb ember volt, aki valaha élt. Habár napjainkban főként festőként ismerik a nevét, de az emberi anatómiától kezdve a színházig nagyon sok minden érdekelte, és Isaacson a könyvében épp azt próbálta megfejteni, mi tette olyan kivételessé Leonardót.

Kate Bowler: Everything Happens for a Reason and Other Lies I’ve Loved. Amikor Bowlert előrehaladott rákbetegséggel diagnosztizálták, az okokra próbált választ találni, hogy miért történt meg vele mindez. Gates szerint az eredmény egy szívfacsaró, mégis vicces memoár lett a hitről, valamint arról, hogyan kezelhetjük a saját halandóságunkat.

George Saunders: Lincoln és a bardo. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert ez a regény nem olyan rég a hét könyve volt nálunk. Gates most azt mondja, hogy azt hitte, már mindent tud Abraham Lincolnról, de Saunders regénye miatt újra kellett gondolnia bizonyos dolgokat. A regény történelmi tényeket fantasztikus elemekkel vegyít, és némi fogalmat ad arról, mennyire lesújthatta Lincolnt a fia elvesztése. Gates szerint egy olyan magával ragadó, többértelmű könyvről van szó, melyet az ember, ha kiolvasta, azonnal meg akar beszélni egy barátjával.

David Christian: Origin Story: A Big History of Everything. A könyv az ősrobbanástól a jelenkor összetett társadalmáig meséli el az univerzum történetét. Gates szerint ha valaki nem olvasta Christian Big History című könyvét (gyorstalpalónak itt egy 18 perces TED-videó), akkor az Origin Story szuper bevezetés a témába.

Hans Rosling, Ola Rosling, Anna Rosling Ronnlund: Factfulness. Gates a megjelenése óta nagyon ajánlja ezt a könyvet, amely alapvető igazságok megértésére tanít, és új keretet kínál ahhoz, ahogyan ma a világról gondolkodunk. Gates nem is titkolja a rajongását, azt mondja, ez az egyik legjobb könyv, amit valaha olvasott.

Philip Roth prózai alteregója már a New York-i buszon sem utazhat nyugodtan

roth_konyv.jpg

 

A kedden 85 éves korában elhunyt Philip Roth 1979 és 1985 között három regényt (A szellem árnyékában, A megszabadított Zuckerman, Anatómialecke) és egy kisregényt (A prágai orgia) szentelt legismertebb prózai alteregójának, Nathan Zuckerman amerikai zsidó írónak. A ma már egyetlen kötetként számon tartott történet lényegét tekintve egy hányatott alkotói útkeresés nagyszabású krónikája, az elismerésre törő művészi akarat, valamint a fikció nyersanyagául szolgáló valóság kisebb-nagyobb körei (a főszereplőt övező politikai hatalom, zsidó közösség, család vagy éppenséggel tulajdon teste) közötti összetett viszonyok izgalmas és elgondolkodtató feltérképezése.

 

Philip Roth: Leláncolt Zuckerman

Fordította: Balabán Péter, Nemes Anna, Helikon Kiadó, 2018, 732 oldal, 3999 HUF

 

A Helikon Kiadó Philip Roth-életműsorozatát útjára indító Zuckerman - Trilógia és epilógus sötét humorral és finom öniróniával árnyalt vallomás az írói hivatás (vagy ha úgy tetszik: hitvallás) állandó dilemmáiról és változó lehetőségeiről.

Olvass bele:

RothP_ZuckermanTrilogia_reszlet by konyvesblog on Scribd

100 történet, amely a világunkat formálta

Melyek azok a történetek, amelyek a leginkább alakították a világunkat? Valami hasonló kérdés motoszkálhatott a BBC szerkesztőinek a fejében is, amikor úgy döntöttek, listába szedik a leghatásosabb történeteket. Ehhez 35 országból 108 író, újságíró, kritikus, egyetemi tanár válaszait gyűjtötték egybe: magyar sajnos nincs közöttük, de az amerikaiak és a britek mellett találni többek között kínai, lengyel, albán és ugandai válaszadót is. (ITT végig lehet böngészni a teljes válaszadói listát.)

Az ilyen listák általában arra jók, hogy megtegyük a saját tétjeinket, vagy dühöngjünk, ha a mi favoritunk nem szerepel rajtuk. Egy vitához ugyanakkor mindig jó kiindulási alapot nyújtanak, igaz, a BBC-listánál az egy kicsit nehezíti a dolgot, hogy maga a kiírás eléggé tágan értelmezhető. Mindenesetre a szavazatok összefésülése után az első Homérosz Odüsszeiája lett, a második helyen a Tamás bátya kunyhója lett a befutó Harriet Beecher Stowe-tól, a harmadik pedig az épp 200 éve megjelent Frankenstein Mary Shelley-től.

A listán persze rengeteg a klasszikus, így megtalálható rajta többek között Shakespeare-től a Hamlet, a Lear király vagy a Rómeó és Júlia, Chaucertől a Canterbury mesék vagy Goethétől Az ifjú Werther szenvedései. A közelmúlt nagyhatású könyvei közül felkerült a Harry Potter-sorozat Rowlingtól, A sátáni versek Rushdie-tól, és A szolgálólány meséje Atwoodtól, ami eredetileg 1985-ban jelent meg, de igazi reneszánszát tavaly élte.

A teljes listát ITT tudjátok végigböngészni!

Búcsúznak az utolsó Nagy Nárcisztikus Férfitól

roth.jpg

Ma az egész világ a A Portnoy-kór, az Isten veled, Columbus és az Amerikai pasztorál világhírű szerzőjére emlékezik. Így búcsúznak az írók a nyolcvanöt évesen elhunyt Philp Roth-tól:

„Philip Roth ma este olyan barátok körében halt meg, akik egész életében mellette voltak és nagyon szerették. Egy kedves ember és a legnagyobb élő író volt” – jelentette be Blake Baily, Roth életrajz írója Twitteren. 

Twitter

Philip Roth died tonight, surrounded by lifelong friends who loved him dearly. A darling man and our greatest living writer. pic.twitter.com/v01QkXi7wD

„Egy óriás volt, sokoldalú és virtuóz művész, mint Sinatra, maró és felforgató, mint Groucho, elbűvölő és félelmetes, mint Koufax” – írta róla Michael Chabon Pulitzer-díjas amerikai író Instagram oldalán. 

David Simon író, producer, aki éppen Roth Összesküvés Amerika ellen című provokatív regényének televíziós adaptációján dolgozik, ezt írta: „Hihetetlen, de az a megtiszteltetés ért, hogy pár hónappal ezelőtt találkozhattam Philip Roth-tal, hogy beszéljünk az Összeesküvés Amerika ellen feldolgozásáról. Nyolcvanöt évesen precízebb és érzékenyebb, ügyesebb és szellemesebb volt, mint a legtöbb ember. Milyen csodálatos, kérlelhetetlen elme.” 

Twitter

Improbably, I had the honor of meeting Philip Roth just a few months ago to discuss an adaptation of Plot Against America. At 85, he was more precise and insightful, more intellectually adept and downright witty than most any person of any age. What a marvelous, rigorous mind.

A Monthy Python csoport egyik korábbi tagja, Eric Idle „lenyűgőző írónak” nevezte Roth-ot, David Baddiel brit író pedig így fogalmazott Twitteren: „Azon utolsók egyike volt, akiket David Foster Wallace a Nagy Nárcisztikus Férfiak közé sorolt Bellow, Updike és Mailer mellett. Ő tényleg humoros volt. Nem irodalmiasan humoros.”

Tovább

Meghalt Philip Roth

Nyolcvanöt évesen elhunyt Philip Roth, a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb alakja. Halálát helyi idő szerint kedd este jelentette az amerikai média, Roth egy New York-i kórházban halt meg kedden szívelégtelenségben. Huszonöt könyve jelent meg, legismertebb művei az 1959-es Isten veled, Columbus, az 1969-es A Portnoy-kór és az 1990-es évek végén keletkezett "amerikai trilógiája", amelynek első kötetével, az Amerikai pasztorállal (1997) Pulitzer-díjat is nyert.

10 dolog, amit tudni kell Philip Roth-ról

Ösztönös szex, veszélyes ideológiák, számmisztika és a gyönyörű New Jersey. Mind visszatérő elem Amerika legsikeresebb élő írójának, a nemrég visszavonult Philip Roth-nak munkáiban. Íme 10 fő gondolat az írótól, akit még a Wikipédia is fel tudott dühíteni. Dolgozz keményen.

Roth Newarkban született Galíciából bevándorolt zsidó család gyermekeként. A Chicagói Egyetemen 1955-ben angol irodalomból szerzett diplomát, 1958-ig az egyetemen tanított, majd Guggenheim-ösztöndíjat kapott. Ekkor már nemcsak tanította, hanem művelte is az irodalmat, rövidprózákat és bírálatokat írt. Később rangos egyetemeken kreatív írást és összehasonlító irodalmat oktatott, 1992-ben vonult nyugdíjba.

1959-ben megjelent első elbeszéléskötete, az Isten veled, Columbus elnyerte a tekintélyes amerikai Nemzeti Könyvdíjat. Az 1969-es Portnoy-kór című regényét a kritika úgy minősítette: korai Woody Allen-film könyv formában; a főhős, Alexander Portnoy a pszichológusához intézett monológban beszél bizarr szexuális szokásairól, erotikus fantáziáiról. Az olykor már a pornográfia határait súroló szöveg a későbbi Roth-regényeknek is jellemzője, erősen fallocentrikus világképe miatt a feministák nem túlzottan kedvelik az írót. Roth kétszer nősült és kétszer vált el, második felesége, Claire Bloom angol színésznő a válás után írott, A babaház elhagyása című művében nem éppen kedvezően tüntette fel ex-férjét.

A hetvenes években Roth írt politikai pamfletet A mi bandánk címmel, The Breast (A mell)című regénye Franz Kafka Átváltozásának szatirikus átirata. Az évtized végén alkotta meg egyik írói alteregóját, Nathan Zuckermann a főhőse lett A megszabadított Zuckermann, a Zuckermann: Trilógia és epilógus, Szellem el című regényeinek.

Másik kedvelt szereplője David Kepesh, aki többek között A haldokló állat című regényének főszereplője.
Roth írói fénykorát az 1993-as Shylock-hadművelet című regényétől számítják, az azóta eltelt két évtizedben születtek legérettebb, legfontosabb regényei. Ilyen az 1995-ös Sabbath színháza, a terrorizmus kérdéseit feszegető Amerikai pasztorál, a második világháború utáni kommunista boszorkányüldözés, a mccarthyzmus időszakát megelevenítő Kommunistához mentem feleségül, a kilencvenes évekbeli amerikai kisebbségpolitikára reflektáló Szégyenfolt.

Regényeiben a társadalmi tematika mellett fontos szerep jut a család, házasság, szerelem, szexualitás problémakörének, számos művében foglalkozik az amerikai zsidó lét, az amerikai zsidó irodalom kérdéseivel. Az utóbbi években írott műveiben, A haldokló állatban, a 2006-os Akárkiben és a 2009-ben kiadott Kiégés című regényében az öregedéssel, a halállal való szembenézés is megjelenik. A haldokló állatból készült film Elégia címmel került a mozikba, Ben Kingsley és Penelope Cruz főszereplésével.

Eddigi utolsó regénye, a második világháború idején játszódó Nemezis 2010-ben jelent meg. Ebben Roth többször feldolgozott archetipikus témáját írja meg, ahogy a magyar kiadás ajánlója fogalmaz: "Van egy tökéletes ember, akit a sors mégis tönkre tesz". Elképzelhető, hogy ezzel zárul írói pályája, mivel a szerző tavaly novemberben egy interjúban azt mondta: "Az elkövetkező tíz évben nem áll szándékomban írni. Nyíltan fogalmazva: abbahagytam. A Nemezis volt az utolsó könyvem".

Roth sikeres és ünnepelt író, aki az olvasók szeretetén túl számos díjjal is büszkélkedhet. Háromszor részesült a PEN Club Faulkner-díjában, az Amerikai pasztorál elnyerte a Pulitzer-díjat, 2006-ban a PEN Club Nabokov-díjával, 2007-ben a Saul Bellow-díjjal tüntették ki. 2011-ben neki ítélték a kétévente kiosztott, igen rangos Nemzetközi Man Booker Díjat, tavaly pedig megkapta a spanyol Nobel-díjként is emlegetett Asztúria Hercege-díjat irodalom kategóriában. A szerzőt évek óta emlegetik az irodalmi Nobel-díj várományosaként, de ezt a kitüntetést még nem nyerte el.

Visszavonult

Hat éve jelentette be, hogy felhagy az írással, mert már nincs energiája az irodalmi alkotómunkával járó stressz kezelésére.

Philip Roth egy francia magazinnak adott interjúban jelentette be visszavonulását. Az akkor 78 éves író a Les Inrocks-nak elmondta, hogy már nem is kezd bele egy újabb regénybe. "Az igazat megvallva, végeztem. A Nemesis lesz az utolsó könyvem" - ez volt a legvéglegesebb nyilatkozat, amit valaha adott jövőbeni terveiről. Az interjú már egy hónappal ezelőtt megjelent, ám hatalmas csend volt körülötte, az amerikai híroldalak is csak jelentős csúszással hozták le a visszavonulás tényét. 

Roth 74 évesen realizálta, hogy kifut az időből, ezért újraolvasta az összes kedvenc regényét, majd fordított kronológiai sorrendben az összes saját regényét. "Látni akartam, hogy elvesztegettem-e az időm az írása. Azt gondolom, hogy inkább meglehetősen sikeres voltam. Élete végén a boxoló, Joe Louis azt mondta: A legjobbat hoztam ki abból, ami a birtokomba volt. Pontosan ez az, amit mondani szeretnék a munkámról. A legjobbat hoztam ki abból, ami a birtokomban volt."

Miután mindent újraolvasott, és rájött, hogy nem volt hiábavaló ez egész életet a könyveknek szentelni, eldöntötte, hogy végez a regényírással. "Nem akarok többé sem írni, sem olvasni. Az életemet a regénynek szenteltem: tanultam, tanítottam, írtam és olvastam. Szinte minden más kizárásával. Elég volt!. Nem érzem többé azt a fanatizmust az írásra, amit megtapasztaltam korábban az életemben."

Roth anélkül halt meg, hogy megkapta volna az irodalmi Nobel-díjat, amelyre többször is jelölték.

(MTI)

Olga Tokarczuk nyerte a 2018-as Nemzetközi Man Bookert

A lengyel Olga Tokarczuk nyerte idén a Nemzetközi Man Booker-díjat az angolul Flights címmel megjelent regényével. Az elismeréssel járó 50 ezer fontot egyenlő részben osztják el az író és fordítója, Jennifer Croft között. Tokarczuk az első lengyel szerző, aki megkapta a díjat, pedig az idei shortlist alapján Krasznahorkai Lászlónak és a koreai Han Kangnak is esélye volt a duplázásra

2018-ban ezek a könyvek szerepeltek a rövidlistán (zárójelben a fordítók)

• Virginie Despentes: Vernon Subutex 1 (Frank Wynne) – Franciaország 
• Han Kang: The White Book (Deborah Smith) – Dél-Korea 
• Krasznahorkai László: The World Goes On/Megy a világ (John Batki, Ottilie Mulzet, George Szirtes) – Magyarország 
• Antonio Muñoz Molina: Like a Fading Shadow (Camilo A. Ramirez) – Spanyolország 
• Ahmed Saadawi: Frankenstein in Baghdad (Jonathan Wright ) – Irak
• Olga Tokarczuk: Flights (Jennifer Croft) – Lengyelország

A most díjazott regényben fontos szerep jut egy holland orvosnak, aki saját amputált lába boncolása közben felfedezi az Achilles-ínt, illetve Chopin testvérének, aki megboldogult fivére szívét titokban szállítja Varsóba. A zsűri elnöke, Lisa Appignanesi megjegyezte, hogy a győztes regény esetében nem lehet hagyományos narratíváról beszélni, a Guardian pedig korábbi kritikájában Sebaldot és Kunderát emlegette fel.

Tokarczuk könyveit itthon a L'Harmattan Kiadó adja ki - olvassatok bele az Őskor és más idők című regényébe.