Olvass!

KönyvesBlog

2017 legjobb könyvei: 30-21.

2017. december 13. .konyvesblog.

kblog_30-21.jpg

Dübörög tovább a listánk, ezúttal az év legvisszataszítóbb történetével, egy újrafelfedezett klasszikussal és a háborúval, amelynek soha nincs vége. Irodalmi úti céljaink ezúttal: Marseille, a Don-kanyar, Ghána és az Országház lépcsője. 

Az előző részek tartalmából: 50-41., 40-31.

30. Szécsi Noémi: Egyformák vagytok

Szécsi Noémi: Egyformák vagytok

Magvető Könyvkiadó, 2017, 240 oldal, 3299 HUF

 

A Nyughatatlanok és a Gondolatolvasó után ősszel megjelent a Bárdy-család történetét feldolgozó trilógia záró darabja, ami már nem kosztümös, mert megérkeztünk a jelenbe. Szécsi Noémi könyve két szálon fut: a jelen idejű szál a két főhősnő, Elza és Em egy napján kalauzol minket, miközben a másik szálon megismerkedhetünk múltjukkal, a nehézségekkel, ellentmondásokkal, melyekkel meg kellett küzdeniük, és az elmulasztott lehetőségeikkel is. Fiatalon vidékről Budapestre költöznek, meg akarják hódítani a várost, ám előbb-utóbb szembesülnek azzal, hogy életüket a férfiak határozzák meg: áldozatul esnek nekik, letörik az ambícióikat, és nem tudják elkerülni a szembesülést az elveszett illúzióikkal sem. A negyvenesek dilemmája ez, az egzisztenciális, családi, párkapcsolati kérdések leképeződése.

Cikkünk a regény margós bemutatójáról>>

Olvass bele a könyvbe>>

Tovább

Szívünk rajta program kiemelt könyve mindent megtanít a csillagokról a gyerekeknek

elso-konyvem-az-univerzumrol.jpgA Szívünk rajta program havonta ajánl gyerek- és kamaszkönyveket, hogy megkönnyítse a szülők választását. Decemberben az Első könyvem az univerzumról címmel megjelent, kicsiknek szóló könyv kapta a zsűri kiemelését, ami a mese segítségével vezeti be a csillagok világába olvasóit.

D.Tóth Kriszta író, újságíró választotta ki az Első könyvem az univerzumról című mesekönyvet, ami a hónap könyve lett decemberben. A könyv Rókapapa meséje a világ keletkezéséről. Alkotója, a grafikusként is elismert Farkas Róbert a világmindenséget fürkésző gyerekek kérdéseire ad választ könyvében. Ez a könyv az Eszes Róka-sorozat első darabja, amelyet Raffai Péter, az ELTE Atomfizikai Tanszékének asztrofizikusa a jövő felfedezőinek ajánl. 

Farkas Róbert: Első könyvem az univerzumról - Hogyan születnek a csillagok?

Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2017, 36 oldal, 1999 HUF

 

D.Tóth Kriszta így vall a hónap kiemelt könyvéről:

Emlékszem, amikor ez a könyv megjelent az egyik közösségi finanszírozós oldalon – még az angol nyelvű kiadáshoz keresve forrást. Azonnal felfigyeltem rá és drukkoltam neki, hogy megjelenjen majd valamikor magyarul is. Nagyon nagy öröm volt kézbe venni, mert még annál is jobban sikerült, mint amit a bemutatkozó kisfilm ígért; szép és okos. Egy végletesen bonyolult kérdésről mesél csodálatosan egyszerűen és izgalmasan. Nekem ez a hónap mesekönyve.

A program diákzsűrijének nagyon tetszett Rókapapa meséje az Univerzumról. Szerette a mesekönyv különleges rajzait, illetve nagyon érdekesnek találta a bolygók és az ember kialakulásának magyarázatát, ami egyszerűen, de mégis izgalmasan vezette be őt a csillagok világának titkaiba.

A gyerekek is megérthetik az univerzum titkait

Fotó: Farkas-Zentai LiliAz asztrofizika első blikkre nem feltétlenül az a téma, melyről kapásból eszünkbe jutna egy gyerekkönyv. De ha arra keressük a választ, hogy hogyan születtek a csillagok, mi az az ősrobbanás és miből van a Hold, akkor a dolog rögtön megfordul. Hiszen...

A hónap kiemelt könyve mellett még hét kötet kapott matricát ebben a hónapban. Boldizsár Ildikó kamaszoknak szóló meséi ugyanúgy elnyerte a zsűri tetszését, mint az animációs film elkészítését bemutató könyv, vagy az Olyan nincs, hogy a füleddel kóstols meg az uborkát sorozat szellemes versikéi.

Szívünk rajta 2017 december

A Szívünk rajta matricát kapott könyvek listája

 

Kiadó

Szerző

Cím

Kolibri Kiadó

Farkas Róbert

Első könyvem az univerzumról

Manó és a Menő Könyvek Kiadó

RUDYARD KIPLING, QUENTIN GRÉBAN

A dzsungel könyve

Babilon Kiadó

Anne Rooney

Matek 30 másodpercben

Babilon Kiadó

Harriet Ziefert

Olyan nincs, hogy a füleddel kóstold meg az uborkát

Babilon Kiadó

Will Bishop-Stephens

Készíts animációs filmet 10 lépésben

Könyvmolyképző Kiadó

Dawn Huebner

Mit csináljak, ha túl sok a PARA?

Kolibri Kiadó

Timo Parvela, Virpi Talvitie

Miú, Vau és cikázó cickány

Jelenkor kiadó

Boldizsár Ildikó

Mesék a felnőtté válásról

 

 

Mit keres az okostelefon és a Minecraft a magyar népmesékben?

vv_also1.jpg

Milyen lenne, ha a népmesék hősei útra kelnének, és hirtelen a jelenben találnák magukat? Mi lenne, ha a mesék szereplőinek nem varázsholmik, hanem elektronikus kütyük könnyítenék meg az életét? Mi lenne, ha a jól ismert figurák – mesebeli komfortzónájukból kiragadva – teljesen új szerepkörben mutatkoznának meg? Az év vége egyik legizgalmasabb gyerekkönyve lett a Világvége alsó című antológia, amelyben kortárs írók gondolták és írták újra a magyar népmeséket. Náluk a királylányok beköltöznek a Minecraft-világába vagy épp jó barátságot kötnek a sárkánnyal, a hősök diákjeggyel utaznak el a világvégére, a farkas feketemosogatónak áll egy éttermi konyhán, Mátyás király pedig a maga keresetlenségével lenyúlja egy medve bundáját. A mesék keletkezéséről és unorthodox mesehősökről beszélgettünk Kertész Edinával, a Világvége alsó szerkesztőjével és egyben szerzőjével.

Bár a Világvége alsó történetei műfajilag nem tartoznak a klasszikus népmesei kategóriába, mégis azok hangulatát idézik meg. Hogyan születtek ezek a mesék?

A népmesék örökzöldek, újra és újra megjelennek gyűjteményes kötetekben, újságokban, fent vannak az interneten, a tévében rajzfilm formájában, generációk nőnek fel rajtuk. Ugyanakkor az írásos rögzítésük általában több mint egy évszázada történt meg, és ezzel mintegy hibernálódtak, miközben a világunk azóta nagyon gyorsan és nagyon karakteresen megváltozott. Annak idején szájról szájra terjedtek, most pedig ugyanazokat a szövegeket használjuk újra és újra. Engem pedig elkezdett érdekelni, hogy ma hogy néznének ki a népmesék. Egyfajta játéknak szántam ezt a kötetet, hogy nézzünk rá mai szemmel ezekre a nagyon jól ismert történetekre. Milyen lenne, ha ma a nép újra megszólalna a meséken keresztül? Persze ezt nem állt módomban megvizsgálni, úgyhogy mai írókat kértem meg, hogy játsszanak velem.

Világvége alsó - Mai népmesék kortárs íróktól

Naphegy Kiadó, 2017, 125 oldal, 3990 HUF

 

A kötet írói egy vagy akár több népmesét írtak újra a saját történeteikben. Hogyan zajlott ez a folyamat: ki választotta ki a meséket, mennyire emelhették be az írók a saját kedvenceiket, milyen szempontokat kellett előzetesen figyelembe venniük?

Csak annyit kértem az íróktól, hogy magyar népmeséket gondoljanak újra. Persze ez sem ilyen egyértelmű: amit mi magyar népmesének gondolunk, annak nagyon sokszor máshol található a gyökere, egy-egy mese számos kultúrában saját variációban szerepel. Mi Benedek Elek gyűjtését használtuk sorvezetőnek, de nem kötöttük meg az írók kezét: kiválaszthatták a kedvenc meséjüket, sőt, saját mesét is kreálhattak kedvük szerint. Arra gondoltam, hogy ez a szabadság segíthet abban, hogy minél inkább reflektálhassanak a szövegek a mostani valóságunkra. És ők bátran éltek is ezzel a szabadsággal: Lackfi János, Gimesi Dóra és Vig Balázs új mesét találtak ki, amelyek csak motívumokban vagy hangvételben hasonlítanak a régiekre, viszont a stílus nagyon is rájuk jellemző, míg Tamás Zsuzsa és Varró Zsuzsa például két-két népmesét olvasztottak össze. Egri Mónika meséje A róka és a farkas a lakodalomban című mesének egy nagyon mulatságos világba áthelyezése, Mészöly Ági meséje a Minecraft birodalomban játszódik, ahogy Nyulász Péter is modernizálta A két bors ökröcskét. Molnár Krisztina Rita meséje pedig egy nagyon is mai családról és az őket összekötő erős kapocsról szól, csakúgy, ahogy A só című mese.

vv_also2.jpg

Tovább

2017 legjobb könyvei: 40-31.

kblog_40-31.jpg

Talán még a tegnapi listát sem sikerült megemészteni, de már itt is a következő, amiben eláruljuk, ki volt a legpunkabb író idén, ki a környezetvédelmi sci-fi atyaúristene, milyen nehéz a náci orvos, Joseph Mengele bőröndje, de azért egy rózsaszín ruhát is felpróbálunk. 

A lista eleje itt olvasható: 50-41.

40. A bilincs a szabadság legyen - Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése 1948 - 1997

A bilincs a szabadság legyen - Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése 1948 – 1997

Jelenkor, 2017, 894 oldal, 5999 HUF

 

A legszebb emberpárnak nevezte Örkény István Polcz Alaine-t és Mészöly Miklóst. Kevés ilyen nagy hatású párt, igazi power couple-t találunk a magyar kulturális életben: Polcz a tanatológia úttörőjeként radikálisan változtatta meg a halálról való beszédet és gondolkodást, ami a hospice-on keresztül a mindennapi egészségügyi rendszerbe is beépült, míg Mészöly szintén radikálisan újította meg a magyar prózát, miközben Esterházy Péterre, Nádas Péterre vagy Krasznahorkai Lászlóra is nagy hatást tett. A bilincs a szabadság legyen című kötetben ötven év levelezését szerkesztette össze Nagy Boglárka.

„Vannak ugyan szimbiotikus párok, de ők nem szimbiózisban éltek, hanem sorsszerű és végzetes volt a találkozásuk. Egymásra voltak utalva. Akadályozták is egymást. Ebben is egymást segítették. Egymásból éltek, egymást ölték és tönkretették. Egymást ették. A másik nélkül nem voltak el” - mutatta be saját nézőpontjából Nádas a házaspárt, akikkel egy időben nagyon közeli viszonyt ápolt (és akikről egy kísérő esszét is írt a kötetbe). Persze nemcsak a konfliktusaikkal, hiányaikkal vagy szerelmükkel terhelt kapcsolatuk bontakozik ki a levelezésből, hanem ötven év társadalmi és irodalmi ügyei is.

Tovább

Az apák hiánya és a testen keresztül megélt valóság

Csutak Gabi és Király Kinga Júlia új prózakötetei sok szempontból kapcsolódnak egymáshoz: mindkettőben fontos szerepet kap az emlékezés, s mindkét mű foglalkozik a hatalom és a test viszonyával. A Csendélet sárkánnyal és az Apa Szarajevóba ment című könyveket éppen ezért együtt mutatták be a Lumen Kávézóban. A beszélgetést Láng Zsolt író moderálta, aki többek közt az apa-figura hiányáról és az erőszak természetéről kérdezte a szerzőket. (A múlt heti A hiány mintázatai eseményről csak azért most számolunk be, mert elkevertük az anyagot, ezért a szerzőtől, az olvasóktól és mindenkitől elnézést kérünk így utólag - a szerk.)

Két nagyon bátor könyvről van szó, hiszen Csutak Gabi és Király Kinga Júlia prózája is arra törekszik, hogy lebontsa a sztereotípiákat – hangsúlyozta bevezetésképpen Láng Zsolt író, szerkesztő a kettős könyvbemutatón, hozzátéve, hogy már a műfaját tekintve is kissé rendhagyó mindkét kötet. Csutak Gabi elmondta, novellafüzérnek szánta az írásokat, bár ahogy összeállt a könyv, valóban elkezdtek rímelni egymással a szövegek, és emiatt benne is felmerült, hogy a Csendélet sárkánnyal akár kisregény is lehetne. Ugyanakkor úgy vélte, ha valóban regényt írt volna, jobban törekedett volna arra, hogy komplex struktúrát hozzon létre. Király Kinga Júlia az Apa Szarajevóba ment kapcsán kiemelte, ő regénynek szánta a történetet, amelyben egy zeneműhöz hasonlóan vannak különböző szólamok, amelyeket igyekezett annyira kicsiszolni, hogy önmagukban is megállják a helyüket.

Király Kinga Júlia: Apa Szarajevóba ment

Kalligram, 2017, 296 oldal, 3500 HUF

 

Láng Zsolt ezután arról beszélt, hogy szerinte a két mű párhuzamos történetként is olvasható, hiszen ugyanabban az időszakban játszódnak: Király Kinga Júlia regénye 1984-ben indul, amikor főszereplője csak nyolcéves, majd huszonhét évvel később folytatódik, Csutak Gabi könyve pedig akkor fejeződik be, amikor kitör a romániai forradalom. „A különbség az, hogy míg Gabi könyve gyerekszemmel mutatja be a korszakot, addig Kinga elbeszélője felnőtt” – tette hozzá.

Úgy vélte, a történeteket emellett összeköti az apa figurája, illetve annak hiánya is. Csutak Gabi a felvetésre elmondta, az apa az ő történeteiben nem kitüntetett, a gyerek számára valójában minden biztonságot nyújtó kapcsolat hiányzik. „Viszont nagyon vegyes, fragmentált szereplő, aki egyszerre komikus, Chaplin-szerű karakter, miközben megjelenik gondoskodó, gúnyos és büntető apaként is. Az ambivalencia határozza meg ezt a halvány apa-képet” – hangsúlyozta. Láng Zsolt viszont úgy gondolta, nem halvány az apa-kép, inkább rejtett. Mint rámutatott, a huszonegy szövegből mindössze három olyan van, amely nem a gyerekkorról szól, és ezek a három „bűnös várost”, Bukarestet, Budapestet és Berlint jelenítik meg. Úgy vélte, ezek az írások azért kerültek bele a kötetbe, mert ráerősítenek az apa-hiányra, azáltal, hogy lehetővé teszik, hogy az apa megmentőként jelenhessen meg. „A születéskor kezdődő kivetettség addig tart, amíg el nem jön az apa” – tette hozzá. Csutak Gabi szerint azonban a megmentő-szerep inkább csak vágyálom a gyerek számára, az apa valójában csak érintőlegesen bukkan fel.

Csutak Gabi: Csendélet sárkánnyal

PRAE.hu, 2017,100 oldal, 2500 HUF

 

A másik könyvben viszont eltűnik az apa, és hiánya mutat rá, hogy mennyire fontos a lány életében feltűnő viszonyokban az apa-kép – fűzte tovább a gondolatot Láng Zsolt. A hiány sokszor eltorzítja az emlékezést – válaszolt Király Kinga Júlia, aki szerint a felnőtté válás posztulátuma, hogy képesek legyünk leválni az emlékezésről, illetve a másikról kialakított képünkről, és elkezdjünk a jelenben élni. Mint mondta, a nemlétező apát az elbeszélő szépnek, hősnek látta, miközben az igazán nagy hőstettek nem tudtak megtörténni.

Tovább

Kepes András: Ironizál rajtunk a történelem

kepes-4317.jpgFotó: Valuska Gábor

A buddhizmus és a pszichoterápia egyaránt azt vallja, hogy addig ismételgetjük a nyomorúságunkat, míg nem vagyunk képesek őszintén szembenézni a traumáinkkal. A Tövispuszta számomra az együttérzés hiányáról, feldolgozatlan traumáinkról és önámító hazugságainkról szól. Ennek isszuk a levét a mai napig

– mondja első regényéről Kepes András. A Tövispuszta először hat évvel ezelőtt jelent meg, pár hónapja pedig olvasható az átdolgozott kiadás, amelyben Kepes még egyértelműbbé teszi, hogy nem a saját családja történetét írta meg a szegényparaszt Veres, a zsidó Goldstein, az arisztokrata Szentágostony és a polgár Sárády família több generáción átívelő történetében. Kepessel történelmi hitelességről, pszichológiai csodákról, és egy régi fénykép különleges történetéről beszélgettünk.

Amikor a Libri felajánlotta, hogy ismét kiadja a könyvet, Kepes újra elolvasta, és rájött, hogy tudna ma már ennél jobbat is írni.

Kicsit gyorsan fejeztem be, mert akkor született a kisfiam, és nem tudtam többet foglalkozni a szöveggel. Ez a hat év, ami eltelt közben, jót tett abból a szempontból is, hogy bizonyos távolságtartással tudtam kezelni a saját szövegemet.

Kepes változtatott a szerkezeten és az arányokon, csiszolt a stíluson, jobban kibontott néhány karaktert, húzott és hozzáírt.

Sokat profitáltam a kritikákból is. Ami persze nem jelenti azt, hogy mostantól majd ötévente újraírom a Tövispusztát.

Korábbi kiadója, az Ulpius, Kepes András családregényeként hirdette a könyvet.

Annyiban az én családregényem, hogy én írtam – mondja Kepes –, de a furfangos marketingszlogent sokan úgy értelmezték, hogy a saját családomról írtam a regényt, holott akkor a műfaja családtörténet lett volna. Ez a könyv fikció, miközben természetesen mind a négy família karaktereinek megrajzolásánál bőven vettem mintákat a saját családomból, az ismerőseim történeteiből, sőt saját magamból is, de a fikciók többnyire valóságos eseményekből táplálkoznak.

Az első borítóra egy szintén remekül félreérthető reklámszöveg került: A XX. század regénye.

Bizonyos szempontból ez is igaz, hiszen a Tövispuszta regényes formában valóban felöleli szinte az egész 20. századot, de úgy is lehetett érteni, mintha a század legjobb regényeként hirdették volna, ami természetesen vicc. Ahogyan Jókai A jövő század regénye sem azt jelentette, hogy nem írnak ennél jobbat a következő században. A marketing úgy jó, ha rafinált, de a Librit arra kértem, hogy az új kiadásnál már ne alkalmazzák ezeket a furfangos fogásokat.

Kepes már kamaszkorában megismerkedett a családregény műfajával, Buenos Airesben a Száz év magánnyal egy időben olvasta A Buddenbrook-házat. A mágikus realizmus közel áll hozzá, ám sokkal jobban hatott rá Julio Cortázar.

Nála a csodáknak pszichológiai magyarázatuk van. Amikor interjút készítettem vele, többek között arról beszélt, hogy azért nem értjük a csodákat, mert Arisztotelész gyermekei vagyunk, ragaszkodunk a rációhoz, és ami nem fér bele a hétköznapi logikába, arra azt mondjuk, véletlen és lesöpörjük. Holott lehet, hogy ezek az úgynevezett véletlenek egy másik valóságban könnyen megmagyarázhatók lennének. Kérésemre azt a példát hozta, hogy előfordulhat, amikor otthon lejátszom a vele készített felvételt, majd egészen mást fog mondani, mint amit én a beszélgetésünkkor hallottam. Jót nevettem a képtelenségen. Aztán otthon a televízióban, a vágószobában befűztük a filmet, lejátszottam a kollégáknak, és kiderült, nem értik vagy nyolcféleképpen értelmezik azt, amit az argentin író mondott. Szóval, Cortázarnak igaza volt.

Kepes András: Tövispuszta

Libri, 2017, 396 oldal, 3999 HUF

 

Kepes szerint épp ilyen különbözőképpen élik meg a történelmi eseményeket a Tövispuszta szereplői is.

Mindenki csak a saját sebeit nyalogatja, képtelen az empátiára, ez osztja meg a magyar társadalmat a mai napig.

Az új változatban 2000-ben ér véget a regény, ami szimbolikus évszám, a század, sőt egy évezred lezárása.

Tovább

2017 legjobb könyvei: 50-41.

kblog_top_50-41.jpg

Már indítjuk is a nagy évösszegző listánkat!

Listázni nagyon szórakoztató dolog, egy csomót lehet beszélni könyvekről, és lehet azzal érvelni, hogy adott könyv mindenki számára különleges lesz, aki otthonosan mozog az indiai belpolitikában. Keveset árultunk el eddig a listagyártásról: év közben egy csomó mindent olvasunk, ezek jelentős részét igyekszünk megírni, folyamatosan ajánlgatunk egymásnak könyveket, majd október tájékán elkészítjük a leghosszabb listánkat. Ezután ezt húzzuk lefelé, miközben körbeolvassuk egymás kedvenceit (önmagában már az is szép, hogy a végén meg tudunk állapodni helyezésekben, miközben mindhárom listakészítőnek más az ízlése). Fontos megjegyezni, hogy a listakészítés annak ellenére játék, hogy a felelősségünkkel tisztában vagyunk. Mi csak a saját kedvenceinkből válogatunk, vállaltan borzasztó elvárásaink tudnak lenni, a világirodalmat keverjük a magyarral, a költészetet a non-fictionnel. Így olvastunk mi 2017-ben!

Tovább

„A boldog kígyók termelik a legtöbb mérget”

ban_forgacs_mereg.jpg

Több szempontból is különleges az a kötet, melyet Bán Zsófia hatvanadik születésnapjára jelentetett meg a Magvető. Egyrészt egy limitált példányszámú könyvről van szó, melynek összeállítását egy darabig még szerzője előtt is titokban tartotta a kiadó, és annak egyik példányát csak a születésnapja alkalmából rendezett bulin adták át neki. A kötetben egyetlen novella található, Bán Zsófia Méreg című írása, képi világát pedig Forgács Péter azonos című kisfilmje szolgáltatta.

Bán Zsófia a Magvető Caféban rendezett születésnapi ünnepségen (képek forrása: Magvető)

A novella eredetileg a 2012-es Amikor még csak az állatok éltek című kötetben jelent meg: felsejlik benne a Brazíliában élő Karády Katalin alakja, aki csak akkor érez nyugalmat, ha a helyi kígyóállatkertbe ellátogatva kezébe vehet egy-egy színpompás, kifejlett példányt. „Ez volt az az érzés, amit újra és újra át akart élni, amire titkon egész héten vágyott, jó napot, asszonyom, s mégis, milyen jellegű kalapra gondolt, que tipo de chapéu, elegáns estélyire vagy inkább egy mindennapira, s noha látszólag odaadó volt új szakmája iránt, s a Városban is híre ment a szalonnak, valójában, s ezt talán magának is szégyellte volna bevallani, ez az egy gondolat tartotta benne a lelket egész héten, hogy szombaton és vasárnap végre elmehet az övéi közé, mert titkon már így gondolt rájuk, az empátia, a szolidaritás és azonosulás zavarba ejtő keverékével.”

Forgács Péter bemutatja Magvető születésnapi ajándékát

Hiába beszélte a nyelvet Karády, hiába találta meg új életében látszólag a helyét, a novellából süt az idegenség érzete, ezzel egyidejűleg pedig az érzés, hogy az űr, melyet magunk mögött hagytunk valahol a világban, továbbra is betöltetlen. Tétova, halovány emlékfoszlányokban dereng csak fel a múlt, mely mintha egy másik asszonyé lett volna: egy határozott, öntörvényű nőé, aki egy másik ország másik vizének partján akár könyörögni is kész volt, ha azzal életet mentett, és aki magában énekelt, hogy azzal is elterelje figyelmét a testét ért ütésektől. K. egy olyan asszony, akit gyűlölői csak címkékkel felaggatva emlegetnek („Hol kommunista kém volt, hol zsidómentő ribanc, hol meg szimplán csak egy rohadt kurva”), és akik még várják hazatérését, azok is csak mendemondákat emlegetnek vele kapcsolatban („Eltűnt, meghalt, megölték, kivégezték”).

Tovább

Bookline top 50: Bödőcs íróparódiáinak trónfosztása lehetetlen


A Bookline novemberi sikerlistáján a karácsonyi szezonnak köszönhetően több mint 30 új könyv szerepel. Bödőcs sikerszériája a szeptemberi megjelenés óta töretlen, a második helyre Vavyan Fable Galandregénye került, és Fa Nándor frissen megjelent nagy titkokat feltáró önéletrajza érte el a harmadik helyet.

Búcsúszentlászló első számú stand up komédiása másfél évtizede nevetteti az ország apraja-nagyját, és mindeddig nem is sejtettük róla, hogy írónak is zseniális. Első kötetének megszületéséről lehet tudni, hogy a véletlennek, némi sült szalonnának, Cserna-Szabó Andrásnak, és nem utolsó sorban Hamvas Bélának volt köszönhető. Bödőcs Tibor első könyve egy lenyűgöző paródiakötet, benne Karinthy Frigyes legpihentebb pillanatait megidéző stílusgyakorlatokkal, és irigylésre méltóan elegáns névsorral: Móricztól kezdve Hemingwayen át Bodor Ádámig. Második helyre került Vavyan Fable Galandregénye, a harmadik helyet pedig megjelenése után azonnal megszerezte Fa Nándor Magad, uram címmel frissen megjelent önéletrajzi kötete. A szerző minden idők legsikeresebb hazai vitorlázója, aki saját kezével épített hajóján utazta körbe a Földet. Könyvében nemcsak sportsikereiről mesél, hanem arról is, hogyan állhatunk fel a nagy kudarcok után, miként küzdhetünk meg a lehetetlennek tűnő kihívásokkal.

Az önvallomások sorába tartozik Al Ghaoui Hesna októberben megjelent sikerkönyve, a Félj bátran. Az egykori haditudósító aktuális kérdéseket feszeget könyvében, neves kutatók és világhírű szociálpszichológusok segítségével, valamint saját tapasztalatain keresztül térképezi fel a félelem természetrajzát. A koncentrációs táborlét felfoghatatlan szörnyűségeit, az utóélet nehézségeit, a traumák legyőzését dolgozza fel Edith Eva Eger A döntés című könyve. A szerző a bátor, ám korántsem fájdalommentes szembenézést választotta második világháborús pokoljárása után, a Döntésben leírt módszerével pedig azóta is számtalan embernek segített a leküzdhetetlennek tűnő traumák kezelésében.

Jakupcsek Gabriella Megúszhatatlan című kötete tavaly hosszú hónapokon át szerepelt a legnépszerűbb könyvek listáján. Legújabb könyvében ismét közös gondolkodásra hívja az olvasóit: arról, miként lehetnek gyermekeink boldogak, hogyan lehetünk elégedettek munkahelyünkön és a magánéletünkben.

Szerencsére neves pszichológusaink gyakran ragadnak tollat, és segítenek eligazodni nekünk a világban. Vekerdy Tamás Belső szabadsága, Kádár Annamária, Kerekes Valéria Mesepszichológia érthető és gyakorlati tanácsokat adva nyújt megoldást rohanó világunk diktálta kétségekre. Vekerdy Tamás legújabb könyvében azt feszegeti, hogy miként érhető el a teljes, szabad élet egy elvárásokkal teli világban. Kádár Annamária, a Szívünk rajta gyerekkönyvajánló program szakmai zsűrijének tagja, a mesepszichológia elismert szakértője, Kerekes Valériával együtt a mesék szerepének fontosságára hívja fel a figyelmet, és olyan gyakorlati alapokon álló könyvet ad az olvasók kezébe, ami számtalan módszertani tanácson és játékötleten keresztül segít kialakítani az egészséges családképet.

Az ünnepek közeledtével előtérbe kerülnek a gasztronómiai könyvek. Fördős Zé Megúszós kaják című legújabb szakácskönyve azoknak szól, akik szeretik a gasztronómiai kihívásokat, de a konyhában eltöltött órákat szívesen cserélnék pihenésre vagy szórakozásra: egyszóval azoknak, akik őrült gyorsan szeretnének őrült finomakat enni. Jamie Oliver 17 év munkáját összegző Karácsonyi receptek című könyvével pedig nemcsak a már megszokott menüsort tökéletesíthetjük, hanem valódi újdonságokat is csempészhetünk az ünnepi asztalra.

A karácsony a gyerekkönyveket mindig előtérbe hozza, így még több mesekönyv kapott helyet a Bookline sikerlistáján. Beck Andrea Titoktündére egy klasszikus értelemben vett mesekönyv, olyan, ami a műfaj legnemesebb hagyományait követve kalauzolja el a kicsiket és a nagyokat a varázslatos mesevilágba. Bartos Erika apró hősei a hideg évszak beköszöntével sem zárkóztak be a szobába téli álmot aludni, a Bogyó és Babóca ajándéka és karácsonya ismét felkerült a listára, ahogy a szerző másik könyve is, a Buda hegyei is, amiben a főváros rejtett kincseit mutatja be a legkisebbeknek. Ha már Berg Judit Ruminijának bűvkörébe kerültünk és Kertész Erzsi Panthera-történetei is lenyűgöztek minket, akkor a két szerző első közös könyve, A négy madár titka biztosan tetszeni fog. Hajmeresztőbb titkok, váratlan fordulatok, és még az is kiderül, hogy miről csicseregnek a madarak!

A sakk nemcsak játék, hanem gondolkodásmód is – ki mástól is hangozhatna hitelesebben ez az állítás, mint Polgár Judittól? A nyolcszoros magyar sakkolimpikon legújabb könyvét már hatéves kortól forgathatják a gyerekek, eközben pedig a elsajátíthatják a sakkhoz elengedhetetlen alapismereteket és logikát.

A mesekönyvek iránti folyamatos érdeklődést látva indította el három évvel ezelőtt a Bookline a Szívünk rajta programját, hogy megkönnyítse a szülők könyvválasztását. A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy-egy kiemelkedő alkotást, decemberben D. Tóth Kriszta választotta a hónap könyvét, ami Farkas Róbert fantasztikus alkotása, az Első könyvem az univerzumról lett, ami a csillagok és bolygók világába vezeti be a kicsiket.

Az e-könyv sikerlistáján Jo Nesbø Szomjúsága, Bödőcs Tibor paródiakötete és Borsa Brown szókimondó, egyben szenvedélyes regénye végzett az első három helyen.

Tovább

Nyerd meg Nyáry Krisztián legújabb könyvét!

id22-300028.JPG

1848-49-ben született levelekkel meséli újra a forradalom és szabadságharc történetét legújabb könyvében Nyáry Krisztián. A Fölébredett a földben ismert szereplők magánlevelezése épp úgy helyet kapott, mint az utca emberének üzenetei, így alulnézetből ismerhetjük meg az eseményeket és a mindennapok küzdelmeit. A könyvbe, amit most ti is megnyerhettek, ha válaszoltok néhány kérdése, 163 levél került - örömökről, bánatokról, félelmekről és reményről.

A válaszokat december 14-én (csütörtök) délig küldjétek el a konyvesblog@gmail.com-ra. A levél tárgya az legyen: Fölébredett a föld. A helyesen válaszolók között három példányt sorsolunk ki a könyvből. Sorsolás december 15-én. 

A kérdés tehát annyi: Ki írta?

1. „Tegnap, hahaha! Kossuth keresztül vitte egy követi konferenciában, hogy ma kerületben azt fogja indítványozni, miszerint felelős magyar minisztériumot adjon nekünk a fejedelem.”

a. Széchenyi István

b. Apponyi György

c. Petőfi Sándor

2. „Azért van ma június 27-ike, mert tennap június 26-ika volt, követválasztás napja az egész Bihar megyében. Megbuktam szerencsésen...”

a. Arany János

b. Petőfi Sándor

c. Wesselényi Miklós

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld

Corvina 2014, 432 oldal, 4500 HUF

 

3. „Szegény nép! ...de ne búsulj, ez volt ellenségeink végvonaglása, mellyel engem elrúgtak, ez volt végvonaglásuk ... még egy koppintás a fejökre és aztán sakk-matt!”

a. Arany János

b. Kossuth Lajos

c. Petőfi Sándor

4. „Szomorú vigasztalás, de én egyébbel nem vigasztalhatom Asszonynénémet, mint azzal, hogy elvesztette ugyan a fiát, de igen-igen rossz fiút veszített, ki után nem méltó bánkódni.”

a. Jókai Mór

b. Deák Ferenc

c. Petőfi Sándor

5. „Téged olyan forrón, lángolóan csókollak, aminő csókokat csak egy isten által ihletett szent szerelem szülhet.”

a. Damjanich János

b. Petőfi Sándor

c. Jókai Mór

Tovább

Könyvesblokk: KOK, Péterfy-Novák, Ferrante

Nápolyi asszonysorsok, felkavaró hétköznapok és fájó novellák, meg egy regényfolyam második része, mely a dokumentarista és a fikciós próza mezsgyéjén egyensúlyozva meséli el egy szerelem történetét. Ezek a friss megjelenések kerültek a hétfői Könyvesblokkba.

Karl Ove Knausgård: Szerelem - Harcom 2.

Karl Ove Knausgård: Szerelem - Harcom 2.

Fordította: Petrikovics Edit, Magvető, 2017, 588 oldal, 4999 HUF

 

A Harcom-saga második része akár az Így jártam anyátokkal alcímet is viselhetné, Knausgård ugyanis azt meséli el benne, hogyan ismerte meg második feleségét, az író Linda Boströmöt, és hogyan élte meg első három gyermekük születését. Már megint itt van a szerelem, pedig KOK még az újságíró, Tonje Aursland férje. Aursland számára csak a szakítás után, a második kötetből derült ki, hogy férje megcsalta, megaláztatását pedig egy rádiós dokumentumműsorban beszélte ki. Arról, hogy Boström hogyan omlott össze az első két könyv megjelenése után, KOK a hatodik, hitleres részben számol be, addig is megtudhatjuk, hogyan funkcionál a 21. század egyik legellentmondásosabb írója az óvodában, és mit kezd egy denevérrel, aki a nappalit nézte ki új otthonul.

Olvassatok bele >>

Péterfy-Novák Éva: A rózsaszín ruha

Péterfy-Novák Éva: A rózsaszín ruha

Libri Könyvkiadó, 2017, 166 oldal, 2990 HUF

 

Felkavaró novellákat írt Péterfy-Novák Éva; a magyar konyhákban, a titkárnői irodákban és a vasárnapi ebédeknél még soha nem volt ilyen borzasztóan nyomasztó a hangulat. A rózsaszín ruha című elbeszéléskötetben úgy leszünk részesei a legintimebb, kibeszéletlen családi titkoknak, hogy szinte már a sajátjainkként kezeljük őket. Az Egyasszony óriási sikere a neten, könyvben és színházban nagy elvárásokat támasztott, de Péterfy-Novák Éva rengeteg érzelemmel, megalázottsággal, mégis könnyedén mesél, nyelve és szituációi szinte dokumentarista módon tárják fel a kapcsolatok hazugságainak rétegeit. Az elbeszéléseknek nem is szereplői vannak, hanem valóságos figurái intarziás bútorok és kihűlt vacsorák között. A novellák fájnak, de az elbeszélői hangok egyenessége, öniróniája vagy humora igyekszik feloldani a szétrohadt életek drámáját. Péterfy-Novák Éva dramaturgiailag bravúrosan bánik a félmondatokkal, mert ki gondolná, hogy egy félmondatba egy teljes karakterleírás vagy maga az élet belesűríthető?

Elena Ferrante: Az új név története

Elena Ferrante: Az új név története

Fordította: Matolcsi Balázs, Park Könyvkiadó, 2017, 489 oldal, 3990 HUF

 

Tovább bonyolítja nápolyi szappanoperáját Elena Ferrante, és bemutatja briliáns barátnői ifjúkorát. Lilát és Elenát egy világ választja el egymástól, előbbit a túl fiatalon nyélbeütött házasság fojtogatja, utóbbit a közösség, amiből tanulással próbál kitörni. Míg Lila Nápolyban éli a boldogtalan feleségek hétköznapjait, Elena a pisai egyetemre felvételizik, és elköltözik a telepről. Bármennyire messzire is kerülnek azonban egymástól, a kettejük közti kötelék elszakíthatatlannak látszik. Ferrante Az új név történetében egyszerre játszik pszichológust, történészt és krónikást, és ismét bebizonyítja, hogy többet tud a női lélekről és az olasz közelmúltról, mint amennyiről beszélni ildomos.

És akkor Dubček elvtárs Csehszlovákiában bevezette a szexet

A Tankom hőse Forrest Gumpként trollkodja végig a nagypolitikát – írtuk Horváth Viktor új regényének margós bemutatója után. A cím elsőre talán túlzásnak tűnhet, mégis sok igazság van benne. Narrátora a névtelen főhadnagy, aki tolmácsként és teljesen fogalmatlanul asszisztálja végig az 1968-as csehszlovákiai bevonulás előkészítését: a nagypolitika közvetlen közelében, attól mégis nagyon távol munkálkodik, közvetlen környezetében pedig Kádár, Dubček és Brezsnyev megfellebbezhetetlen politikai apafiguraként váltják egymást. A súlyos téma ellenére a Tankom mégis az elmúlt hónapok egyik legszórakoztatóbb könyve (a groteszk, abszurd fajtából), ez viszont nem jelenti azt, hogy könnyed olvasmány lenne – valójában egy iszonyú okosan felépített, gondosan összerakott, nagyon karakteres világgal és hanggal rendelkező regény. Ráadásul egy olyan történelmi traumáról beszél, amelyről hajlamosak vagyunk elegánsan megfeledkezni. A Tankom a hét könyve.

1968-ban a Szovjetunió, valamint Lengyelország, az NDK, Bulgária és Magyarország csapatai bevonultak Csehszlovákiába, véget vetve ezzel a dubčeki reformoknak és eltiporva a prágai tavaszt. Magyar részről az intervenció egyik kulcsszereplője a rétsági katonai alakulat volt. (A történelmi háttér részleteiért érdemes végigböngészni a Nógrád Megyei Levéltár Rétság–Léva 1968 blogját.)

Horváth Viktor: Tankom

Magvető, 2017, 276 oldal, 3490 HUF

 

Rétságon állomásozik a Tankom narrátor hőse is, a főhadnagy, akiért időről időre nagy fekete autó jelenik meg a laktanya előtt. Útja viszont nem az Andrássy út 60-ba vezet, hanem a Duna-parti Fehér Házba, ahol nem másnak, mint Kádár Jánosnak kell tolmácsolnia, amikor a baráti Szovjetunió első számú emberével, Leonyid Brezsnyevvel tárgyal telefonon. A rétsági katonáknak persze elképzelésük sincs, hova tűnhet ilyenkor a főhadnagy:

„– Ja, tiszta hülye gyerek az. Csak azért nem fokozzák le, mert a Kovács ales kedvence. Az apja, az valami fejes a minisztériumban, azért dédelgeti a Kovács ales. Vagy a nagyapja valami góré. Azért ilyen csókos.
– Nem sima csókos az.
– Hát akkor milyen, ha nem sima?
(…)
– Én azt hallottam, hogy még a minisztériumnál is följebb van annak az apja.”

A biológiai apánál viszont sokkal fontosabb az az apa, melyet a Tankom hőse kreál magának: mindegy, hogy Kádár, Dubček vagy Gomułka, mindannyian fontos szerepet töltenek be a narrátor életében és képzeletében. Olyan apák ők, akik „harcolnak értünk és helyettünk”, nehéz és felelősségteljes döntéseket hoznak, nekünk akarnak jót, meg az országnak.

Tovább