Olvass!

KönyvesBlog

Húsz év után talált rá családjára az elveszett fiú

2017. március 25. .konyvesblog.

Kép a filmből

Pár évvel ezelőtt bejárta a világot a hír, hogy egy Ausztráliában örökbe fogadott indiai fiú huszonöt év után az internet segítségével talált rá vér szerinti családjára. Saroo Brierly életének története azóta saját tolmácsolásában is olvasható, magyarul Oroszlán címmel (eredeti címe Long Way Home) jelent meg az Atheneum gondozásában. Önéletrajzi regényéből tavaly mozifilm is készült, amely hat Oscar-jelölést is kapott.  

Saroo Brierley: Oroszlán

Fordította: Babits Péter, Athenaeum, 2017, 288 oldal, 3490 HUF

 

 

Saroo Brierly kalandos életéről olvasva nehéz eldönteni, hogy sorsát szerencsés vagy szerencsétlen fordulatok sorozata határozta-e meg. Önéletrajzi regényében elmesélt története egyszerre felfoghatatlan, izgalmas és hátborzongató. Egy kicsi, éhező fiú India egyik távoli nyomornegyedétől a véletlenek sorozata folytán Ausztráliában köt ki, ahol végül kényelemben, pozitív környezetben és szeretetben nőhet fel. Élete egyszerre tündérmese és tragédia: ötéves korában egyik napról a másikra elveszik a hatalmas indiai félszigeten. Hazatalálni esélye sincs.

Tovább

Az Ómagyar Mária-siralom helyett ezeket a könyveket adjuk a gyerek kezébe!

gy1.JPG

gy6.JPG

Az iskola első négy évében az olvasás megszerettetése a valódi feladat – nyilatkozta az Indexnek Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával megbízott miniszteri biztos. Megmelengette a szívünket a mondat, ugyanezt gondoljuk és hisszük mi is. A folytatás már kevésbé. Abban ugyan egyetértünk a miniszteri biztossal, hogy a tananyagot közelebb kell vinni a gyerekekkel, ám, hogy „magyar nyelven kevés ilyen mai szerző és irodalom van”, az finoman szólva is meglepő kijelentés. A Könyves Magazinban évek óta külön blokkba gyűjtjük a legfrissebb kortárs gyerekirodalmi műveket, és ezeket rendszeresen közzétesszük itt, a blogon is. Hatalmas a merítés, hiszen rendkívül sokszínű az a kínálat, amellyel a gyerekkönyvkiadók évről évre előállnak. Szerencsére egyre több olyan magyar szerző is van, aki korábban már más téren bizonyított, és most úgy döntött, hogy kimondottan a legkisebbeknek ír. És persze ott vannak olyanok is, akik évek óta nagyon jól értik és érzik, hogy mi kell a kezdő olvasóknak. Épp ezért arra gondoltunk, hogy a magazin gyerekirodalmi blokkját alapul véve összeállítunk egy alternatív listát, kimondottan alsósoknak. Ehhez a 2016-os és az eddigi egyetlen 2017-es magazinszámokat vesszük alapul. A kínálat természetesen ennél sokkal, de sokkal nagyobb, mindenki válogasson bátran, de lehet ez egy alap ahhoz, hogy akár otthonra, akár a suliba friss, merész, vicces könyveket válogassunk – olyanokat, amelyekkel tényleg megszeretheti a gyerek az olvasást.

Elsősöknek

Dr. Seuss: Kalapos Macska

Dr. Seuss viccesen és magával ragadóan teszi hétköznapivá az abszurdot – például azt a pillanatot, amikor az unatkozó gyerekek közé besétál a kalapos, és hatalmas piros ládájából útjára engedi a két Izét. A kifordított, nyelvi leleményekben gazdag szöveget Szabó T. Anna fordította magyarra, akárcsak az ezzel egy időben megjelent másik Dr. Seuss-kötetet, a Ha lenne cirkuszom című könyvet is.

Kőrösi Zoltán: Ami a szívedet brummja...

A játékos-verses forma eleve alkalmas arra, hogy az elsősökkel megszerettesse az olvasást. Emellett kicsit sem elhanyagolható szempont a cukiság-faktor, hiszen melyik gyerek ne olvasna szívesen a barna, az örvös, a panda, a kicsi és a nagymackókról, különösen, ha némelyikben saját magukra ismerhetnek.

Lanczkor Gábor: Gúfó és a gombák

Gúfó, a kis bagoly ugyancsak egy tanulási folyamat kezdetén van, rendre rácsodálkozik a világra. Igaz, ő főleg éjszaka okosodik – utóbbi folyamat fontos része lesz a gombák vonulása, valamint egy titkos földalatti telihold buli.

Másodikosoknak:

Nyulász Péter: A fürdők réme

Mindenki imádja a nyomozós történeteket, hát még akkor, ha a detektív egy újonc mudi. Pongrác a budapesti fürdők réme után veti magát, küldetésében egy helyes puli, egy sportos kuvasz és egy ezermester komondor is segíti.

Harcos Bálint: Petya és Tulipán

A padlásnál nincs izgalmasabb hely, kivéve, ha egy cufók, 350 kilós medve ver ott tanyát. Tulipán a Sundabunda Cirkuszból szökött meg, ám visszatérne, hogy segítsen mackótestvérein. Nyomában három rosszarcú idegen lohol, de szerencsére Petya személyében igaz barátra lel.

Jeli Viktória és Tasnádi István: Dani és a megkerült születésnap

A skarlát kellemetlen betegség, ágynak dönti az embert, és még a szülinapi bulinak is búcsút kell mondani. Ám Daninak ideje sincs elkenődni, egy szempillantás alatt ugyanis hihetetlen lovagkalandokba keveredik: el kell jutnia a Szív várába, előtte viszont a páncélba bújt vörhenyekkel is meg kell küzdenie.

Szegedi Katalin: Kocsonyakirályfi

Az öreg király azt szeretné, ha a lánya a receptek helyett már a férjhez menésen gondolkodna, de utóbbinak esze ágában sincs házasodni. Mindennapjait végül egy titokzatos idegen felbukkanása forgatja fel. A lány bánatát főzésbe és sütésbe fojtja, a nagy szakácskodásban pedig talán még arra is fény derül, hogy mit keres a kocsonyában a béka.

Tovább

A kormánypárti polgármester sem úszhat meg mindent

rendszervalto-borito.jpgAz erős borító után trailert is kapott Kerékgyártó István Könyvfesztiválra megjelenő regénye, A rendszerváltó

A regény egy Vidra Milán nevű férfi életének negyven évét beszéli el, joghallgató korától egészen napjainkig. A történet a rendszerváltás évétől lépdel előre, és megmutatja, hogyan építik az új világot a teniszpályákon meghozott döntések, és a húsosfazékban könyékig merülő ügyeskedők. A rendszerváltás előtti világ flashbackekben köszön vissza.

Vidrából „a politika szürke eminenciása” lesz, politikusok megbuktatásában segédkezik, és közben jól megszedi magát, ám a sorsa elől ő sem menekülhet. Ellenfelei pokollá teszik az életét, és egészen Délkelet-Ázsiáig kell utaznia, hogy új életet kezdhessen. A hatalom keze azonban nagyon messzire elér.

„Politikai nézetet nem könnyű váltani… Feltételezem, mert nekem még nem volt ilyen, nekem csak életszemléletem van. De ez nem politikai elkötelezettség, amelyért az ember harcol, ha kell, börtönbe megy vagy meghal érte. Ezért volt könnyű a rendszerváltás is, hát soha nem hittem azoknak, ezért nem is tagadhattam meg őket.” 

Az előzetest Gerőcs Péter készítette. Közreműködött: Máté Gábor és Nagy Ervin. 

Sinkó Ervin - Hogyan ütközött az ideológia az érzékelt valósággal?

Nagyszabású, ugyanakkor számos problémát felvető életutat és életművet tudhat magáénak az ötven éve elhunyt Sinkó Ervin. Munkásságát írók, történészek, irodalmárok és filozófusok elemzik majd azon a kétnapos konferencián, melyet március 27-28-án rendez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Budapesten. Mutatjuk, hogy sok más mellett mire lehet számítani:

Szécsi Noémi író - Az 1910-es évek és a Horthy-korszak magyar baloldali női szerepmintáiról

Az egyetemen tanuló Új Nő, a csúf, okoskodó Galilei-körbe járó kékharisnya, az agresszív agitátornő, a népbiztosság idealista munkatársnője, a puritán elvtársnő, a „női mivoltából kivetkőzött kommunista szörnyeteg” – ezek a baloldalon haladó nők különféle szempontokból és korszakokban adott leírásai. Olykor egy hatalmas, tisztán maszkulin misszióban részt vevő segítőkként láthatjuk csak őket, akik a megalkuvó jótékonysági szervezetnek látott feministákat is balról előzik, és akiket női mivoltuk is zavarba ejt. Mások viszont az eltemetett alternatív baloldali hagyományok és nőpolitika elfelejtett harcosai. Meghatározó volt-e társadalmi hátterük, milyen volt, hogyan változott a viszonyuk a női jogok képviseletéhez, mekkora szerepet vittek az „Ügy” sorsát illetően, létezett-e bármi, amiben egyet tudtak érteni az uralkodó konzervatív nőideál céljai közül? Az előadás Sinkó Ervin Optimisták és Tizennégy nap című regényeit támpontul használva kísérli meg bemutatni a baloldal női szerepmintáit Magyarországon az 1910-es évektől a Horthy-korszakig.

Losoncz Alpár filozófus (Újvidéki Egyetem) – Sinkó Ervin 1945 utáni jugoszláviai „szerepeiről”

Arra vállalkozom, hogy megvilágítsam Sinkó visszatérését a háború utáni, titóinak nevezett Jugoszláviába. Kétségtelen, hogy messzemenő reményeket fűzött az új országhoz, amely nemsokára egy különút ösvényein haladt a reál-szocializmus országaihoz képest. Ugyanakkor esszéi, megnyilatkozásai tanúsítják, hogy továbbra is az individualizmus sajátos válfaját képviselte: hogyan lehetett ezen individualizmust társítani a mégiscsak bolsevik útvonalat követő jugoszláv rendszerrel? Sinkó intézményes szerepeket is vállalt az új rendszerben: hovatovább, büszke is volt ezen szerepeire. Nem keveredett-e Sinkó, óhatatlanul is, a többletapológia csapdájába? Nem jegyezte-e el magát a jugoszláv rendszerrel oly mód, hogy egyúttal megkérdőjelezte a „valamikori” messianisztikus forradalmár álláspontját? És egyáltalán milyen módon rendezte át életét, milyen jelentéseket írt hozzá személyiségéhez a jugoszláviai létezés? Módosult-e bármi is a néhai messianisztikus gondolkodó önértelmezésében, vagy egyszerűen Sinkó kényszerű alkut kötött az új hatalommal?

Radics Viktória író – Sinkó és Mirosav Krleža moszkvai naplójegyzeteiről

Az előadásban Sinkó Ervin és Miroslav Krleža moszkvai naplójegyzeteit fogom összehasonlítani. Miroslav Krleža horvát író 1924-ben tett hosszú utazást a Szovjetunióban, amiről cikkek formájában is beszámolt, ezek 1926-ban "Kirándulás Oroszországba" (Izlet u Rusiju) cím alatt jelentek meg szerb-horvát nyelven könyv formában Zágrábban. Sinkó Ervin az 1935--37-es évekről számol be naplójegyzetekkel dúsított emlékirat formájában az "Egy regény regénye" (ami 1953-ban íródott) lapjain. Kérdésem az, hogy a két szemtanú hogyan látja a korabeli Szovjetuniót, és hogyan dolgozzák fel írásos formában a konkrét tapasztalataikat, hogyan ütközik náluk az ideológia az érzékelt valósággal.

A részletes programért kattintsatok ide!

Mit olvassunk az Ómagyar Mária-siralom helyett?

(kép forrása)

Az iskola első négy évében az olvasás megszerettetése a valódi feladat. Ezért kell sokkal közelebb hozni a tananyagot a gyerekekhez. Kár, hogy magyar nyelven kevés ilyen mai szerző és irodalom van, de az biztos, hogy nem lehet a magyartanítást az Ómagyar Mária-siralommal kezdeni

- nyilatkozta az Indexnek Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával megbízott miniszteri biztos. Ahhoz, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást, valóban közelebb kell vinni őket a tananyaghoz, és olyan dolgokat kell olvastatni velük, amikkel tudnak azonosulni. Jó példa erre a Harry Potter, amelynek tananyaggá tételét Csépe is bátran hangoztatja. De ha megvizsgáljuk az idézet harmadik mondatát, akkor láthatjuk, hogy van egy kis bökkenő.

Elsején becsöngetnek - Készüljünk kortárs és klasszikus mesékkel az iskolára!

Jövő héten több ezer elsős kezdi meg az iskolát, ami nemcsak nekik, hanem a szüleiknek is elég nagy változást jelent. A várakozást közös meséléssel lehet a legjobban eltölteni, a klasszikusok és az újak közül választottunk ki most hatot. Plusz még egyet, de azt ne adjuk a...

A magyartanítást természetesen nem lehet az Ómagyar Mária-siralommal kezdeni (és talán elő sem kéne venni addig, amíg a gyereknek nem megy gond nélkül az olvasás és a szövegértés), azt viszont elég bátor és felelőtlen dolog kijelenteni, hogy magyar nyelven kevés olyan mai szerző és irodalom volna, ami megszerettetheti a gyerekekkel az olvasás.

Girl power, azaz vagány lányok a gyerekirodalomban

Míg Grimméknél a királykisasszonyok a kastély legfelső tornyában pihegtek, a sanyarú sorsú lányok meg a hamuban válogatták a lencsét - és persze mindannyian kitartóan várták, hogy rájuk találjon végre az igaz szerelem -, addig a kortárs gyerekirodalom szerencsére már tele van talpraesett, vicces...

A titok nyitja ugyanis nem a kortárs Kincskereső kisködmön megtalálása, hanem a gyerekirodalom. Elég csak körülnézni a hazai piacon, és láthatjuk, hány olyan magyar gyerekkönyv van, ami empátiára tanít, segít a beilleszkedésben és a mindennapi problémákban, és emellett néha még baromi vicces is, ami alsó tagozatban nem elhanyagolható szempont. Tóth Krisztina, Dániel András, Elekes Dóra, Varró Dani, hogy csak pár  nevet említsünk, akinek a könyveit bátran be lehetne emelni a tananyagba. És akkor még nem is beszéltünk a magyarra fordított külföldi gyerekkönyvekről, amelyekből szinte már zavarba ejtően erős a kínálat. A miniszteribiztos-asszonynak első körben a Könyves magazin Gyerekkönyv-szekcióját ajánlanánk.

Kemény Zsófi egyik versét, Péterfy kéziratot, Závada személyes tárgyait ajánlotta fel

A galéria megnyitásához kattints a képre!

Szépen gyűlnek a felajánlások a Szépírók Társasága és az Utcáról Lakásba Egyesület közös áprilisi árverésére, melynek bevételét az egyesület Mobilház-programjának javára fordítják. A kezdeményezésről korábban már mi is beszámoltunk, azóta viszont még több személyes tárgyat és kéziratot ajánlottak fel az írók-költők.

Dragomán György például egy kartonlapra ragasztott tulipán-márciuskát („ (…) mert a Máglyában szerepel a márciuska, a Fehér királyban a tulipánok”), Simon Márton pedig legújabb, Derítő című verse kéziratát ajánlotta fel a szervezőknek. A jótékonysági aukción az érdeklődők lecsaphatnak Závada Pál néhány személyes tárgyára is. Az író a projekt Facebook-oldala szerint az alábbiakat mondta erről:

„Régebbi (azaz tényleg kézzel írt) kéziratokat szerettem volna előkeresni – és persze kiderült, hogy 1991-et követően (amikor emlékeim szerint végleg teljessé vált a számítógépre való átállásom) már nemigen írtam összefüggőnek tekinthető szövegeket kézzel, legföljebb jegyzeteltem. Végül két szociográfiám néhány kéziratos lapját találtam meg (a »Hazátlanok, sorakozó!« az 1988/4-es Medvetáncban, az »Anyánk hív – megyünk!« pedig a 2000 c. folyóirat 1991/3-as számában jelent meg).

Fölajánlom továbbá az árverésre – hátha valakit érdekelnének – néhány személyes tárgyamat ugyanezekből az évekből: Egy rézből készült, fedeles úti-hamutartót (akkoriban még dohányoztam), egy évtizedeken át használt bőr-tolltokot és a kilencvenes években hordott szemüvegemet.”

Péterfy Gergely a Kitömött barbár első kéziratának egy részletét, Kemény Zsófi pedig egyik versének kéziratát ajánlotta fel. Ő a következőket mondta:

„A városban járva folyamatosan lelkiismeret-furdalásom van, amiért nekem van hova hazamennem, nem az utca az otthonom. Semmi olyat nem tettem, amivel ezt kiérdemeltem volna. Annyira viszont nem vagyok szerencsés, hogy meg tudjam oldani azoknak a sorsát, akik rászorulnának, hogy megoldja valaki a sorsukat. De talán így, az árverésen, valamivel több pénz fog összejönni, mint amennyit egy-két hónap alatt különböző kalapokba százasonként bedobálnánk.”

Kemény Zsófi hosszabban ebben a videóban beszél arról, hogy miért állt a kezdeményezés mögé (Nádasdy Ádám és Várady Szabolcs videóit itt lehet megtekinteni).

A felajánlott tárgyakat, kéziratokat ITT lehet böngészni. Az árverést 2017. április 9-én tartják a Gödörben. Még több infóért katt IDE!

Mutatjuk az új le Carré-borítót!

john-le-carre-galambok-alagutja-b1.jpgA Könyves Magazinnak van egy Három kívánság című rovata: ebben mindig felsoroljuk, hogy a külföldi friss megjelenések közül miket olvasnánk szívesen magyarul is. A tavaly őszi számban az egyik kívánságunk épp az volt, hogy jelenjen meg magyarul John le Carré önéletrajzi könyve, a Pigeon Tunnel.

Utóbbi tavaly szeptemberben jelent meg angolul, akkor ezt írtuk róla:

"Az író a könyvben felidézi találkozásait olyan befolyásos döntéshozókkal, mint Margaret Thatcher, Jasszer Arafat vagy éppen Rupert Murdoch, akivel 1991-ben találkozott. A médiamágnás találkozásukkor gorombán aziránt érdeklődött, hogy vajon ki ölhette meg Robert Maxwell médiacézárt, aki 1991-ben a jachtjáról rejtélyes körülmények között vízbe esett és a tengerbe fulladt. Le Carrénak fogalma sem volt, de bedobta az izraeli titkosszolgálatot. Murdochnak ezek után elég sietős lett, és közös ebédjük mindössze 25 percig tartott."

A kötet Galambok alagútja címmel tavasszal megjelenik az Agave gondozásában. A kiadó ígérete szerint az életrajzi könyvben John le Carré olyan eseményeket mutat be, amelyeknek részese volt, azzal a morális kétértelműséggel, ami a regényeit is áthatja.

Többek közt olvashatunk egy bejrúti szálloda papagájáról, ami a gépfegyverropogást és Beethoven V. szimfóniáját tökéletesen utánozza; a temetetlen holtak ruandai múzeumáról, ahol a szerző az országban lezajlott vérengzés után járt; 1982 szilveszteréről, amit együtt ünnepelt Jasszer Arafattal és parancsnoki karának tagjaival; egy német terrorista nővel létrejött találkozójáról a Negev-sivatag börtönében; a Nobel-díjas Andrej Szaharovról, a nagy atomfizikusról, szovjet ellenzékiről; két korábbi KGB-főnökkel folytatott beszélgetéséről. De olvashatunk arról is, hogyan készült Alec Guinness George Smiley szerepére, amit a Suszter, szabó, baka, kém és a Csapda című regényekből a BBC által készített legendás tévéfilmekben játszott, vagy arról a női segélyszervezeti munkásról, akiről a szerző az Elszánt diplomata főhősét mintázta.

A borítót először a Könyvesblogon láthatjátok, a kötet várhatóan május elején fog megjelenni.

Emma Watson továbbra is falja a könyveket

Híres karaktereihez, Hermione Grangerhez és a Szépség és a szörnyeteg Belle-jéhez hasonlóan Emma Watson is szeret olvasni, olyannyira, hogy Our Shared Shelf címen jó egy éve olvasóklubot alapított; választott könyveinek fontos témája az egyenlőség és a feminizmus, olvasmányélményeiről gyakran beszámol. Jelenleg a Women Who Run With the Wolves: Myths and Stories of the Wild Woman Archetype című kötet van nála soron, mely azt kutatja, mi az oka annak, hogy a nők már nem kapcsolódnak olyan mélyen a bennük élő Vad Nőhöz, azaz saját természeti, ösztönös lényükhöz.

A Harper’s Bazaar mindenesetre most kiválasztott vagy kéttucatnyi könyvet Emma Watson kedvencei közül, melyeket szerintük mindenkinek el kellene olvasnia (ezek részben az olvasóklub listáján szerepelnek, részben pedig az interjúiban mesélt róluk).

Az összeállításban olyan címek szerepelnek, mint a Vagina monológok (Eve Ensler), a Kedves Jóisten (Alice Walker), a néhány éve magyarul is megjelent Hogyan legyünk tökös csajok (Caitlin Moran), a Csillagainkban a hiba (John Green), az Ezeregy tündöklő nap (Khaled Hosseini), a Napok romjai (Kazuo Ishiguro), A barátságos óriás (Roald Dahl) vagy a Persepolis képregény (Marjane Satrapi).

Emma Watson kedvencei közül természetesen nem maradhat ki a Harry Potter-széria sem, melynek mindegyik részét legalább háromszor-négyszer elolvasta.

Forrás: Harper’s Bazaar

Krasznahorkai László kapta az Aegon Művészeti Díjat!

img_1151.JPGFotó: Valuska Gábor

Krasznahorkai László kapta idén az Aegon Művészeti Díjat a Báró Wenckheim hazatér című regényéért. A kötetet tavaly szeptemberben vaksötétben mutatták be a Pesti Színházban:

A vaksötét esztétikája - Krasznahorkai új regényének bemutatója

Unoka Zsolt, Nyáry Krisztián, Víg Mihály, Eszenyi Enikő, Szemerédi Endre, az autóipar egyik ismeretlen szereplője, Krasznahorkai László (és Kazimir Malevics) Annak, hogy Krasznahorkai László új regényét nem egy teszkóparkoló óriásplakátján, pogácsaszagú kérdezz-felelekkel, újságírókat megtévesztő gerillakampánnyal vagy kulturális műsorok előtt levetített kisfilmekkel reklámozzák, Nyáry Krisztián szerint az az oka, hogy Krasznahorkai László egy marketingzseni, meg egy kicsit az is, hogy nincsenek többé kulturális műsorok.

 Krasznahorkai megtudja, hogy ő az idei díjazott

Októberben a hét könyve volt nálunk, a regényt akkor „hazatérésnek neveztük”

A magyarok még Krasznahorkai új regényében is a csodát várják

Harmincegy éve, 1985-ben jelent meg a című regénye mellett. rel az olvasó is visszatér az ismert kisvárosi világba, hogy közben a két időpont közé kifeszítse a magyar rendszerváltás történetét. A két regény helyszíne könnyen azonosítható (Gyula), így a magyar társadalom változásait szinte mesterséges környezetben vizsgálhatjuk, mondjuk egy apokalipszis felé tartó karnevál keretei között, amelyen néha keresztül robognak a goj motorosok.

és ezt írtuk róla:

Az új regény mottója a Sátántangóhoz képest is irtózatosan hideg, kegyetlen, lemondóan őszinte: "Örökre; tart, ameddig tart". A mottót nem tudom máshogy értelmezni a regény elolvasása után, mint a feladás gesztusaként: örökké várakozunk, a rendszerváltás sem hozott változást abban, hogy a paternalista világlátásunkkal szakítsunk, a reménnyel, hogy egyszer jön valaki, aki hipp-hopp megváltoztatja az életünket, vagyis a rendszerváltással semmiféle új tapasztalatot nem szereztünk.

(…) A Báró Wenckheim hazatér egy csodás regény az időről, ami telik, de nem múlik, hogy klasszikust idézzek. Olvasóként ebbe a várakozói pozícióba kényszerülünk, csak várjuk, hogy végre történjen valami (a nem-történés is történés), pedig nem fog, karaktereket és eseményeket ismerünk meg, amikkel a várakozás absztrakcióját tudjuk kitölteni, ezért pont olyanok leszünk, mint a szereplők többsége a könyvben.

(…) Összetett, nagyszerű, ráadásul szórakoztató regényt írt Krasznahorkai László, aki kivételesen érzékeli szereplői motivációit, nagyravágyásukban rejlő kicsinyességüket, vagy a magyar társadalom jelenlegi állapotát. Nyelvezete, stílusa elemelt, mégis minden szereplőjét igyekszik megérteni, nem akar moralizálni döntéseikről vagy karakterjegyeikről. Régóta olvasok Krasznahorkait, örömteli ez a “hazatérése”. (vl)

A zsűri elnöke idén Bazsányi Sándor volt, aki Máté Gáborral, Nagy Gabriellával, Porogi Andrással, Radics Viktóriával, Szirák Péterrel és Thímár Attilával együtt hozta meg a döntést a díjazottról.

Az Aegon-díjátadó gáláját április 5-én 19 órától tartják a Katona József Színházban.

Egy kommunista zsidó a határon túli magyarság szolgálatában: 50 éve halt meg Sinkó Ervin

Sinkó Ervin (kép forrása)

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közösen szervez konferenciát a vajdasági magyar felsőoktatás megteremtőjéről, a magyar Tanácsköztársaságról írt legfontosabb regény szerzőjéről, aki első kézből számolt be a koncepciós perek Szovjetuniójáról kicsempészett naplófeljegyzéseiben.

Kicsoda Sinkó Ervin?

A Vajdaságban születik a 19. század legvégén, zsidó kisfiúként elszenvedett sérelmei vezetik az egyetemes felszabadítást ígérő szociáldemokrácia felé még kamaszkorában. Az első világháború kitörésekor szakít velük, mert úgy érzi, a háborús uszítás támogatásával a szociáldemokraták elárulták az ügyet, amelyre felesküdtek, és a gyilkos sovinizmus szolgálatába álltak: úgy érzi, egyetlen hangnak maradt csak hitele és az Ady Endréé, akiről egész életében szép és fontos, alig ismert esszéket ír: egész szellemi fejlődésének legmeghatározóbb figurája marad.

Megjárja a frontot és már az októberi forradalom kitörését követően érkezik Budapestre már kommunistaként, itt tölti el élete legmeghatározóbb évét: megismerkedik Lukács Györggyel, a fiatal Révai József közeli barátja lesz, a kommün tisztségviselője, aki ugyanakkor határozottan ellenzi a vörösterrort: a „monitorlázadás” ludovikás résztvevői – köztük tizenévesek – érdekében közbenjár, hogy büntetés helyett az ő szemináriumait kelljen látogatniuk: le akarta beszélni őket az ellenforradalmiságról. Lukács ekkori gondolataitól ihletve sűrűn visszatér még a kommunizmus és az erőszak problémájára.

A ’19 utáni évtizedeket hontalanként tölti el feleségével Jugoszláviában, Bécsben, Párizsban, ahol szert tesz André Malraux barátságára és Romain Rolland jóindulatára és Moszkvában, ahol Iszaak Babel lakótársa lesz, de sehol sem sikerül kiadatnia az Optimistákat, a Tanácsköztársaság regényét. Életműve jelentős része egészen addig kéziratban marad, amíg otthonra és fontos szerepre nem lel a háború utáni Jugoszláviában Miroslav Krleza barátjaként. A sztálinizmusban nem tud és nem akar hinni, de Jugoszlávia egy alternatív, a nemzetiségeknek egyforma jogokat biztosító szocialista állammodellt ígér számára, ezért újra elszánja rá magát, hogy higgyen, ahogy az Optimisták írójához illik. A Rákosi-diktatúrát, benne egykori barátja, Révai József ténykedését viszont szívből megveti.

Tovább

Krasznahorkai László Melville nyomában jár Amerikában

(Kép forrása)

Csodálatos fekete-fehér képsorozat jelent meg Krasznahorkai Lászlóról a Guardianban. A fotós Ornan Rotem volt, aki még Berlinben ismerte meg a magyar írót. Egy vacsorán találkoztak, és Krasznahorkai akkor mesélte el neki, hogy egy ösztöndíjprogram keretében egy évre New Yorkba költözik, Herman Melville-nek, a Moby Dick írójának életét kutatja, róla ír könyvet. Utóbbi a híres regény megírása utáni időszakra fog koncentrálni, és persze nyilván nagy szerepet kap benne New York is, melyhez Melville sok szálon kötődött. A fotós elkísérte Krasznahorkait, amikor felkereste például Melville vidéki házát, vagy amikor egy másik író, a korábban ugyancsak Melville-t kutató Malcolm Lowry nyomában járt.

Krasznahorkai és Rotem együttműködéséből könyv is született, mely a The Manhattan Project címmel jelent meg.

A fotókért kattintsatok IDE!

Ahogy anyám képzeli a szexit

b291762.JPG

Lizzie sohasem volt elégedett a külsejével, még akkor sem, ha a legjobb barátnője szerint ő a csinosabb kettőjük közül. Nyomifalván él, és az a dilije, hogy kövér. Online ismerkedik férfiakkal, de fotót már nem mer küldeni magáról. Azt hiszi, senkinek sem fog kellene, ha felfedi, hogy is néz ki, ezért úgy dönt, le fog fogyni.

Mona Awad: Antilányregény

Fordította: Diószegi Dorottya, Athenaeum, 2017, 400 oldal, 3499 HUF

 

A kilók olvadásával egyetlen nyitott kérdés marad: bármit is lát a tükörben és bármit is mondanak neki a barátai, az édesanyja vagy a későbbi férje, vajon tudja-e még másnak látni magát, mint egy kövér lánynak?

Olvass bele a könyvbe:

Mona Awad_Antilányregény_részletby konyvesblog on Scribd