Szex, bűn és irodalom - A viktoriánusok az internetre mennek

2014.09.02. 08:20 .konyvesblog.

Címkék:oktatás internet angol romantika viktoriánus

Hogyan ábrázolták a szexualitást a viktoriánusok, melyik nagy romantikus angol költő illusztrálta saját maga a jegyzetfüzetét, és melyik hírhedt gyilkosságot képregényesítette az egyik korabeli angol bulvárlap? A kérdésekre a British Library új honlapja, a Discovering Literature (DL) című oldal adhat választ, amelynek célja, hogy - elsősorban a romantikus és viktoriánus korszakról - részletes és érdekes oktatási és tanulási segédanyagot kínáljon a tanároknak és a diákoknak.

A honlapon olyan ritkaságok is fellelhetők, mint a nagy romantikus költő, William Blake jegyzetei, a Brontë-nővérek ifjúkori zsengéi, vagy Oscar Wilde Bunbury, avagy jó, ha szilárd az ember című művének egyik első változata. A tematikus felosztás mellett (itt a genderkérdésektől a társadalmi feszültségek ábrázolásán át az irodalmi műfajokig rengeteg cikk között kutakodhatunk) a DL a kor híres szerzőiről és műveiről is sok anyagot kínál. Emellett az oldalon 25 videó is megtekinthető, például Austen vagy Dickens műveiről.

Forrás: Guardian

Szólj hozzá!

A hollywoodi kamaszgiccs érdeklődés hiányában elmarad

2014.09.01. 14:25 Kiss Orsi

Címkék:ifjúsági tallér edina tilos az á könyvek


Tallér Edina: Most akkor járunk?

Tilos az Á Könyvek, 2014, 300 oldal, 1947 HUF

A Most akkor járunk? Tallér Edina első ifjúsági kötete, amelyben nincsenek nagy kalandok, a főhős nem lép át másik dimenzióba, ölt varázslóköpenyt, ment világot. Tulajdonképpen csak egy átlagos kamaszról szól, aki sokáig nem látja meg a nyilvánvalót, és mikor mégis, akkor már majdnem késő. A sztori mégis működik.

A regénybeli Beni 13 éves, nyolcadikos, van két barátja, Andris és Fedor, de a legeslegjobb barátja egy lány, Eszter, akivel egy napon születtek, és egy házban is laknak. Beni a tipikus szomszéd srác, kiegyensúlyozott családi háttérrel, és egy időnként idegesítő hétéves kistesóval, a „huncut szemű” Annával. És akkor álljunk meg egy pillanatra. Vajon melyik tizenéves jellemzi a testvérét ezzel a szóval? A konkrét válasz nem lényeges, a felvetés pitiáner, ami miatt mégis fontos, az egy sokkal elementárisabb jellemző, amely az ifjúsági regények összességére igaz. Ez pedig a nyelv, az az egyedi és hiteles hang, amelynek narrációjában kibontakozik a szöveg. Tallér Edinánál egy-két apró bukkanótól eltérően ez nagyon jól működik: a főhőssel könnyű azonosulni, főleg, mert írója véletlenül sem törekedett arra, hogy tökéletes fiút alkosson.

Beni és a haverjai egy csomó hülyeséget csinálnak (lásd liftes jelenet), ráadásul néha egymással is balhéznak, verekednek. Eszter külön kategória, és nem csak azért, mert lány, hanem mert vele olyan dolgokat is meg lehet beszélni, amiket másokkal nemigen, és azért is, mert ő az, akivel Beni végig akarja utazni a város összes villamosvonalát. Azonban hogy mi igazán értékes és a fontos, az csak akkor derül ki, amikor már majdnem elveszítették. A hollywoodi giccs szerencsére érdeklődés hiányában elmarad, helyette itt van nekünk egy  friss és mai kamaszregény, amely nem akar őrületesen nagy igazságokat az olvasói fejébe verni, csak megmutatni, hogy néha a legegyszerűbb dolgok is tudnak nagyon-nagyon bonyolultak lenni, a barátainkat is lehet utálni néha egy kicsit, és hogy milyen jó tud lenni, ha az egyetemes károgással ellentétben időnként semmi sem olyan, mint régen.

Szólj hozzá!

Martin Amis holokausztregénye nem elég meggyőző a németeknek

2014.09.01. 11:18 .konyvesblog.

Címkék:holokauszt könyvkiadás martin amis

20447658.jpgA német Hanser kiadó elutasította Martin Amis új regényét, mert szerintük nem elég meggyőző. A The Zone of Interest három koncentrációstábor-parancsnok mindennapjairól mesél a második világháború alatt.

Amis a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak arról beszélt, hogy a kiadó egyszerűen nem értette meg a regény főszereplőjét, az Angelus "Golo" Thomsen nevű SS-tisztet. Úgy véli, a Hansernél azt hiszik, hogy karaktere a rendszer oldalán áll, és osztja annak ideológiáját. Az igazság viszont az, hogy Thomsen tudja, hogy a nemzetiszocialista ideológia önpusztító és nem célravezető. Azért támogatja az önpusztítást, mert azt akarja, hogy Németország veszítse el a háborút.

A Gallimard nevű francia kiadó szintén úgy döntött, hogy nem jelenteti meg Amis tizennegyedik regényét, amit így helyettük a Calmann-Lévy ad majd ki 2015 szeptemberében. A Gallimard nem volt mindig ilyen kritikus, 2006-ban például szó nélkül megjelentette Jonathan Littell botrányos második világháborús regényét, a Jóakaratúak-ot, amit egy kritikus azzal vádolt, hogy szándékosan szenzációhajhász és visszataszító. A Littell-könyv kiadását egyébként épp a Calmann-Lévy utasította el.

A The Zone of Interest augusztus 24-én jelent meg, és vegyes kritikákat kapott. Amis nem először írt a holokausztról, elég csak Booker-shortlistig jutott 1991-es regényére, az Időnyíl, avagy a sérelem természetére gondolni.

Forrás: Telegraph

7 komment

Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs (részlet)

2014.09.01. 10:15 .konyvesblog.

Címkék:magvető darvasi lászló szív ernő


Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs

Magvető, 2014, 388 oldal, 3690 HUF

B1273763.JPGVajon hány élet fér egy életbe? Szív Ernő az Élet és Irodalom és a Délmagyarország munkatársa csaknem negyedszázada. A regényes életű hírlapíró ebben a könyvben azoknak a városoknak a történeteit meséli el, ahol talán otthonosan élt, ám ahol mégsem talált otthonra. Ahány füzet, annyi város, táj és ország.

Kapcsolódó cikk:

Csókolom, Szív Ernő itt lakik?

Berlin, Szeged, New York, Flandria vagy épp Sylt szigete csalóka díszletek: valójában a lélek fordulatos bedekkereit olvassuk. Elsirathatjuk Bakó Andrást (Baka István tárcaíró alteregóját), emlékezhetünk Eörsi Istvánra, találkozhatunk Miss Marple-lel, Emily Dickinsonnal és Kolumbusz Kristóffal, miközben bármikor visszatérhetünk Doktor Feketefekete Por és Hamu Restaurantjába. Csákányos angyalokat, fecsegő nyomozókat, nyeretlen és nyertes lottószelvényeket, kicsi nyereségeket és hatalmas veszteségeket, gyászt és szerelmeket találhatunk a könyvben – vagyis mindent, amit valaha tudni akartunk Szív Ernőről, de soha nem mertük megkérdezni.

A Nagy Sziv Erno Fuzet 234_240_konyvesblog

Szólj hozzá!

A csokigyár Karcsit is megölte volna

2014.09.01. 09:11 .konyvesblog.

Címkék:gyerekirodalom roald dalh

Charlie-and-the-Chocolate-011.jpgSir Quentin Blake illusztrációja az elveszett fejezethez

50 évvel ezelőtt túl vadnak, felforgatónak és nem elég moralizálónak találta korabeli kiadója Roald Dahl Karcsi és a csokoládégyár című könyvének egyik fejezetét. A fejezet akkor kimaradt a cukormázas csokiregényből, de most nyomtatásban is megjelent - a mai gyerekek számára pedig valószínűleg minden lesz, csak nem felforgató. A fejezetre Dahl papírjai között bukkantak az író halála után.

Az elveszett fejezet a könyv korai vázlatainak ötödik fejezete, ám végül ki az1964-es amerikai, és az 1967-es brit első kiadásból is kimaradt. A kimaradt jelenetekben Karcsit nem a mindig vidám nagyapja, hanem édesanyja kíséri a gyárlátogatáson, a vaníliás karamellszobában pedig a darabolás és a szeletelés ijesztő folyamatával ismerkedik meg. A szoba közepén egy világosbarna vaníliás karamellából készült óriási hegy áll, a hegyen pedig emberek (és nem umpalumpák) százai dolgoznak csákányokkal, fúrókkal. Dahl eredetileg nagyobb gyereksereget szándékozott a gyárba küldeni, a nyolc gyerek helyett azonban csak négyen részesülhettek a varázslatos hely csodáiból, vagy tűntek el a csokifolyóban örökre.

Mire Dahl első gyerekkönyve, a James és az óriásbarack megjelent, a Karcsi és a csokigyár ötletét már el is vetette a szerző. A korai vázlatokban a címszereplő egy kádnyi csokoládéban végezte volna, a csokifürdő után csokifigurává szilárdulva, ám mivel Dahl unokaöccse bénának találta, ez a történet végül sosem került nyomtatásba.

Dahl családi tragédiák sorozata után félretette a sztorit. Négy hónapos kisfia majdnem meghalt, amikor babakocsija egy taxival ütközött, hét éves kislánya pedig nem élte túl a kanyarót. Mikor újra elővette a kéziratot, ügynöke, Sheila St Lawrence azt javasolta, hogy a csokigyári munkások ne átlagos emberek legyenek, és némi humor sem árt majd a történetnek – és bumm, a következő vázlatokban már csokiszökőkút, mentafű rét és umpalumpák is helyet kaptak.

A könyvből a megjelenés első hetében tízezer példány fogyott, és csak a brit kiadás eladott példányszámát több mint harmincmillióra becsülik. Első gyerekkönyvéhez hasonlóan Karcsi sem talált könnyen kiadót, a történet ugyanis a kiadók szerint elég bárgyúra sikeredett.

Forrás: Guardian

1 komment

Szégyent ébreszteni Istenben

A hét könyve: Émile Ajar - Salamon király szorong

2014.08.31. 12:30 erreni

Címkék:émile ajar a hét könyve romain gary


Émile Ajar: Salamon király szorong, fordította: Bognár Róbert

Park Kiadó, 2014, 316 oldal, 3500 HUF

het_konyve1_1_5.JPG

Elkerülhetetlen mn. és főnév vál – El nem kerülhető, el nem hárítható (dolog).* Erről a fenyegető és végleges szóról mesél Émile Ajar utolsó regénye, ami a hollywoodi sztori és az édeskés nosztalgia ellenére Romain Gary egyik legszomorúbb írása. Meddig terjed a kegyelem, és hol kezdődik az önigazolás? Meg lehet-e bocsátani a megbocsájthatatlant? Hogyan küzdjük le halhatatlanságingerünket, ha pontosan tudjuk, hogy mi sem tartunk örökké? Kezdetnek például intsünk le egy taxit Párizsban. A hét könyve a Salamon király szorong.

Jeannot-nak, a kissé pozőr, de nagyon tisztességes párizsi taxisofőrnek egy nap olyan találkozásban lesz része, amit leginkább sorsdöntőnek, egyszerinek és megismételhetetlennek szokás nevezni. Pedig ez a találkozás nagyon is szándékos, sőt merényletszerű. Solomon Rubinstein, a nyolcvanas évei közepén járó, Esterházy-kockás zsidó úriember előre megfontolt szándékkal választott ki sofőrt és autót - utóbbira pedig némi anyagi ellenszolgáltatásért cserébe elsőbbségi használatot szeretne. Jeannot rábólint az üzletre, és ezzel kezdetét veszi kettejük különös és megható harca a veszélyeztetett fajok megmentéséért. Solomon, a konfekcióból meggazdagodott nadrágkirály egy olyan korból származik, ahol „kevesebb helyet foglalt el a világ. Több hely maradt a meghitt szomorúságnak...” (298.o.) A csendes szomorkodás nosztalgiáját szuicid hajlamúaknak működtetett segélyvonalával tartja fent, mikor pedig épp nem mások nyomorúságát hallgatja, hátrányos helyzetű öregekhez küld cukrozott gyümölcsöt, ápolót, társaságot.

Megakadályozni az ökológiai katasztrófát

Ajar már a tízedik oldalon definiálja a bölcsessége és élettapasztalata miatt csak Salamon királyként emlegetett karakterét - méghozzá úgy, hogy a saját szájába adja személyisége lényegét. „(…) vannak például pszichiáterek, akik kevés szeretetet kaptak gyerekkorukban, vagy mindig is csúnyának és kitaszítottnak érezték magukat, és avval vigasztalódnak, hogy pszichiáterek lesznek, és fiatal drogosokkal foglalkoznak meg más ilyen szerencsétlenekkel, és ettől fontosnak érzik magukat, pláne ha még keresettek is, merthogy akkor ő a király, csodálat meg egy rakás szép csaj veszi körül, akikkel pedig soha az életben nem ismerkedett volna össze, és így hatalmi mámorral gyógyítják magukat, és rögtön jobban érzik magukat a bőrükben.”

Szólj hozzá!

Karnevál a világvégén (BARTÓK IMRE)

2014.08.31. 10:50 .konyvesblog.

Címkék:sci-fi regény libri bartók imre k6


Könyves magazin 2014. nyár

Színes, 96 oldalas magazin, csak könyvekről és írókról

Mit találsz a magazinban?

  1. Grecsó Krisztián és a Viharsarok
  2. Interjú Sofi Oksanennel és Szegedy-Maszák Marianne-nal
  3. Bemutatjuk Kun Árpádot
  4. X-Men és a másság
  5. A modern fantasy kezdetei

Fontos tudni!

  1. A magazint megrendelheted online kedvezménnyel: Bookline
  2. A Libri boltokban és újságárusoknál is megvásárolható
  3. Még több infó a magazinról>>

 

Libri-Shopline, 2014, 96 oldal, 870 HUF/5 pont + 199 HUF

Bartók Imre itthon az elsők közt ismerte fel: bármely filozófiai felvetés szórakoztatóbb, ha azt extatikus breaktánc, néhány radioaktív szörnyeteg vagy legalább egy méretes aknavető nyomatékosítja. A patkány évével megkezdett trilógiájában a bubópestis többet ér minden szónál.

Saját bevallása szerint korábban szinte eszébe sem jutott, hogy prózát írjon: két, szakmai berkekben elismert monográfia után (az első Rilkéről, a második Paul Celanról) Bartók Imre szépíróként 2011-ben jelentkezett a Fém című regényével, aminek burjánzó nyelvezete és bizarr képekben tobzódó tudatfolyama egyedi és újszerű hangot jelentett a kortárs magyar irodalomban. A patkány évével indult trilógia, amelynek folytatásai afféle hároméves tervként idén, illetve jövőre olvashatóak, az esszenciális töménységű debütregény alapvetéseit gördíti tovább, eközben karneváli ötletorgiára váltva a Fém szorongásteli intimitását. A tág értelemben vett (át)változás borzalmait, a pszichedelikus líraiság és a kaján groteszk közti feszültséggel játszó prózát itt már a zsánerirodalom történetsémái feszítik meglehetően laza keretbe. Őrült tudósok, állig felfegyverzett filozófusok és mutáns pelikánok nyüzsögnek a trilógia első két kötetében, a bioapokalipszissel sújtott New Yorkot, illetve a horror és a science-fiction hagyományait használva tágas játéktérként.  

A patkány éve, amolyan könnyed előjátékként a közelgő világvégéhez, egy élveboncolás plasztikus leírásával indul, de mielőtt túlzottan kényelmessé válna az így bevezetett krimi-horror történetszál, Bartók megfosztja olvasóját a műfajismeret kínálta kapaszkodótól, és inkább a borzalmak elkövetőit teszi meg főhősévé: Karl Marxot, Ludwig Wittgensteint és Martin Heideggert. Míg az első kötetben a klón-cyborg filozófustrió rémtettei és banális hétköznapjaik jelentik a vezérfonalat, a folytatásban, A nyúl évében már a túl jól sikerült ítéletnap következményeivel kell szembenézniük, ahol mutálódott kreatúrák róják a Nagy Alma utcáit, ráadásul egy agyament pszichológus (nem mellékesen: Jacques Lacan) és a Hang névre keresztelt, egész szörnysereget vezető entitás is ezt az időszakot választották, hogy megvalósítsák nagyratörő terveiket. A patkány évének baljós premisszája – „A filozófusok eddig csak különféleképpen magyarázták a világot. Mi azért jöttünk, hogy megváltoztassuk” – elszabadult gondolatvírusként uralja az első két kötet szövegvilágát, a rémálom-New York a szüntelen metamorfózis tere, ahol oldalanként újabb és újabb érzékletesen leírt monstrumok bukkannak fel. „Valami iszonyatos robajjal kivált a tengerből, és az ég felé emelkedett. Egy uszonyokkal rendelkező, több száz méteres kiborgzeppelin, amelyet gőzturbinák helyett organikus pedálok, szárnyak és kétoldalt a hatalmas uszonyokon függő hipergolikus propellerek hajtottak a narancssárga ég felé” (A nyúl éve). És ez az állat még a szelídebbek közé tartozik.

Popkatalógus

Miközben olyan ünnepelt posztmodern szerzők, mint Thomas Pynchon vagy Bret Easton Ellis egyértelmű inspirációként szolgáltak Bartók számára, az elmúlt évtizedek sci-fi- és horrortrendjei ugyanilyen szervesen beépültek regényeinek erőszakkal és paranoiával teli világába. Ezek közül a nyolcvanas években születetett új alműfajok hatása a legszembetűnőbb. A testábrázolás tabuira, test és identitás viszonyára rákérdező biohorror (mint David Cronenberg vagy Frank Henenlotter filmjei), illetve a szintén a határok feszegetésére épülő splatterpunk (a magyarul is megjelent szerzők közül Clive Barkert és Shaun Hutsont érdemes kiemelni) sokkesztétikája egy abszurdig fokozott formában uralja regényeit. Egy másik fontos horrortradíció a kötetben a H. P. Lovecraftól eredeztethető, ún. weird fiction vagy kortárs formájában a new weird felidézése, ahol a borzalmakat (a leírhatatlan szörnyek mellett) ember és univerzum viszonya, az általános idegenségérzet jelenti.

Bartók viszonya a science-fictionnel már bonyolultabb. Bár számos vándormotívumot használ (őrült tudós, emberkísérletek, cyborgok), a szigorúan vett természettudományos világlátást csak nyelvezetében őrzi meg a szerző, így a cyberpunk (William Gibson vagy Bruce Sterling munkái) vagy a biopunk (Paolo Bacigalupi) elsősorban komor társadalomképével köszön vissza a trilógiában. De ennél is fontosabb a vizuális művészetek hatása: a nyolcvanas évek horrorfilmjeinek (A dolog, Xtro) és az ezredforduló videójátékainak (Silent Hill, Resident Evil) groteszk keveréklényei tömegével randalíroznak Bartók New Yorkjában, generációs alapélményből átszivárogva a kortárs magyar irodalom lapjaira.

Szólj hozzá!

Hogyan olvasunk 2030-ban?

2014.08.29. 14:25 vl

Címkék:jövő olvasás magazin ekönyv k6


Könyves magazin 2014. nyár

Színes, 96 oldalas magazin, csak könyvekről és írókról

Mit találsz a magazinban?

  1. Grecsó Krisztián és a Viharsarok
  2. Interjú Sofi Oksanennel és Szegedy-Maszák Marianne-nal
  3. Bemutatjuk Kun Árpádot
  4. X-Men és a másság
  5. A modern fantasy kezdetei

Fontos tudni!

  1. A magazint megrendelheted online kedvezménnyel: Bookline
  2. A Libri boltokban és újságárusoknál is megvásárolható
  3. Még több infó a magazinról>>

 

Libri-Shopline, 2014, 96 oldal, 870 HUF/5 pont + 199 HUF

metró3.jpg

Mindenkivel megesik, hogy egy családi nyaralás alatt a tervezettnél előbb elolvas egy regényt. A kétféle olvasótípusból az egyik már eleve úgy készült az utazásra, hogy 5-6 könyvet csomagolt, a másik búslakodik. Ezt az évtizedes evolúciós problémát az e-könyv-olvasó hirtelen oldotta meg. Végre mindenhol hozzáférek a könyveimhez, és bármikor újakat is tudok vásárolni. Az internet az elmúlt húsz évben megváltoztatta a könyvkiadást és az olvasást is; e-könyv-olvasón, telefonon, tableten vagy számítógépen olvasunk, emiatt ezek az eszközök is sokat fejlődtek. Amióta a Marslakó a mostohám című filmben Kim Basinger az alkarjával olvasott, őszintén hiszek abban, hogy mindig olvasni fogunk, csak egyre furábban és gyorsabban. Arra kértünk tehát két formatervezőt, hogy hunyják be a szemüket, gondolják el, hogyan és milyen eszközökön fogunk olvasni 2030-ban. 

Az olvasási szokások rohamos megváltozásának felismeréséhez nem kell brit tudósnak lenni, elég a metrón egyszer körbenézni: mindenki olvas valamilyen eszközön, és persze mindenki mást. A Marvel képregény-alkalmazása például izgalmasabb egy nyomtatott képregénynél, már-már filmszerű élményt nyújt. A 2013-ban bemutatott Google Glass-szal már pornófilmet is forgattak, a könyvolvasás tehát nem jelenthet rajta problémát – mi ennek egy radikális átértelmezését, a kontaktlencsekönyvet mutatjuk be. A formatervezők könnyedén belehelyezkedtek az Emlékmás vagy az A.I. – Mesterséges értelem sci-fi világába, majd megálmodták a jövőt.

karra2.jpg

karra1.jpg

Nyoszoli Kinga olyan karkötőt gyártott, amit a Google-órák világában már könnyedén el tudunk képzelni, sőt nem lepődnénk meg, ha beindulna a sorozatgyártás is hamarosan. Az e-könyv-olvasó koncepciója arra az örök kérdésre ad frappáns választ, hova is tegyük a könyvet, amikor mondjuk fesztiválra, színházba vagy iskolába megyünk, mert könyvnek mindig kell nálunk lennie. Jobb esetben rögtön többnek is, sőt az is fontos, hogy bármikor újabb könyvekhez is hozzá tudjunk jutni.

5 komment · 1 trackback

Beyoncé verset írt!

2014.08.29. 13:05 vl

Címkék:divat beyoncé

A CR Fashion Book ehavi számában Beyoncé menő ruhákban fotózkodik, ahogy egy divatmagazinban kell (az újságot a Vouge korábbi főszerkesztője készíti). Viszont az anyagot nem béna kérdésekkel vagy az énekesnő pályaképével egészítik ki, hanem Beyoncé versével, amibe a Pulitzer-díjas Forrest Gander nyúlt bele, hogy leközölhető legyen arcvesztés nélkül. A vers címe: Bey the Light, és lányáról, Blue Ivyról szól, illetve több családtag is megjelenik a szövegben, kivéve Jay-Z-t. Amikor a rappert megrugdosta Beyoncé testvére, akkor sok helyen írták, hogy a popbisznisz legmenőbb házaspárja rosszban van, viszont a néhány napja lezajlott VMA-díjkiosztón együtt jelentek meg.

A teljes szöveget itt lehet elolvasni, mi is közlünk egy kis részletet:

It’s my daughter, she’s my biggest muse./
There’s someone, we all find out soon,/
more important than ourselves to lose.


[...]

Utopias, they don’t much interest me./
I always mess things up a bit./
It’s chaos, in part, that helps us see.

But for my daughter I dream a day/
when no one roots for others to fail,/
when we all mean what we say.


Forrás: Vanity Fair

 

Szólj hozzá!

A Végső Playlist Murakami Regényeihez!

2014.08.29. 12:11 .konyvesblog.

Címkék:japán haruki murakami

A nagyon népszerű japán író, Murakami Haruki regényeiben lépten-nyomon zenei hivatkozásba botlunk. A The Week összegyűjtötte a regények zenei referenciáit, majd gondosan egy Spotify-playlistbe csomagolta, plusz kigyűjtötte, milyen kontextusban jelennek meg a dalok a regényekben. 

 

Forrás: The Week 

Szólj hozzá!

A forradalmár az Apple termékei mögött: Jony Ive (részlet)

2014.08.29. 09:39 .konyvesblog.

Címkék:apple


Leander Kahney: Jony Ive - A zseni az Apple termékei mögött

HVG Kiadó Rt. 2014, 312 oldal, 4200 Ft

Az állítólag úgy volt, hogy késő éjszaka is dolgozott még az Apple irodájában egy brit tervező, Jony Ive, akinek egyik kulcsmondata az volt az életben, hogy másnak lenni nagyon könnyű, de jobbnak lenni nagyon nehéz.

Steve Jobs az Apple prófétájaként próbálta megfelelő irányba vinni a céget, de az igazi átütő sikereket Ive teljesen újragondolt termékei jelentették, ő tervezte az Apple olyan ikonikus termékeit, mint az iPhone, iPad  iMac, a Macbook Pro, a Macbook Air és még egy csomó mindent. Jobs a szellemi társának tartotta, ami egy olyan pökhendi embertől elég nagy szó: ketten vitán felül forradalmasították a technológiát, a dizájnt és általánosságban a gondolkodásunkat.

A HVG-nél megjelenő könyvből korunk egyik legnagyobb hatású tervezőjének életét és gondolkodását ismerhetjük meg. Ha elolvassuk, akkor mást fogunk gondolni a Termékről, az tutifix.

 

Szólj hozzá!

David Foster Wallace nagyregénye LEGÓSÍTVA!

2014.08.28. 14:20 valuska

Címkék:lego david foster wallace

Lego-Infinite-Jest-009.jpg_460x276

Hogy lehet kedvet csinálni egy 11 éves fiú számára a fiatalon öngyilkosságban elhunyt, de nagyon tehetséges David Foster Wallace regényéhez, az 1079 oldalas Infinite Jesthez? 

Kevin Garreth professzor 11 éves fiával, Sebastiannal kezdett bele a regény legfontosabb jeleneteinek szcenírozásába. Az ötletet Brendan Powell Smith The Brick Bible című könyvéből szedték. Az egyetemi tanár pár éve foglalkozik a könyvvel irodalomelméleti kurzusán. (Kulcsár-Szabó Ernő dolgozik már a Gadamer-köteten?) Az utóbbi húsz év Nagy Amerikai Regényének népszerűsítése fontos dolog, Wallace pedig iszonyú érdekes figura volt, akiről filmet is forgatnak.

Korábban mi ezt írtuk Wallace-ról és a könyvről:

"Wallace 20 éven át szenvedett depressziótól, ám az antidepresszánsok mellett képes volt dolgozni. A mellékhatások megjelenése után letette a gyógyszert, ám depressziója visszatért, és semmilyen más kezelés (új tabletták, elektrosokk-terápia) nem használt. 46 éves korában, 2008 novemberében lett öngyilkos. Ezeroldalas gigaregényében Észak-Amerikája egyetlen tagállam az Egyesült Államokat, Kanadát és Mexikót magába foglaló új hatalomban. A történet nagyrészt egy Infinite Jest című eltűnt film körül forog, amely annyira szórakoztató, hogy megtekintés után a nézői elvesztik az életkedvüket, és soha többé nem érdeklődnek más iránt.  Persze a nagy amerikai rémálom nem lehetne teljes drogrehabilitáció, szórakoztató média, gyermekbántalmazás, quebeci szeparatisták és egy kis tenisz nélkül. A könyv 388 darab végjegyzetet tartalmaz, amelyek segítenek megérteni a sztorit, úgyhogy fordító legyen a talpán, aki nekivág."

A fenti képen Clipperton teniszezik, közben egy Glock 17-est szorít a fejéhez.

Forrás: Guardian

Szólj hozzá!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...