Olvass!

KönyvesBlog

Az éjféli banda tagjaira egy titkokkal teli kórházban vár a nagy kaland

2018. április 22. .konyvesblog.

Miután Tomot fejbe találja egy krikettlabda, és a kórházban tér magához, a világ legrémisztőbb arca az első, amit meglát. Úgy tűnik, a dolgok már nem fordulhatnak rosszabbra, ám ekkor kiderül, hogy a gonosz főnővér egyetlen dologban leli élvezetét: ha kegyetlenkedhet a gyerekkórterem lakóival.

David Walliams: Az éjféli banda

Fordította: Vereckei Andrea, Kolibri, 2018, 480 oldal, 3499 HUF

 

Tom ekkor még nem is sejti, hogy életében először épp egy kórházban talál igaz barátokra, és csak egy hajszál választja el élete legjobb, legizgalmasabb kalandjától. Egy életre szóló és szívmelengető kalandtól, amilyenről még csak álmodni sem mert...

David Walliams napjaink egyik legismertebb kortárs gyerekkönyvírója. Regényei eddig több mint negyven nyelven jelentek meg, számos közülük az év gyerekkönyve volt Nagy-Britanniában. Gengszter nagyi című könyvéből több mint félmillió példányt adtak el világszerte.

Olvass bele a könyvbe:

Walliams_EjfeliBanda_reszlet01.pdf by konyvesblog on Scribd

Michelangelo az Oszmán Birodalomban csinálná meg a szerencséjét

Két könyve nagyjából egy időben jelent meg magyarul a francia Mathias Énard-nak. Az Iránytű, amely itthon a Magvető gondozásában jelent meg és amely egyfajta Ezeregyéjszaka-parafrázisnak is tekinthető, 2015-ben kapott Goncourt-díjat: hőse egy osztrák zenetudós, aki egy napon különös levelet kap egykori szerelmétől, Sarahtól, és ugyanaznap tudja meg azt is, hogy gyógyíthatatlan betegséggel küzd. Szintén a könyvfesztiválra időzítve jelent meg (a Jelenkor Kiadó gondozásában) a Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról című könyve, melyben Michelangelo 1506-ban II. Bajazid szultán meghívására Konstantinápolyba érkezik, hogy megtervezze az Aranyszarv-öböl felett átívelő hidat.

Mathias Énard: Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról

Fordította: Takács M. József, Jelenkor 2018, 158 oldal, 2999 HUF

 

A művész által a fivérének küldött eredeti levelek nyomán írt regényben Kelet és Nyugat különös találkozásról olvashatunk, miközben nem csupán a fénykorát élő Oszmán Birodalom belső ügyeit ismerhetjük meg, hanem a kor egyik legnagyobb művészének gondjait, vágyait és törekvéseit is. A regény 2010-ben elnyerte a Prix Goncourt des Lycéens-t.

Bemutató. Mathias Énard a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége lesz, az olvasók szombat délután találkozhatnak vele a Millenárison. A szerzővel Dunajcsik Mátyás beszélget, a két új regényből Szávai Viktória olvas részleteket. A bemutatóról még több információ ITT olvasható.

Olvass bele a Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról című regénybe:

Enard_MeseljNekik_beleolvaso.pdf by konyvesblog on Scribd

Daniel Kehlmann: A bolond karakterében mindig van valami démoni és sötét

kehlmann_1.jpg

Fotó: Valuska Gábor

A tréfacsináló Till Eulenspiegel a német folklórirodalom kultikus alakja, ő a főhőse Daniel Kehlmann legújabb regényének, a Tyllnek. Pedig Kehlmann eredetileg nem is róla, hanem a harmincéves háborúról akart írni, amely jó négyszáz éve letarolta Európa közepét. A pusztítás közepette Tyll karaktere az, aki végigvezeti az olvasót, és mint kiderült ő volt az is, aki írójának segített átvészelni egy nehéz időszakot. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége egyenesen New Yorkból érkezett, és a német író már Amerikában élt akkor is, amikor elnökké választották Donald Trumpot. De van-e hasonlóság egy irodalmi figura és egy valódi elnök között, melyik kortárs amerikai regény hatott nagyban a Tyllre, és mi a legjobb módszer a fake news ellen? Daniel Kehlmann-nal túlélésről, propagandáról és az újságírás jelentőségéről is beszélgettünk.

Legújabb regényének hősét, Tyllt, aki a legenda szerint valamikor a 14. században élt, ebben a könyvében a 17. századba, a harmincéves háború időszakába helyezte. De mégis mi izgatta ennyire a 17. században? Íróként az fel sem merült, hogy ugyanezt a hőst napjaink díszletei közé helyezze el?

Érdekes regény lett volna, de nálam ez épp fordítva működött. Én ugyanis a harmincéves háborúról akartam írni, ezzel kezdődött minden, lenyűgözött ugyanis ez az időszak. Aztán persze elmerengtem, hogyan is írhatnék róla, ki lehetne az a szereplő, aki végigvezet minket ezen a világon. Majd bevillant, hogy egy bolondot fogok a könyv központi figurájává tenni, ezek után pedig úgy döntöttem, hogy miért ne válasszam Till Eulenspiegelt? (A regényben a Tyll Ulenspiegel névvariáció szerepel – a szerk.) A könyvemben ugyanakkor egy olyan figurává válik, aki elhatározza, hogy ő márpedig nem fog meghalni.

Daniel Kehlmann: Tyll

Fordította: Fodor Zsuzsa, Magvető Könyvkiadó, 2018, 420 oldal, 4999 HUF

 

Valójában egy hatalmas túlélő.

Úgy bizony. Én azt gondolom, még mindig él. Azt érzem, hogy ez a figura valójában halhatatlanná vált.

Említette, hogy ennél a könyvnél valójában a háború érdekelte, de igazán mit akart megragadni ezzel kapcsolatban? A brutalitását, az emlékezetét? És miért éppen egy olyan háború izgatta, ami jó négyszáz éve forgatta fel Európát?

A 20. századot megelőzően ez a háború volt az európai történelem legnagyobb katasztrófája. Ha azt nézzük, hogyan hatott a polgári lakosság életére, akkor bizony nagyobb hatása volt, mint a második világháborúnak. Dél-Németországnak voltak olyan részei, ahol a népesség fele meghalt. Mindig elborzasztott a gondolat, hogy ilyesmi valaha megtörténhetett. Olyan nehéz volt megérteni, olyan kaotikus volt ez az egész, hogy ehhez az időszakhoz nem is akartam közel kerülni. Talán épp az az érzés - hogy túlontól összetett és sötét - jelezte, hogy mégis lehet olyan érdekes aspektusa, amiről írnom kellene. Volt egy könyv, amely nagy hatással volt rám, és amely erre az útra állított: ez Cormac McCarthy Véres délkörök című regénye volt, ami az amerikai nyugat felfedezésének korai időszakába vezet. Egy különösen sötét és brutális világot tárt elénk, és aztán eszembe jutott, hogy hát nekünk is volt ilyenünk! Hogy nekünk is van egy Cormac McCarthy-féle világunk a saját történelmünkben. Egy olyan világ, amikor ha valaki elhatározza, hogy megöli a másikat, akkor senki sem akadályozhatja meg. És brutális abban az értelemben, hogy a polgári társadalom teljes mértékben összeomlott. Mindeközben, paradox módon, a kultúra virágzó időszaka is volt ez, a modern német nyelv fejlődése például erre az időre tehető, a költők elképesztő verseket írtak, a zene nagyszerű volt, csodálatos festmények születtek. Ebben a sötétségben tehát rengeteg minden fejlődött. Ezt lenyűgözőnek találtam.

kehlmann_2.jpg

Ha már paradox vonásokról beszélünk, muszáj megemlítenünk a regényben ábrázolt háború egyik legellentmondásosabb jellegzetességét. Hiszen míg a háború összességében rengeteg szenvedést, fájdalmat és halált hozott, addig a regény hőse, Tyll, a jelek szerint elég jól érzi magát ebben a közegben.

Így van. Fontosnak tartottam azt érzékeltetni, hogy ő nem egy humanista karakter. Nem olyasvalaki, aki kiáll a béke és az igazság mellett, az túl egyszerű lett volna. A bolond karakterében mindig van valami démoni és sötét. Ő nem olyasvalaki, aki odavan a háborúért, vagy aki megszemélyesíti a háborút, de nem is olyan, aki igazán ellene lenne. Ő úgy él ebben a világban, mint hal a vízben.

Tovább

Glukhovsky hőse másvalaki mobiljával próbál tájékozódni az idegenné vált Moszkvában

Az okostelefon lassan a mindenünk: személyiségünk menedéke, lelkünk nagyfelbontású tükre, emlékeink szabadon bővíthető tárháza. Bizalmas vallomásaink és kisebb-nagyobb hazugságaink, örömeink és sérelmeink megbízhatónak vélt őrzője, amelynek nemcsak arról van tudomása, hogy az adott pillanatban hol tartózkodunk a térképen, hanem arról is, hol tartunk épp személyes kapcsolatainkban vagy karrierünkben. Ám miközben mobilunk egyfajta megnyugtató biztonságérzetet nyújt, egyúttal nagymértékű kiszolgáltatottságot is magában rejt - ha elveszítjük, egész privát életünk kerülhet illetéktelen kezekbe.

Dmitry Glukhovsky: Text

Fordította: M. Nagy Miklós, Helikon, 2018, 444 oldal, 3899 HUF

 

Miután hét évet töltött ártatlanul börtönben, Ilja hazatér, hogy újra felfedezze magának Moszkvát - zsebében egy rendőrszázados kalandos körülmények között megszerzett iPhone-jával. Ennek segítségével próbál tájékozódni az időközben idegenné lett városban, eligazodni a korrupt rendőrök és nehézsúlyú maffiózók sötét üzelmeiben, választani bosszú és megbocsátás között. Mindeközben egyre mélyebbre merül a telefonban talált képekben, videókban és üzenetekben - mivel sajátjától megfosztották, másvalaki kölcsönvett életét kezdi el élni. Fordulatokkal és tragédiákkal teli története egyszerre illúziómentes látlelet napjaink Oroszországáról, valamint sodró lendületű thriller, amely XXI. századi díszletek között eleveníti fel az orosz klasszikusok nagy történelmi és lélektani dilemmáit. Felesleges bűnök és hiábavaló bűnhődések magával ragadó, elgondolkodtató krónikája.

Borítópornó: Dmitry Glukhovsky - Text

Új rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Elsőként Tillai Tamással, a Libri Kiadói Csoport vezető grafikusával beszélgettünk Dmitry Glukhovsky áprilisban megjelenő új regénye, a Text borítója kapcsán, ami egy okostelefon kijelzőjét ábrázolja. Text.

Dmitry Glukhovsky (sz. 1979) az új orosz irodalom világszerte népszerű szerzője. Bemutatkozó regénye, a világvége utáni Moszkva földalattijában játszódó Metró 2033 számos országban bestseller lett. Posztapokaliptikus sikerkönyvét később trilógiává bővítette (Metró 2034 és 2035), de írt történelmi kalandregényt (Szürkület), nagyszabású negatív utópiát (Futu.re) és sci-fi elemekkel átszőtt szatirikus elbeszéléskötetet (Orosz népellenes mesék) is.

Bemutató. A Textet Glukhovsky szombaton mutatja be az olvasóknak a Könyvfesztiválon; a szerzővel Karafiáth Orsolya beszélget, a regényből Mátyássy Bence olvas fel részleteket. Még több infóért katt IDE!

Olvass bele a könyvbe:

Glukhovsky_Text_reszlet.pdf by konyvesblog on Scribd

Németh Gábor: Maszek, avagy a Jóisten running backje [Képalá]

vl20170530_3880.jpg

Végh László: Maszek

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ és a Margó Irodalmi Fesztivál idén első alkalommal hirdette meg közös irodalmi pályázatát a 36. Magyar Sajtófotó Kiállításhoz kapcsolódóan KÉPALÁ címmel. Hányféle történet rejlik egy-egy fotóban? Elmesélhetők életek egy-egy kép alapján? Mit sűrít magába egy sajtófotó? Hogyan tehet széles körben láthatóvá egy-egy szimbolikus történetet egy sajtófotó és/vagy egy irodalmi alkotás?

A kiírók felkértek 10 szerzőt, hogy írjanak rövid prózát az exponáláskor lezárt történetekből, a szövegeik pedig a Könyvesblogon is olvashatók lesznek. 

A felkért írók: Darvasi László, Grecsó Krisztián, Nagy Gabriella, Németh Gábor, Szabó T. Anna, Szécsi Noémi, Szöllősi Mátyás, Térey János, Tóth Krisztina és Totth Benedek.

A fotó. Török László " Maszek " műhelyében. A mátészalkai ezermester mindig félmeztelen , télen ő Mikulás és nincs olyan gép, amit ne tudna elindítani.

Németh Gábor: Maszek, avagy a Jóisten running backje

A Jóisten alkati demokrata, felőle nézve minden egynek, azaz ugyanakkorának látszik, a további méricskélésnek nem híve, ezért aztán nem is dől be semmiféle emberi hívságnak, ráadásul amatőr komparatista, a teológiákat vicces gondolatkísérletként tartja számon. Például a deizmus, ennek következtében Leibniz érthetően kedves a szívének, mert tanai nem rónak rá semmiféle túlórát, úgy tartják, elketyeg az óramű magától, mint a Schaffhausen, nem szorul rá isteni pluszmunkákra.

A Jóisten ugyanis szeszélyes, dologtalan és magabízó, a létezés számára örök vasárnap, végtelen hetedike, még bőven futja a fizuból, tehát gyakorlatilag nulla lejsztung, könnyű spriccerek, egész kicsi lengőteke, tényleg csak jelzésszerűen, esetleg velős pacal köret nélkül, friss brúgóval, korsó rigó, kis unicum, leheletnyi trash talk, aztán egy vödör vajas popcornnal lezöttyenni az irdatlan okostévé elé, megnézni a Packers-Steelers meccset, öreg halaknak havaj, legfeljebb belebubbant, zakson, ki nem szarja le.

Közöd?

A Jóisten egyébként gyárilag ortodox, ezért a lámed-váv cádikim-ot - a 36, mások szerint 45 igaz embert - nagyjából egy kockázatosra szűkített NFL-keret mintájára képzeli el. Az, hogy alkati demokrata, természetesen nem azt jelenti, hogy egy kosszal mindjárt elfogulatlan is volna, a kedvenc posztja például, nem egészen függetlenül Marshawn Terrell Lynch (sokáig Seattle Seahawks, jelenleg, fájdalom, Oakland Raiders) lenyűgöző karrierjétől, a running back-pozícíó. (Ezért is próbálta meg a Szörnyeteget az amerikai futballtörténelem legrosszabb hívásával a XLIX. Super Bowl sorsdöntő, utolsó playében, de ez csak kis szódával tartozik ide.)

Tovább

Ezeket a programokat ne hagyjátok ki az idei könyvfeszten!

Fotó: Valuska Gábor

Hivatalosan ma veszi kezdetét a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, ahol rengeteg program és beszélgetés is várja az érdeklődőket. A teljes programtervezetért érdemes felkeresni a könyvfeszt honlapját, de mi most kiválogattuk nektek a legizgalmasabbakat.

Április 19. csütörtök

Az idei könyvfesztiválnak a német Daniel Kehlmann a díszvendége. Az elmúlt napokban mi is sokat foglalkoztunk vele: mutattunk öt könyvet azoknak, akik most ismerkednek az ő műveivel, interjúztunk állandó fordítójával, Fodor Zsuzsával, és legújabb regénye a hét könyve volt nálunk (a regényből ITT el is tudtok olvasni egy részletet). Kehlmann-nal csütörtökön 16 órakor Lévai Balázs beszélget a Millenáris B épületében, a galérián, a beszélgetés után átadják a Budapest Nagydíjat, a laudációt Darvasi László mondja.

Április 20. péntek

Nők a mai európai irodalomban címmel tartanak kerekasztal-beszélgetést az Európa Pontban pénteken 14.30-tól. Résztvevők: Clare Azzopardi (Málta), Ivana Djilas (Szlovénia), Theresia Enzensberger (Németország), Nora Ikstena (Lettország), Maria A. Ioannou (Ciprus), Jana Juráňová (Szlovákia), Emy Koopman (Hollandia), Anita Furu (Dánia) és Dulce Garcia (Portugália). Moderátor: Bán Zsófia.

Népszabadság-órát tartanak 15 órától a Szabó Magda teremben, a moderátor Szemere Katalin, a résztvevők pedig az egykori Népszabadság munkatársai, a megszűnés óta megjelent és megjelenő könyvek szerzői lesznek (Csákvári Géza, Csepelyi Adrienn, Hegyi Iván, Herczeg Szonja, Hargitai Miklós, Kácsor Zsolt, Kelen Károly, Lakner Zoltán, Murányi András, N. Kósa Judit, Papp Sándor Zsigmond, Pető Péter, Rab László, Tóth Ákos és Uj Péter).

17.30-tól szlovén-magyar költői estet tartanak az Osztovits Levente teremben, a résztvevők: Térey János, Tóth Krisztina, Vörös István, Kristina Kočan, Andrej Brvar és Aleš Šteger.

Április 21. szombat

Text címmel Dmitry Glukhovsky és Karafiáth Orsolya beszélgetését hallgathatjuk meg a Supka Géza teremben 10.30-tól. Ezután még pont van annyi időnk, hogy átérjünk a Márai Sándor terembe, ahol Melyik talál? címmel a PIM Arany János-kiállításához kapcsolódó kiadványokról beszélget Nényei Pál író, középiskolai tanár; Kaszap-Asztalos Emese irodalomtörténész, muzeológus; Sidó Anna művészettörténész, muzeológus és Vaderna Gábor irodalomtörténész, a kötetek szerkesztői. A moderátor: Valuska László újságíró, szerkesztő.

Tovább

Föld körüli pályára állt a Nagy Üveglift

Lélegzetet visszafojtani! Orrot befogni! Biztonsági öveket becsatolni, fohászokat elrebegni! Átütjük a tetőt!

Ha eddig bárki azt hitte, hogy egy üveglift csakis emeletek közötti fel-le liftezésre való, nyissa ki jól a szemét, és nézzen fel az égre. Igen, az ott egy üveglift, benne egy kisfiú, Picur Charlie, a világhírű Vonka-féle csokoládégyár új tulajdonosa, mellette szülei és vénséges vén nagyszülei.

Roald Dahl: Charlie és a nagy üveglift

Fordította: Borbás Mária, Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2018, 230 oldal, 2999 HUF

 

A furcsa kompánia élén pedig nem mást üdvözölhetünk, mint a habókos, meglepetést meglepetésre halmozó Vonka Vilmos urat, aki épp begyújtja a rakétákat, és Föld körüli pályára állítja a nagy üvegliftet, s ezzel kezdetét veszi a világ legfurcsább űrutazása.

  • A Charlie és a Nagy Üveglift Roald Dahl egyik leghíresebb és legnépszerűbb regényének, a Charlie és a csokigyárnak a folytatása.
  • A kötet Amerikában először 1972-ben, majd Nagy-Britanniában 1973-ban jelent meg.
  • Dahl harmadik részt is tervezett Charlie a Fehér Házban címmel, ezt azonban sosem fejezte be, csak az első fejezetet írta meg, amely most a Roald Dahl Museumban látható.
  • A történet ott folytatódik, ahol a Charlie és a csokigyár véget ért, Vonka Vilmos, illetve Picur Charlie és családja kalandjait követhetjük nyomon a Föld körüli pályára állított Nagy Üvegliftben.
  • A könyvet átdolgozott, újraszerkesztett kiadásban, Quentin Blake eredeti illusztrációival vehetik kézbe a magyar olvasók.

Olvass bele a regénybe:

Dahl_CharlieEsANagyUveglift_reszlet_01.pdf by konyvesblog on Scribd

250 ingyenes mesével ünnepel a BOOKR Kids

kodolatlan_hetvege_v5.jpg

Mind a 250 interaktív mese ingyenesen tölthető le a BOOKR Kids Mesetárában ezen a hétvégén. A fiatal cég hároméves születésnapját és új oktatási programját ünnepli ezzel a lehetőséggel.

A BOOKR Kids új lehetőséget nyújt a digitális világban felnövő gyerekek számára, célja, hogy az okostelefon és a tablet használata mellett az irodalom is az életük természetes részévé váljon. A BOOKR Kids Mesetárában immár 250 olyan klasszikus és modern interaktív történet található, amelyek különleges keverékei a digitális könyveknek és képességfejlesztő játékoknak. A történeteket ráadásul ismert színészek hangjai keltik életre, így azok hangoskönyvként is élvezhetőek.

A 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hétvégéjén, április 19. és 22. között, csütörtök reggeltől vasárnap éjjelig ingyenesen élvezhető a Mesetár mind a 250 meséje. Ezek között olyan klasszikusok is találhatók, mint A kis herceg, A két Lotti vagy A Pál utcai fiúk, és persze rengeteg kortárs szerző, például Erdős Virág vagy Lackfi János művei is elérhetők, ahogy a nagy népszerűségnek örvendő, megújult Mátyás király-sorozat is. A Könyvfesztiválon a BOOKR Kids egyébként önálló standdal is jelen lesz, ahol mesetabletekkel, játékokkal, augmentált valóság megoldással és különböző programokkal várják az érdeklődőket.

A BOOKR Kids Mesetár ingyenesen letölthető az App Store-ból és a Google Play áruházakból, az ingyenes hétvége után pedig egy-, három- és féléves előfizetésekkel érhető el.

További részletekért katt IDE és IDE!

Könyves Magazin - Itt az Insta-szám!

Végre megjelent a kedvenc Könyvesünk, keressétek a Könyvfesztiválon, és persze a könyvesboltokban is. Mutatjuk, mit találtok benne!

Címlapon Rupi Kaur verse, a címlapanyagban pedig az instaköltők, akik rávették a fiatalokat a versolvasásra. Felbukkanásuknak azonban nem örül mindenki, mert néhány soros verseik épp olyanok, mint a szétfilterezett lélekszelfik.

Az Instagram mára egy komplett költőgenerációt termelt ki, akik percek alatt válnak rocksztárokká, százezres, sőt, milliós példányszámban adják el a köteteiket, és magasról tesznek mindenkire, aki bármilyen lírai hagyományt akar számon kérni rajtuk. Leghíresebb képviselőjük a pandzsábi szikh családban született, Kanadában nevelkedett Rupi Kaur, akinek egyik legnépszerűbb verse így hangzik: „you / are / your own / soulmate” („te vagy / a saját / lelkitársad”).

Könyves magazin 2018/1.

LIBRI-BOOKLINE ZRT, 2018, 76 oldal, 15 pont + 100 Ft

 

A Libri Irodalmi Díj tíz jelöltjét, Bödőcs Tibort, Földényi F. Lászlót, Kemény Istvánt, Nádas Pétert, Parti Nagy Lajost, Peer Krisztiánt, Spiró Györgyöt, Tolnai Ottót, Tompa Andreát, Vida Gábort kérdeztük a könyveik utóéletéről.

Kemény István minden új verseskötete nemcsak eseményszámba megy, de meg is határozza, hogy az adott évben mit gondolunk a költészetről vagy akár magunkról. A Nílus egyáltalán nem hurráoptimista, két hosszabb versben is az öregedés, a csalódottság és a szomorúság a téma.

Tovább

Ezeket a gyerekkönyveket keressétek a könyvfeszten!

A magyar, a külföldi és a díszvendég-ország kötetei után természetesen nem maradhattak ki a gyerekkönyvek sem. A 2018-as könyvfesztiválon is rendkívül gazdag a kínálat, amelyből mi most 10+1 könyvet választottunk ki. Van köztük nyelvtörő és bogaras, ismeretterjesztő könyv és kalandregény, antológia és disztópia. Az összeállításnál figyeltünk arra, hogy a kisebbeknek valóktól haladjunk az ifjúsági kiadványok felé.

Drew Dreywalt: A nap, amikor a zsírkréták fellázadtak

Drew Dreywalt: A nap, amikor a zsírkréták fellázadtak

Fordította: Dragomán Pali és Szabó T. Anna, Central, 2018, 40 oldal, 2490 HUF

 

Levélben fordulnak a zsírkrétai egy Duncan nevű kisfiúhoz: egyszerűen elegük lett, fellázadnak, az okokat pedig írásban sorolják: a pirosnak például az a baja, hogy a fiú egész évben dolgoztatja, és azt a rengeteg tűzoltóautót, almát meg epret mind neki kell kiszíneznie, ráadásul még az ünnepek alatt is gürcölnie kell, hiszen ki más színezné ki a Mikulást meg a Valentin-napi szíveket, ha nem ő? A bézs azért sértődött meg, mert a barna mögött mindig csak második, a rózsaszínnek az fáj, hogy alig színezhet, a zöld pedig arról számol be, hogy a citromsárga meg a narancssárga már nem is állnak szóba egymással. A zsírkréták lázadó és dolgos mindennapjait Oliver Jeffers kelti életre.

Martin Stiefenhofer: Otthonunk működése

Martin Stiefenhofer: Otthonunk működése

Babilon, 2018, 21 oldal, 3690 HUF

 

A MiMicsoda Junior-sorozat legújabb részében egy olyan közegben indulhatunk felfedezőútra, amelyet állítólag nagyon jól ismerünk – ez az otthonunk. Az otthoni berendezéseket és készülékeket hiába használjuk nap mint nap, működésüket nem biztos hogy mindenki ismeri. Mitől van például hideg a hűtőszekrényben, miért van olyan fura alakja a mosogató alatti csőnek, mi történik, ha megnyomjuk a vécé öblítőgombját és mitől lesz meleg a lakásban? A sorozat 29. kötete sok-sok kép és kihajtható fülecske segítségével magyarázza el, hogyan működnek a gépek, amelyek a mindennapokban körülvesznek bennünket.

Dr. Seuss: Rókamóka

Dr. Seuss: Rókamóka

Fordította: Szabó T. Anna, Kolibri, 2018, 2499 HUF

 

A Dr. Seuss életmű-sorozatában minden eddiginél nehezebbre vállalkozott a címszereplő Róka (és ami azt illeti, a fordító, Szabó T. Anna is): nyelvtörőket tanítana Glokninak, de ami kezdetben ártatlan játéknak indul, az szédítő nyelvi vircsaftba csap át, amelyben Glokni hiába mondogatja, hogy a nyelve nem jár rókaszóra, nincs kímélet, és a hasslafrokot varró agg sastól kezdve a plusz kis plüss-sünön át eljutunk a folyton bokszoló kokszokig. Ezek után nem csoda, ha hébe-hóba megbicsaklik Glokni nyelve is. A Rókamókát április 22-én mutatják be a könyvfesztiválon.

Quentin Gréban: Szeretlek, anya! – 31 őszinte vallomás

Quentin Gréban: Szeretlek, anya! – 31 őszinte vallomás

Manó Könyvek, 2018, 64 oldal, 4490 HUF

 

A brüsszeli születésű illusztrátor, Quentin Gréban eredetileg anyaportrékat szeretett volna festeni. (A vele készült interjúnkat olvassátok el ITT!) Képeihez a francia nyelvű kiadásban Hélène Delforge írt szöveget. A magyar kiadás annyiban más és különleges, hogy nem egy, hanem harmincegy szerzője van, a képekhez ugyanis írók, újságírók, színészek, énekesek írták meg meséiket, gondolataikat és női történeteiket – Almási Kittitől Ungár Anikóig. Gréban nem hagyományos anyaportrékat festett, képein különböző korok, földrészek és társadalmi csoportok nőalakjai bukkannak fel. Ugyanígy a történetek is nagyon különbözőek, sokféle hangon és nézőpontból szólalnak meg, így mindenki megtalálhatja köztük a neki tetszőt az anyaság megéléséről szóló szövegektől kezdve a féltésről és a rajongásról szóló pillanatfelvételekig, a történelmi minimeséktől az igaziakig. A kötetet - a magyar szerzőkkel - április 21-én mutatják be a könyvfesztiválon.

Tovább

5 izgalmas könyv a kortárs szerb irodalomból

kblog_kblokkfejlec_1_1_2_21.jpg

Az utóbbi napokban elárultuk, hogy milyen magyar és külföldi könyvekre érdemes lecsapni a Könyvfesztiválon. Mivel az idei díszvendég ország Szerbia lesz, most megmutatjuk azt is, hogy a kortárs szerb irodalom újdonságaiból mi mindent érdemes elolvasni. 

Svetislav Basara: A merénylet angyala 

Svetislav Basara: A merénylet angyala

Fordította: Juhász Attila, Forum Könyvkiadó, 2017, 222 oldal, 2000 HUF

 

A bulvár szappanopera-áriaként meghatározott könyvben Ferenc Ferdinánd képzelt emlékiratait olvashatjuk. A halott koronaherceg túlvilági titkárának diktálja le véleményét a szarajevói merénylet okairól és az egész világot érintő, súlyos következményeiről. Svetislav Basara az Újvidéken igen népszerű szerző, aki ebben a történetben teljesen újraértelmezi az első világháborút kiváltó eseménysort és kifigurázza azokat a történelmi sztereotípiákat is, amelyek az utóbbi száz évben a köztudatba ivódtak. Az ironikus hangvételű regény azonban nem csak a történelemírás értelmetlenségéről, hanem a nacionalizmus romboló hatásáról is szól. 

Dragan Velikić: A nyomolvasó

Dragan Velikić: A nyomolvasó

Fordította: Bognár Antal, Geopen Kiadó, 2018, 260 oldal, 3999 HUF

 

A kortárs szerb irodalom ikonikus alakjának új regényének középpontjában az emlékezés témája áll. Az első világháború kitörésével kezdődő történet különös, bensőséges vallomás, amely egy anya életét beszéli el gyerekkorától kezdve egészen a haláláig. Az regény narrátora egy hatvan év körüli férfi – a szerző alteregója –, aki épp Budapesten van, amikor eljut hozzá édesanyja halálhíre. A tragédia feldolgozása közben felidézi a múlt emlékeit és a család történetét. Dragan Velikić könyve körbejárja a huszadik század legfontosabb helyszíneit és eseményeit, és reflektál a korszakhatárokat jelző fordulatokra, köztük Jugoszlávia felbomlására is.

Tovább

Folytatódik az Időfutár, jön a hetedik kötet!

ido1.JPG

Utolsó nagy kalandjára indul az Időfutár – ezzel a címmel vezettük fel néhány éve a népszerű ifjúsági sorozat hatodik kötetét (ITT olvashattok bele). A széria azonban kis szünet után újabb kötettel bővül, amely a tervek szerint a Könyhétre jelenik majd meg.

Hamarosan új kötettel bővül az Időfutár-sorozat: mégpedig egy olyan kalanddal, amely sosem hangzott el a rádiójátékban és sosem jelent még meg könyvben. Három év telt el az utolsó kötet megjelenése óta, és ezalatt a főszereplők is idősebbek lettek: Hanna és társai az új könyvben már 15-16 évesen vágnak bele a kalandokba.

A Kossuth Rádió 2012-től sugározta az Időfutár című ifjúsági rádiójátékot, amely villámgyorsan hatalmas rajongótáborra tett szert. A rádiójáték sikere nyomán a négy szerző könyvbe is foglalta a kalandokat: 2013 és 2015 között jelent az Időfutár-sorozat hat kötete.

A sorozata négy szerzője – Gimesi Dóra, Jeli Viktória, Tasnádi István és Vészits Andrea – 2017 tavaszán újra összeült és egy belvárosi kávézóban elgondolkodott azon, hol tarthat most Hanna, Szabika, Zsófi, Tibi, Bulcsú és a többiek. A gondolkodás eredménye pedig egy vadonatúj Időfutár-kötet lett, amely a Könyvhétre időzítve jelenik meg a Tilos az Á kiadónál. Ezúttal olyan kalandok jelennek meg a hetedik kötetben, amelyek a rádiójátékban sosem hangzottak el, így a szerzők és a regény hősei teljesen új vizekre eveznek a könyvben.

Időfutár a Kis Könyves Éjen. Péntek este a Bartók úti Pagonyban is az Időfutár lesz a téma, aminek apropóját egyrészt a hamarosan megjelenő, hetedik kötet adja, másrészt pedig az őszi Időfutár-bemutató a Pesti Magyar Színházban. A pénteki rendezvényen a szerzőkkel és a színdarab rendezőjével, Tasnádi Csabával Veiszer Alinda beszélget. Az új kötetből és a színdarabból a Pesti Magyar Színház művészei olvasnak fel. Még több infóért katt IDE!