Olvass!

KönyvesBlog

10+1 külföldi könyv 2014-ből, amit szívesen olvasnánk magyarul

2014. december 21. .konyvesblog.

Egy indiefolkzenész debütáló regénye, David Grossman új könyve, a Bob Marley elleni merénylet krónikája, börtönnovellák és egy igaz történet a nőről, akinek segítségével már a 19. században feltalálhatták volna a számítógépet. Kedves magyar kiadók, mi ezeket az idén megjelent külföldi könyveket olvasnánk jövőre magyar kiadásban!

20575425.jpgJohn Darnielle: Wolf in White Van

A The Moountain Goats énekesének, Jon Darniell-nek nevét nem először nyomták könyvborítóra (lsd. a szuper 33⅓ - sorozat Master of Reality epizódja), de szépprózával először jelentkezett. Főhőse, Sean Phillips 17 éves korában főbe lőtte magát, arca pedig végleg eltorzult. A regényben az öngyilkossági kísérlet előtt és után megismert emberekről mesél, reakciójukról, amikor meglátják az arcát, az online szerepjátékról, ami miatt bíróság elé idézik, a végén pedig az is kiderül, hogy mit úszott meg a környezete azáltal, hogy azon a végzetes estén meghúzta a ravaszt. Sötét és nyomasztó, épp mint egy farkas egy fehér furgonban.

David Mitchell: The Bone Clocks20819685.jpg

Bár a The Bone Clocks-ból még nem készült szuperlátványos mozifilm, a legfontosabb külföldi könyves listákra már felkerült. Sőt, még Michiko Kakutani, a NYTimes retteget kritikusa is káprázatosnak nevezte, és Mitchell szimfonikus fantáziájáról, valamint a szereplők sokaságát megszólaltatni képes hasbeszélő tehetségéről áradozott. A könyv szerkezete a Felhőatlaszéra emlékeztet, hat különálló történet követi egymást, ám az első főszereplője, az otthonról lelépő Holly a későbbiekben is felbukkan. Mitchell díjnyertes háborús tudósítókról, fakult hírnevű, egoista írókról, sötét titkokat őrizgető diplomásokról mesél, bár a plot nála tulajdonképpen mindegy is, a lényeg, hogy meséljen.

19766643.jpgDavid Grossman: Falling Out Time

Mivel már előző regényét is annyira szerettük, hogy az összes általunk olvasott könyvből a harmadik legjobbnak ítéltük 2013-ban, alig várjuk, hogy olvashassuk ezt az újat. Ha A világ végére utolsó oldalain még reménykedtünk, hogy Ora és Avram fia túlélte a hadseregben töltött időt, a Falling Out Time olvastán nem maradnak kétségeink. Grossman főhőse, a Sétáló Ember halott fiát próbálja megtalálni, és hamarosan újabb gyászolók csatlakoznak a sétájához. Grossman prózája élet és halál, józanság és őrület határán egyensúlyoz, és drámát, költészetet kever a sorok közé. (Az író fia, Uri 2006 augusztusában vesztette életét a második libanoni háborúban – a szerk.)

Cikkünk A világ végére című regényről>>
Interjúnk David Grossmannal>>

Marlon James: The Brief History of Seven Killings81v1coc8mxl.jpg

1976 decemberében merényletet kíséreltek meg Bob Marley ellen. A merénylő nem járt sikerrel, Marley csak öt évvel később halt meg, nem kevésbé drámai módon, a lábujjkörme alól szétburjánzó rákban. Erről a sikertelen kísérletről és követelményeiről, valamint a hetvenes és nyolcvanas évek Jamaicájának CIA-ügynököktől nyüzsgő mindennapjairól szól James harmadik regénye. Kinek az ujja ne remegne meg ettől a sztoritól a rendelés-gomb felett az Amazonon?

16131059.jpgSean Beaudoin: Wise Young Fool

Idén olvastunk ifjúsági regényt rákos fiatalokról, vibrátort csilibe mártó fiatalokról, neurotikus szlemmer fiatalokról, épp itt az ideje, hogy tinikorú rockerekről is olvassunk, akiknek 90 napot kell a fiatalkorúak börtönében tölteniük. Ritchie Sudden a letartóztatását megelőző egy év ámokfutását meséli el a naplójában, zenével, lányokkal és egy szörnyű traumával, amiről beszélni sem szeretne. Teszi mindezt olyan szeretetően és viccesen, hogy még az az Amazon-kommentelő is öt csillagot ad neki, aki gyűlöli a zenekarokról szóló könyveket.

Ben Marcus: Leaving the Seabmarcuscover.jpg

Az már ránézésre biztos, hogy Marcus könyvének borítójánál nem nagyon találtunk szebbet idén, a Leaving the Sea-ről született kritikák láttán pedig az is, hogy a kötet megérdemelte Peter Mendelsund csodás grafikáját. Marcus novelláit erősnek és egyedinek tartja a kritika, őt pedig generációja egyik legeredetibb, és legmélyebben felkavaró írójának a Guardian. A címadó történet mindössze egyetlen végtelenített mondatból áll, a novellák nagy része szorongó, elveszett férfiakról mesél, például egy íróról, aki arra kényszerül, hogy kreatív írást tanítson egy luxushajón, és Marcus még azt is megengedi magának, hogy átírja Camus Közönyének legendás első mondatát. „Nem hiszem, hogy ma meghal az anyám.”

9780374246020_p0_v2_s260x420.JPGIshmael Beah: Radiance of Tomorrow

Két régi barát, Benjamin és Bockarie próbálnak boldogulni Sierra Leonéban a polgárháború után - a porig rombolt falujukba visszatérve új közösséget toboroznak. Gyilkosság, nemi erőszak, élelmiszerhiány, és egy külföldi bányászati cég teszi elviselhetetlenné az életet, a két barát pedig rájön, hogy nem lehet egyik pillanatról a másikra magunk mögött hagyni a múltat, még akkor sem, ha ez az előrehaladáunkat hátráltatja. Lélegzetelállító és minden önsajnálattól mentes, írja róla Times, mi pedig nagyon reméljük, hogy egyszer magyarul is odatehetjük a polcra egy másik ország polgárháborúját megéneklő afrikai regény, Az aranyló fél napkorong mellé. Több afrikai regényt a magyar könyvesboltokba!

Jaspreet Singh: Heliumld-narrow-pmbooksp23helium-20140116125420926186-300x0.jpg

India egyik legsötétebb időszakáról, az 1984-es, szikh-ek ellen irányuló mészárlásról szól a kanadai Jaspreet Singh második regénye. Az Indira Gandhi meggyilkolását követő napon egy tizenkilenc éves diák végignézi, ahogy a feldühödött tömeg felgyújtja professzorát. Az este után az USA-ba költözik, ám évekkel később mégis kénytelen visszatérni hazájába, hogy megkeresse a professzor özvegyét. Miközben végiggyalogol az asszonnyal Shimla hegyein, kénytelen beismerni magának, hogy apjának is szerepe volt a népirtásban. Kollektív csendről és személyes traumáról mesél politikai fikciójában Singh, ezekről pedig még nekünk is van mit tanulnunk.

prisonnoir2.jpgPrison Noir (szerk.: Joyce Carol Oates)

A New Jersey Noir után újabb noirkötetet szerkesztett Joyce Carol Oates. Az új könyvbe tizenöt olyan történet kapott helyet, melynek szerzője még ma is a rácsok mögött ül, vagy már szabadult, egy novellát pedig olyan elítélt írt, akin azóta végrehajtották a halálos ítéletet. JCO szerint egy olyan helyen, ahol a horror hétköznapi, a mentális betegségek pedig járványként terjednek, nincs szükség szárnyaló fantáziára egy-egy sötét történet papírra vetéséhez, a NY Times kritikusa pedig kijózanító élménynek nevezte a kötetet, ugyanis ami benne áll, az nem fikció, hanem sokszor az életfogytra ítélt, megmásíthatatlan valóság. ITT egy remek podcast, ahol JCO a börtönprojektről mesél.

Portrénk JCO-ról>>

+ 1
James Essinger: Ada’s Algorithmada_salgorithm300dpi.jpg

Ha csak egyetlen nonfictiont fordítanak le magyarra jövőre, legyen az Lord Byron lányának, Ada Lovelace-nek története, akiről 150 évvel a halála után számítógépes programot neveztek el. A fiatal lány a számítógép feltalálásának kulcsfigurája volt, ám amíg Alan Turing nem kezdték újrafelfedezni őt, nem sok figyelem vetült rá. Essinger a könyvében rávilágít, hogy a számítógépkorszak akár két évszázaddal korábban is elkezdődhetett volna, ha kortársai figyelembe veszik Ada számításait. A lány története girl power a javából, abból a korból, amikor a nők még az iskola közelébe se mehettek, ő viszont minden akadályon átgázolt, hogy tanulhasson.

A 80 éves Bud Spencer belovagol

Nagy rajongói vagyunk a könyvtrailereknek, és most a Libri Kiadó hirtelen néggyel is előállt a karácsonyi hajrában. Nem szeretnénk, ha elmennétek mellette, ezért csokorba gyűjtöttük őket. Mind a négy videó ügyes, ötletes animáció, megpróbáljuk kideríteni, kik készítették. (A videók alatt a könyvek leírásából idézünk.)

Stockholm, napjainkban. Két nő, egy bűnügyi felügyelő és egy pszichoterapeuta útja keresztezi egymást. Sofia Zetterlund pszichoterapeuta kezeli a Sierra Leone-i gyerekkatonát, Samuel Bait és egy középkorú nőt, Victoria Bergmant, aki fájó sebet hordoz gyerekkora óta. Csak egy a közös bennük: mindketten a multiplex személyiségzavar jeleit mutatják. Jeanette Kihlberg bűnügyi felügyelő eközben új eseten dolgozik: egy fiatal srác szörnyű sérülésekkel borított holttestére bukkantak az egyik stockholmi parkban. Ki lehet ez a fiú? Talán megkínozták? És hogy lehet, hogy senkinek sem hiányzik?

Az Erik Axl Sund írói álnév egy svéd írópárost takar: Jerker Eriksson és Hkan Axlander Sundquist sötét hangulatú regényei már több országban sikert arattak, a Victoria Bergmant középpontba állító trilógiáért 2012-ben különdíjat kaptak a Svéd Krimiírók Akadémiájától.

 

 

A Semmi kis életek című nagy sikerű regény szerzőjének, Papp Sándor Zsigmondnak a negyedik novelláskötete A Jóisten megvakul. A kötetben olvasható tizenhat novella mindegyikében különös, megmagyarázhatatlan események történnek a szereplőkkel. Kisebb-nagyobb bűnök áldozatai és elkövetői ők. Egy asszonyt a férje Krisztus-pózban szegel fel a falra, egy másik feleséget megmérgeznek, kétségbeesett kései elégtételként elcsattan néhány pofon, egy könyvelő hulláját a lépcsőházban találják meg a lakók, s nem kevesen esnek áldozatul féltékenységből elkövetett gyilkosságnak. A történetek azonban nem feltétlenül szolgálnak az elkövetett bűnök maradéktalan felderítésével, olykor még a bűnös kiléte is homályban marad. A hol drámai, hol groteszk események hátterében megbújó rejtély megoldása a novellák világába merészkedő olvasóra hárul. A közelebbről meg nem határozott, Európa keleti felére nyomasztóan emlékeztető helyszínek, a saját szenvedélyeik és kilátástalanságuk foglyaként kis közösségekben alkalmazkodni igyekvő szereplők mind ismerősek számunkra. A szerző csapdát állít, amikor olyan könnyedséggel és gazdag elbeszélői nyelven mesél a nyugtalan lelkek lakta titokzatos vidékekről, magányos bérházakról. Ebből a világból nincs menekülés, bűnösök és áldozatok egyként ott kísértenek a megsebzett tájban és az olvasó is elveszti ártatlanságát.

Carlo Pedersoli, alias Bud Spencer életrajza izgalmas utazás a világhírű színész fordulatokban gazdag életébe, rengeteg, eddig ismeretlen, humoros anekdotával fűszerezve a forgatások mindennapjairól, miközben a régi kollégák méltatása sem marad el. Kiderül, milyen a mozivászon legendás pofozógépe, ha férjként, apaként vagy nagypapaként kell helyt állnia. A könyvéből megtudhatjuk, színészi karrierje mellett hogyan próbálta megvetni a lábát az üzlet világában is. Sikereiről és kudarcairól is beszámol, hiszen Carlo Pedersoli, a nagy kalandor minden bukás után újra talpra állt, hogy megújult lelkesedéssel vesse bele magát a következő vállalkozásba. Akármibe is vágta a fejszéjét, mindig javíthatatlan optimista maradt.  Bud Spencer azt is tudja, hogy Terence Hillnél nincs számára jobb filmes partner. A könyvben ezért nyílt levélben megszólítja jobbik felét is, akivel rendszeresen találkozik egy-egy spagettivacsora erejéig. Természetesen rajongóiról sem feledkezik meg: a kötet végén harminchárom kérdésükre válaszol.  

Volt egyszer egy szürke ruhás, nagyon szakállas hindu fakír, Hathadrab Béhrez Nehmár (ejtsd: hat-darabért-ez-nem-ár). Csalásból éldegélt, cukorszögeket és ál-pengéket nyelt reggeltől estig. Egy napon ez a fakír megérkezik Párizsba, hogy felkeresse az elemes bútorok Mekkáját, a szerelési útmutatók Lourdes-ját: az IKEA áruházat. Vásárolni szeretne magának egy – a kényelmét és a kenyérkeresetét egyszerre biztosító – szöges ágyat. Mivel szállodára nincsen pénze, elhatározza, hogy az éjszakát az áruházban tölti. Ám a szekrényt, ahol elbújik, egyszer csak felteszik egy Angliába induló kamionra, melynek rakterében néhány szudáni férfi lapul. Angliában letartóztatják, és a bevándorlókkal együtt kitoloncolják Spanyolországba. Innen egy utazóládában menekülve Rómában találja magát ahol nekilát megírni első regényét…A fakír szemfényesztően mulatságos és szép szerelmi történetből megismerhetjük az illegális bevándorlók különös utazását Európába, az ígéret földjére. 

Tökéletes karácsonyi ajándék: Dragomán online dedikálja könyvét!

A fehér király és a Máglya szerzője, Dragomán György gondolt egy merészet, és Facebook-oldalán felajánlotta, hogy bárkinek dedikálja a könyvét, aki tőle ezt emailen kéri:

"E-book esetében oda lehet tenni a könyv fájl mellé, ott lesz az olvasón a kézzel írt dedikáció, majdnem, mintha papír könyv volna.

Rendes papírkönyvnél pedig a pdf-et ki lehet nyomtatni és rá lehet ragasztani a könyvpéldány belső címlapjára. (Külföldi ismerőseim/olvasóim kérésére többször csináltam már ilyet, többnyire olyankor, amikor ajándékba akarták adni a könyvet valakinek.)"

A hírek szerint két nap alatt már száz könyvet dedikált online. Péntek reggel Dragomán Györggyel és feleségével, Szabó T. Annával készítettük a következő podcast-adásunkat, amiből kiderült, hogy a digitális világ borzasztó közel áll az íróhoz, például saját oldalát is ő programozta, a Facebook-jelenlétét pedig nagyon tudatosan kitalálta, sőt egy 10 dolláros programot is megvett a gépére, hogy írás közben teljesen el tudja zárni magától az internetet, és különlegesen a Facebookot.

Dragomán György: Máglya

Magvető, 2014, 448 oldal, 3990 HUF

A+

 

A Máglya az év egyik legjobb, szerintünk második legjobb regénye, amely egy 13 éves Emma nevű kislány történetét meséli el a Ceaușescu-diktatúra összeomlása után. A rengeteg nyelvre lefordított könyv, A fehér király után régóta vártuk a következő megjelenést a szerzőtől, akinek sikerült újra egy egészen érzékeny, szép könyvet írnia.

ITT lehet jelentkezni a dedikációért>>

A Máglyáról ezt írtuk többek között: „A diktatúra tombolása után Dragomán egy diktatúra romjairól mesél, ahol a szabadság még friss és meleg, ahol még látszik a falon a fejbe lőtt diktátor portréjának sötét nyoma, ahol még nem rozsdált be a titkosrendőrség kapuját áttörő teherautó páncélborítása. Az első két Dragomán-regény a szabadság hiányával foglalkozik, és bár a Máglyában épp a szabadság lesz a rendszer ellen lázadók jutalma, valami mégis hiányzik. Annak képessége, hogy együtt tudjanak élni vele - így lesz a jutalomból szinte azonnal teher, amibe sokkal nehezebb beleszokni, mint az elnyomásba. A teher önbíráskodásba fordul, és ahogy közeledünk az utolsó oldalakhoz, úgy válik a regény egyre inkább a pusztítás könyvévé.”

 

Jön a magyar Turning Points

Hamarosan már magyar nyelven is kapható lesz a The New York Times évkönyve, a Turning Points. Az unikális tartamú kiadványban a világ elismert szaktekintélyei osztják meg gondolataikat a közeljövő kulcsfontosságú fordulópontjairól: hogyan változik a világ és az életünk az elkövetkező évben és akár azon túl. A magyar Turning Points a Geomédia Kiadó gondozásában jelenik meg.

Új prémiumkiadvánnyal jelentkezik a hazai lappiacon a Geomédia Kiadó, mely egy exkluzív szerződést írt alá a napokban a The New York Times Syndicate-tel. Ez alapján a Geomédia gondozza az évente megjelenő Turning Points Global Agenda magyar nyelvű kiadványát.

A Turning Points – egyedülálló módon – az „éves” kiadványoktól eltérően nem az elmúlt év történéseit elemzi, hanem a jövő lehetőségeit, kihívásait taglalja. Elismert politikai, kulturális és gazdasági gondolkodók - a világ trendjeit és újdonságait figyelve – fogalmazzák meg véleményüket a közeljövőt alakító fordulópontokról.  Nobel díjazottak, diplomaták, politikusok, társadalmi aktivisták, írók művészek osztják meg gondolataikat a magazin lapjain. Korábban publikált a kiadványban - többek mellett - Nouriel Roubini sztárközgazdász vagy Melinda Gates, a Bill & Melinda Gates Foundation elnöke. A 2015 kihívásait elemző – a jövő év elején megjelenő – magazin szerzői közt lesz például Julian Assange, a WikiLeaks alapítója, Jim O’Neill, a Goldman Sachs Asset Management korábbi elnöke, Priyanka Chopra, Bollywood legjobban fizetett színésznője, Tony Blair brit ex-kormányfő vagy Pharell Williams többszörös Grammy díjas zenész, “trendszetter”.

Tovább

Hallgasd végig az év legjobb elsőkönyvének tracklistjét!

A friss Zelk Zoltán-díjas Fehér Renátó összegyűjtötte és megosztotta az összes dalt a Holtverseny című regényből, ami néhány 17 éves középiskolás és úszó életébe vezet be. A regény lendületes és szórakoztató, sok keménykedés, szívás és ujjazás van, ez utóbbit nem győzzük hangsúlyozni! 

Totth Benedek első regényének, a nem annyira ifjúsági, de kamaszul beszélő Holtversenynek nagy rajongói voltunk: kritika ITT, podcast ITT. Ha már Fehér Renátó elvégezte a munka nehezét, amiért nagyon hálásak vagyunk, akkor mi csináltunk belőle egy tracklistet. Egyébként ez már filmzeneként is működne, ami azért érdekes, mert Mátyássy Áron rendezheti meg a Holtversenyt.

Totth Benedek: Holtverseny – Original Soundtrack 

1., Beastie Boys: Sabotage – „üvölteni kezd a Sabotage a Beastie Boystól, és elönti testemet az adrenalin” (37.)
2., Rihanna: Russian Rulett – „visítani kezd Rihanna, asszem a Russian Rulett” (86.)
3., The Doors: The End – „Az Apokalipszis most nyitójelenete jut eszembe, amikor az amcsik lenapalmozzák a dzsungelt.” (90.)
4., Mozart-, Vivaldi- vagy Bach-dallam – „A következő pillanatban megszólal a csengő. Mozart-, Vivaldi- vagy Bach-dallam.” (92.)
5., Nirvana: Smells Like Teen Spirit – „Smells Like Teen Spirit. Lehet, hogy ezt a számot sosem fogom megunni.” (111.)
6., Abba: Dancing Queen – „akkor most indul az igazi buli, és benyomja a Dancing Queent” (112.)
7., Richard Wagner: A valkűrök lovaglása – „A hifiből az Apokalipszis most zenéje üvölt. Az a track, amikor Bill Kilgore helikopterszázada megtámadja a vietnami falut” (140.)
8., Slipknot: Wait and Bleed – „A hangfalakból Slipknot bömböl, a Wait and Bleed” (153.)
9., Bee Gees: Stayin’ Alive – „A sötétben botladozunk. Bója megy elől, a Stayin’ Alive-ot dúdolja a Madagaszkárból” (221.)
10., Slipknot: Before I Forget – „Ahogy a rajtkőhöz sétálok, a Before I Forgetet dúdolom magamban.” (244.)

Bonus track: Deftones – The Boys Republic 

2014 legjobb könyvei: 10-1.

top10.jpg

Elkészült a Könyvesblog év végi listája, melyben bemutatjuk az idei év 50 legjobb könyvét. 2014-ben számos izgalmas folyamat indult be - jó ifjúsági regények jelentek meg (külön listán mutattuk meg a 10 legjobbat), több erős elsőkönyvest olvastunk, és végre voltak a non-fiction kategóriájába tartozó sikerkönyvek is. Mi minden héten igyekeztünk kiválasztani a legjobbakat, legérdekesebbeket, legfontosabbakat. Sokféle szempont érvényesült a lista összeállításában, de számunkra ilyen volt ez az év, mert csak azokból válogattunk, amiket olvastunk is. Sok szépirodalom és remek magyar regények a listán, de szerepeltetünk sci-fit, riportkönyvet és szakácskönyvet is. A Top50-41-et ITT, a Top40-31-et ITT, a TOP30-21-et pedig ITT találjátok.

10. David Benioff: Tolvajok tele

David Benioff: Tolvajok tele

Fordította: Gy. Horváth László, Fumax Kft, 2014, 280 oldal, 2631 HUF

 

1942 tele Leningrádban: ostromgyűrű, bombázás, hideg, éhezés és kilátástalanság. A 17 éves Levnek és egy dezertőr katonának, e körülmények közt kell szerezniük 12 tojást egy katonatiszt lányának esküvőjére, ha nem akarják, hogy kivégezzék őket. A könyv dramaturgiailag olyan, mint egy mese: a fiú elindul otthonról, hogy nagy dolgokat vigyen véghez, és kalandok egész sorát élje meg, melyekben akadnak segítői, tanítói és persze ellenségei, az események hatására pedig többé, jobbá, mássá, nagyobbá válik. Magukban az említett eseményekben azonban már nincs semmi mesés: míves prózájával és izgalmas cselekményével Benioff kegyetlen és szenvtelen látleletét nyújtja a város szenvedéseinek.

9. Jaume Cabré: Én vétkem

Jaume Cabré: Én vétkem

Fordította:  Tomcsányi Zsuzsanna, Libri, 2014, 688 oldal, 4990 HUF

 

A leghíresebb katalán író megírta a regények regényét, amit nemcsak mérete miatt illethetnénk a Nagy Európai Regény jelzővel. A történet egy 18. századi hegedű, egy Vial nevű Storioni körül forog, „és bár a hangszer pályafutása csak az 1900-as években kezdődik, Cabré egészen a 14. századig tekeri vissza az európai történelmet, hogy bűnről, megbocsájtásról, és minden időben jelen lévő gonoszról meséljen. Közben olyan mesterien keveri az idősíkokat, a szereplőket és a helyszíneket, hogy az olvasónak minden figyelmére szüksége van, ha követni akarja a cselekményt.(…) Cabré nem fejezetenként, de még csak nem is jelenetenként, hanem bekezdésenként, sőt egyenesen mondatonként ugrál közel- és régmúlt, valamint bizonytalan jelen között”. Hősének, Adriá Ardévolnak sorsát a rá csak közvetetten ható holokauszt, Alzheimer-kór, plátói szerelmek, árulás és apja sokáig titkolt bűne formálja, mi pedig családfája felfejtése közben végigrobogunk vele az egész európai történelmen.

Interjúnk Jaume Cabréval>>

8. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946 I-II.

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946 I-II.

Jaffa Kiadó, 2014, 1200 oldal, 8415 HUF

 

2014 egyik legfontosabb könyve vitán felül egy olyan kötet, melyet írója eredetileg nem is a nyilvánosságnak szánt. Radnóti Miklósné tizenegy éven át írt naplója egyszerre kordokumentum, fontos lenyomata a második világháború előtti és alatti irodalmi kornak, portré, személyes kitárulkozás, gyászmunka. A kötetekből, és főként a kezdeti idők emlékeiből, egy kétségekkel és szeretettel teli élet bontakozik ki, amely azonban mentes mindenféle mitikus, és utólag ráaggatott jellemzőtől. „Radnóti és felesége kapcsolata nem volt mindig magasan szárnyaló, és Radnóti nem az a típusú szerző volt, aki minden körülmények között ontotta magából a verseket. Az akkori irodalmi élet alakjai sem voltak azok az unalmas papírízű figurák, akiket a tankönyvek sugallnak most már több nemzedék óta, és bizony volt idő, amikor a ma már a történelem sötét panteonjába űzött alakok is sokaknak reményt adhattak. Gyarmati Fanni naplóját egyszerre olvashatjuk az akkor és a most ismeretében. Mind a kettő fájdalmas, főleg, ha az utolsó hónapok bejegyzéseit olvasgatjuk. Például azt, amelyben azt írja, hogy egyre csak halogatja a fogorvoshoz menést. „Minek? Arra a rövid időre, ami talán még hátra van. Ó, bárcsak rövid idő lenne!” Kívánsága nem teljesült, hetven évvel élte túl férjét.

Kritikánk a könyvről>>

Interjúnk Ferencz Győzővel>>

7. Szilasi László: A harmadik híd

Szilasi László: A harmadik híd

Magvető Könyvkiadó, 2014, 352 oldal, 2967 HUF

 

„Na, most akkor kinek a regénye is ez? A Kanadából hazatántorgott és az érettségi találkozóra hívatlanul beállító mikrofonfrizurás Nosztávszkyé, vagy az egykori osztálytárs Denié, aki egy vizespohár unikum fölött türelmesen szívja magába az elmúlt harminc év összes elvadult történetét? Vagy Foghorné, aki még gimnazistaként egy házibuliban Nosztávszky helyett szeretkezett a szépséges Zsarnótzay Margittal, évekkel később pedig a Dugonics téren hegedülte össze a napi meginnivalót? Vagy Szegedé, ahol ezúttal a melegedők, a ferencesek ingyenkonyhája, a privilegizált kapualjak, a szélfútta hidak és a város által kivetettek bokortanyái között vezet az út? Mely útnak igazából nincs sem eleje, sem vége, hanem egyszerűen csak van, Szilasi László pedig ráállít minket, és közben mesél unortodox szerelemről, bűnről és bűnhődésről, meg egy gyilkosságról, vagy inkább kettőről” – írtuk annak idején Szilasi László új regényéről, mely csak látszólag szól egy vidéki hajléktalan küzdelmes mindennapjairól. Alternatív valóságok egész sora bontakozik ki ugyanis A harmadik hídban, melyben az egyes elbeszélők mintha újra- meg újrarajzolnák a főbb szereplők kontúrjait. A laza, elnagyolt vonalakból kialakul egy kép, csak azért, hogy aztán jöjjön valaki és durva ceruzájával teljesen más körvonalat rajzoljon neki. Ráadásul mikor az ember már abba a hitbe ringatta volna magát, hogy egy sajátos szubkultúrát bemutató szociografikus regényt tart a kezében, akkor Szilasi egy óriásit csavar az egész cselekményen és magán a fókuszon is, ezzel pedig nem csak a sztorit helyezi új megvilágításba, de a szereplők egy részének szerepét és a történetben elfoglalt helyzetét is. A műfajról már nem is beszélve: A harmadik hídban van ugyan gyilkosság, és van nyomozó is, mégsem krimi. Lehet tehát újrakeverni a kirakós darabjait, átgondolni, tologatni őket ide-oda, közben azon agyalni, hogy most éppen kinek van igaza. Kicsit valószínűleg mindenkinek, hiszen ahogy a hajléktalan létből végül kikapaszkodó Noszta mondta: „ahogy én emlékszem, úgy van pontosan”.

Kritikánk a regényről>>

Olvass bele a kötetbe>>

6. Ruth Ozeki: Az idő partjain

Ruth Ozeki: Az idő partjain

Fordította: Dudik Annamária Éva, Tea Kiadó, 2014, 424 oldal, 3690 HUF

 

Valószínűleg nem túl sok regény kapcsán vetődik fel a „mi a közös a II. világháborúban hősi halált halt kamikaze pilótákban, szeptember 11-ben, a fukushimai atomkatasztrófában, az iskolai erőszakban, az élő szellemekben, egy kopaszra borotvált buddhista apácában, egy váratlanul felbukkanó dzsungelvarjúban, a szívünk fölött fickándozó hideg halban, a francia szobalánynak öltözött japán szexmunkásokban, a kvantumfizikában, Marcel Proustban és Schrödinger macskájában?”-kérdés, de a kanadai-amerikai írónő/zen buddhista pap Booker-shortlistig jutott könyvének elolvasása után muszáj feltennünk. Ozeki egy 104 éves anarchista apáca, és dédunokája, az idzsimének áldozatul eső Nao történetét vegyíti egy rá kísértetiesen hasonlító kanadai-amerikai írónő vergődésével, és keveri egymásba idősíkjaikat épp olyan észrevétlenül, ahogy a szantálfüst keveredik a buddhista kolostor levegőjével. Hogy aztán a végén olyan befejezést kanyarítson a sztorinak, aminek láttán csak annyit tudunk kérdezi: ez most komoly?

Kritikánk a könyvről>>

5. Esterházy Péter: Egyszerű történet vesszű száz oldal - a Márk-változat

Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk-változat

Magvető, 2014, 124 oldal, 1868 Ft

 

Valóban 100 oldalban írt meg egy egyszerűnek látszó vessző mégis nagyon komoly történetet Esterházy Péter, ráadásul rögtön a Márk-változatot. Isten, haza, család versenyszámokban Esterházyval nehéz versenyezni, bárkit beelőz jobbról, és ő ennek a három témának az összefüggéseiből mindent kihoz. Az elbeszélő imádkozni előbb tudott, mint beszélni, így nem meglepő, ha azzal pepecsel, hogyan lehet megszólítani Istent, hogyan lehet róla beszélni, és milyen a saját Istenünk. Az egyik szép pillanatban attól retten meg az elbeszélő, hogy mi van akkor, ha a nagymama Istene nem azonos a sajátjával. A Márk-változat egy kitelepített család történetét meséli el, apa, anya, nagymama, két gyerek és az Isten kénytelen egy kulák családhoz beköltözni. Ha  a kommunistáknak az ötvenes években elegük lett valakiből, akkor mindenétől megfosztották és kitelepítették a családjával együtt.

“A nagymama nyilván jóban van az Istennel, annyit beszélgetnek. Nem mintha én nem lennék jóban, de ahhoz kell az állandó imádkozás. Nem mintha nehéz volna imádkoznom. Nem mintha az Isten és a szó közel volnának. Vannak nagy csöndek. A szó nélküli Isten és az istentelen szó, ez a csönd. A nagymamát leszámítva az imádkozás mégse olyan, mint a levegővétel.” (25.)

Kritikánk a könyvről>>

Interjúnk EP-vel>>

Részlet a könyvből>>

4. Totth Benedek: Holtverseny

Totth Benedek: Holtverseny

Magvető Könyvkiadó, 2014, 248 oldal, 2542 HUF

 

Ha díjat osztanánk az elsőkönyveseknek, akkor az eddig főként műfordításairól ismert Totth Benedek idén egészen biztosan megkapná tőlünk ezt az elismerést. Holtverseny című regényét tíz éve kezdte el írni, és bár nem ifjúsági regénynek szánta, ez nem tántorított el minket attól, hogy helyet kapjon ezen a listán is. Hősei légüres térben, társadalmi vákuumban lebegő tizenévesek, akik csak néhány órára találnak fogódzót egymásban, és ahhoz, hogy tovább sodródjanak, időről időre nagyot kell rúgniuk a másikba. „A legfeltűnőbb az egészben, hogy ezek a srácok tulajdonképpen nem akarnak semmit, legfeljebb ideig-óráig jól érezni magukat. A nihil azonban talán még soha nem volt ilyen szórakoztató, ennek kulcsa pedig nem is annyira a sztori, mint inkább a nyelv. Totth Benedek egészen egyszerűen érzi, hogyan kell megszólaltatni hőseit. A Holtverseny kamaszai nem béna utánzatok, szövegeik alapján szembejöhetnének velünk bárhol az utcán. Káromkodásaikban, trágár kiszólásaikban még sincs semmi öncélúság, és szerencsére semmi rosszul értelmezett szépelgés sem. Az itt-ben és a most-ban élnek: ők már a Csillagok háborúján szocializálódtak, a kémiáról a Breaking Bad jut eszükbe, a kihalt belvárosról meg a Walking Dead."

Krtitikánk a regényről>>

Podcastunk Totth Benedekkel>>

3. Kim Leine: A Végtelen-fjord prófétái

Kim LEine: A Végtelen-fjord prófétái

Fordította: Soós Anita, Scolar, 2014, 560 oldal, 3950 HUFB+

 

A 18. századi Grönlandra repít vissza Leine sűrű, sötét és végtelenül nyomasztó prózája, hogy a fjordok közé menekülő pap, Morten Falck szolgálatáról meséljen. Falck a sukkertoppeni telep lelkészeként megízleli a bűnt, felfedezi az asszonyi ölet, viaskodik testi nyavalyákkal, erőszakos kovácsmesterekkel, és önjelölt prófétákkal, szabad óráin pedig minden erejével azon van, hogy ne őrüljön bele az örök sötétségbe. Leine bibliai utalásokkal tűzdelte tele a szöveget, „ nagyítóval vizsgálja az ember tragédiáját és felemelkedését, még legutolsó epizódszereplőjének személyiségét is készre csiszolja, és monumentális történetével beáll a legnagyobb mesélők közé. Regényének cserzett bőr szaga van, vizelet, tehéntrágya, megperzselt hús és savanyú női izzadtság. Pálinkaíz marad utána, honvágy és viszketés, harminckét év bolhái miatt.”

Interjúnk Kim Leinével>>

Olvass bele>>

2. Dragomán György: Máglya

Dragomán György: Máglya

Magvető, 2014, 448 oldal, 3990 HUF

 

Bár a dobogó első fokáról egy hangyányival lemaradt, az év legjobban várt könyve címet mindenképpen Dragomán György harmadik regénye, a sűrű, boszorkányos, fullasztó Máglya érdemelte ki. „A diktatúra tombolása után Dragomán egy diktatúra romjairól mesél, ahol a szabadság még friss és meleg, ahol még látszik a falon a fejbe lőtt diktátor portréjának sötét nyoma, ahol még nem rozsdált be a titkosrendőrség kapuját áttörő teherautó páncélborítása. Az első két Dragomán-regény a szabadság hiányával foglalkozik, és bár a Máglyában épp a szabadság lesz a rendszer ellen lázadók jutalma, valami mégis hiányzik. Annak képessége, hogy együtt tudjanak élni vele - így lesz a jutalomból szinte azonnal teher, amibe sokkal nehezebb beleszokni, mint az elnyomásba. A teher önbíráskodásba fordul, és ahogy közeledünk az utolsó oldalakhoz, úgy válik a regény egyre inkább a pusztítás könyvévé.” Dragomán ezúttal egy 13 éves kislány, Emma hangján szólal meg, teszi ezt olyan hitelesen, hogy minden kamaszlányproblémát szemrebbenés nélkül elhiszünk neki. Sőt, még azt is megkockáztatjuk, hogyEmmát jobban a szívünkbe zártuk, mint A fehér király gyerekősét, Dzsatát. 

Kritikánk a regényről>>

Interjúnk Dragomán Györggyel>>

1. Péterfy Gergely: Kitömött barbár

Péterfy Gergely:Kitömött barbár

Pesti Kalligram, 2014, 452 oldal, 2967 HUF

 

Miután júliusban elolvastuk Péterfy Gergely új regényét, tudtuk, hogy onnantól minden idén megjelenő könyvet úgy fogunk olvasni, hogy vajon jobb-e ennél. A Máglyánál nagyon rezgett a léc, de 2014 legjobb regénye végül a Kitömött barbár lett, ami Kazinczy Ferenc és Bécs kedvenc udvari négerének, a rabszolgasorból frater terribilis-szé emelkedett Angelo Solimannak barátságát meséli el. „Érzékenyen, óriási tudásanyaggal felvértezve, remek stílus- és arányérzékkel megkomponált regényről van szó, amely a felvilágosodás korából szolgál ma is aktuális tanulsággal az új eszmék híveinek és ellenzőinek.” A halála után megnyúzott, majd kitömött, és vitrinben kiállított Soliman története valószínűleg épp úgy működik majd a jövőben, mind Ady és a vérbaj. Míg a nyugatos dzsigolóról annak is eszébe jut a szifilisz, aki egyetlen versét sem olvasta, Kazinczyról, hála Péterfynek, mostantól mindeninek egy színesbőrű szabadkőműves ugrik majd be elsőre.„A Kitömött barbárt évtizedek múltán sem kell majd poros raktárba száműznünk, mint egy felkavaró, botrányos emberi preparátumot, vagy egy szárnytollát vesztett struccot. Merész, okos, nagyon mai mestermű. A mesterműveket pedig mutogatni illik.”

És hogy mi lenne a sorsa Angelo Soliman testének, ha nem veszett volna oda a 1848-as harcok során a bécsi Természettudományi Múzeumban keletkezett tűzben? Péterfynek erre is megvan a válasza.

„Három évvel ezelőtt rendeztek egy nagy kiállítást Angelo Soliman tiszteletére Bécsben. Ezen a kiállításon ott volt a büsztje, tehát az a bizonyos halotti gipszmaszk, amit Franz Thaller szobrász vett le róla a halála napján, és amiről egy Monika Firla nevű etnológusnő bebizonyította, hogy tényleg eredeti. A büszt korábban egy baden-badeni múzeumban volt, sokáig nem is tudták, hogy Angelo Solimanról vették le. Ha még ma is meglenne a preparátum, az a nyugati civilizáció önostorozásának nagyon erős tárgyi rekvizituma lehetne, mint ahogy ez a gipszminta is az volt, elrettentésként szolgált, az önvizsgálat imperativusza lett. Soliman teste folyamatos mementója lenne annak, hogy a legartikuláltabb világjobbító szándék hogyan válik a legartikulálatlanabb barbárság eszközévé.”

Kritikánk a regényről>>

Interjúnk Péterfy Gergellyel>>

Podcastunk Péterfy Gergellyel, és feleségével, Péterfy-Novák Évával>>

2014 legolvasottabb könyvei: Ken Follett, Radnóti Miklósné naplója és Nyáry Krisztián

Véres történelmi kalandregény Ken Follettől, Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni személyes naplója és Nyáry Krisztián igazi hősei az év három legolvasottabb könyve. A Bookline TOP 100 listája 2014 legsikeresebb könyveit és legkeresettebb szerzőit sorakoztatja fel.

A világ egyik legkedveltebb írója hazánkban is elsöprő sikert aratott az Évszázad-trilógiával. Ken Follett kétségkívül a történelmi kalandregények nagymestere, véres és gyönyörű 20. századi történeteit összehasonlíthatatlan stílusban írja. Az örökkévalóság küszöbén a 2014-es TOP 100 sikerlista első helyezettje. A sorozat előző két kötete szintén felkerült az év végi listára: A titánok bukása a 49., A megfagyott világ az 51. helyen szerepel.

A februárban elhunyt Gyarmati Fanni lejegyezte a Radnóti Miklóssal kötött házasságától a költő újratemetéséig együtt töltött évek minden fontos eseményét. Napló 1935-1946 I-II: a két kötet megrázó és páratlan értékű szövege hiteles korrajz és személyes sorstragédia szerelemről, háborúról, boldog és nehéz napokról. Ugyan a könyv csak december elején jelent meg, mégis egyből a 2014-es sikerlista dobogójának 2. fokán szerepel.

Valódi példaképekről, Igazi hősökről szól Nyáry Krisztián új könyve: 33 neves magyar személyiség különleges sorsáról, olyan életekről, amelyek mindannyiunk számára példaértékűek lehetnek. Hősök, akik a nehezebb utat választották, és igazságukat tűzön-vízen át képviselték – a könyv a sikerlistás dobogó harmadik fokán szerepel. Nem ez az egyetlen sikere az írónak: az Így szerettek ők két könyvében (43. és 84. hely) Nyáry a múlt századi magyar irodalmi élet izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történeteiről, legismertebb szerzőink szerelmi életéről ír.

Tovább

Joe Hill az örök karácsony félelmetes birodalmába kalauzol

A karácsony tematikába illeszkedik Joe Hill gigaregénye, melyet ő nemes egyszerűséggel a horrorról írt PhD-értekezésének nevezett. Egy 140 éves vénemberről, Charlie Manxről mesél benne, aki kisgyerekeket rabol, hogy elvigye őket Karácsonyországba, az örök karácsony félelmetes birodalmába. Ez a Karácsonyország valahol a realitás határán túl található, de hogy pontosan hol, azt senki sem tudja, még borzalmas segédje, az elmebeteg Bing Partridge sem, aki az anyákat öldösi le, hogy a gyerekek elhurcolása könnyebben menjen.


Joe Hill: NOS4A2

Fordította: Uram Tamás, Európa Könyvkiadó, 2014, 912 oldal, 3192 HUF

 

Karácsonyországba már az odajutás sem fájdalommentes, aki pedig egyszer beteszi a lábát, az sosem jut ki többé. Hill egy kislánynak, a Kölyöknek mégis megkegyelmez, vénséges hőse viszont évtizedekkel később visszatér, hogy magával vigye a Kölyök kisfiát, ezzel pedig elkerülhetetlenné válik kettejük között a nagy leszámolás.

A NOS4A2 33. lett az idei Top50-listánkon, a kötetbe pedig most beleolvashattok itt:

joe_hill_reszlet.doc by konyvesblog

Dől a vér, dől a lé

Első mondat: "Nem sokkal ezelőttig csak papíron öltem embert."

A borítóra nyomtatott „a skandináv krimi nagymestere” brand megtévesztő, A holttestemen keresztül olvasásélménye Harry Hole- vagy Erlendur-történeteken edződött olvasóknak gumibottal kiosztott gyomrosnál is fájdalmasabb. Emlékezzünk inkább Bret Easton Ellis Holdparkjára vagy Stephen King Halálos árnyék című regényére, és máris komfortosabban helyezkedünk el Birkegaard beteg világában.

A 2009-ben megjelent krimi főhőse, Frank Fons író fiatalon olyan szerző akart lenni, akinek klasszikussá vált műveit száz év múltán is csodálattal emelik le a könyvespolcokról. Mégis hamar eladja a lelkét. Sok-sok pénzért menő thrillereket barkácsol, védjegye pedig a nyers, minden képzeletet felülmúló brutalitás lesz. Fons soraiból tonnányi vér fröcsög, emberi bél tekeredik elő, hányás és vizelet csordogál: legyen szó megszervezett csoportos nemi erőszakról, letépett szemhéjról, levágott mellbimbóról, élve megfőzésről, vaginába gyömöszölt könyvről, Fons számára nem létezik tabu. Az írást bosszúból forgatott csodafegyverként is szívesen használja: általában azokkal végez ilyen könyörtelenül könyveinek lapjain, akik a való életben belegázoltak a lelkébe.

Mikkel Birkegaard: A holttestemen keresztül

Fordította: Sulyok Viktória, Libri Könyvkiadó, 2014, 372 oldal, 2967 HUF

B

 

Az egyébként kezdettől ellenszenves, übermensch-tudattal megáldott, idegesítően sznob figura a sikerrel egyenes arányban egyre inkább eltorzul. A szépirodalmi ambíciókat órákra kicentizett aprómunka, dollármilliók, alkoholpatak, kokaincsíkok és alkalmi toalett-szex váltják fel. Márpedig a harmonikus családi élet az efféle perverziókkal nehezen egyeztethető össze. Fons egyedül marad vidéki villájában a dobozos söreivel, és szorgalmasan gyártja a vérgőzös szeméthalmot, mígnem egy napon ismerős rendőrtiszt hívja fel a jó hírrel: valaki tűpontosan leutánozta könyvbéli gyilkosságát. Ráadásul a tettes egy olyan regényből kölcsönözte a koreográfiát, ami még meg sem jelent. Az író elhatározza, hogy maga jár utána a dolgoknak, és amúgy is itt a könyvvásár: kimozdul tehát vidéki nyaralójából, és visszaautózik az emberi világba, ahonnan az utóbbi évekből önkéntes száműzetése folytán alaposan kikopott. És hamarosan találkozik az Olvasóval…

A holttestemen keresztül zavarba ejtő regény. Nyilván mindenkiben felmerül a kérdés: mennyi köze lehet a valódi szerzőnek fiktív teremtményéhez, tekinthető-e valamilyen mértékben vallomásnak ez az önostorozó könyv? Bret Easton Ellis a Holdparkkal alaposan feladta a leckét, Birkegaard odáig nem merészkedik (a regényben nem a saját nevét használja, s miután csak egy műve jelent meg A holttestemen keresztül előtt, saját oeuvre-jétől sem rázhatja ki a frász, mivel nemigen van neki olyan). Akkor honnan ez a kiégett, flagelláns hang? Fogas kérdés.

A téma egyébként elég súlyos – az írólét, a közszereplő felelőssége, művészet és iparosmunka között feszülő ellentét, hétköznapi bűnök és árulások stb. –, a kivitelezés inkább csak korrekt tanáros meló, bár nagyon hatásos és izgalmas, semmi kétség. Az émelyítő, gusztustalan gyilkosságok taglalásánál valószínűleg többen lapozni fognak, ráadásul Birkegaard az Amerikai Pszichóhoz hasonlóan oldalról oldalra emeli a tétet, egészen a gyomorforgató fináléig. Szívébe pedig senki sem fogja zárni a megroggyant főhőst, hacsak nem totál őrült az illető – és azért kénytelenek vagyunk ilyenekkel is megosztani a planétát. Bret Easton Ellis például eléggé parázik, hogy valami súlyos pszichopata egyszer leutánozza Patrick Bateman ámokfutását. 2009 óta Mikkel Birkegaardnak is lehetnek álmatlan éjszakái.

Camus, Puskin és Bartis a kedvencek között

Mi a közös Camus-ben, Puskinban és Bartis Attilában? Például, hogy mindannyian szerepelnek Douglas Glover kanadai író idei kedvenclistáján. Az elmúlt napokban mi is vadul listáztunk (ezeket például itt és itt és itt olvashatjátok), de az elmúlt napokban több lista jelent meg a proustitute.tumblr.com mikroblogon. Itt szerepelnek Douglas Glover idei legjobb olvasmányélményei, közöttük olyan klasszikusok, mint az Üvöltő szelek Emily Brontë-tól, A kapitány lánya Puskintól vagy a Közöny Camus-től. A felsorolásban helyet kapott Bartis Attila Nyugalom című regénye is, amely Glover szerint egy remek, őrült, felkavaró könyv a nárcizmusról, a zsarnokoskodásról és a művészet erkölcstelenségéről. A mikroblogot egyébként K. Thomas Kahn vezeti, aki mások mellett Kertész Imre és Krasznahorkai László műveiről is írt már kritikát.

2014 legjobb könyvei: 20-11.

top20.jpg

Elkészült a Könyvesblog év végi listája, melyben bemutatjuk az idei év 50 legjobb könyvét. 2014-ben számos izgalmas folyamat indult be - jó ifjúsági regények jelentek meg (külön listán mutattuk meg a 10 legjobbat), több erős elsőkönyvest olvastunk, és végre voltak a non-fiction kategóriájába tartozó sikerkönyvek is. Mi minden héten igyekeztünk kiválasztani a legjobbakat, legérdekesebbeket, legfontosabbakat. Sokféle szempont érvényesült a lista összeállításában, de számunkra ilyen volt ez az év, mert csak azokból válogattunk, amiket olvastunk is. Sok szépirodalom és remek magyar regények a listán, de szerepeltetünk sci-fit, riportkönyvet és szakácskönyvet is. A Top50-41-et ITT, a Top40-31-et ITT, a TOP30-21-et pedig ITT találjátok.

20. Jeff Vandermeer: Déli Végek-trilógia

Jeff VanderMeer: Expedíció

Fordította: Török Krisztina, Agave Könyvek, 2014, 176 oldal, 2533 HUF

 

Jeff VanderMeer körülrajongott sci-fi trilógiájának sajátos bravúrja az, hogy minden része egy kicsit más, mint a többi. Az Expedíció egy lovecrafti örökséget gondozó, nyomasztó biohorror, a Kontroll egy diszfunkcionális, bürokráciában fuldokló, hatalmi játszmákkal és emberi kicsinyességekkel teli kutatóbázis látlelete a totális és rémisztő Idegen (az X térség) árnyékában, a Fantomfény pedig a sztori eposzi méretűvé duzzadó, kicsit a Randevú a Rámával-t idéző lezárása. Az ismeretlen nem egyszerűen elmegy mellettünk, hanem egyenesen belénk csapódik, és lassan átformál minket a saját képére, arra pedig esélyünk sincs, hogy akár a töredékét megértsük.

Interjúnk a szerzővel>>

Kritika az Expedícióról>>

Kritika a Kontrollról>>

Kritika a Fantomfényről>>

19. Grecsó Krisztián: Megyek utánad

Grecsó Krisztián: Megyek utánad

Magvető Könyvkiadó, 2014, 304 oldal, 2967 HUF

 

„Daru én vagyok” – mondja a Megyek utánad narrátora, akinek személyiségét Lilik, Petrák, Sárák, Gréták, gyúrják-gyömöszölik olyanná, amilyenné, ahogy a boldogtalan apuka mondja a kis Darunak, valamilyenné. Grecsó fiatal Daruja nem akar megrohadni a viharsarki faluban, ahogy megyünk előre az időben, földrajzilag mindegyre távolodik, maga elől azonban akkor sem menekül. Darunál alapvetően mindig a szerelem determinál. Nála „a nő mindig valamilyen belső nyugtalanság, ideges zsizsegés, remegés kiváltója. A káosz forrása. A lányok kivéreztetik, megtörik. Ő meg hagyja. Mert Daru megelégszik azzal a szerelemmel, melyet felkínálnak neki, mint ahogy megelégszik azzal is, hogy – életének egy másik síkján – a színpad helyett neki a könyvtár jutott. Még válni sem tud úgy, ahogy egy tisztességben megőszült magyar ember – mert ki hallott már olyat, hogy valaki tizenhárom év után a legnagyobb barátságban váljon el a feleségétől, akivel utána még egy pofa sört is legurít egy kocsmában? Sehol egy kis ordítozás, gyűlölködés? Darunál még az sincs, csak egy pici szúró fájdalom szívtájékon, hogy a volt feleség végeredményben egy basszusgitárossal költözött össze”.

Olvass bele>>
Kritika a regényről>>
Interjú a szerzővel>>

18. Andy Weir: A marsi

Andy Weir: A marsi

Fordította: Rusznyák Csaba, Fumax Kft, 2014, 344 oldal

 

Robinson Crusoe a Marson. Egy asztronauta hátramarad a vörös bolygón, miután társai halottnak hiszik, és visszaindulnak a Földre. Mark Watney-nek a szűkös, egy hónapra tervezett készletekkel ki kell húznia valahogy négy évig, amíg a következő expedíció megérkezik. Andy Weir könyve (a filmadaptációt mostanság forgatja Budapesten Ridley Scott, Matt Damon főszereplésével) a lassan épülő feszültségre, a főhős karakterére, az életben maradás mikéntjére építő, izgalmas, ötletes és a maga szarkasztikus módján frenetikusan vicces túlélő-sci-fi.

17. David Cronenberg: Konzum

David Cronenberg: Konzum

Fordította: Hegyi Pál, Európa Könyvkiadó, 2014, 392 oldal, 2797 HUF

 

A légy, a Videodrome, az Existenz vagy az Erőszakos múlt rendezője, a biohorror és a virtuális világok rajongója, David Cronenberg megírta az első regényét, a Konzumot. A regény messziről nézve kriminek tűnik: a párizsi rendőrség az ünnepelt francia professzorasszony, Célestine Arosteguy megcsonkított holttestére annak otthonában bukkan rá. A gyilkos feltehetően evett a bal melléből. A kannibalizmus gyanúja a férjre, Aristide Arosteguy filozófusra terelődik. Brutálisan hangzik elsőre, hogy a férj megeszi a feleség mellét, de egy szemtanú elmondásában már az egyik legerősebb bizonyítéka ez a szerelemnek: “Két testben egy lélek, ahogy mondani szokás. A nő beteg volt, értik? Haldoklott. Láttam a tekintetében. Valószínű agydaganat. (...) Szerintem megváltás volt neki a halál. Megkérte az urát, hogy ölje meg, az meg beleegyezett. És aztán, hát igen, azután pedig megette. (...) - Minél többet meg akart tartani belőle. Ezért aztán megette, és a testében vitte magával, bárhová is menekült” (19. old.).

Cronenberg egy újságírót, Naomit és barátját, a fotós Nathant küldi az ügy nyomába. Testkultúra, betegségek, szép, de rákos testek egy izgalmas első regényben, amelynek írói világa évtizedek óta ismerős lehet David Cronenberg filmjeiből.

Itt érdemes beleolvasni>>
Kritikánk a könyvről>>

Tovább

Földre szállt mennyország – A szocializmus története

„Legfőképpen a bűneiért gyűlölöm a kommunizmust: a meggyilkolt milliókért, a megszámlálhatatlan megnyomorított életért, a szörnyű zsarnokságért és a halálos ölelésért, amellyel maga alá gyűrt minden nemzetet. Ennek világos példája volt a magyar nemzet 1956-os felkelésének kegyetlen és álnok leverése. Mindössze kilenc éves voltam 1956-ban, amikor ezek az események kirobbantak, túl fiatal ahhoz, hogy újságot olvassak, vagy átlássam a világ fejleményeit. De alig néhány esztendő múltán már élénken érdeklődtem a politika iránt, bizonyosan azért, mert a politika iránt intenzíven érdeklődő családban nevelkedtem. A magyarok kudarcra ítélt, hősies küzdelme gyakori téma volt, és formálta a politikáról alkotott fiatalkori felfogásom.” – Joshua Muravchik, a könyv szerzője.

 

Joshua Muravchik: Földre szállt mennyország - A szocializmus története

Közép- és Kelet-Európai Tört. Közal, 2014, 440 oldal, 3375 Ft

 

Joshua Muravchik 1947-ben született New York City Brooklyn városrészében, szocialista elkötelezettségű családban. Fiatalkorától kezdve élénken érdeklődött a politika iránt, a roosevelti New Deal-programok és a szegregációmentes közoktatás lelkes támogatója volt, egy ideig a Szocialista Fiatalok Ligájába elnöki tisztét is viselte.

Az 1970-es években nézetei fokozatosan a jobboldalhoz közeledtek. A hetvenes évek végén számos kiábrándult demokratával együtt a Ronald Reagant támogató neokonzervatív gondolkodók táborához csatlakozott. Írásai rendszeresen jelennek meg a New York Times, a Washington Post, a Wall Street Journal, a Foreign Affairs, a New Republic, a Weekly Standard és a Commentary folyóirat hasábjain.

Muravchik a nyolcvanas évektől kezdve számos közéleti és tudományos tisztséget töltött be. Dolgozott az American Enterprise Institute és a George W. Bush Intézet kutatójaként, jelenleg az Institute of World Politics docense, a Johns Hopkins Egyetem Külpolitikai Intézetének tudományos munkatársa, és a Sorsok Háza nemzetközi tanácsadó testületének tagja.

Számos írása jelent meg az amerikai belpolitikával és az Egyesült Államok Közel-Keleten betöltött szerepével kapcsolatban. Gyakran ír a túlburjánzott bürokrácia okozta károkról, a liberális ideológia önellentmondásairól, a demokrácia terjesztésének küldetéséről. Legutóbbi könyve idén jelent meg az Egyesült Államokban Dávidot Góliáttá tenni – Hogyan fordult a világ Izrael ellen? címmel, amelyben az európai baloldal és az iszlám radikalizmus kölcsönös vonzalmát vizsgálja.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány jövőre jelenteti meg Szabadság/harcosok című antológiáját, amely Muravchik válogatásában a befolyásos Commentary folyóirat legfontosabb hidegháborús tanulmányait adja közre Békés Márton szerkesztésében.



Földre Szállt Mennyország_reszlet