Olvass!

KönyvesBlog

Amikor a legkevésbé várod, Mart Kivastik érkezik a Kinóba

2017. november 22. .konyvesblog.

kivastik_breviarium_borito-03.jpgFilmvetítéssel egybekötött könyvbemutatón mutatkozik be az Észt Intézet és a Pluralica brevárium-sorozatának legújabb kötete, amely Mart Kivastik novelláit gyűjti egybe. A bemutató után levetítik az egyik novellából adaptált Amikor a legkevésbé várod című filmet, a brevárium pedig ezúttal is ajándékba elvihető. A történeteket Kőhalmy Nóra, Lengyel Tóth Krisztina, Márkus Virág, Patat Bence, Segesdi Móni és Tóth Viktória fordították, a könyvet Anne Pikkov illusztrálta.

Amikor a legkevésbé várod - 2017. november 24. 19 óra, Kino (1137 Budapest, Szent István krt. 16.)

Jegyár: 590 HUF

mart-kivastik.jpgMart Kivastik, akivel az esten Czinki Ferenc beszélget majd, eddig 9 próza és 6 drámakötetet publikált. Műveiben a hétköznapi esendő emberek abszurd élethelyzeteit ábrázolja, hol realisztikusan, hol pedig humorosan. 2000-ben és 2004-ben drámáiért elnyerte az Észt Kulturális Alap díját, 2002-ben Eduard Vilde-díjat kapott Ahová a lelkek költöznek című novellájáért. Az Amikor a legkevésbé várod, amelyből később filmet is készített, 2014-ben megkapta az év legjobb novellájának odaítélt Friedebert Tuglas-díjat. Az írás mellett sikeres filmes és színházi alkotó.

Az Amikor a legkevésbé várod (Õnn tuleb magades) a fiatalságának utolsó éveit taposó, magányos Viiviről szól, aki egy reggel ismeretlen férfit talál maga mellett az ágyban. Pánikszerűen próbálja összerakni az előző este történéseit. Kiderül, hogy élete egyik legpocsékabb napját tudhatja maga mögött: fájó váll, késés a munkából, orvosi diagnózis, kiadós veszekedés a hülye főnökével és mindezek természetes folyományaként az este a kocsmában, ahol rájön, hogy bármennyire is igyekszik az ember, minden a szerencsén múlik. A férfi, akit Viivi a lepedőjén talál, az ötvenedik évéhez közeledő barátságos természetű Andres. Nap mint nap szinte hivatásszerűen kudarcot vall valamiben. Egy este a kedvenc kocsmájában táncolni kezd egy csinos idegen nővel.

A titkok miatt az elme néha saját történeteket teremt a múltból

A Gustav-szonáta nagyon leegyszerűsítve két férfi barátságának története, ugyanakkor sokkal többet elmond arról, hogyan emlékezik vissza a múltra az ember, és ezek az emlékek hogyan határozzák meg a saját magáról alkotott képét. Az ember szót ugyanakkor nyugodtan kicserélhetnénk akár Svájcra is, hiszen az erős imázzsal rendelkező ország ugyanúgy hajlamos az amnéziára, mint lakóinak egy része.

Rose Tremain: A Gustav-szonáta

Fordította: Szűr-Szabó Katalin, 21. Század Kiadó, 2017, 318 oldal, 3990 HUF

 

Rose Tremain története 1947-ben indul, hőse pedig egy Gustav nevű kisfiú, aki egyedül él az anyjával egy svájci kisvárosban. Rögtön az első mondat egy velős ténymegállapítást tartalmaz: „Gustav Perle ötéves korában egyetlen dologban volt biztos: hogy szereti a mamáját”. Önmagában ez annyira nem meglepő, a legtöbb ötéves nagyon szereti az anyukáját, az már kevésbé megszokott, ha ugyanez az anyuka ridegen és elutasítóan fogadja a felé áradó szeretetet. Gustav félárva, apja egészen kicsi korában meghalt; a körülmények tisztázatlanok, az anyja szerint a zsidókat próbálta menteni, ez vezetett a halálához. Hogy Emilie Perle nem a legjobb szívvel gondol a zsidókra, az kiderül abból is, amilyen kelletlenül Gustav újdonsült barátját, Anton Zwiebelt fogadja. Márpedig Gustav és Anton szövetsége szétszakíthatatlannak tűnik, még ha a jövőbeni érvényesülést tekintve esélyeik nem ugyanazok.

Gustavot egyedül neveli a sajtgyárban robotoló anyja, aki gondoskodik róla, de érzelmileg nem ragaszkodik különösebben a fiához. Évek óta halott férje emlékét a nő igyekszik belevésni kisfia fejébe:

„Hős volt – emlékeztette a fiát minden évben Emilie. – Először nem értettem, de az volt. Jó ember volt egy velejéig romlott világban. Ha bárki az ellenkezőjét állítja, ne higgy neki!”

Az apa hiányát Emilie egy olyan férfi alakjával próbálja kitölteni, akit ő maga sem ismert igazán. A hiány viszont kettős, hiszen hiába van jelen fia életében, Emilie az anya szerepében is többszörösen alulteljesít. Ezzel szemben a tehetséges zongoristának számító Anton életében minden adott, hogy elismert előadóművész lehessen, ha egyszer valaha le tudja küzdeni csillapíthatatlan lámpalázát.

A furcsa páros, Gustav és Anton, életre szóló barátságot köt, és Tremain története évtizedes ugrásokkal ennek a mély érzelmi hullámvölgyekkel tarkított kötődésnek a topográfiáját vázolja elénk. Az időbeli ugrás ugyanakkor nemcsak lineárisan előre, hanem vissza is mutat, így aztán hamarosan egy vágyakkal és ambíciókkal teli fiatal Emilie bukkan fel a kötet lapjain, aki egy csókkal elcsábítja a kisváros rendőrkapitány-helyettesét, Erichet. Ám házasságuk közel sem boldog, mintha párhuzamosan, két külön világban élnének egymás mellett. Erich számára felfoghatatlan, hogy a felesége mennyire vak, és mennyire nincs tudatában, hogy a náci Németország felől milyen veszély fenyegeti a semleges Svájcot.

Tovább

A rákenrolt sem könnyű újrakezdeni

id22-299852.JPG

A Black Sheep egy év kényszerszünet után próbál visszatérni a színpadokra. Puska, a zenekar fiatal menedzsere igyekszik összerántani a bandát Hegemony, az énekes összeomlása és felépülése után. A banda tagjai - Imi Hendrix, Gúnár, Bozon, Gomez és Jóság - egy feltétellel hajlandóak újrakezdeni: egy év alatt fel kell jutniuk a fesztiválok nagyszínpadaira, különben game over. 

       
       

Lévai Balázs: Beállás - Ponyvarákenrol

Athenaeum, 2017, 235 oldal, 3499 HUF   

 

Megkezdődnek a próbák, megszületik az új album, beindul a turné, pörögnek a bulik, már-már úgy tűnik, akár össze is jöhet a kitűzött cél, amikor egy olyan helyzetben találják magukat, amit korábban elképzelni sem tudtak volna. Lévai Balázs első regénye a magyar backstage-ek világába repíti az olvasót, ahonnan természetesen nem hiányoznak a rákenrol kötelező elemei sem. 

Bemutató. A Beállást november 23-án (csütörtök) 19 órától mutatják be a Robotban. A szerzővel  Winkler Róbert beszélget, felolvasni Nagy Ervin, énekelni Czutor Zoltán (Belmondo), Leskovics Gábor (PUF, Kiscsillag) és Papp Szabolcs (Supernem) fog. 

Facebook-esemény

Olvasd el a regény Intróját:

Lévai Balázs_Beállás_részlet by konyvesblog on Scribd

Radnóti Miklós: Nem vagyok a levélírás királya

Összesen 467 Radnóti Miklós által írt és neki címzett levél került abba a kötetbe (Különben magyar költő vagyok), melyet hétfő este mutattak be a New York Kávéházban. A levelek nagy része most először kerül a szélesebb nyilvánosság elé, és azokban családtagok, szerelmek, szerkesztőtársak, írók, a költő életének fontos szereplői szólalnak meg. A kötetnek nem volt célja az utólagos interpretáció (ezt meghagyja az olvasónak), és nem volt célja a szövegek utólagos javítása sem, így azok betűhíven kerülnek elénk, pontosan úgy, ahogy évtizedekkel ezelőtt papírra vetették őket. „Nem vagyok a levélírás koronázatlan királya” – írta egykor egy ismerősének Radnóti Miklós, akinek most sajtó alá rendezett levelezése vitán felül sokat árnyalhat majd a költőről eddig kialakított képen.

A levél műfaji sajátossága, hogy tartalmát jobbára két ember ismeri, az író és a címzett. A levél mindemellett nagyon őszinte műfaj is, „hiszen az adott pillanatban a maga valójában mutatja meg az embert” – fogalmaz a Különben magyar költő vagyok című kötet utószavában Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, aki sajtó alá rendezte Radnóti Miklós megmaradt és máig fellelhető leveleit. A kötetbe ezek közül szám szerint 467 került. (Olvassatok bele ITT.)

Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I. (szerk. Bíró-Balogh Tamás)

Jaffa Kiadó, 2017, 550 oldal, 5990 HUF

 

A New York Kávéház hétfő este zsúfolásig megtelt különterme a legjobb példa rá, hogy az utóbbi években mekkora érdeklődés övezi Radnóti Miklós személyét. Nem véletlen, hogy az est háziasszonya, Juhász Anna is kezdésként éppen ezt a kérdést feszegeti. Míg Fűzfa Balázs irodalomtörténész a Radnóti-versek által kiváltott érzelmi viszonyt hangsúlyozza, mely már egészen kicsi korban megfigyelhető, Bíró-Balogh Tamás szerint újabban azért lehet fokozódó kultuszról beszélni, mert egyre jobban ismerjük magát az embert. Pár éve például hatalmas visszhangja volt Gyarmati Fanni naplójának, melynek bejegyzései révén az olvasó együtt élhette át a házaspár mindennapjait, és azt is, ahogy helyzetük egyre komorabbá vált.

Ő az én egyetlen igazi otthonom, egyetlen társam, mindenem - Radnóti Miklósné naplója

„Énrajtam a Hermi dirndlije van. (...) Mik pedig az utolsó pillanatban Liliomnak öltözik. Felvette Papa sapkáját, és egy piros sálat a nyaka köré. Sokat táncolunk, és mindenki egész fiatalnak néz ki, ez jólesik." (1937. január 30.)Kicsiny ajtót tár és egy eddig jóformán...

Radnóti egy világirodalmi rangú költő, akinek először a verseit ismertük meg, és utána akartuk magát az embert is megismerni. Az este negyedik résztvevője Mácsai Pál színész-rendező volt, aki szerint a kultusz Radnóti halálának 70. évfordulóján indult. Hozzátette ugyanakkor, hogy az évfordulók kapcsán mindig fennáll a túlfecsegés veszélye, akárcsak az újraértelmezés hiánya. Radnóti esetében szerencsére az újraértelmezés nem maradt el, hiszen Gyarmati Fanni halála után rengeteg anyag vált elérhetővé a kutatók számára.

A bemutatón négy nagy témakör közé rendezték a leveleket. Az irodalmi levelek kapcsán Bíró-Balogh Tamás emlékeztetett arra, hogy a Radnóti Miklósnak írt levelek nagy része elveszett a második világháborúban. Gyarmati Fanni naplójából tudjuk, hogy a költő magánkönyvtárát és a levelezését Karig Sára segítségével egy pincébe menekítették, amit viszont 1945 tavaszán elöntött a megáradt Duna. „Végső soron elmondható, hogy sajnos éppen azok a levelek semmisültek meg, amelyeket meg akartak óvni. Ezért is értékelődnek föl a megmaradt darabok, és ezért is fontosak azok a részletek, amelyeket Radnóti, illetve egy esetben a felesége a naplójába másolt be” – írja az utószóban az irodalomtörténész.

Tovább

Egyik kutya, másik eb - Nyerjétek meg a könyvet!

Hogy mondják oroszul, Majd ha fagy? Melyik magyar szólásmondásnak felel meg, amikor a finnek azt mondják: Mérges, mint a fenékbe lőtt medve? Schmidt Cecília kötetbe gyűjtött 45 magyar közmondást és szólásmondást, majd kikereste, hogy ugyanezeket a gondolatokat, tapasztalatokat hogyan fejezik ki más nyelveken.

Schmidt Cecília: Egyik kutya, másik eb

Csimota Könyvkiadó, 2017, 96 oldal, 2990 HUF

 

Schmidt Cecília 2014-ben tervező grafikusként végzett; az Egyik kutya, másik eb eredetileg a diplomamunkája volt, amely idén könyv alakban is megjelent a Csimota gondozásában. A kötetet most bárki megnyerheti, ehhez nem kell mást tennetek, csak válaszoljatok helyesen az alábbi kérdésre:

Mi lehet a magyar megfelelője az alábbi angol közmondásnak?

Két madarat öl meg egy kővel.

A helyes megfejtést november 24-én 12 óráig küldjétek el a konyvesblog@gmail.com címre, a tárgymezőbe írjátok be: EGYIK KUTYA.

„Téged sokszor csókol, Miki” - Kötetbe rendezték Radnóti Miklós levelezését

A Különben magyar költő vagyok című kötetben Radnóti Miklósnak a kortársaival való levelezését találja az olvasó. Hogy kik voltak a kortársai? Barátok, családtagok, költőtársak, szerkesztők, kritikusok, szerelmek.

Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I. (szerk. Bíró-Balogh Tamás)

Jaffa Kiadó, 2017, 550 oldal, 5990 HUF

 

Az összegyűjtött levelek által 1926-tól követhetjük nyomon Radnóti Miklós életét, az erdélyi családtagokkal zajló kamaszlevelezés felhőtlen viccelődésétől egészen az utolsó munkaszolgálatra induló búcsújáig. Előttünk bontakozik ki a másfél évtizedes művészi pálya: az egyre szűkebb irodalmi térben mozgó magyar költőé. Tanúi lehetünk bírósági ügyének, bepillantást nyerünk egyetemi tanulmányaiba, beszámolókat kapunk a nyaralásokról, tudósításokat a munkaszolgálatokról. Helyet kaptak az érzelmi zavarokban született levelek: a Radnótit Reichenbergből szerelmével üldöző Tini üzenetei éppúgy, mint a Beck Judittal megélt valós szenvedély vallomásai. És mindenekelőtt a saját verseiért, saját költészetéért tollat ragadó és levelet író költő szólal meg a könyvben. Hol szelíden, hol önérzetesen, hol hivatalosan, hol érzelmesen, nem egyszer titokban.

Radnóti Miklós levelezésének jelentős része 1945 tavaszán megsemmisült. Ami a hagyatékban fennmaradt, és amit össze lehetett gyűjteni, itt olvashatja az érdeklődő. Radnóti sorait mindezidáig általában csak címzettjük olvasta, amiket pedig neki írtak, azt csak ő maga. Most azonban az olvasó is új szemszögből láthat rá a költő életére. A kötetben közölt levelek jelentős része most először lát napvilágot.

Lapozz bele a kötetbe:

Radnoti levelezes beleolvaso.pdf by konyvesblog on Scribd

Szívünk rajta - A kamaszokat minden megfogja, amin érzik, hogy valódi

bookline_szr_gyurko_szilvi.jpg

Egy bipoláris zavarral küzdő kamaszról szól november kiemelt könyve a Szívünk rajta programban. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő értékelésében azt emelte ki, hogy az Amikor összeütköztünk című kötet jól egyensúlyoz a „szokatlanság" és a „hétköznapiság" mezsgyéjén, és az ilyen típusú történetek rengeteget segíthetnek azon, hogy ne legyen stigma a bipoláris zavar a gyerekeken. Mi most saját kedvenceiről és titkos olvasmányélményeiről faggattuk, közben elmesélte, milyen könyveket olvasott rongyosra, és hogy felnőttként mik a kedvencei.

Emery Lord: Amikor összeütköztünk

Fordította: Szieberth Ádám, Menő Könyvek, 2017, 304 oldal, 2990 HUF

 

Ebben a hónapban egy olyan kötet lett a hónap könyve, amely egy erős tabutémával foglalkozik, ez pedig a kamaszkori mentális betegség – miért pont erre a műre esett a választásod? Alapvetően milyen szempontokat vettél és veszel figyelembe az értékelésnél?​

Van egy komoly koncepció a fejemben, hogy milyen is a jó gyerekkönyv, a jó gyerek- és ifjúsági irodalom. Szerintem ennek megfelelően baromi szigorú vagyok, mert hiszem, hogy ez a program segítség lehet abban, hogy tisztuljon a gyerekkönyvpiac, és háttérbe szoruljanak azok a kiadók, kiadványok, amik kizárólag a pénzszerzésről szólnak. Itt a színes, szagos, szélesvásznú, rózsaszín, kék, tévéből ismert, faék egyszerűségű, ronda papírra, csúnya betűtípussal nyomtatott és számítógéppel nyomorult módon illusztrált „könyvekre” gondolok. (És tudom, hogy ez sztereotip és leegyszerűsítő, de roppant mód irritál, hogy milyen nagy számban van jelen a polcokon az ilyen könyvformájú papíráru.)

Az Amikor összeütköztünk nem a provokatív sztorija meg a szereplők szokatlan háttere, tulajdonságai miatt volt izgalmas olvasmány, hanem mert sallangmentes. Magától értetődő egyszerűséggel beszél krízisről, nehéz élethelyzetről, bipoláris zavarról. És ez szerintem nagyon nem könnyű.

gyurko_szilvia.jpg

Ha visszagondolsz a gyerekkorodra, melyik az a gyerekkönyv, amelyikre a legmarkánsabban visszaemlékezel? Vagy azért, mert azt olvasták fel a legtöbbször, vagy azért, mert gyerekként azt olvastad el legelőször vagy éppen rongyosra?

​Azt mesélte a nagymamám, hogy amikor kicsi voltam, folyton nyaggattam, hogy olvasson nekem. Annyira szerettem ezt, hogy állítólag azt is mondtam neki, hogy sose fogok megtanulni olvasni, hogy mindig ő olvasson nekem. Erre persze ő azt mondta, hogy csak várjam ki a végét: amikor először megtapasztalom mennyivel másabb, ha magamnak olvasok, sosem akarok majd mást csinálni. És hát kb. így is lett. Elég magányos kisgyerek voltam. A bátyám 6 évvel idősebb volt nálam, az utcánkban nem nagyon laktak velem egykorú gyerekek, a szüleimnek sem volt igazán nagy baráti köre. Szóval, nekem a könyvek voltak a minden. Minden pénzemet az antikváriumban költöttem el. Szóval, sok könyvem volt, és általában többször olvastam őket. Amire igazán meghatározóként emlékszem vissza, az a Winnetou, a Három ember a hóban, a Május 35.

Olvastál gyerekként olyan könyvet, melyet nem lett volna szabad? Ha igen, mi vonzott mégis ahhoz a könyvhöz?

Ó, ez zseniális kérdés! Szerintem egyfolytában olyan könyveket olvastam. A Meztelenek és holtak például durván jó könyv. De az anyám nem nézte jó szemmel (mondjuk, igaz, hogy tanulás helyett olvastam), ​nem szerette, ha háborús könyveket olvasok. A másik nagyon meghatározó, titokban olvasott könyvem az Emanuelle volt. Korai szexuális edukációm egyik alapköve.

Tovább

Konrád György új könyve folyamatos utazás az írói szabadság átszállójegyével

Konrád György új regényfolyamának első kötete képzettársítások, visszaemlékezések, elmélkedések és fantáziajátékok sorozata. Folyamatos utazás egy életrajz és egy életmű fontos állomásai között az írói szabadság átszállójegyével.

Konrád György: Falevelek szélben - Ásatás 1.

Magvető Könyvkiadó, 2017, 504 oldal, 5999 HUF

 

Így jutunk el Berettyóújfalutól Budapesten és Berlinen át New Yorkig és Kandorig, az író nevének betűiből összerakott képzelt városig. Gyerekkorától '44-en, '56-on és a rendszerváltáson át napjainkig. Találkozhatunk Konrád családjával, barátaival, pályatársaival és alteregójával, Doktor Kalligaróval is.

Bemutató. November 20-án 17 órakor mutatják be Konrád György új könyvét a Magvető Caféban. A szerzővel Szegő János beszélget. Még több infóért kattintsatok ide!

Oda- és visszautazások: egy ötven évvel ezelőtti félmondat folytatódhat a jelenben, egy évtizedekkel ezelőtti motívum kaphat új értelmet; távoli emlékek és közeli benyomások kapcsolódnak össze az író műhelyében létrehozva egy új epikai formát, a strófákból, egyoldalas etűdökből összeálló regényfolyamot.

Olvass bele a kötetbe:

Konrád_György_Falevelek_szélben_részlet by konyvesblog on Scribd

A lázadó lányok tudnak és mernek nagyot álmodni

(Képek forrása: Facebook)

Ma van a gyerekek világnapja, melynek célja, hogy világszerte felhívja a figyelmet a gyerekek helyzetére, és azokra az alapjogokra, amelyeket minden országnak biztosítania kell(ene) számukra. A tanuláshoz, az érvényesüléshez és a boldoguláshoz való jog rengeteg helyen még mindig nem adott, és sokszor nem természetes az sem, hogy egy kislány, ha majd felnő, tudós legyen vagy éppen autóversenyző. Ezeknek a gyerekeknek adhat nagy lökést és megerősítést Elena Favilli és Francesca Cavallo képeskönyve, az Esti mese lázadó lányoknak, amely a címével ellentétben nemcsak a lányokat, hanem a fiúkat is szeretné megszólítani.

Néhány éve rekordnagyságú összeg, több mint egymillió dollár gyűlt össze a Kickstarteren, hogy egyszer nyomtatásban is megjelenjen Elena Favilli és Francesca Cavallo képeskönyve, az Esti mesék lázadó lányoknak. Pedig a két szerző nem csinált mást, mint összeszedett százat a történelem és a jelenkor legmerészebb és leginspirálóbb asszonyai közül, és az ő életükön keresztül mutatták be, hogy a nehézségek ellenére ezek a nők milyen fantasztikus eredményeket és sikereket tudtak elérni.

Elena Favilli és Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak - 100 különleges nő története

Fordította: Todero Anna, Móra Könyvkiadó, 2017, 212 oldal, 3999 HUF

 

A száz történetnek nincs különösebb íve, a történetek ábécé-sorrendben következnek, így a könyvben a legelső lázadó a 19. század első felében élt Ada Lovelace, aki – korát messze megelőzve – tulajdonképpen megalkotta a világ első számítógépes programját, az utolsó pedig a két éve elhunyt iraki származású építész, Zaha Hadid. A merítés inspiratívan sokszínű, hiszen a bemutatott példaképek között akad író (Astrid Lindgren), motorversenyző (Ashley Fiolek), szakács (Julia Child), tudós (Marie Curie) és aktivista is (Malala Juszufzai). A lehetőségek sokféleségére mutat rá az is, hogy az amerikai elnökjelölt (Hillary Clinton) után egy 1973-as születésű kínai karmester (Hszien Csang), majd egy matematikus-filozófus, az ókori Egyiptomban élt Hüpatia következik a felsorolásban. A könyv legrégebben élt szereplője viszont nem ő, hanem a történelem első fáraónője, Hatsepszut (kb. Kr.e. 1508-1458), a legfiatalabb pedig az 1997-ben született Ann Makosinski, aki egy olyan zseblámpát talált fel, amelynek nincs szüksége se elemre, se szélre, se napra, csak a test által termelt hőre.

A könyvben szereplők mindegyikére egy-egy oldal jutott, ami nyilván kevés ahhoz, hogy átfogó képet nyújtson az életútjukról, a szerzők viszont óvakodtak attól is, hogy azt nagyon elemeljék a valóságtól, és nagyon meséssé tegyék a történetet. Inkább egy-egy jellegzetes eseményre, fordulatra, elért eredményre helyezték a hangsúlyt, ugyanakkor nem hallgatták el azt sem, ha valaki például erőszakos halált halt. Arról már igazán nem az alkotók tehetnek, hogy az élet bizonyos esetekben meghaladta a könyvben szereplő személy történetet, így a rohingják elleni katonai akciók miatt az elmúlt egy évben gyökeresen megváltozott például a mianmari kormányfő, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí nemzetközi megítélése – ilyen esetekben viszont szerencsésebb lenne talán a sokadik kiadásnál ezt jelezni valamiképpen.

Tovább

Egy dinoszaurusznál nincs menőbb ajándék karácsonyra

Felejts el gyorsan mindent, amit eddig az Északi-sarkról tanultál, és ismerkedj meg:
- egy Trundli Vili nevű fiúval
- az apjával, Trundli Gyurival
- a Mikulással (igen! az igazi Mikulással!)
- egy Csücsöri nevű manóval
- Undok Brendával, a legutálatosabb lánnyal az iskolában (vagy talán az egész világon)
- egy Vadász nevű otromba alakkal és a kutyájával, Vicsorral
- és egy igazán különleges dinoszaurusszal...

Tom Fletcher: Christmasaurus – Dínót kérek karácsonyra

Fordította: Dudik Annamária Éva, Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2017, 362 oldal, 3499 HUF

 

A Christmasaurus varázslatos mese arról, hogy amit nagyon szeretnénk, az nem mindig az, amire igazán vágyunk.

Tom Fletcher 1985-ben született, Londonban. Népszerű énekes, író, YouTube-sztár, vlogger és nem mellesleg két fiú édesapja. Egyik kedvenc filmje a Vissza a jövőbe - ezért együttesét Marty McFlyról nevezte el. A zenekar szövegeit nagyrészt Tom írja, és már első lemezükkel bekerültek a Guinness-rekordok könyvébe mint a legfiatalabb, zenei toplistákat vezető zenekar a Beatles után. Első regénye, a Christmasaurus 2017 karácsonyán színdarabként is debütál Londonban, de már rajzfilmsorozat is készül belőle.

Lapozz bele a könyvbe:

Fletcher_Christmasaurus_reszlet_171106_2.pdf by konyvesblog on Scribd

Reggelizz a Margó-díjas Szöllősi Mátyással!

Ha választhatnál, hogy kivel reggelizz az irodalomtörténet nagy alakjai közül, akkor kit választanál? Én mondjuk Kurt Vonnegutot, Roberto Bolanót és Krúdy Gyulát, de ez most teljesen mindegy, mert velük ellentétben reggelizhetsz a friss Margó-díjassal, és ötven év múlva csak a saját fejedet verheted a falba, hogy november 25-én, szombaton nem voltál ott 11 órakor a Hadikban, pedig a másnaposok számára bundás kenyeret is sütnek. (Gyertek reggelizni, részletek itt). 

Szöllősi Mátyás nyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat október 22-én Váltóáram című elbeszéléskötetéért, amit a szerző jelenlétében jól kiveséz Ott Anna, a Hadik Irodalmi Brunch szerkesztője egy reggeli keretében. Beszélünk Budapestről, képi világról, hatásokról, fotókról, de az is biztos, hogy a kosárlabda is szóba fog kerülni.

Szöllősi Mátyás az idei Margó-díjas!

Fotó: Valuska Gábor Szöllősi Mátyás kapta az idei Margó-díjat: a legjobb első prózakötetért járó elismerést a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár záróestjén vehette át a szerző Váltóáram című könyvéért, amely az Európa Könyvkiadónál jelent meg 2016-ban. Szöllősi költőként debütált (Aktív kórterem, 2010) , írt már drámát, volt szerkesztő és fotóriporter, illetve nevéhez köthető a város jellegzetes arcait felvillantó Budapest Katalógus is.

Szöllősi Mátyás: Régóta érdekel, mi mozgolódik az emberek lelkében

Fotó: Valuska GáborSzöllősi Mátyás első prózakötetében, a Váltóáramban felrobban egy szupernóva, ez pedig fehér fénybe vonja az éjszakákat is. Ez a fény azonban nem elfedi, sokkal inkább feltárja azokat a visszásságokat, kínokat és csalódásokat, melyeket hősei nap mint nap át- és megélnek....

Tedd próbára, mennyire ismered az irodalmi Budapestet!

citadella.jpgNovember 17-én ünnepli 144. születésnapját Budapest. Egy város életében 144 év szinte pillanatnyi időnek számít, Európa legfiatalabb nagyvárosa mégis irodalmi művek sokaságát ihlette. A legérdekesebb budapesti sétákat tartó Hosszúlépés. Járunk? csapatával közös irodalmi kvízünkkel te is felmérheted, mennyire ismered a Budapestet és a város íróit!

Folytatnád a játékot? Gyere el sétáinkra és ismerd meg Budapest legérdekesebb történeteit! Jelentkezz még ma a Hosszúlépés honlapján! Járunk?"

A játékban azok tudnak részt venni, akik regisztrálnak a www.onlinequizcreator.com-ra. A kvíz kitöltői között egy páros sétajegyet sorsolunk ki.