Olvass!

KönyvesBlog

Beck Judit: Senki nem tudott úgy szeretni, mint Radnóti

2015. július 06. .konyvesblog.

ram.jpgBeck Judit csíkosban, mellette Gyarmati Fanni kendőben (kép forrása)

26 évvel ezelőtt a Kossuth Rádió akkori riportere, Mélykúti Ilona készített egy interjút Beck Judit festőnővel. Beck a Radnóti Miklóssal való kapcsolatáról beszélt az interjúban, ám a Gyarmati Fanni iránti tiszteletből nem engedte adásba, amíg Fifi élt, mert nem akart belegázolni a képbe, ami az asszonyról az irodalmi közvéleményben kialakult. Gyarmati 2014-ben, 102 éves korában halt meg. Mélykúti a nagymamáján keresztül került kapcsolatba Beckkel, aki a nyilvánosság előtt először beszélt a Radnótihoz fűződő „visszavonhatatlan és megakadályozhatatlan” szerelméről. Az 1989-es interjút a Kossuth Rádió adta le Tér-Idő című műsorában június 30-án és július 1-jén, két részletben. Kigyűjtöttük a beszélgetés legérdekesebb momentumait. A teljes interjút ITT tudjátok meghallgatni, a 14:34-kor kezdődő adásokra kell kattintani.

  • Beck már egész korán megismerte Radnótit, mert Fifi a húgának az osztálytársa volt. Radótival sok közös barátjuk volt, barátok is lettek, de kezdetben szó sem volt a negyvenes évek elején lángra lobbant szerelemről.
  • Mikor Beck és első férje a háború kitörése után hazatértek Párizsból, a vonzalom Radnóti és közte villámcsapásként jelentkezett. „A férjemnek mondtam, hogy ne nyugodjon bele, hogy én állandóan másba beleszeretek.” Férjével, dr. Gombosi Györggyel a hazatérés után elváltak, bár Beck félt a dologtól, mert a férfi öngyilkossággal fenyegetőzött. Fenyegetéseit végül nem váltotta be, és a válás után három hónappal már talált is egy új feleséget magának.
  • Becknek és a férjének volt egy rajzgyűjteménye, amit Frankl Sándor könyvkötő paszpartuzott. A festőnő és Radnóti gyakran futottak egymásba Frankl műhelyében, ami a Duna Mozihoz vezető kis utcában állt, nem messze Radnóti Pozsonyi úti lakásától..
  • Érdeklődni kezdtek egymás munkája után, Radnóti gyakran ellátogatott Beck műhelyébe, és a naplójában is többször megemlékezett a nőről.
  • „Énnekem még egy-két fényképen is van olyan benyomásom, hogy ilyen módon csak énrám nézett” - meséli Beck, majd hozzáteszi, abban, hogy ő megörökítette a költőt, biztosan benne van, hogy ő milyennek látta igazából.
  • Amikor Beck és Radnóti együtt voltak, a költőben nem volt nyoma az állandó szorongásnak, halálfélelemnek, ám a verseiben erősen jelentkezett: elég csak a Beckhez írt Két karodban című vers utolsó soraira gondolni. 
  • Kapcsolatukat nem titkolták, a barátok is elfogadták őket. Fifi nagyon türelmes volt, mert szerinte minden költőnek kellett egy múzsa, ám Beckkel nem viselkedett mindig szívélyesen. Fifi a naplójában arról írt, hogy Judit teljes lelket kívánt.
  • Radnóti mutatta be Becknek Major Tamást, aki a festőnő második férje lett
  • Beck sosem gondolt arra, hogy Fifit és Miket szétválassza. Radnótival mindig megfogadták, hogy abba kell hagyni az egészet, aztán mégis mindig találkoztak.
  • Beck az utolsó behívás előtt látta utoljára Radnótit. Majorral, aki akor már a férje volt, ellátogattak hozzá, volt papírjuk is, de a költő nem volt hajlandó „illegalitásba menni” „Majdhogynem jobban félt az illegalitástól, mint a munkatábortól. Nem tudtuk még akkor, hogy az milyen szörnyűség.”
  • Szerelmük alig néhány évig tartott, de Beck úgy érzi, senki nem tudta őt úgy szeretni, mitn Radnóti.
    Az egyik levélben, amit a költő a munkatáborból küldött neki, Radnóti arról írt, hogy bár a feleségét hagyta el, úgy érzi, mégis Becket hagyta el. Beck ekkor megpróbált kilépni a kapcsolatból, mert úgy vélte, „minél messzebb van az ember, annál inkább csak egy pontra szabad visszagondolni.”
  • Radnóti soha nem tudta meg, hogy a levél volt az oka a szakításnak, ráadásul Fifi rosszul is informálta: azt mondta férjének, hogy Beck a Majorral való házassága miatt zárta le a kapcsolatot. Beck úgy érzi, helyesen cselekedett. Szerinte nem fontos, hogy kihez íródtak a versek (Harmadik ecloga, Zápor, Két karodban), ő csak örül, hogy visszaadta Radnótit a feleségének.
  • Gyarmati Fanni a szakítás után szemrehányó levelet írt neki, mert rossz néven vette, hogy a múzsa elhagyta a költőt. A két nő között nem voltak konfliktusok, bár tudták, hogy a helyzet tarthatatlan. Az élet viszont másként gondolta.

Gyilkos tehetségkutató a királyi udvarban

seven.jpgHét főbűn és egy nyomozó volt a főszereplő a Margó éjszakai vándorprogramján, ami idén a Hetedik nevet kapta. A főbűnöket Babiczky Tibor, Baráth Katalin, Farkas Tiborc, Kiss Noémi, Kolozsi László és Totth Benedek prezentálta, a bűn nyomába a vaksötét PIM-ben Friedenthal Zoltán eredt. Ha lemaradtál a sétáról, a Könyvesblogon mind a hét szöveget elolvashatod!

Elsőként Totth Benedek írását közöltük a bujaságról, őt Kiss Noémi követte a fövénységgel. Mán-Várhegyi Réka a torkosságról írt, Farkas Tiborc a haragról,  Babiczky Tibor a jóra való restségről, Kolozsi László pedig az irigységről. Hetedikként Baráth Katalin balladáját mutatjuk meg, az ő főbűne a kevélység volt. Méz- csillám- és harmathangú lányok A dalnokkirályban, amit maga a szerző ad elő.

Baráth Katalin: A dalnokkiraly by konyvesblog

Combba karcolt élettörténet

"Csöndes volt a város, egész délután és egész éjjel gyalogoltam, ezeregy dolgot végigfilóztam és arra jutottam, sokkal jobb lenne minden, ha lenne a világnak combja, esetleg alkarja, hozzá meg egy böhöm nagy körömolló, amivel lehetne karcolgatni, hadd sajogjon. Mert ha már ilyen jól el van látva fájdalommal, igazán húzhatna valami hasznot belőle a világ" (220-221. oldal)

Soha nem bántottam magam, ahogy Potozky László Éles című regényének elbeszélője, aki szorongásait, fájdalmait, szomorúságát, de leginkább félelmeit a combjába karcolva vezeti le. Nem is a pillanatnyi fájdalomtól félek, ami hirtelen a háttérbe szorítja, elfedi az indítékot: egyszerűen borzalmas belegondolni, hogy a testem mindig mindenre emlékezni, és így emlékeztetni fog. A bőrbe karcolt érzések nem tűnnek el, a húsba vágva emlékeztetik az egyetemista srácot a saját érzéseire, és arra, hogy a világ bizonyos pontokon letér a normális, megszokott útjáról, előbb máshogy, majd összevissza mozog. Potozky regényében húsba karcolják az életet, mert csak az az írás marad meg, ami testünkre íródik (beugrott Greenaway Párnakönyve). Személyes vagy nemzedéki történet ez? Kiterjeszthető egy egész generációra az a lebomlás, amit a szorongás, a félelem és a magunkra maradás irányít? Lehet-e minden combba karcolt heg korosztályunk ki nem mondott sérülése?

Potozky László: Éles

Magvető, 2015, 240 oldal, 2990 Ft

"Huszonegyedik születésnapomra úgy döntöttem, meglepem magam egy igazi munkáslánnyal."

 

"Huszonegyedik születésnapomra úgy döntöttem, meglepem magam egy igazi munkáslánnyal. Nem mintha rászorultam volna, hogy fizessek a szexért, másodéves voltam a pszichológián, a hetvenfős évfolyamon csak öt fiú volt rajtam kívül, és egyikük se jelentett különösebb konkurenciát számomra. De hiába voltam jóban néhány könnyűvérűbb kolleginával, jó ideje hiányoltam azt az igazi mocskosságot, amit egy szokványos kufirc, lehetett bármilyen futó és gépies, képtelen volt megadni neked"

- így kezdődik a regény, és ebből a lendületből, beszédmódból később sem hagy alább az elbeszélő, aki mintha visszatekintene élete legborzalmasabb / legszínesebb / legszélsőségesebb / legérzelmesebb éveire. Gyorsan kiderül, hogy egy kitüntetett nap egyfajta beavatási szertartásába csöppenünk bele, aminek egy célja van: megdugni valakit, akit az állandó versenyhelyzetben meg sem kell nyerni, mintha A trónok harca egy jelenete lenne, amiben az uralkodó kiválasztja az áldozatot. Az életet a farkánál megragadó fiatalember látszólag mindenható, bárkit megkaphat és a szülők úgyis finanszírozzák az egyetemista magaséletet.

Tovább

Hosszú: Hemingway a férfimosdóba invitálta Fitzgeraldot

hosszuuuuu_1_2_1.jpg

Annyira nyár van, és már nemcsak a naptár szerint, hanem tényleg, hogy a Hosszúban ezúttal szinte kizárólag csak vizes-sörös-nyaralós sztorikat mutatunk. Péterfy Gergely például egy réges-régi nyarat idéz meg testvérrel, szülőkkel és persze menetrendszerű dunai kiruccanással. Hrabal pedig természetesen sörben utazik: a New York Review Books Classics sorozatában a cseh zseni egyik regénye jelent meg legutóbb, az előszót jegyző Joshua Cohen pedig Hrabal és a „régen minden jobb volt” napok szellemét is meg fogja idézni. A legbulvárosabb anyag azonban kétségkívül Hemingwayhez kötődik, a kulcsszavak közé tartozik még Fitzgerald és a pénisz is.

Orwellnek sem lehetett egyszerű

Eric Blair gyerekkoráról ír a Brainpickings – őt később George Orwellként ismerte meg a világ, de kisgyerekként még középosztálybeli angolok szomszédolós-krikettezős életét élte; lásd fotó:

A kis Eric tizenegy éves volt, amikor közelebbi ismeretségbe került a Buddicom családdal, és különösen három gyerekükkel, Jacinthával, Prosperrel és Guineverrel. A nála két évvel idősebb Jacinthával később gyengéd érzelmeket is tápláltak egymás iránt, 1922 nyarán azonban Eric úgy érezte, ideje a tettek mezejére lépni. Jacintha azonban ellenállt, és egy csúnya dulakodásba, ruhaszaggatásba fulladt a légyott, ami azután egész későbbi kapcsolatukra is kihatott. Eric rá nem sokkal elutazott Burmába, és amikor öt év múlva visszatért, abban reménykedett, hogy visszanyerheti a lány szívét, és bár megélni alig tudott, mégis egy eljegyzési gyűrű lapult a zsebében. A család azonban távol tartotta Jacinthát, de nem a múltbeli incidens miatt, ahogy Eric hitte. Az történt, hogy Jacintha házasságon kívül szült gyereket (az apa a terhesség hírére villámgyorsan lelépett), a babát a lány nagynénje és nagybátyja adoptálta. Jacintha később több Orwell-mű nőalakját inspirálta, a leghíresebb közülük talán az 1984 Juliája volt, és bár 1949-ben újra felvették egymással a kapcsolatot, az író 1950-es halála miatt soha többé nem találkozhattak. A teljes sztoriért és a fotókért ide érdemes kattintani!

A nap, amikor Hemingway F. Scott Fitzgerald péniszét vizslatta

A Huffington Post volt olyan jó, és összeszedett 11 olyan dolgot, amit az olvasók eddig talán nem tudtak Ernest Hemingwayről. Az írónak saját állítása szerint nagyon vékony volt a szemhéja, így a nap első sugaraira már ki is pattant a szeme, nem tudott tovább aludni. Az agya rögtön munkába lendült, folyamatosan gyártotta a mondatokat, melyektől csak úgy tudott megszabadulni, ha rögtön papírra is vetette őket. Ennél kevésbé irodalmibb, de sokkal izgalmasabb az a részlet, miszerint Montanában egy időben egy medvével élt együtt, olyannyira, hogy egy fedél alatt éltek és együtt rúgtak be, de még ennek abszurditását is fokozza az F. Scott Fitzgerald-os sztori. A húszas években mindketten Párizsban éltek, és Hemingway emlékei szerint ekkor történt, hogy kétségbeesésében Fitzgerald egyszer hozzáfordult, miután felesége, Zelda azt vetette a szemére, hogy túl kicsi a pénisze. Hemingway megkérte Fitzgeraldot kövesse a férfimosdóba, majd megtekintette a kifogásolt testrészt. A többit idézzük:

Hemingway tells Fitzgerald to follow him to the men's room and then says, "'You're perfectly fine,' I said. 'You are OK. There's nothing wrong with you." He continued reassuring Fitzgerald, "You look at yourself from above and you look foreshortened. Go over to the Louvre and look at the people in the statues and then go home and look at yourself in the mirror in profile.'"

Még több Hemingway-sztoriért kattintsatok ide!

Tovább

Így néz ki A tetovált lány folytatása!

Augusztus 27-én világpremier, hiszen Lisbeth Salander visszatér, és a Millennium-sorozat folytatódik. Ekkor jelenik meg ugyanis az Ami nem öl meg című kötet, melyet a svéd David Lagercrantz jegyez.

Az ötvenévesen elhunyt Larsson krimitrilógiája, amelynek főhőse a tényfeltáró újságíró, Mikael Blomqvist és a hacker Lisbeth Salander, a szerző halála után nemzetközileg is az utóbbi évek egyik legsikeresebb regénysorozata lett. A tetovált lány, A lány, aki a tűzzel játszik és A kártyavár összedől című kötetek 50 országban 75 millió példányban keltek el, a történetből Hollywoodban és Svédországban is filmfeldolgozás készült.

A negyedik Millenium-könyv svéd kiadója, a  Norstedts korábban már elárulta, hogy a folytatás új elemekből építkezik, és semmit sem tartalmaz majd Larssonnak a negyedik részhez készített vázlataiból. Itthon az Animus adja ki a regényt, a kiadó Facebook-oldalán ma mutatták meg a borítót.

Dávid Ádám: Egy digitális bennszülöttet is lenyűgözhet Houdini

davidadam.jpgFotó: Szöllősi Mátyás

Folytatódik Dávid Ádám világjáró ifjúsági road regénye: a Millenium expressz utasai a második kötetben Európa helyett már az Egyesült Államok felé veszik az irányt. A címbeli fogoly nem más, mint az első részből megismert Zsiga, aki ezúttal a New York-i Szabadság-szoborban raboskodik, társa ebben egy fekete lány. A szabadulás reményét egy magyar származású előadóművész csillantja fel előttük: ő Weisz Erik, akit később Houdiniként ismer meg a világ. De hogy került a sztoriba a hamburger és a kóla, melyik amerikai regényből kapta a nevét az egyik lányszereplő, és melyik földrészre vezet a bajba került gyerekeket összegyűjtő vonat útja? Ezekről is beszélgettünk a trilógiának szánt sorozat írójával, Dávid Ádámmal.

A Millennium expressz második útja a 19. század végi Egyesült Államokba vezet. Az ország ebben az időszakban jelentős és izgalmas változásokon ment keresztül, de mi volt az, ami miatt te úgy döntöttél, hogy mindenképpen Amerikába küldöd a szereplőidet?

Mivel a trilógia tulajdonképpeni főszereplője egy különleges vonat, amelyen árva és vészhelyzetbe került gyerekek utaznak, ezért adta magát, hogy minél több izgalmas helyet bejárjak velük. Az első kötet 1896 húsvéthétfőjén indul, és Közép-Kelet-Európát barangolják be a hőseim, a második kötetben New Yorktól Los Angelesig átszelik az Államokat, a tervezett harmadik kötet pedig Ázsiában játszódik, és szilveszterkor ér majd véget a történet, tehát nyolcvan nap helyett nyolc hónap alatt kerülik meg a földet. Mivel ez a világjáró road-movie-s dramaturgia vált a szöveg rendezőelvévé, a millenniumi lázban égő dualista Magyarország boldog békeidőjének helyenként ironikus megéneklése után újra akartam álmodni a bevándorlóktól hemzsegő, nagyhatalommá váló USA mindennapjait. Egyszerűen érdekelt, hogy mit művelnek ott az agyszüleményeim. Alapvetően elég jól elvoltak.

Dávid Ádám: Millennium expressz - A fogoly

Tilos az Á Könyvek, 2015, 256 oldal, 2490 HUF

 

Hőseidet, amikor útközben megéheznek, egy új marhapogácsás étellel, a hamburgerrel kínálják, a szomjukat pedig egy titkos összetevőkből álló barna itallal, a kólával oltják. Szóba kerül a pattogatott kukorica is, melyből már akkor létezett édes és sós, és ha éppen nem tudják mivel elütni az időt, akkor beülhetnek egy némafilmre a helyi filmszínházba. Mennyire adta magát, és mennyire volt tudatos, hogy mindezek a tipikusan az amerikai életformához kötődő elemek belekerüljenek a könyvbe? Volt olyan, amit mindenképp bele akartál még írni, de azután a cselekmény mégsem fogadta be, vagy nem illett sehova, és ki kellett maradnia?

A történelmi kalandregény toposzait újragondolva már az első kötetben is játszottam kultúrtörténeti utalásokkal: Zsiga, a főhősöm Henri Nestlé csokoládéját kapja születésnapjára, és az érettségi előtt álló Ady Endrétől Hajós Alfrédon és Gárdonyin át Montessoriig a kor számtalan ismert figurája felbukkan egy-egy cameo vagy akár komolyabb mellékszerep erejéig. Ez az ötlet egyébként a Forrest Gump logikáját követi: ahogy ő a 20. századi amerikai történelmet kalandozza végig, és az összes elnökkel kezet ráz, addig a Millennium expressz 1896 jellegzetes helyein halad keresztül, és egy csomó izgalmas figura megfordul rajta. Na meg ebbe a kalapba került a ma már teljesen kommersz, de akkortájt újdonságnak számító hambi-kóla-popcorn-triumvirátus és a filmipar születése is. Elképesztő élmény volt felfedezni az anyaggyűjtés több hónapos búvárkodása során, hogy mennyi minden alakult ki a 19. század utolsó éveiben. Ezt a gazdagságot próbáltam a kalandos sztori háttereként sűrítve visszaadni, de pont a sűrítés miatt több motívum és figura valóban kimaradt vagy csak említés szintjén jelent meg. Az első kötetben Lugosi Béla vámpírkodott volna Törcsvárnál, de már sokalltuk Péczely Dórával, a trilógia szerkesztőjével a mellékszereplőket, és ugyanígy járt a második kötetben Buffalo Bill az egész vadnyugati cirkuszával. Szóba kerülnek ugyan itt-ott, de a sztorihoz végül nem tettek hozzá.

Tovább

Csak este 10 után vehetnének erotikus ekönyvet a németek

giphy_6.gifHa elfogadnak egy ma még csak törvényjavaslatként létező ötletet, akkor a németek a jövőben csak este 10 és reggel 6 óra között vásárolhatnak felnőtt témájú ekönyveket.

A mozikban, színházakban és könyvesboltokban megjelenő szexuálisan explicit tartalamakkal szembeni rendeletek 2002 óta vannak érvényben, amennyiben az új törvényjavaslatot elfogadják, az ekönyvek a mozikkal és a színházakkal kerülnek egy médiakategóriába. A javaslatot azután nyújtották be, hogy egy túl könnyen hozzáférhető erotikus ekönyv, a Schlauchgeluste miatt több szülő is panaszt tett. Ha elfogadják a javaslatot, az ekönyv-kereskedőket a jövőben akár 50 ezer euróra is megbírságolhatják. Ha a kereskedők eleget akarnak tenni a törvénynek, akkor bizonyos címeket az ifjúságra veszélyesnek kell minősíteniük, egy külön kategóriába kell sorolniuk, hogy egy szoftver szűrje őket.

A javaslat komoly kritikákat kapott a könyvszakmában dolgozóktól, a Német Kiadók és Könyvkereskedők Egyesületének jogi osztálya szerint a leszűkített vásárlóidőnek semmi értelme, mert a gyerekek úgyis megtalálják majd a módját, hogy megkerüljék. Szerintük egy olyan rendszer, ahol az életkort kell igazolni, nehezebben kijátszható. Mások arra figyelmeztetnek, hogy az eköny-kereskedők a világ minden táján elérhetők, így a törvénynek a különböző időzónákkal is számolnia kellene. A bloggerek sem örülnek: az országon kívülről érkező tartalmakhoz való hozzáférést letiltani egyikük szerint jó nagy hülyeség. 

Ha a javaslat átmegy, olyan furcsa német törvényekhez csatlakozik majd, mint a vasárnapi fúrást tiltó rendelet, vagy az, amelyik passzív fegyvernek minősíti a párnát.

Forrás: NationalPost

 

JÁTÉK: Nyerj csodálatos és varázslatos kifestőket!

 csa.jpgA felnőtteknek szánt kifestőkönyvek sikerét látva bátran kijelenthetjük, hogy 2015 a színes filcek éve, és tényleg mindenki színezni akar.  A Partvonal Kiadó jóvoltából most megnyerhetitek a Marty Noble Csodálatos állatok és Miryam Adatto Varázslatos arcok című kifestőjét. Nincs más dolgod, mint:

1. Letölteni és kinyomtatni a kifestők egy-egy oldalát INNEN és INNEN

Marty Noble: Csodálatos állatok

Partvonal, 2015, 64 oldal, 1690 HUF

 

2. Fogni egy marék színes ceruzát vagy filctollat (vagy kölcsönvenni a gyerekét), és kiszínezni a két képet.

3. Lefotózni a kész műveket.

Miryam Adatto: Varázslatos arcok

Partvonal, 2015, 64 oldal, 1690 HUF

 

4. 2015. július 6-án (hétfő) éjfélig elküldeni a fotót a konyvesblog@gmail.com emailcímre.

5. 2015. július 8-ig (szerda) várni, és reménykedni, hogy a te művedet találtuk a legszebbnek.

Julia Roberts a lánya gyilkosát üldözi az amerikai Szemekbe zárt titkokban

Megérkezett a trailer a Szemekbe zárt titkok amerikai adaptációjához. Eduardo Sacheri regényéből Juan José Campanella forgatott filmet 2010-ben, és el is nyerte vele a legjobb idegennyelvű alkotásnak járó Oscart. Sikereit most Billy Ray próbálja túlszárnyalni, vagy legalább megközelíteni. Julia Roberts egy egy FBI ügynököt alakít a filmben, aki lánya gyilkosának nyomába ered, de Nicole Kidmant, és 12 év rabszolgaságban nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölt Chiwetel Ejiofort is főszerepben láthatjuk majd. Az amerikai változat modern környezetben játszódik  Amerikában, de a történet főbb pontjaihoz hű marad. Premier októberben. A regényt magyarul az Agave adta ki az év elején, ITT tudtok beleolvasni. 

Ilyen lenne, ha az IKEA-ban elszabadulnának a zombik

A bevásárlóközpont hatásos horrorhelyszín. A kanyargós és áttekinthetetlen belső térben, a tetszetős haszontalanságoktól roskadozó polcok között boldogan törnek-zúznak a zombik, hogy a fogyasztói társadalom nem túl áldásos hatásaira figyelmeztessék az olvasót. A vásárlásba révült arcoknál pedig nincs, mi inspirálóbb: a legenda szerint George A. Romero ideális színteret keresve a Holtak hajnala című zombifilmjéhez akkor világosodott meg, amikor egy plázában vásárolgatva hirtelen rádöbbent, a körülötte kavargó emberek épp úgy néznek ki, mint az üres tekintetű élőhalottak. Grady Hendrix-nek valami hasonló revelációban lehetett része egy unalmasan induló IKEA-túrán. Parodisztikus hangvételű horroregényének célpontja ugyanis a svéd bútoráruház, melynek nevét a regényben ugyan Orsk-ra cserélte, mégis pont úgy néz ki benne a kisasztaltól a dizájnos vizespohárkészletig minden, mintha csak az Örs vezér téri épület jól ismert arzenálját szemlélnénk.

Grady Hendrix: Horrorstör - A rémület bútoráruháza

Fordította: Kemenes Iván, Gabo, 2015, 240 oldal, 3330 HUF

Első mondat: „Hajnalodott, és a zombik a parkolón áttámolyogva özönlöttek a túloldalon magasló, bézsszínű tömb felé.”

 

Ha az áruház fizeti mindennapi kenyerünket, minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk érte. Az alulfizetett, de hűséges alkalmazottak transzállapotban robotolnak látástól vakulásig, és hajtják végre a monoton napiparancsokat, melyeknek általában pont annyi értelmük van, mint keresztvíz alá tartani egy őrjöngő zombicsecsemőt. Ám egy nap mégis porszem kerül az olajozottan működő gépezetbe: az Orsk áttekinthetetlen, labirintusszerű tereiben valaki éjszakánként ágyra ürít, tombol és rongál, és a vandál cselekedetsorozat komolyan veszélyezteti az áruház makulátlan hírnevét. Az éj leple alatt három túlórapénzzel kecsegtetett, és végsőkig elszánt munkaerő (Basil, a munkamániás menedzser, Amy, a lázadó hajlamú final-girl, és Ruth-Anne, a leghűségesebb alkalmazott címére esélyes vénlány) nekivág  az áruház végeláthatatlan folyosóinak, hogy megtudja, ki bolygatja a fogyasztói világ eme rendíthetetlen bástyájának nyugalmát. Útjuk, melyhez hamarosan több kéretlen érdeklődő is csatlakozik, jóval rémisztőbb tapasztalatoktól hemzseg majd, mint amikor az IKEA-ban eltévedünk a Fürdőszobakellékek és a Piactér között, és esélyünk sincs, hogy visszataláljunk a helyes ösvényre. Pedig az is épp eléggé horrorisztikus élmény.

Tovább

Zsebkönyvben jön három korai Salinger-novella

helikonzsebkonyv_salinger_threeearlystories_b1_300dpi.jpgA Helikon zsebkönyvsorozatában jelenik meg JD Salinger Három korai története, a szerző pedig valószínűleg forog a sírjában. A remeteéletet élő Salinger ugyanis már jóval a halála előtt megtiltotta, hogy kiadatlan munkáit bárki is megjelentesse. 2014-ben a The Devault-Graves ügynökség publikálta a három kori novellát, amelyek több mint hetven évvel ezelőtt jelentek meg az akkor még ismeretlen Salinger tollából. Magyarul Bart István fordításában lesznek olvashatók.

„Az eredetileg a Story magazin 1940-es számában megjelent The Young Folksban két New York-i fiatalember beszélget, ám beszélgetésük, csak úgy, mint a városi elit koktélok mellett leélt élete, tökéletesen üres és értelmetlen. A kansasi egyetem folyóiratában publikált Go See Eddie-ben (1940) egy kellemetlen alak zaklatja a címszereplő hölgyet. A szintén a Story magazinban megjelentetett Once a Week Won’t Kill You (1944) pedig egy katonáról mesél, aki elmondja nagynénjének, hogy a háborúba készül, felkészítve őt a legrosszabbra” - írtuk egy évvel ezelőtt, amikor A fiatalok, a Menj fel Eddie-hez és az Egyszer egy héten ki fogod bírni könyvbe került.

Salinger korai írásai nem szárnypróbálgatások, jól felismerhetőek rajtuk a későbbi Salinger-művek jellemzői: a könnyed, csevegő stílus, amellyel a szerző megtéveszti az olvasót, a kiüresedett, helykereső, érzelemmentes karakterek és a kemény mondanivaló.

A kötetet Anne Rose Yoken tusrajzai díszítik.

Nemzetközi botrány egy süteményrecept miatt

b1342529.JPGKókusz Franci a Pintyőke Sándor utcai hajszalonban várja szépülni vágyó vendégeit. Két bodorítás között azonban a nyomozásnak is helyet kell csinálnia, ugyanis Franci egy igazi titkosügynök. Legújabb küldetésében egy különleges francia édesség, a Musz Musz eltűnt receptje után nyomoz. 

Mán-Várhegyi Réka: Kókusz Franci, a fodrász titkosügynök

Tessloffés Babilon, 2015, 64 oldal, 1870 HUF

 

A Tessloff-Babilon iskolakezdő gyerekeknek szánta Szeretek olvasni sorozatát: a 32 oldalas könyvekkel az olvasni tanuló, a 64 oldalasakkal pedig a kicsit rutinosabb gyerekeket célozták meg. Űrlény osztálytársak és egy titokzatos helikoptertolvaj is akad a 64 oldalas sorozatban. Most Mán-Várhegyi Réka gyerekkönyvéből mutatunk egy részletet.

Olvasd el Franci kalandjainak második fejezetét!

Mán-Várhegyi Réka: Kókusz Franci, a fodrász titkosügynök.pdf by konyvesblog