Olvass!

KönyvesBlog

HOSSZÚ: A Bloomsburyk túl sokat szexelnek

2015. augusztus 01. erreni

hosszuuuuu_1_2_1.jpg

Fél szemmel már a második félév új megjelenéseire és a szeptemberi számra figyelünk, de buja angolokról, szerelmes oroszokról, és Harper 'Tökéletes Városimázs' Lee-ről mindig marad időnk olvasgatni. Ők kerültek a Hosszúba a héten. 

A férfi, aki hangot adott Jurij Zsivágónak

It's marvelous to find a fascinating story, then dig deeper and find a fascinating story behind that, and dig deeper yet and still be fascinated. This is one of those stories.

Az AbeBooks Giangiacomo Feltrinelliről szóló cikke épp úgy kezdődik, mint egy Disney-tündérmese, bár abban sem Mussolini, sem radikális baloldali gerillák, de még a teljesen kiütött Hemingway sem szokott szerepelni.

feltrinelli_fig_vol1_017180_001.jpg

Feltrinelli nem szőke herceg volt, hanem egy olasz könyvkiadó, aki megismertette a világgal Borisz Paszternak kultkönyvét, a Zsivago doktort. Bár a KGB mindent megtett, hogy Paszternak regénye ne juthasson el az olvasókhoz, Feltrinellinek sikerült elintéznie, hogy a kézirat kikerüljön Oroszországból, és 1957 novemberében olasz forításban meg is jelentette. Az olasz kiadást a CIA-kiadás követte:

Eleven months later, over 1,000 copies were secretly published in the United States in the original Russian, after Dutch publisher Mouton was approached to handle the publication, with neither Feltrinelli's permission, nor his knowledge (though the book lists him as the publisher). Pasternak was irritated and disappointed, because the copy the CIA had published (and also presented to the Nobel Prize committee) was not complete in its editing and was full of errors. The publication occurred as part of a CIA plot to undermine the USSR. The CIA-Mouton editions were bound in nondescript, blue cloth covers, and the CIA surreptitiously distributed copies among Soviet visitors to Expo '58, the Brussels World's Fair. The rationale was that not only would the novel's content cause outrage among Soviet citizens, but that also seeds of doubt would be planted when it came to light that the government had refused to allow publication of a novel by Russia's most respected and celebrated writer.

Feltrinelli rendkívül fordulatos életéről itt olvashattok >>

(Ha a cikk elolvasása után is érdeklődtök a Zsivágó-sztori iránt, vegyétek meg EZT a könyvet.)

“Thank you, Miss Lee! Welcome Visitors”

Ha valaki azt mondta volna a harmincas évei elején járó, szociális remeteként élő Harper Lee-nek, hogy hatvan évvel később az összes online lap az ő fotójával lesz tele, azt valószínűleg szemberöhögte volna. A rajongók még Atticus Finch színeváltozását sem emésztették meg teljesen, de elég csak egy fél napig nem figyelni, és valaki máris belenget egy harmadik, sőt negyedik Lee-könyvet. A The Millions újságírója, a Go Set a Watchman megjelenésének napján Lee szülővárosában, az alabamai Monroeville-ben járt, szobát pedig természetesen a Mockingbird Inn & Suitesban vett ki. Elképzeltem, milyen lenne Szajlán tölteni egy éjszakát az új Oravecz-regény, vagy Gombosszegen a legújabb Nádas-kötet megjelenésének idején, bár valószínűleg egyikük műveiről sem neveztek el semmilyen műintézményt a faluban. A monroeville-i hangulatot talán ezzel a képpel lehetne a leginkább érzékeltetni:

An Atticus impersonator, flown in from Baltimore, posed for selfies.

A cikkért ide kell kattintani >>

Virginia Woolf hozzáment volna a nővéréhez 

 

Néhány GE Moore-rajongó, Cambidge-ben végzett, huszonéves fiatalember 1905-ben rendszeresen találkozgatni kezdett egymással Thoby Stephen házában. A találkozókon Stephen testvérei, Vanessa Bell és Virginia Woolf is részt vettek, és bumm, így indult a híres-hírhedt Bloomsbury Group története. A többek közt John Maynard Keynest és EM Forstert is tagjai közt tudó baráti társaságról írtak már könyveket, koreografáltak már balettelőadást, a BBC pedig nemrég egy háromrészes Bloomsbury-minisorozat első epizódját is bemutatta. A Life in Square-t minden bölcsész és Downton Abbey kosztümösdráma-rajongó imádni fogja, én például most azonnal alapítanék egy irodalmi szalont. Vanessa Bell unokája, Virginia Nicholson viszont nincs megelégedve a sorozattal. Szerinte túl sok benne a szex. (Spoiler: Bell és Woolf már a második jelenetben kihajítják az ablakon a fűzőiket, a nyitórészben leggyakrabban elhangzó kifejezés pedig valószínűleg a copulation.)

A Guardian összeszedte, hogy mit hordtak össze eddig a Bloomsburykről >>

Rokonok - Esterházy Péter és Esterházy Marcell

rokonok_ep.jpgFotó: Valuska Gábor

A KönyvesMagazin nyári számában híres írókat és híres rokonaikat kértük meg, hogy írjanak egymáshoz fűződő kapcsolatukról. Dragomán György és szintén zenész (illetve író) felesége, Szabó T. Anna egymásról, Grecsó Krisztián az öccséről, a táncos Grecsó Zoltánról, Kemény István és lányai, Lili és Zsófi a nagy irodalmi családról, Péterfy Gergely a húgáról, a színész-énekes Péterfy Boriról, a Závadák a Akkezdetről meg a végről meséltek. Esterházy Péter pedig apákról és fiúkról. Meg egy bizonyosról, Marcellről.

Papa, Marcell – így szólítja egymást Esterházy Péter és képzőművész fia, Marcell, akinek akad még egy beceneve hároméves korából: Csumpi. Gimnazistaként kezdte olvasni apja regényeit, és nehezen tudott elvonatkoztatni attól, hogy mit szólhatnak a családtagok, amikor felbukkannak egy-egy regényben. Esterházy Péter szerint a megjelenő mondatok mindig jobbak, mint amiket a családtagok mondtak. „Azok meg vannak csinálva. Ez egy szakma.”

Esterházy Péter Elvileg apafiúzásban vagy fiúapázásban jó vagyok (jelzem, anyázásban és nagynénibácsizásban, vagyis családozásban is), van tapasztalatom, van mondatom, és nincs igazán takargatni valóm, ideális alany volnék tehát, hogy V. szerkesztő úr korbácsütéseire, kívánságára a porondon teremve háromezer leütésnyit énekeljek e témában. Hallom, a Keményék osztoznak a háromezren. Az úgy mégis barátságosabb, a felelősség is oszlik; ők persze teli vannak költőkkel – nálunk más a helyzet.
 
A világon a legjobban az orra alatt morogni az én Marcell fiam tud. Ez kevésbé az unottság vagy valami kelet-európai spleen jele, sokkal inkább egy általános nyelvi szkepszis hiteles megnyilatkozása. Noha, a három másik testvéréhez hasonlóan, nagyon tud magyarul. De hallgatni is jól és érzékletesen tud. És a kettő közt van aztán a már említettem, világszínvonalú orra-alattizás.
 
Ennek valamelyest ellentmond az a néhány alkalom, amikor a saját műveiről hallhattam őt beszélni, mesélni, okosan, érdekesen, művelten. Ha nem tudnám, de nagyon tudom, nagyon-nagyon, hogy milyen mélységesen mély szakadék van (sőt, tátong) a kimondott és a leírt szó státusza között, akkor kicsit hepciáskodtam volna, hogy vállalja csak be ő is a maga ezerötszázát. Nem apai erővel nyomattam volna (nem is tudom, van-e nekem olyanom; gyermekek kara: vaaaan!!!), inkább mint két (barátot nem mondok, tévedésnek és sunyinak tartom az ismert szülői óhajtást: legyünk barátok!), mint két munkatárs, aki civódik az elvégzendő munka megosztásáról.
 
De hát én vagyok, aki ír, ő néz, ő a „szemes ember”.

Tovább

Száz szóban a város - Neked van saját történeted Budapestről?

(Kép forrása)

A Mindspace nonprofit szervezet a chilei Plagio csapattal együttműködve 2014-ben hozta el először Budapestre a 100 szóban a városodról akciót. A tavalyi sikeren felbuzdulva a Száz szóban Budapest pályázat idén is várja azok írásait, akik szívesen öntik szavakba, összesen százba, a város iránti érzéseiket. Az érzést fűtheti szeretet, szerelem, áthathatja közöny, bánat, hála; lényeg, hogy százszavas mű megalkotására inspiráljon.

A június 12-én kihirdetett pályázatra maximum 100 szóból álló írásokat várnak, melyek témájukban Budapesthez kapcsolódnak. A pályázat Chilében 15 éves múltra tekint vissza, és a Budapestre tavaly eljutott kezdeményezés szépsége pont az egyszerűségében rejlik. Bárki, aki szeretné, 100 szóban mesélheti el, mit jelent neki a város, milyen története, emléke, érzése, benyomása van annak tereivel, eseményeivel, lakóival kapcsolatban.

Az ötletadó chilei versenyre évente több tízezer pályamű érkezik, és a lakosság úton-útfélen találkozhat a kiválasztott legjobb írásokkal, legyen annak szerzője nyugdíjas pedagógus, vagy akár aktív hentes. Az első, itthon megrendezett pályázatra összesen 738 pályamű érkezett; a szerzők között volt 16 éves és 92 éves is. Az itthoni projekt, ahogy tavaly, úgy idén is, nem csak a főváros lakóinak, hanem minden Magyarországon élőnek szól, legyen magyar vagy külföldi, sőt a Mindspace csapata a határon túli magyarokhoz is szeretné eljuttatni a felhívást.

Háromtagú zsűri fogja a pályaművekből a 12 döntőst kiválasztani. Tagjai a budapesti kulturális életben fontos szerepet játszó Winkler Nóra, Nagy Dániel Viktor színművész és Szőllőssy Balázs, a Fiatal Írók Szövetségének tagja. A díjátadó ünnepséget októberben tartják Budapesten.

Pénznyereményben az első, második és harmadik helyezett részesül, ennek összértéke 150 ezer Ft. Mind a 12 döntős művet illusztrátorok színesítik, szakmai vezetőjük Simonyi Cecília illusztrátor. A 100 legjobb 100 szavas pályaműből pedig egy kiskönyv is készül. A szervező Mindspace csapata hagyományt kíván teremteni a Száz szóban Budapest akcióval.

Tovább

"Milyen céljaink lennének ebben a tetű városban?" - Itt a Veszettek trailere!

Októberben kerül a mozikba a Divinyi Réka - Goda Krisztina alkotópáros által jegyzett Veszettek. A sajtóban korábban gárdafilmként emlegetett alkotásnak itt az első trailere, melyben Fenyő Iván egy karizmatikus vezetőt alakít: az ő hatására csatlakozik két srác egy rendvédelmi szervezethez. A film Czető Bernát László dramaturg és forgatókönyvíró Kakukk című kisregényét használta alapul. A két fiút ifj. Vidnyánszky Attila és Klem Viktor alakítja, a további szerepekben pedig többek között Györgyi Annát, Molnár Piroskát, Nyári Oszkárt, Törőcsik Franciskát, Bán Bálintot, Béli Ádámot és Fritz Attilát láthatjuk. A film operatőre Babos Tamás, producere Kálomista Gábor.

J.K. Rowling együtt ünnepli születésnapját leghíresebb "gyerekével", Harry Potterrel

(Kép forrása)

Ma ünnepli ötvenedik születésnapját minden idők egyik legsikeresebb írónője, J.K. Rowling. Bár a Robert Galbraith álnév alatt írt krimijei is sikeresek, fő művének még ma is legtöbben a Harry Potter-sorozatot tartják, melyet 65 nyelvre fordítottak le és körülbelül 400 millió példányban adtak el világszerte. Az írónő születésnapja alkalmából összegyűjtöttük a vele kapcsolatos legérdekesebb tényeket.

1. Ugyanakkor van a születésnapja, mint Harry Potternek

Rowling 1965. július 31-én, a Bristol melletti Yate városában látta meg a napvilágot. Főhőse, Harry Potter a történet szerint szintén ezen a napon született, csak 15 évvel később, 1980-ban. Tehát Harry is ma ünnepli a születésnapját: a varázsló már 35 éves lett!

2. Klinikai depresszióban szenvedett

Az írónő a ’90-es évek elején, éppen a Harry Potter-sztori kitalálásakor klinikai depresszióban szenvedett. Az élete nem alakult túl jól akkoriban: első házassága tönkrement, az édesanyja meghalt, munkája pedig nem volt. Miközben egy tanári álláslehetőségre várt, úgy érezte, nincs vesztenivalója, és folytatni kezdte azt a varázslófiúról szóló történetet, melyet évekkel korábban vonatozás közben talált ki. Mivel a segélyből, amit kapott, nem telt fűtésre, a hideg lakás helyett inkább kávéházakba járt írni – ilyenkor néhány hónapos kislányát, Jessicát is vitte magával, aki a babakocsiban pihent, miközben ő egy órák óta kortyolgatott kávé mellett a regényen dolgozott.

J. K. Rowling: Legendás állatok és megfigyelésük

Fordította: Tóth Tamás Boldizsár, Animus Kiadó, 2014, 80 oldal, 1980 HUF

 

3. Írógéppel írta az első regényt

A Harry Potter és a bölcsek kövét régimódi módszerrel, írógéppel írta. Azóta sem lett nagy rajongója a számítógépen írásnak: ha teheti, ma is inkább valamilyen hagyományosabb megoldást választ, például kézzel ír.

4. Házalás a kiadóknál

A Bölcsek köve kéziratát több kiadóhoz is elvitte, de mindenhonnan elutasító választ kapott, mígnem végül 1995-ben a Bloomsbury elfogadta a regényt. Jól tették: a két évvel később,1997-ben megjelent könyv óriási siker lett, és még a British Book Awards Az év gyerekkönyve díjat is megnyerte.

Tovább

Így érdemes foglalkozni az Aranycsapattal

A hétéves gyerekem, aki éppen most gyűjtötte az első érmét egy futballtáborban, rávett, hogy nézzük meg a 6:3-at. A költözésnél került elő a DVD, különösebben nem izgatott, bár azon kevesek közé tartozom, akik látták az ősbemutatón, mi több, egy évfordulón – az ötvenediken - azt találtuk ki az Indexben, hogy a modern kornak megfelelően online közvetítést adunk róla 2003-ban. Nem volt kis siker.

Bodnár Zalán-Szöllősi György: Az Aranycsapat kincseskönyve

Twister Media, 2015, 64 oldal, 9990 HUF

 

Most újranéztem, és kezdtem megérteni, miért tagadták meg ezt a hazai futballedzők, hiszen lényegesen kevesebb technikai hiba volt a válogatottól, mint most, bár azért az is illúzió, hogy ők úgy kezelték a labdát, hogy soha nem pattant el. Volt hiba, de volt tempó is. Hogy még egy szempontot írjak.

Donát gyermekem belefeledkezett, egy kicsit talán újra is élte, hogy valaha mi jók voltunk, hiszen lelkesítő, nagy győzelmet focicsapattól ő még nemigen látott.

Pár nappal később kaptam meg az Aranycsapat kincseskönyvét.

Tovább

Milyen szerepet játszott Georges Clemenceau magyar menye a trianoni döntésben?

Vajon milyen szerepet játszott Georges Clemenceau francia miniszterelnök magyar menye a trianoni döntésben? Tényleg szabadkőműves összeesküvés állt Magyarország felosztása mögött? Valóban hajózható folyónak állítottak be az utódállamok néhány patakot, csakhogy nagyobb területhez jussanak? Tudatlanok lettek volna az antant döntéshozói? És egyáltalán: hol írták alá a trianoni békeszerződést: a Kis- vagy a Nagy-Trianon-palotában? Esetleg másutt? Lejár a békeszerződés? Van titkos záradéka?

Ablonczy Balázs: Trianon-legendák - 2. kiadás

Jaffa Kiadó, 2015, 160 oldal, 2940 HUF

 

Ablonczy Balázs könyve ezekre és más kérdésekre keresi a választ, hogy megérthessük a kilencvenöt éve aláírt békeszerződés körülményeit és hatását. Trianon a XX. századi magyar történelem egyik legtragikusabb és legtraumatikusabb eseménye, amely mély nyomokat hagyott a magyar történeti emlékezetben, de a politika sem tudott szabadulni tőle. Az öt év után új kiadásban megjelenő kötet jó kiindulópont lehet mindazoknak, akik az eseménytörténeten túl kíváncsiak a mélyebb összefüggésekre, és értelmezni kívánják a mai közéletben és publicisztikában is rendszeresen felbukkanó hiedelmeket, spekulációkat, legendákat. 

A kötet külön fejezetben foglalkozik Georges Clemenceau magyar menyével, illetve azzal a legendával, mely szerint a francia miniszterelnök iránta való gyűlölete kihatott a trianoni döntésre is - ezt a fejezetet most elolvashatjátok ti is:

Ablonczy Balázs - Trianon - Legendák by konyvesblog

"A legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat idézte meg" - 70 éves Patrick Modiano

(Kép forrása)

Július 30-án tölti be a hetvenedik életévét Patrick Modiano francia író, "napjaink Marcel Proustja". 2014-ben neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat, az indoklás szerint az emlékezés művészetéért, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat, és feltárta a náci megszállás mindennapjait.

Patrick Modiano a Párizs melletti Boulogne-Billancourt-ban született. Anyja belgiumi flamand színésznő, olasz zsidó családból származó apja a második világháborúig kereskedőként dolgozott. A náci megszállás után nem volt hajlandó a sárga csillag viselésére, hamis személyazonosságot szerezve feketekereskedelemből tartotta fenn magát, állítólag a nácikkal kollaboráló franciákkal is üzletelt. Az apa nem nagyon vett részt a gyereknevelésben, az anya folyamatosan távol volt az otthontól, így Patrick és Rudy nevű öccse az anyai nagyszülőknél nőtt fel. A két fiú kapcsolata nagyon szoros volt, Patrickot nagyon megviselte, amikor a leukémiás Rudy tízéves korában meghalt, későbbi műveit öccsének ajánlotta.

Modiano a thones-i Szent József kollégiumban, majd a párizsi IV. Henrik gimnáziumban tanult, ahol a neves író, Raymond Queneau volt a geometriatanára. Az ő hatására kezdett irodalommal foglalkozni, Queneau vezette be az irodalmi berkekbe is. Patrick Modiano az érettségi után döntötte el, hogy az irodalom lesz a hivatása. Húszévesen iratkozott be a Sorbonne bölcsészkarára, de csak azért, hogy elkerülje a sorkatonai szolgálatot, az előadásokat nem látogatta. Egyetemi évei alatt sanzonszövegeket írt, majd 1968-ban megjelent első regénye La Place de l'Étoile címmel. A második világháborúban játszódó mű egy zsidó kollaboránsról szól, és Modiano apja, aki találva érezte magát, megpróbálta felvásárolni az összes példányt.

Tovább

Ex-kokainista irodalmi ügynök is esélyes a Man Booker-díjra

manbooker2015.jpg

Tizenhárom kötet verseng a 2015-ös Man Booker-díjért, amely ma az egyik legrangosabb irodalmi elismerés, nem mellesleg pedig ötvenezer font is jár vele. A díj nem keverendő össze a kétévente kiosztott Nemzetközi Man Booker-díjjal, melyet olyan élő alkotó kaphat meg, aki vagy angol nyelven ír, vagy munkái általában hozzáférhetőek angolul; utóbbit nem egy-egy mű alapján, hanem az író teljes munkássága nyomán ítélik oda, legutóbb Krasznahorkai László nyerte el. Ezzel szemben az évente kiosztott Man Booker-díjat a Brit Nemzetközösség, Írország, Zimbabwe és egy idén először alkalmazott szabály szerint az Egyesült Államok szerzői nyerhetik el.

Az idei listán három elsőkönyves is szerepel, de olyan író veteránok is felkerültek rá, mint az ír (és korábbi Man Booker-nyertes) Anne Enright és az amerikai Marilynne Robinson. A jelöltek egyik legérdekesebbje az amerikai Bill Clegg, aki irodalmi ügynökként amúgy más szerzők karrierjét egyengeti. A Did You Ever Have a Family című kötete egy olyan középkorú nő küzdelméről szól, aki egy gázrobbanásban veszítette el a családját. Ez Bill Clegg első regénye, de nem az első könyve, hiszen korábban két memoárt is írt: a Portrait of an Addict as a Young Man, illetve a Ninety Days című köteteiben Clegg korábbi kokain- és alkoholfüggőségéről, és a leszokási kísérletéről vallott. Róla amúgy a zsűri elnöke, Michael Wood azt jegyezte meg, hogy az ügynökök és szerkesztők általában felismerik a jó szöveget, de ők maguk nem mindig írnak jól - Clegg új könyve azonban szerinte egy nagyon jól megírt darab.

Az egyik brit fogadóiroda jelenleg a hawaii születésű Hanya Yanagihara regényét (A Little Life) tartja a legesélyesebbnek. A Booker történetében az első jamaicai jelölt Marlon James, akit A Brief History of Seven Killings című regényével száll ringbe; utóbbi a Bob Marley ellen tervezett merényletről, illetve a szigetország hetvenes-nyolcvanas évekbeli, erőszakkal átitatott történetéről szól. A listán az egyetlen afrikai jelölt a nigériai Chigozie Obioma, Indiát Anuradha Roy, Új-Zélandot Anna Smaill képviseli.

A rövidlistát szeptember 15-én, a nyertest október 13-án hirdetik ki.

Tovább

Nem lehetetlen 50 könyvet elolvasni egy év alatt

2015-reading-challenge-list-fb.jpg

A Könyvkihívás az év egyik legjobb olvasásnépszerűsítő közösségi játéka: ötvenféle könyvet kell elolvasni 365 nap alatt. Az első öt kihívás ilyen:

  1. egy könyvet, ami több mint ötszáz oldal
  2. egy klasszikus romantikus könyvet
  3. egy könyvet, amiből film is készült
  4. egy könyvet, ami ebben az évben jelent meg
  5. egy könyvet, aminek a címében számjegyek szerepelnek

Az olvasó a fentiekhez hasonló karakterjegyek alapján választ egy könyvet és elolvassa. Önmagában már az nagyon izgalmas, ahogy kiválasztjuk ezekhez a leírásokhoz a megfelelő könyvet, másfelől az ötven feladvány nagyon széles, színes és érdekes irodalmi világba vezet be, hiszen a képregénytől a fantasyn és novellásköteten át a versekig mindent kell olvasni. A könyvkihívásnak nagy rajongótábora van, utoljára a Nagy Könyv című kampányban láttam ilyet.

Dóri és Meli huszonévesek, a kosárcsapatomban játszanak, és minden edzésre más könyvvel érkeznek. Az egyikük ki van varrva, a másikukat láttam már meccsen verekedni, úgyhogy ne átlagos könyvmolyokat képzeljenek el az olvasók.

Egy idő után szemet szúrt, hogy minden edzésre más könyvvel érkeznek, és bár nincs mindennap edzés, ez akkor is zavarba ejtő volt. Hajlamos voltam két egymást követő edzésre is ugyanazzal a regénnyel érkezni. Mondták, hogy rápörögtek a könyvkihívásra, és elmondták, hogy 50 könyvet elolvasnak az idén, mire mondtam, hogy a blogon nem írunk összesen 50 könyvről, majd jót kacagtunk.

Először azt hittem, hogy egy idő után azért feladják, és nem kell szégyenkeznem, de szerencsére nemcsak folytatták a kihívást, hanem nagyon élvezik is. Vadásszák a jó könyveket, tippeket, értékeléseket és ajánlásokat a blogokon és a Könyvkihívás.hu-n.  

Dórit a kihívás izgatta. Sokat olvasott előtte is, viszont míg korábban fejtörést okozott neki a következő könyv kiválasztása, most ez szórakoztatóbb és izgalmasabb számára:

Tovább

„Az eledel, a víz és a szex”

Gerald Durrell Életem értelme című, sürgetően aktuális és jövőgyanúsan jelenbe ágyazott, a Föld kortársaihoz szóló szövege a legvadabb bozótvágók kezéből is kicsavarná a veszélyes fegyvert. Szép, gördülékeny, letisztult, érzékeny könyv, és aki szereti Konrad Lorenz és Csányi Vilmos élményszerű, olvasmányosan megírt tudományos írásait, ebben a könyvben sem csalódhat, bár hozzáteszem, az Életem értelme életrajzi elemekkel gazdagon illusztrált szöveg.

Durrell egészen fiatalon tölt el gyakornoki időt a whipsnade-i állatkertben. A hasznos és termékeny állatkerti időszakot megelőzi egy rövid kitérő a bevezetőben arra vonatkozólag, milyen szeszélyeit volt kénytelen a fiúnak elviselni a család, s mennyi és hányféle állat tartozott a kis Durrell baráti köréhez, megalapozandó a későbbi komoly, egy életen át érvényesülő ambíciókat.

Gerald Durrell: Életem értelme

Fordította: , Európa Könyvkiadó, 2014, 240 oldal, 2117 HUF

 

„Selyemmajmom kora reggel megpróbált beszállni Larry ágyába, s amikor kiebrudalták, megharapta bátyám fülét. Szarkáim egy egész sort felszaggattak Leslie bátyám féltő gonddal ápolt paradicsompalántái közül, egyik vízisiklóm megszökött, és Margo nővérem bukkant rá – fertelmes sikoltozás közepette – a díványpárnák mögött.”

A szerethető, jól irányított, humorban elengedett, szarkasztikus megjegyzésektől hemzsegő könyvből kiderül, hogyan birkózott meg a fiatal és még tapasztalatlan Gerald Durrell a Babszi és Samú névre hallgató jegesmedvékkel, a Zsigmondra keresztelt zsiráffal, tapírokkal, oroszlánokkal, nyestkutyákkal, s az őt mindennap új kihívásokkal és váratlanságokkal szembesítő állatkerti hétköznapokkal. Durrell olyan szenvedéllyel és csodálattal ír az állatokról, viselkedésükről és szeszélyeikről, mintha a világ legszebb nőiről adna hiánytalan személyleírást és számolna be róluk, gondosan ügyelve arra, hogy véletlenül se hagyjon ki semmit, szépen és aprólékosan, tapintatos figyelemmel, tudatosan veszve el a részletekben.

  • Miért nyers a hús?

  • Ha meg volna főzve, akkor is megennék?

  • Mért csíkos a tigris?

  • Ha bemennének hozzájuk, harapnának?

Efféle kérdéseket rendszerint a felnőttek tettek fel; a gyerekek általában sokkal értelmesebben kérdezősködtek.”

„A tapír olyan, mint az elefánt meg a ló keresztezése, a tetejébe egy árnyalatnyi disznóval.”

Az állatkerti időszak után a könyvbeli Gerry Durrell határozott terveinek megvalósítását tűzi ki célul, miszerint állatgyűjtő lesz. Az utolsó oldalak aligha szólhatnának másról, mint az állatok védelmében hozott határozatokról, szabályokról, amiket a jövőben is folytatni kell a természet megőrzése céljából. Durrell eredményes példákat hoz fel, egy-egy faj fennmaradásához milyen intézkedések végrehajtása volt szükséges, például a Kínában kihalt Dávid-szarvas Bedford hercegének Woburn Abbeyben létrehozott tenyészkolóniájának köszönhetően újra erőre kapott, s később visszatelepítették Kínába.

„Mire te rámutatsz, hogy az állatoknak szigorúan megszabott területük van, ahol három dolog az uralkodó: az eledel, a víz és a szex.”

Durrell ír a Jersey szigetén megálmodott Wildlife Preservation Trust természetvédelmi alapítványról, ami Gerald Durrell 1995-ben bekövetkezett halálával nem ért véget, s a mai napig működik és várja az adományokat, programokat szervez, s az alapítvány az állatvédelem terén tett fontos munkája folyamatos és lankadatlan. http://www.durrell.org/

Kellemes, a tavaszi olvasmányok sorába illő könyv az Életem értelme, s nagyszerűsége, hogy a szájbarágós, kényszeres, didaktikus tanítás halvány jele nélkül csempészi be az olvasó tudatába az állatok és a természet, tehát mindennek, ami él és mozog a szeretetét.

Szerző: Ayhan Gökhan

Grecsó: Az a világ esélytelen lett, ahonnan én jövök

2012 Aegon-díjasának, Grecsó Krisztinnak „a város egészében még mindig nem bevehető”, de úgy érzi, Újlipót bizonyos részeinek egészen falusias jellege van. A belsejében azonban vigyázni kell, ott az egy főre jutó írók száma már elég magas. A túra a titkos falu után az ÉS szerkesztőségében folytatódik, ahol a prózarovat szerkesztőjeként dolgozik, ráadásul épp a csütörtöki lapindítón. Először 20 évvel ezelőtt, 1995 októberében publikált a lapban reménybeli költőként. Kollégait a második bejövetel, vagyis a munkába állás idején leginkább az érdekelte, nem pszichopata-e, de szerencsére átment a teszten. Az ÉS-ből a Magvetőbe vezet az út, ahonnan két nejlonszatyornyi Megyek utánnaddal távozunk, mert a kisebb városokban a könyvesbolt már luxusnak számít: Szentgotthárdon, az esti fellépés helyszínén is házalni kell a könyvekkel. Az autóban odafelé szóba kerül a napi politika, de Grecsó úgy érzi, nem feladata, hogy foglalkozzon vele, pedig a szociális érzékenységét nagyon is piszkálja, hogy esélytelen lett a világ, ahonnan ő jön

       
       

Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz 

Magvető, 2011, 288 oldal, 2990 HUF

 

„Ha ő nem olyan, miről ismer magára, ha magára ismer, akkor hogyhogy nem olyan?” - teszi fel a legfontosabb kérdést a Pletykaanyu körül kirobbant mikrobotránnyal kapcsolatban, majd hozzáteszi, hogy mindenki pontosan tudja, mit pletykálnak róla. Ő is tisztában van vele, hogy az írói közösségben miről sugdolóznak a háta mögött. A könyv a kitagadás döntő lépcsőfoka volt, de úgy érzi, enélkül sem lehetett volna úgy a közösség része, mint korábban. Ahogy a népi írók is hangoztatták: róluk írsz, nem nekik. Vannak ugyan sikertelen fellépései, de a legtöbb helyen hatalmas szeretetet kap, mert létezik egy másik Magyarország is, ami semmilyen médiumban nem látszik. A túra Szentgotthárdon zárul, és az is kiderül, hogy Grecsó mire fordította az Aegon-díját

Mellettem elférsz „A férfiak szerencsétlenek voltak mifelénk” – vallja Grecsó Krisztián, akinek hősei nemcsak testalkatot, hajszínt és gesztusokat örökölnek apáiktól, hanem sorsot is, amelynek múlt- és jövőbeli szálai időről időre összesimulnak. A nagy kérdés persze most is az, hogy van-e kiút az egyeneságon öröklődő férfiúi sémákból, a fiúk tudnak-e, és igazából akarnak-e mások lenni, mint apáik voltak, a családi titkok felfejtése közelebb visz-e saját magunk megismeréséhez. Titokzatos pannonhalmi (ál)szerzetesek, sörhabbal bajuszt rajzoló lányok, és a saját testükkel szerződést kötő fiúk tűnnek fel a grecsói univerzumban, melynek narrátor hőse másra sem vágyik, mint hogy „a sejtések, gyötrelmes gyanúk, elhallgatott fájdalmak spanyolfala mögül kilátsszon a valóság."


Korábbi Aegon-kisfilmek:

Spiró György (2006)

Rakovszky Zsuzsa (2007)

Térey János (2008)

Jónás Tamásról, 2009 Aegon-díjasáról nem készült film

Csaplár Vilmos (2010)

Esterházy Péter (2011)