Olvass!

KönyvesBlog

Könyvesblokk: Horváth, Schumer, Szentesi

2017. október 16. .konyvesblog.

Október 19-én kezdődik a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár, rengeteg programmal, és persze rengeteg íróval is. Éppen ezért úgy döntöttük, hogy a szokásos hétfői könyvesblokkunkba most három olyan új kötetet választunk, amelyekről biztosan hallotok majd a Margón.

Horváth Viktor: Tankom

Horváth Viktor: Tankom

Magvető Könyvkiadó, 2017, 276 oldal, 3499 HUF

 

A főhadnagy boldog lehet, mondják, hiszen munkája segíti a népek barátságát - a szocialista népekét természetesen. 1968-at írunk, zajlanak az események a kommunista blokkban, egy jó tolmácsra mindig szükség van, hát még ha Brezsnyev és Kádár elvtárs váltana egymással néhány szót telefonon. A hatalom közvetlen közeléből, mégis a kisember szűrőjén keresztül mutatja be a Csehszlovákia 1968-as lerohanását a Tankom, közben szó esik intrikákról, felcsendül egy bálád, és előkerül egy kovboj is.

Horváth Viktor a Margón. A szerzővel és Fehér Renátóval Garajszki Margit beszélget. Mikor? Október 19-én 20.30-kor.

Amy Schumer: A deréktetovált lány

Amy Schumer: A deréktetovált lány

Fordította: Molnár Berta Eleonóra, Agave Könyvek, 2017, 304 oldal, 3480 HUF

 

Femoirnak nevezte el egy kritikus azt a fura műfajt, amikor női komikusok írják meg az életüket rövid, vallomásszerű esszékben. Problémás testkép, szorongással teli szexualitás, hülye párkapcsolatok, még hülyébb családok, amelyek mind elősegítették, hogy Amy Schumer ilyen vicces, önreflexív és sikeres legyen. "Így jöttem" története Hollywoodba illik, hiszen egy szuperjómódú családba született, magánrepülővel jártak a Bahamákra, majd elvesztettek mindent (értsd: mindent!), hogy utána lányuk a nulláról újrakezdve megint a csúcsra érjen, immár önerőből. A sikeres standupos karrierből szinte egyenesen következett a filmes pálya is, ami azért nagyszerű, mert mindvégig megtartotta saját topikjait: a nőket ért igazságtalanságokról és bénázásokról ugyanúgy beszél, mint a testképet ért támadásokról és mindenféle genderügyekről.

A Margón. A könyvről Szabó Zoltán beszélget Kormos Anettel és Ráskó Eszterrel. Mikor? Október 19-én 19.30-kor.

Szentesi Éva: Kardos Margit disszidál

Szentesi Éva: Kardos Margit disszidál

Athenaeum, 2017, 190 oldal, 2999 HUF

 

Erős és karizmatikus nő Szentesi Éva, és ahogy minden különleges embernek, például Batmannek vagy Supermannek, így neki is megvan a traumatikus eredettörténete: 28 éves volt, amikor méhnyakrákot állapítottak meg nála. A Hamvaimból című első könyvében saját betegség- és gyógyulástörténetét írta meg. A nagyon személyes kötet után a fikció felé mozdult el, nem is akárhogy! Novellák megcsalt, hülyített nőkről és férfiakról, akik egymással szúrnak ki, mert soha nem valami közös jó felé igyekeznek, csak a hazugságokat próbálják elfedni. A Kardos Margit disszidál is erősen meríthet a saját élményekből, miközben a nővé válás különböző aspektusait vizsgálja: hol fiatal lányokról ír, akik kiszöknek a kollégiumból pasizni, hol egy takarítónőről, aki kijátszik egy férfit, hol pedig jómódra és életre vágyó csajokról, akik még hisznek valamiben.

Szentesi Éva a Margón. A szerzővel Szily Nóra beszélget, közreműködik Trokán Nóra. Mikor? Október 22-én 16.30-kor.

Pető Péter: A játékvezető élete kozmikus magányban zajlik

petopeter-3445.jpg

Fotó: Valuska Gábor

A magyar fociirodalom gazdag, de arra még nem volt példa, hogy egy bíró írja meg az élményeit. A Leshatárban, Pető Péter első regényében ráadásul erős társadalomrajzot is kapunk egy olyan világról, amit teljesen magára hagyott az állam. Miközben minden bokorban stadionok nőnek, Északkelet-Magyarországon az élet megállt, nincs remény, és már a foci sem jelenti azt, mint régen. A Leshatár nem igazán focis könyv, bár nehéz lenne letagadnia, inkább egy izgalmas történet arról, hogy egy fiatal srác 15 évesen játékvezető lesz, és hirtelen megváltozik a szocializációja: kiégett 40-es férfiakkal autózik egyik faluból a másikba fújni, mindenhol szidják az anyját, ő meg csak jól akarja csinálni. A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat október 22-én 19 órakor hirdetik ki a Kazinczy utcai Teslában a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron, a héten a három jelöltet, Gyurkovics Tamást, Pető Pétert és Szöllősi Mátyást mutatjuk be interjúkkal részletesebben. 

Ha a Népszabadság nem szűnik meg, akkor befejezted volna ezt a könyvet?  

Alighanem korábban befejeztem volna. A sajnálatos események miatt csúszott a munka vége, mert tavaly október után besűrűsödött az életem, amúgy korábban végeztem volna.

A Népszabadságban az első cikked a saját játékvezetői búcsúmeccsedről szólt, de hogy lett ebből végül egy könyv?

Annyi biztosat tudtam, hogy valamit írni szeretnék majd a témáról. 2008 novemberében vezettem az utolsó meccsemet, 2009-ben el is kezdtem ezekből az emlékekből egyet-egyet szociografikusan megírni. Rögzítettem képeket, amik megragadtak, egymástól tök függetlenül, még azt is leírva esetenként, hogy, mondjuk, 2007. június 30-án történt. Ezeket a szövegdarabkákat nyilván megmutattam egy-két embernek, akik megmondták, hogy ezek így értelmezhetetlenek és unalmasak, rosszak, úgyhogy el is engedtem egy időre. A saját kis történeteimmel ettől függetlenül persze turnéztam, egyszer a Mika kertjében győztek meg a barátaim, hogy írjak ebből egy szöveget. Akkor kezdtem fikciósan megírva összefűzni, de nagyon hosszú évekbe telt, míg végre ebből egy regény alakult. Nem az volt az eredeti szándékom, hogy egy regényt írjak belőle, az évek meg a segítők vezettek rá arra, hogy talán ez a módja annak, hogy elmeséljek valamit, amit szeretnék.

Pető Péter: Leshatár

Kalligram, 2017, 256 oldal, 2990 HUF

 

Tovább

Chabonnak még a nácivadász nagypapát is elhisszük

hetkonyve_2.jpg

Michael Chabon Ragyog a holdjában minden megvan, ami egy jó memoárhoz kell. Karakán visszaemlékező, lelkes narrátor, alaposan dokumentált kutatómunka, és az angolszász kánonon kívül is értelmezhető, ám könnyen hollywoodiasítható sztorik. Mégis épp annyira vehetjük készpénznek a benne olvasottakat, amennyire a Fargóban látottakat annak vesszük, miután a főcímet követően felvillan a felirat: Ez egy igaz történet. A memoár ugyanis csak egy hitelesen előadott, valós dokumentumokkal megtámogatott fikció, bárki is meséli. A hét könyve egy háborús regény, egy traumatikus szerelmi történet, egy zsidó sorstörténet, egy alternatív történelmi és egy kifordított családregény fúziójából született. Hashtag: Pynchon, Vonnegut, űrepülés, II. világháború, popkultúra.

Az egész egy régi hirdetéssel kezdődött, amire Chabon az Esquire egyik 1958-as számában bukkant. Az amerikai haditengerészet Aerobee-Hi kutatórakétájának pontos 1/20 arányú modelljét reklámozta, amit a Chabon Scientific Co. kínál eladásra mindössze 9,95-ért. Chabon korábban sosem hallott a vállalatról, pedig ahogy egy interjúban hangsúlyozta, kevesen mászkálnak a világban olyan vezetéknévvel, mint az övé. A vállalatról az internet sem hallott, tökéletes alapanyag volt tehát, hogy az írói fantázia kisajátítsa magának. Chabon választott mellé egy családi anekdotát édesanyja nagybátyjáról, akit azért bocsájtottak el az állásából, hogy helyet csináljanak a börtönből kiszabaduló Alger Hiss-nek (washingtoni kormánytisztviselő, akit Whittaker Chambers, az Amerikai Kommunista Párt egyik extagja szovjet kémnek bélyegzett – a szerk.). A két történetszál a nagyapja élettörténeteként talált egymásra a könyvben, aki a halálos ágyán valóban mesélt az akkor 26 éves unokájának múltjáról. Chabon szerint nem kell sötét titkokra és évtizedekig elhallgatott igazságokra gondolni, ám miközben hallgatta a férfit, lehetősége volt más szemmel látni, mint egy nagyapát. A Ragyog a hold eredettörténetének megismeréséhez nem elég végigolvasni a könyvet, ám Chabon olyan mesterien és zavarba ejtően mos egymásba valóságot és fikciót, hogy szinte rákényszeríti az olvasót, derítse ki, mi is az igazság.

Michael Chabon: Ragyog a hold

Fordította: Pék Zoltán, 21. Század, 2017, 3990 HUF

 

Pedig már a műfajmegjelöléstől nyílt lapokkal játszik, és az angolszász irodalomban szokásos módon a cím mellé biggyeszti, hogy ő bizony regényt írt. A szerzői előszóban ugyanakkor emlékiratként hivatkozik a könyvre, ám pár sorral lejjebb figyelmezteti az olvasót, figyeld a kezem, mert csalok, hogy aztán a köszönetnyilvánításban elismerje, könyve nem más, mint „sok összehordott hazugság”. 

A regény hazugság. Az egyetlen jóféle

- mondta egy interjúban, a Ragyog a hold pedig az egyik legjobb féle, amit író mesélhet.

Narrátora egy Mike Chabon nevű író, aki épp úgy viszonyul Michael Chabonhoz, ahogy a Megint hazavárunk Kun Árpádja a valódihoz. Pontatlan alteregó, prózai énnek látszó fiktív identitás. Mike tíz napig üldögél csontrákban haldokló nagyapja mellett, akinek a napi 20 mg hidromorfon hatására megered a nyelve. A nagypapa gyerekként kíváncsiságból kismacskát hajított ki az ablakon, felszökött és bekopogott mindenhová, ahová nem lett volna szabad. A katonaságnál hídrobbantásért vették elő, megjárta a II. világháborút, 20 hónap börtönre ítélték, mert telefonzsinórral akarta megfojtani a vállalat elnökét, ahonnan elbocsájtották, megpróbálta levadászni a valaha élt „legmázlistább náci rohadékot”, és egy kígyót, ami állítólag az időskori szeretőjére, Sallyre maradt macska haláláért felelős. Ebből a masszív élményanyagból akár két-három nagyon erős sorozatévad is kijönne, de a 450 oldalnak, és a nem kronologikus narrációnak köszönhetően olvasva sem hat túl töménynek.

Tovább

Nádas 75 - Mit vitatkozzak egy óceánnal, akkor is neki van igaza, ha téved

Nádas Péter Gombosszegen (fotó: Valuska Gábor)

Nem Nádas Péter műfaja az ünneplés, ezért 75. születésnapja alkalmából nem is őt, hanem a mondatait ünnepeljük. Nádast az élete irodalmi tárgyként kevéssé érdekli, az egy másik kérdés, hogy a magyar irodalom talán legérzékenyebb írójaként mindent rögzít, és mivel az érzékelés határait keresi, emlékrekonstrukciókon keresztül fejti vissza az emlékfoszlányokat, ezért nem meglepő, hogy a születéséről is olvashattunk már: az anya “egy szál könnyű selyemruhában villamosozott be a kórházba”, miközben “a hamburgi 101. tartalékos rendőrségi alakulat épp azon volt, hogy a világ hallgatólagos egyetértésével felszámolja a mizoči gettót”. Az emlékezet mindent megőriz, az emléknyomok továbbélnek.  

A születésnap alkalmából arra kértünk tíz kortárs írót és költőt, válasszanak ki egy mondatot a Nádas-életműből, és meséljék el, miért olyan emlékezetes nekik.

Bán Zsófia

„Ha nem megy másként, vagy nemcsak nem megy, nem is lenne másként, őrlángon tartja az ember a másikat a tudatában.” (Világló részletek, II/497)

Hiába toppant az ember dühében, rosszabb esetben ordítozva toporzékol, miután is előadás alatt ki kell kísérni az embert a ruhatárhoz, tessék megnyugodni, nincsen semmi baj, már hogyne volna baj?! és ekkor újra, de már a naftalinszagú kabátok közönsége előtt dührohamot kap, vagy még ennél is kínosabban, csak lemondóan legyint, jelezve mintegy, hogy ember embernek értetlenje, s ugyanazzal a mozdulattal a feledés homályának engedve át a másikat, mert ha nem megy, hát nem megy, megfeszülni végtére is nem fogunk, nem tudunk hídba lemenni az óceánra, szintén nem rodoszi kolosszusként két lábbal két külön kontinensen állni, s hasonlóképpen nem jön, hogy az alvilágból felpikulázzuk a holtakat, de akkor mégis, mi a bánat legyen (ne legyen), és ahogy piszmogunk, végül csak meglátjuk, hogy békésen világít egy kékes-lila őrláng a sötétben, mutatja magát, szellőtől se rezdül, és akkor még egy, és még egy, és még egy, míg őrlángba nem borul az egész vidék. Mert ha nem megy másként, akkor így.

Tovább

Bárdos András: A nagy mesterek meghaltak, elfáradtak, megöregedtek, de vannak újak!

bardosandras_4376.jpgFotó: 21. Század

KULT Könyvek címmel indít új sorozatot a 21. Század Kiadó. A sorozatban provokatív, nehezen felejthető, díjnyertes regényekkel jelentkeznek majd. Hamarosan megjelenik náluk Colson Whitehead National Book Awardot és Pulitzer érő könyve, A föld alatti vasút, Michael Chabon Ragyog a holdja, Sarah Perry Az essexi kígyó című történelmi regénye és A Gustav-szonáta, Rose Tremain tollából. Az idei megjelenésekről és a jövőbeni tervekről Bárdos Andrást, a kiadó egyik tulajdonosát kérdeztük. 

Michael Chabon: Ragyog a hold

Fordította: Pék Zoltán, 21. Század, 2017, 3990 HUF

 

Miért érezték úgy, szükség van egy új sorozatra a kiadón belül, új márkanévvel? 
 
Inkább azt éreztük, hogy támadt egy kis hiány a magyar piacon, vagyis, hogy az olvasók szeretnének valamit, amit nem kapnak meg maradéktalanul. Amikor gyerek voltam, fiatal voltam, a környezetemben mindig esemény volt Updike, Kundera, Malamud vagy Philip Roth új regénye. Lestük, vártuk, mikor jelennek meg. A nagy mesterek meghaltak, elfáradtak, megöregedtek, de vannak újak! Közülük sokan jelen vannak a magyar piacon, de sokan hiányoznak. A Magvető, a Kossuth a Libri vagy a Jelenkor nagyszerű kiadók, de úgy érzem, elférünk még mellettük. A 21. Századot bestsellerkiadóként ismerték meg az emberek, minthogy az is. Nem biztos, hogy a modern világirodalmi szenzációkat ettől a márkától várják. Egyszerűen segíteni akartunk az olvasóknak választani.
 
Milyen szempontok alapján állt össze a Kult Könyvek első könyvkvartettje?
 
Utólag könnyű tervekről, tudatos építkezésről beszélni, de minek hazudjak? Bennünket lepett meg legjobban, hogy meg tudjuk szerezni ezeket a modern mesterműveket. Pedig nem bújtak el, ott kacsintgattak a scoutokra hónapokon át a bestsellerlisták tetejéről. Éltünk a lehetőséggel. Azután szép lassan összeállt a terv: egy új márka, a KULT. Nincs vége, folytatjuk, olyan regényeket hozunk majd, melyek – magas irodalmi értékük mellett – az egész világon beszédtémát jelentenek. Megjelenésük esemény. Miért csak egy ostoba politikus beszéde jelenthet eseményt? Vagy egy új tévéshow? Vagy Timberlake új dala? Szenzáció lehet egy könyv is, nem? Hadd mondjak egy példát. Készül a világ leismertebb krimiírója és a volt amerikai elnök, Bill Clinton közös krimije, a The President is missing, várhatóan ez lesz Amerikában 2018 egyik legnagyobb szenzációja. Aukción szereztük meg a jogát, tudjuk, hogy sok embert érdekelni fog, hiszen olyan szempontokat is megmutat, melyeket a világon tényleg csak néhányan ismernek. Az élő amerikai elnökök...

Colson Whitehead: A föld alatti vasút

Fordította: Gy. Horváth László, 21. Század, 2017, 3990 HUF

 

A kiadó talán legsikeresebb könyve A lány a vonaton volt. Ez milyen lehetőségeket nyitott meg a kiadó számára, hogy kísérletezzenek? 
 
Több, mint 80 ezret adtunk el A lány vonatonból, és Paula Hawkins második könyve, A víz mélyén is nagyon sikeres. Inkább a siker nyit meg kapukat, mint a pénz, hiszen ezek nagyon drága könyvek. Úgy értem, a kiadó sokat fizet értük a jogtulajdonosnak. De azért volt még sok sikerkönyvünk, szerencsére. Persze, ha egy induló kiadó modern szépirodalommal kísérletezik, nagy kockázatot vállal. Egyébként mi is azt vállalunk. 

Tovább

Öt kihagyhatatlan külföldi szerző a Margón

21462779_1813250305370223_6615409742684068417_n_1.jpg

Az őszi Margón hagyomány, hogy nemcsak a legizgalmasabb hazai írók, de számos, talán nem annyira ismert, ám az olvasók figyelmét abszolút megérdemlő külföldi szerző is képviselteti magát. A címben csaltunk egy kicsit, mert az öt szuper programon összesen hét külföldi, és két magyar íróval találkozhatsz. 

Tükör, index, kuplung

Dorthe Nors: Tükör, index, kuplung

Fordította: Kertész Judit, Park, 2017, 216 oldal, 2990 HUF

 

Az idei Margó legnagyobb sztárja Dorthe Nors, akinek Tükör, index, kuplung című regényét idén Nemzetközi Man Booker Díjra jelölték. Nors volt az első dán író, akinek novelláját közölte a The New Yorker, prózájára a dán minimalizmus, és a svéd egzisztencialista hagyomány jellemző. Karateütés című novelláskötete 2016-tól olvasható magyarul, a NMB shortlistjéig jutott regénye pedig, melyben egy negyvenes fordító próbálkozik a helyes élet- és autóvezetéssel, idén jelent meg a Park Kiadónál. 

A gyermektelen, negyvenes nő mellékszereplő mások életében

Sosem kérdezik, miért tartom fontosnak, hogy olyan emberekről írjak, akik önmaguk elvesztésének határán mozognak - vagy annak a határán, hogy betekintsenek igaz valójukba - írta On the Invisibility of Middle-aged Women című esszéjében Dorthe Nors, majd hozzátette, hogy annál gyakrabban kérdezgetik, miért ír olyan nőkről, akik hozzá hasonlatosak.

Túlélés dán recept szerint

Ha meg akarjuk fejteni a skandináv irodalom népszerűségének titkát, mindenekelőtt az északi írók különleges, sok esetben meglepő látásmódjához kell közelebb férkőznünk. Egy ilyen vállalkozáshoz kiváló alapot nyújthat a nemzetközi viszonylatban az egyik legsikeresebb dán szerzőnek számító Dorthe Nors Karateütés című novelláskötete.

A szerzővel D. Tóth Kriszta beszélget október 20-án 19 órától a Tesla Klubjában.

Facebook-esemény

Európa női szemmel

22089366_1830112950350625_7337505729069390502_n.jpg

A Noran Libro sorozata tíz kortárs szerző perspektívájából mutatja be, milyen ma nőnek lenni Európában. A Margón az Ideglenes szerzője, a finn Rosa Liksom, a Nem akartam Lenin lenni szerzője, a cseh Dora Čechová, és a Kozluk, mindenki másmilyen szerzője, a török Hatice Meryem cserélnek majd tapasztalatot. 

A meghívottakkal Artner Sisso beszélget október 21-én 16 órától a Tesla Klubjában.

Facebook-esemény

Tovább

Hat magyar van versenyben az Astrid Lindgren-emlékdíjért

Hatvan ország 235 jelölttel szállt versenybe a 2018-as Astrid Lindgren-emlékdíjért. Magyarország jelöltjei – a tavalyihoz hasonlóan – Csukás István, Lackfi János, Tóth Krisztina és a Mesemúzeum. A listán ugyanakkor két további magyar művész is található, az Egyesült Államok jelöltjei között van ugyanis a jelenleg New Yorkban élő illusztrátor, Dezső Andrea, és Bányai István magyar-amerikai illusztrátor is. A teljes listát itt lehet végigbogarászni. A győztes nevét jövő márciusban jelentik be. Tavaly a német Wolf Erlbruch kapta az elismerést.

A 2002-ben a svéd kormány által alapított és évente odaítélt Astrid Lindgren-emlékdíj a világ legbőkezűbb gyermekirodalmi díja, egyúttal az irodalmi Nobel-díj után - az euró és a svéd korona árfolyamától függően - a világ második vagy harmadik legnagyobb pénzjutalommal, ötmillió svéd koronával (161 millió forint) járó irodalmi díja.

Az utolsó utáni háborúban mi tart életben, ha körülötted már minden elpusztult?

Az utolsó utáni háború posztapokaliptikus kalandregény egy fiúról, aki egy sebesült amerikai deszantossal vág neki a senki földjének, hogy megkeresse halottnak hitt öccsét. A történet névtelen elbeszélője egy óvóhelyen bujkál a barátaival egy romvárosban, ahol az amerikai kommandósok és az orosz partizánok harcolnak egymással. A civilek élete semmit sem ér.

Totth Benedek: Az utolsó utáni háború

Magvető Könyvkiadó, 2017, 336 oldal, 3499 HUF

 

A pusztulás nyomasztóan monoton mindennapjainak azonban vége szakad, amikor a fiú véletlenül összetalálkozik egy sebesült kommandóssal. Ebben a világban nincsenek szövetségesek, csak ellenségek, ám amikor újra záporozni kezdenek a bombák a városra, a fiú rájön, hogy csak akkor van van esélyük a túlélésre, ha összefognak. Elhatározza hát, hogy megmenti az idegent, nem sejtve, hogy ezzel egy különleges barátság veszi kezdetét.

Margó. Totth Benedek új regényét október 20-án a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be, a beszélgetőtársa a kötet szerkesztője, Babiczky Tibor lesz. Még több infóért katt ide!

Vajon sikerül élve kijutniuk a városból? Mi vár rájuk a város határán túl? Mi tartja őket életben, ha már minden elpusztult?

Totth Benedek a félelmeit írta meg Az utolsó utáni háborúban

Totth Benedek 2015-ben Holtverseny című regényével megnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. Gimnazisták az úszóedzésen, a csajozások és az impulzusmentes vidéki városi életbe vezette be olvasóját, második regényének főszereplője egy fiatal srác, aki a háborúban úgy nő fel, hogy a...

Totth Benedek első regénye, a Holtverseny valódi kultkönyv lett (nálunk a hét könyve volt), és elnyerte az első Margó-díjat. Az utolsó utáni háború egyszerre felnövekedéstörténet, háborús kalandregény, egy békében felnőtt generáció víziója a totális világégésről.

Olvass bele a könyvbe:

totth_benedek_az_utolso_utani_haboru_reszlet_1_konyves.pdf by konyvesblog on Scribd

Dunajcsik Mátyás: F. Scott Fitzgeraldé a legszexibb próza, amit valaha írtak

dm_fitzgerald-foto1.jpg

Fotó: Dunajcsik Mátyás

Nem szokásom rajongói leveleket írni sem élő, sem holt szerzőkhöz; amikor azonban idén júniusban befejeztem F. Scott Fitzgerald Meghalnék érted című novelláskötetének fordítását, úgy éreztem, nem tudom szó nélkül hagyni azt a majdnem fél éves időszakot, amit vele töltöttem. A levelet eredetileg angolul írtam – hogy Scott is értse –, most pedig ennek a magyar fordítását készítettem el a Könyvesblog számára, ami talán azt is megmutatja, hogy nem csak az írás, de a műfordítás is meglehetősen érzelmes munka – főleg, ha az embert a megfelelő szerzővel hozza össze a sors.

Margó. Dunajcsik Mátyás a Margó Irodalmi Fesztiválon is mesél majd a Meghalnék érted - És más elveszett történetek fordításáról, a beszélgetőtársa Winkler Nóra lesz. Felolvas: Takátsy Péter színész; közreműködik: Boros Levente - dob, Molnár Bencze - billentyűk, Sabák Péter - bass, ének. Hol? A Tesla Teátrumban. Mikor? 2017. október 20-én, 18:30-kor. Még több infóért katt ide!

Drága Scott,

Most már öt és fél hónapja élünk együtt. A legtöbben ezt már viszony helyett inkább kapcsolatnak hívnák – ám a kettőnk története most a végéhez közeleg. Néhányszor majd meglátogatsz még – szerkesztői konzultációk, korrektúraolvasások, PR-megbeszélések és könyvbemutatók alkalmával –, de többé már nem leszünk úgy együtt minden éjjel és nappal, ahogy eddig – ezért gondoltam, hogy búcsúzás előtt még elmondok neked pár dolgot.

Fordítói pályafutásom során sokszor volt abban a szerencsében részem, hogy a számomra legkedvesebb írók társaságát élvezhettem, Marcel Prousttól Vladimir Nabokovon, Saint-Exupéryn és Nick Cave-en át az utánozhatatlan Oscar Wilde-ig – de soha korábban nem szerettem volna annyira randevúzni is a szerzőmmel, mint amikor a te könyveden dolgoztam. Nem mondhatom, hogy könnyű volt veled – ez nem csak sértés, de konkrétan hazugság is volna, hiszen a mondataid könnyed eleganciáját, szikrázó színeit és pengeéles pontosságát reprodukálni az egyik legnehezebb feladat volt, amivel valaha találkoztam. És a rengeteg életrajzi adatból, amit megtudtam rólad a munka során, azzal is tisztában vagyok, hogy még ha hozzád hasonló szeretőt valószínűleg soha nem hordott a hátán a föld, férjnek már távolról sem lennél valami tökéletes. Ettől függetlenül minden szellemes párbeszéded, minden szarkasztikus megfigyelésed, és az örökké a giccs határán táncoló – ám abba soha át nem csapó – költői leírásaid mindegyikét belengi valami olyan bánat és bölcsesség, irónia és intelligencia, erő és együttérzés, amitől a tiéd lesz – látod, mégiscsak ki merem mondani – a legszexibb próza, amit valaha írtak. Tudod, nem az a fajta szexi, amitől az embernek mindene föláll, és már szaladna is a susnyásba egy gyors menetre – nem, az a fajta szexi, amitől az ember az egész éjszakát mocskos, őrült szerelmeskedéssel akarja tölteni, aztán gyerekeket szülni és együtt meg is öregedni, és mindezt úgy a következő öt percen belül, ha lehet.

dm_fitzgerald-foto2.jpg

Megtisztelő és igen élvezetes volt a veled töltött idő, és csak remélni tudom, hogy a fentieknek legalább a töredékét sikerült átadnom azoknak az olvasóknak, akik csak az én szavaimon keresztül férhetnek hozzá az írásaidhoz. Nagyon remélem, hogy valahonnan föntről rajtunk tartod a szemed, különösen, mivel ebben a könyvben sokan ott vannak a legkedvesebb gyermekeid közül, akiket nem akartak, nem értettek és nem értékeltek a kortársaid. De tudnod kell, hogy a halálod után még ennyi évvel is vagyunk néhányan, akik hallgatunk rád. És ami még ennél is fontosabb, olvasunk.

Ebben a könyvedben az első történet utolsó mondatában azt írod, hogy „szeretni csak az tud, aki él” – ami valóban így is van. De azt is ki kell mondanunk, hogy nem csak az élők azok, akiket szeretni lehet.

Ölel

Mátyás

Fassbender tökéletes alkesz nyomozó lehet

Végre bemutatták a Jo Nesbo sikeres regénysorozatából készült első filmadaptációt Michael Fassbender főszereplésével. Az alkesz nyomozó történetéből karakteres film készült, amiben a folytatás lehetősége is benne van, persze ehhez sokkal jobban össze kell rántani a dramaturgiát. Egy skandináv krimi nem engedhet meg magának ennyi felületességet. Öt pontban összeszedtük, milyen a film, novemberben pedig jön a sorozat új része az Animusnál.

Miről szól a Hóember? Nők tűnnek el minden nyom nélkül, már csak a holttestük kerül elő, szörnyen megcsonkítva, a tetthelyet mindig egy-egy hóember őrzi. Harry Hole, az oslói rendőrség alkoholista nyomozója közben egy levelet kap, Hóember aláírással. Megkezdődik a hajsza a sorozatgyilkos után, aki mind közelebb kerül magához a nyomozóhoz és családjához is.

Harry Hole olyan karakteres figurája a kortárs krimiirodalomnak, hogy bárki játszotta volna el, simán bele lehetett volna kötni. Michael Fassbender alapból jó választásnak tűnt, Tomas Alfredson filmjében mégis egy enervált, a kelleténél tétovább figura botladozik a hírhedt hóemberes sorozatgyilkos után. Láthatóan igyekeztek egy törékeny, sérülékeny, problémákkal küzdő főszereplőt megmutatni, aki radikálisan eltér mindenféle hollywoodi ábrázolástól, viszont arra nem ügyeltek eléggé, hogy Harry Hole szétzuhant állapota nem elsősorban a kinézete, hanem a háttértörténete miatt fontos. Hole idegenségélménye a lényeg, amit egyébként a norvég táj is megerősít. Ezek ellenére Fassbenderben nagyon benne van, hogy megcsinálja azt, amit Daniel Craig a James Bonddal, magára szabja egy franchise központi figuráját. 

Adaptáció: Nesbo prózája a zsigerekig hat, regényeiben torkon ragadja az olvasót, és egyszerűen nem ereszti. Ehhez képest a film jelenetek sorát villantja fel, melyek sokszor inkább szét-, mint összetartanak. A képek szépek, a behavazott norvég táj lenyűgöző, de ez még édeskevés ahhoz, hogy a széknek szögezzen. Mintha nem Harry Hole-lal nyomoznánk, hanem csak lekövetnénk egy összefoglalót. Az idősíkok közötti váltogatás esetleges, és ahelyett, hogy építené a cselekményt, inkább összekuszálja a szálakat. Nem csoda, hogy Nesbo is kicsit félt az adaptációtól, erről a fenti videóban is beszél. Amikor pár éve Budapesten járt, már akkor érezhető volt, hogy igyekszik távolságot tartani a könyveire szemet vető filmesek munkájától: 

"Ha film lesz belőle, akkor azt a történetet már másvalaki meséli el, a rendező, a színészek. Történetmesélőként én magam szeretek dolgozni, anélkül, hogy kívülről beleavatkoznának, ezért hagyom őket én is dolgozni, és nem követem nyomon, mi történik. Úgy vagyok vele, a könyv itt van, én megírtam, ez az én hozzájárulásom, a filmet pedig már valaki más meséli el. Az az ő története lesz"

- mondta akkor.

Tovább

Egy festői mexikói faluban a halál csupán turistalátványosság

Ray Bradbury, a sci-fi egyik legnagyobb alakja és a novella amerikai mestere már a korai írásaival híveket szerzett magának az olvasók és a kritikusok között egyaránt, ám aki elsősorban a Marsbéli krónikákról vagy a Fahrenheit 451-ről ismeri, azt ebben a kötetben meglepetés érheti.

Ray Bradbury: Októberi vidék

Fordította: Galamb Zoltán, Pék Zoltán, Török Krisztina, Agave Könyvek, 2017, 304 oldal, 3280 HUF

 

Egy festői mexikói faluban a halál csupán turistalátványosság.
Egy város alatti városban megfulladt szeretők csendben ismét egymáséi lehetnek.
Egy karnevállal utazó kis ember legédesebb vágya napról napra beteljesedik.
Egy beteg fiúnak a hűséges kutyája az egyetlen kapcsolata a külvilággal. És a túlvilággal.

Ez a tizenkilenc borzongató és baljós novella Ray Bradbury másik arcát mutatja meg. Azt az írót, aki kíváncsi az élet és a fantázia sötét oldalára, aki ragyogóan megragadja a világ őrültségének, zűrzavarának és akadályainak lényegét. Az Októberi vidék karakterei élnek, álmodnak, dolgoznak majd meghalnak - és néha ismét élnek, csak hogy felfedezzék, bár gyakran túl későn, hogy az embernek magas árat kell fizetnie azért, hogy valahova tartozhasson.

Olvass bele:

Ray_Bradbury_Oktoberi_videk_reszlet.pdf by konyvesblog on Scribd

Jógázz, kuflizz, és lesd meg a csillagokat a Margón!

Ha kedvenced a Margó, akkor a gyerekedet se hagyd otthon, mert idén ősszel is jobbnál jobb programok várják a kicsiket. Összeszedtünk a programfüzetből néhány gyerekprogramot, melyekkel biztosan nem foghatsz mellé. A részvétel, ahogy eddig is, most is ingyenes.

Farkas Róbert: Első könyvem az univerzumról

Anya, hogyan keletkeztek a csillagok? És, apa, mi az az ősrobbanás? És a galaxisok? És el tudod magyarázni, mi az a Tejút? Ha akár csak egyetlen ilyen kérdést kaptunk már életünkben, akkor érdemes bekukkantani Farkas Róbert, az Első könyvem az univerzumról szerzője és Nyerges Gyula csillagász beszélgetésére. Főleg, mert utána a Mi látható az esti égen? című, gyerekeknek szóló csillagászati előadást is meg lehet nézni.

A gyerekek is megérthetik az univerzum titkait

Fotó: Farkas-Zentai LiliAz asztrofizika első blikkre nem feltétlenül az a téma, melyről kapásból eszünkbe jutna egy gyerekkönyv. De ha arra keressük a választ, hogy hogyan születtek a csillagok, mi az az ősrobbanás és miből van a Hold, akkor a dolog rögtön megfordul. Hiszen...

Hol? A Teslában. (1075, Budapest, Kazinczy u. 21)

Mikor? 2017. október 21., 11:00

Facebook-esemény  >>

Lengemesék

A lengék a Nádtenger apró, de bátor, zöld bőrű őrei. Füttyös Vilkó álma, hogy végre ő is őrző lehessen, ám a kíváncsisága folyton bajba sodorja. Berg Judit népszerű történetéből mesefilm készült, melyet most bárki megnézhet a Margón, utána pedig az írónővel is találkozhat.

Hol? A Teslában.

Mikor? 2017. október 21., 12:00

Facebook-esemény  >>

Kiskamasz Irodalom 

A kiskamasz korosztály tagjai azok, akiknek a felnőttek általában nehezen vesznek könyvet, hiszen már túl nagyok a képeskönyvekhez, az ifjúsági regényekhez viszont még kicsik. Nem kell azonban kétségbeesni, mert szerencsére rengeteg jobbnál jobb, kimondottan nekik szóló könyvet olvashatnak ők is. Balázsy Pannával, Fiala Borcsával, Kertész Erzsivel és Varga Bálint könyvekről, kalandokról és kiskamaszokról is beszélgetünk.

Hol? A Teslában.

Mikor? 2017. október 21., 14:00

Facebook-esemény  >>

Tovább