Olvass!

KönyvesBlog


Joanna Bator trilógiává írta a várost, ahová sosem akart visszatérni

2017. január 13. Kiss Orsi

Fotó: Valuska Gábor „Joanna Bator a Szinte éjsötéttel szépen lekerekítette a Walbrzych-trilógiát. Egy alternatív valóságot álmodott a szülővárosa köré, nem elégedve meg a hétköznapok nyújtotta valódival. Minden szava mese, mégis minden szava igaz. Persze, megtehetjük, hogy nem hisszük el egyetlen…

Tovább

Olvass bele a szlávok titkos történetébe!

A Jön Mordor, és felfal minket hősei lengyel hátizsákos turisták, akik hardkort és kalandot keresve utaznak Keletre. Csavargásaik fő úti célja Ukrajna. Vonattal, zörgő busszal járják be a vidéket, sztorikat gyűjtenek, amelyeket aztán kellően felturbózva eladnak hasonló…

Tovább

Az eltűnt gyerekek és az önjelölt próféták városában a nyomok a múltba vezetnek

Prózájában immáron harmadszor tér vissza gyermekkora szülőhelyére Joanna Bator, aki Szinte éjsötét című regényéért 2013-ban megkapta a lengyel irodalmi élet legrangosabb díját, a Nikét. A trilógia előző két kötetéről ezt írtuk: „Joanna Bator tehát játszik az…

Tovább

Egy morfinistának háborúban is szúrnia kell

Mi történik, ha egy idegen hatalom megszáll egy másik országot? Az ember menekül, harcol, elbújik vagy együttműködik – válassza bármelyiket is, teljesen új életre kénytelen berendezkedni. Nem úgy Szczepan Twardoch hőse, a legyőzött tartalékos, Konstanty Willemann, akit két héttel Varsó náci…

Tovább

A lány, akit Hófehérke és Mengele mentett meg a haláltól

Fotó: Valuska Gábor „A lágerben nem születik művészet, ki van zárva” - hangsúlyozta az Auschwitzba hurcolt lengyel szobrászművész, Xawery Dunikowski, a 61016-os számú fogolynak mégis néhány barakk falára festett kép, és fehér papírra festett akvarell mentette meg az…

Tovább

Megadni a szót azoknak, akiket nem szoktunk meghallgatni

A kanapén: Bartosz Wieliński, Grzegorz Szymanik és Lidia Ostałowska (Fotó: Valuska Gábor) Egy korszerű, liberális Lengyelországban hisznek, legfőbb célkitűzésük pedig az, hogy megszólaltassák azokat, akik egyébként sosem kapnak szót, legyenek bár donyecki oroszok vagy náci…

Tovább

Cicamintás piros ruha hullott alá az égből

A lengyel tényirodalom az irodalom és az újságírás határán mozog, valós eseményeket tárgyal, de technikailag sokat merít a szépirodalomból. Népszerűségét és társadalmi reflexióját tekintve akadnak, akik egyenesen azt állítják, hogy a lengyel riport az új skandináv krimi.…

Tovább

Igaz történet a családról, amely a náciknak gyártott krematóriumot

A lengyel tényirodalom az irodalom és az újságírás határán mozog, valós eseményeket tárgyal, de technikailag sokat merít a szépirodalomból. Népszerűségét és társadalmi reflexióját tekintve akadnak, akik egyenesen azt állítják, hogy a lengyel riport az új skandináv krimi.…

Tovább

A rovásírást még csak meg lehet tanulni, de a magyar lélek kiismerhetetlen

Ha Magyarország története egy ezeroldalas képregény („őrületes a grafikája, a színei pedig tébolyítóak”), akkor Krysztof Varga új könyve egy gasztrohorrorba ágyazott bédekker, melynek írója perverz vonzalmat érez a zsírtól csöpögő ételek és az üresen ásító alföldi…

Tovább

A posztkommunista Lengyelországból nem kopott ki a mágia

Joanna Bator: Homokfelhő, fordította: Hermann Péter Magvető, 2014, 452 oldal, 3990 HUF Folytatást készíteni csábító, de roppant kockázatos vállalkozás, főleg, ha az első rész sikeres volt. Meg tudja-e a szerző ugrani újra ugyanezt a lécet, lehet-e még újat hozzátenni,…

Tovább

A lengyeleknek muszáj mindig valamit kombinálni

Balra Krzysztof Varga, jobbra Andrzej Stasiuk, fotók: Valuska Gábor Andrzej Stasiuk és Krzysztof Varga azon túl, hogy nemzetközileg a legismertebb lengyel íróknak számítanak, még jó barátok is. Ennek köszönhető, hogy májusban mindkettejükkel találkozhatott a budapesti közönség,…

Tovább