Olvass!

KönyvesBlog

Kalap, kabát

2007. május 29. -czky-
Jó másfél évtizedes tartozását törlesztette a magyar könyvkiadás azzal, hogy az Európa Kiadó végre megjelentette Douglas Coupland 1991-es regényét, az X generációt. Külön öröm, hogy – többek között – ezzel a könyvvel újra elindult a Modern Könyvtár-sorozat is.
 
Az X generáció mint kifejezés – ennek a regénynek a nyomán – már szerte a világon köznevesült. Ilyesmire persze volt példa korábban is: Gertrud Stein megnevezése Hemingwayék generációjára, az Elveszett Nemzedék (Lost Generation), szintén irodalomtörténeti fogalommá vált. Az X generáció a hidegháborús nemzedéket, az atomfegyverkezési verseny és a gazdasági bumm korszakát jelöli.
 
A regény története dióhéjban annyi, hogy két férfi és egy nő az élet értelmét keresve otthagy munkát és családot, hogy a sivatag szélén letelepedvén, történeteket meséljen egymásnak.
A fordítás M. Nagy Miklós munkája. M. Nagy Miklós fordítása – az ő szavával élve – „klassz”. Ezt azért írtam így, mert véleményem szerint ez az egyetlen szó lóg ki a fordítás – amúgy egységes és hiteles – szövegvilágából. Egyébként majdnem a könnyelmű (és rosszindulatú) ítélkezés csapdájába estem M. Nagy Miklóssal kapcsolatban. Mégpedig akkor, amikor a könyv második részének hatodik fejezetéhez értem az olvasásban. (Az eredeti amerikai kiadás nincs részekre tagolva, csak fejezetekre. Számomra nem nagyon érthető, hogy a magyar kiadásban mi szükség van a részekre osztásra.) Az említett fejezet így kezdődik: „ – A hó – mondja Claire, és pontosan ebben a pillanatban galambok jégverése röppen fel a szomszéd udvarról, MacArthurék barna, selymes földjéről.” (p. 153.) Még egy ilyen combos képzavart, hogy „felröppenő jégverés”. Gyorsan felcsaptam az angol eredetit. Azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy nem M. Nagy Miklós, hanem Mr. Coupland a ludas (az eredetiben „erupt” az ige, és a „hail storm” kifejezést illeszti mellé a szerző). Az X generációnak, ha van, a fent idézett mondat az egyetlen szépséghibája. Kár érte. Mert nagyon jó regény. „De van ez az érzésem… Valami olyasmi, hogy az érzéseink, bár csodálatosak, egy vákuumban párolognak el, és azt hiszem, emögött az van, hogy a középosztályhoz tartozunk. Mert ha a középosztályhoz tartozol, együtt kell élned azzal a ténnyel, hogy a történelem ügyet sem fog vetni rád. (…) Ez az ár, amit a mindennapos kényelemért és nyugalomért fizetnünk kell. És emiatt az ár miatt minden boldogságod steril; és nem sajnál senki, legyél bármilyen szomorú.” (p. 244.)
 
Egy jó tanács a végére: mielőtt bárki hozzáfogna a regény olvasásához, kiránduljon még egyet a családdal és zárja el a munkaszerződését egy titkos helyre. Merthogy sosem lehet tudni. 
 
Babiczky Tibor
 
 
Douglas Coupland, X generáció, ford. M. Nagy Miklós, Budapest, 2007, Európa Kiadó. (Modern Könyvtár)

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr3764300

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.