Olvass!

KönyvesBlog

Több mint emlékirat

2007. szeptember 11. kovacsbalint
A-
Gregor von Rezzori: Egy antiszemita emlékiratai. Ford.: Szijj Ferenc, Konkrét Könyvek, 2007, 384 oldal, 3999 forint

„Briliáns, cinikus és mélyen felkavaró” – hirdeti Gregor von Rezzori regényének hátoldala öles betűkkel. A mondat írójának bizonyára nem volt ideje elolvasni a könyvet: az ugyanis nem cinikus és nem is kavar fel – éppen ettől briliáns.

Az Egy antiszemita emlékiratainak főszereplőjének és egyben (szinte mindvégig) elbeszélőjének karaktere attól válik érdekessé, hogy (a címmel legkevésbé sem összhangban – de erről később) nem elsősorban antiszemita. Olyan ő, akár korának − és földrajzi értelemben vett pozíciójának – oly sok embere: nem gyűlöli zsigerből a zsidókat, saját maga sosem tenne semmit a „zsidókérdés végleges megoldása” érdekében – de azért ha muszáj lenne választania, inkább Hitler mellé állna. (Jellemző és szimbolikus a regény egyik jelenete, melyben a főszereplő – ha már úgyis arra sétált – csatlakozni akar az Anschluss éjszakáján a bécsi Ringen menetelő egyenruhásokhoz, ám azok folyvást kilökik őt soraikból…)

Ajánlott zene: Kasbek Ensemble: Oy Piydu Ya

Rezzori remek felismerése, hogy sokkal hitelesebb és részletesebb kor- és társadalomrajzot tud festeni így, mint ha figurája Jean-Paul Sartre Egy vezér gyermekkora-beli főhősének, az agresszív és buta „tipikus nácinak” volna rokona. Ezt azonban nem ártott volna észben tartani a címadáskor is – hiszen a cím épp egy Sartre-éhoz hasonló történetet ígér; nem korrajzot, hanem egy mindenekelőtt antiszemita ember „jellemfejlődését”, cselekedeteinek krónikáját. Ezt pedig hiába várjuk több száz oldalon keresztül.

De lépjünk túl a szenzációhajhász cím ígéretének hamisságán (intézzük el ezt az értékelésben az A mellé biggyesztett mínusszal), mert amit valójában kapunk, többet ér, mint egy négyszeresére duzzasztott és a balkánra helyezett Egy vezér gyermekkora.

Rezzori regénye nem „egy rétegű”, s épp az teszi naggyá, ami voltaképpen nincs is benne. Egyszerűbben fogalmazva: nincs benne az a minden leírt sort mintegy idézőjelbe tevő gúny, ami a már többször említett Sartre-művön kívül még Kundera Az élet máshol vanjának sajátja, és nem jellemző rá az Amerikai história X című film didaxisa sem. A lírai én, az elbeszélő az antiszemita, nem pedig valamiféle mindentudó narrátor, aki az antiszemitizmusról mesélne nekünk. Valószínűleg a könyvhöz eredeti nyelven való kiadásakor kapcsolódó – állítólagos – botrányt is ez okozhatta: csak igen nagy érzékenységgel vehető észre azoknak az apró döféseknek az övön alulisága és gyomorforgató antiszemitizmusa, melyeket a szerző mintegy mellékesen, a világ legtermészetesebb dolgaiként ad címszereplője szájába. Ugyanígy nagy figyelem kell ahhoz, hogy meglássuk, miért is oly romlott belül emberünk, akinek ábrázolását a szerző mindvégig a szimpátia elnyerésének minden eszközével köríti – hogy feltűnjön, miért rosszabb, de legalábbis nem jobb ő azoknál, akiket olyannyira megvet (akár zsidóról van szó, akár nem).

Ami viszont már elsőre is szembetűnő, az a – már említett – korrajz kiválósága, amely bár azért nem vetekedhet a Varázshegy végének „háború előtti csendjével”, de hogy a regény hangulatának expresszivitásáról eszünkbe jut Mann tehetsége, már az is valami. Rezzori „trükkjei” a kor lefestésére egyébként szintén figyelemre méltóak: a regényben minden többszörösen a jelenben játszódik; egyrészt – bár elvileg visszaemlékezést olvasunk – a szerző soha, egyetlen mondattal sem utal a majd később történő eseményekre, másrészt anélkül írja le a főhős életének öt szakaszát, hogy következetes volna a sorrendiségben, és anélkül, hogy azok kapcsolódnának egymáshoz: így „provokálja ki”, hogy ne valamiféle lineáris cselekményt, hanem egy ember életénél nagyobb ívű dolgokat keressünk a könyvben.

Mindezt (nem) mellesleg – a fordításnak is köszönhetően – klasszikusokat idéző stílusban élvezhetjük, s végeredményben mindenképpen érthetőnek tartjuk, hogy a Konkrét Könyvek kiadta ezt a mintegy harminc éve írt és már 1996-ban magyarra fordított művet. Kár, hogy minden igyekezetük ellenére kevesen fogják megismerni – valószínűleg igen kevesen adnak ki egy viszonylag ismeretlen író (puhafedeles) könyvéért négyezer forintot…

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr23154090

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.