Olvass!

KönyvesBlog

Nálunk nem így működik - A Lepoárd gengszter szemmel

2007. október 30. könyvesblog
Igazi gengszterregényként harangozta be a Konkrét kiadó a Leopárd a napont, ezért mi odaadtuk egy igazi, a börtönben sok szabadidővel rendelkező bennfentesnek, aki mindent tud a témáról. A maffia expertünk innen értelmezi Restrepo-könyvet.
B+
Laura Restrepo: Leopárd a napon. Konkrét Könyvek Kiadó, Bp., 2007.

A leopárd szeme a borító sugalmazásával ellentétben inkább nevezhető kaland-, mint maffiaregénynek. A regény az unokatestvérekből ellenségekké vált két családfő, illetve két família, a Monsalvék és a Barragánok két évtizednyi bosszúját eleveníti meg.

A szerző túl sokat fordít a regényalakok bemutatására, viszont – legalábbis számomra – lényegesebb volna ennél, hogy honnan származik az a rengeteg pénz, amiből a Monsalvék kastélyokat, luxusautókat, drága ékszereket vesznek (míg a Barragánok élik a maguk puritán életét, miközben látszólag még többet költenek, mint az ellenfeleik) – minderről alig tesz említést. Azt tudhatjuk meg csupán, hogyan lövik le/késelik meg/robbantják fel egymást. Túl sok a vér.

Szerepet kap egy ügyvéd, aki beleszeret a főnöke csajába, ami a valóságban teljességgel lehetetlen, meg szerepel egy olyan nő is, akit, annak ellenére, hogy összetart és irányít egy klánt, egy hajszál választ el attól, hogy vérfertőző viszonyba kerüljön az unokaöccsével, az ő imádott Arcángelével, akire vigyáz. További „fikciógyanús” elem, hogy a gengszterek közfeltűnést keltve követik el az aljasabbnál aljasabb bűncselekményeiket, mert a helyi rendőrség az egészhez szabad kezet ad. Sehol a világon nem engedheti meg magának ilyen nyíltan egyetlen „keresztapa” sem a saját arcával felvállalt bűnözést, hiszen a rendőrség mindig csak bizonyos fokig enged. Itt ellenben már csak a hullákra helyezett névjegykártya hiányzik.

Azoknak, akik szeretik az izgalmas fordulatokban bővelkedő, némi finom, izgató erotikával átszőtt olvasmányokat, a regény bizonyára páratlan élményt nyújt. De aki valódi bepillantást szeretne nyerni egy maffiacsalád életének történetébe, megismerni a történelmüket, fogalmat szerezni arról, hogyan intézik a piszkos ügyleteket, hogyan mossák tisztára a pénzt, miként hajtanak végre gyilkosságokat, taposnak keresztül mindenki máson csak azért, hogy célt érjenek, vagy hogy hogyan lesz valójában egy utcagyerekből hosszú évek múltán egy maffiacsapat vezére, annak csalódást fog okozni.
A könyv lényegében egy zárt családon belüli konfliktussorozatot villogtat, de nem tesz említést a hierarchikus rend felépítéséről, nem nevezi meg, hogy kik töltik be a különböző posztokat, és hogy mik ezek a posztok (mert a valóságban minden vezetősegédnek és katonának megvan a maga feladata, hiszen ilyen típusú és mértékű bűnözés mellett kell valaki, aki átfogóan irányít mindent, és kellenek mellé az ún. helyettesek, hiszen a főnök nem lehet mindig jelen).

Nálunk nem így működik: a Barragán és Monsalve típusú embereket hamar likvidálják az erőszakosságuk miatt, mivel más csoportok üzleti érdekeltségeit ronthatják, nem beszélve arról, hogy ha ők ilyen könyörtelenül, mindenkit eltiporva akarnak az egyetlen „főcsoporttá” alakulni, abból komoly gengszterháború lenne (amit egyébként az utóbbi időben közkedvelt zsoldoskatonák oldanának meg, akik néhány ezer euróért bárkit likvidálnak).

Talán Latin-Amerikában, ahol a regény játszódik, elképzelhetőek a leírtak, de különös, hogy semmilyen tisztelet nem mutatkozik meg a két család között, pedig ilyen szinten már kötelező a riszpekt: vannak bizonyos törvények, amiket még a Monsalve-féléknek is be kell tartaniuk. A legfontosabb, hogy ha hasonló viszály alakulna ki a hazai alvilágban, akkor nem szisztematikusan, előre meghatározott időpontokban csipegetnék le az áldozatokat, hanem a gyökerénél tépnék ki a fát, hogy az többet ne nőhessen vissza! Egyébként jó kis krimit olvashatunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr87210695

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.