Olvass!

KönyvesBlog

Bernie a képtárban

2008. március 07. sonnyK

B+
Lawrence Block – A betörő, aki úgy festett, mint Mondrian, Agave, 224 oldal, 2400 Ft

 

Általában úgy érdemes Block krimijeinek olvasásába fogni, hogy tudjuk, biztosan lesz egyhuzamban két óránk végigolvasni, mert úgy nagyjából a második oldaltól letehetetlenek a könyvei. Éppen ezért elég szokatlan, hogy a legújabb magyarul megjelent Bernie-történet meglehetősen alacsony fordulatszámon kezdődik, hogy megvalljam őszintén, a 40. oldal környékén jómagam eltettem magam másnapra. A könyv elején ugyanis a szokásosnál nagyobb figyelem irányul a betörő magánéletére, ami árnyalja a figuráról kialakult képünket, de a pulzusszámunk emelkedésére csekély hatással van.

Persze nem véletlenül Block a jelenkori krimi irodalom egyik legjobbja: amikor már kezdenénk elandalodni Bernie hétköznapjait kitöltő antikváriusi működésén, hirtelen kifoszt egy értékes bélyeggyűjteményt. Mielőtt azonban igazán örülni kezdhetne sikerének, már le is csukják gyilkosságért. Az óvadék ellenében szabadlábra került betörő szokás szerint megpróbál egy lépéssel a rendőrök elé vágni, hogy mentse az irháját. A dolgok azonban csak még rosszabbra fordulnak, amikor egy újabb hullába botlik, éppen a saját üzletének vécéjében. Hiába manőverezik át a városon a holttesttel, mielőtt megkönnyebbülhetne máris kettős gyilkosságért körözik.

Ahogy növekszik a hullák száma, úgy bukkan fel újabb és újabb Mondrian-festmény a történetben, és hogy teljes legyen a káosz, minden festményre jut legalább két követelőző, aki Bernie-n keresi az eltűnt festményeket. Ha idáig eljutunk már úgy sem tudjuk letenni a könyvet, és jól is tesszük, hiszen a java még hátra van.

A betörő-széria könnyed játék egy olyan szerző tollából, aki műfajának biztos kezű mestere. Bernie történetei, ugyanakkor nem pusztán krimik, bán annak sem utolsók, de helyenként finom stílusparódiába fordulnak át. Itt is üldögélnek a klasszikus krimi állandó színhelyének számító füstös kocsmában, csakhogy itt a leszbikus barátnő bámulja a pincérnő mellét, Bernie ugyan feltűnik a csehókban, de sokkal otthonosabban mozog a parkokban, futócipőben. El lehet képzelni Philip Marlowet kocogás közben? A műfaj rajongói persze valószínűleg Block kapcsán inkább hard-boiled krimi örökséget tovább vivő Scudder-sorozatra esküsznek, ízlésüket nem vitatva azért megállapíthatjuk, hogy Bernie a műfaj eddigi legszórakoztatóbb figurája. Nem csupán a főszereplő karaktere telitalálat, hanem az állandóan feltűnő mellékszereplőké is: a betörő iránt érdekből lojális hüjerendőr, Ray Kirschmann, vagy a Bernieért mindig aggódó szomszéd néni, Mrs. Hesch, vagy éppen a már említett leszbikus kutyafodrász, Carolyn, aki ebben a részben főszereplővé lép elő. Elrabolt macskájáért váltságdíj gyanánt egy, nos, igen, egy Mondrian-festményt követelnek, hogy megkerül-e a cica, s hogy hogyan mászik ki végül Bernie a slamasztikából, azt persze elhallgatom, de annyi bizonyos, bár biztosan nem ez a legjobb könyv a betörő-sorozatból, de azért így is remek szórakozást nyújt. Megszakítással, vagy egyhuzamban, de azt a két órát bőven megéri.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr39347204

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.