Olvass!

KönyvesBlog

Ne veszítse el a fejét (Vol3: A németek)

2008. március 14. könyvesblog
Ismét itt a forradalom évfordulója, megint előtérbe kerülnek a mártírok, akik a szent ügy nevében, tűntek el (haltak vértanúhalált) majd kerültek meg egy barguzini női csontváz formájában. Mi viszont már nagyon unjuk, hogy a forradalom egyetlen költője Petőfi Sándor, ezért kutakodni kezdtünk, hogy a világon hány irodalmár halt meg hányféle módon a forradalom nevében vagy következtében. A lista korántsem teljes, annyit azonban elmondhatunk, hogy a forradalom soha sem tesz jót egy irodalmár egészségének, ha leverik azért, ha nem, azért. Következzen tehát a nagy forradalmak néhány áldozata, országonkénti bontásban. Itt vannak az oroszok és a franciák.

A németek is hullottak

Azt hinnénk a németek csak a rossz oldalon állhatnak. Rosszul hisszük, a német írók, költők és újságírók is estek áldozatul forradalmaknak és totalitárius rendszereknek.

Az örök szociáldemokrata - Felix Fechenbach (1894 - 1933)

Zsidó származású német író, újságíró, az SDP (Németország Szociáldemokrata Pártja - Sozialdemokratische Partei Deutschlands, a legrégebbi ma is létező politikai párt Németországban) tagja volt. Dolgozott a Dietz kiadónak, illetve a Vorwärts című szociáldemokrata lapba írt. 1933-ban a Náci kormány bebörtönözte, a dachaui lágerbe akarták vinni, ám még az odavezető úton, a hivatalos verzió szeritnt menekülés közben, egy erdőben agyonlőtték.






Merénylet áldozata lett - Kurt Eisner (1867 - 1919)

A híres német politikus és író szintén a Vorwärts újságírója volt. Szociáldemokrataként szeparatista eszméket vallott, az I. Világháborúban a kisebbség oldalára állt, a Független Szociáldemokrata párt tagja lett. 1918-ban hazaárulással vádolták meg, mert részt vett a fegyvergyári munkások sztrájkjában. Börtönbe is került, szabadulása után Bajorország függetlenségéért küzdött, 1918. november 8-án ki is mondta a tartomány autonómiáját. Ám a következő évi választásokon alulmaradt, és nem sokkal később Münchenben a nyílt utcán közvetlen közelről agyonlőtték.





A sokatt szenvedett kabarészínész, író - Wolfgang Borchert (1921 - 1947)


A háború utáni német elveszett nemzedék első nagyhatású írója. Bár nem végezték ki, a Harmadik Birodalom ideje alatt többször ítélték halálra. Ijúkorában könyvkereskedő tanuló volt, majd színész lett. 1941-ben besorozták katonának. Élesen háborúellenes magatartása miatt hamar összeütközésbe került a hadsereggel, és többször börtönbe is került. Mire a II. Világháború végetért és leszerelt, már nagybeteg volt, tüdő- és májpanaszokkal küszködött. Segédrendezőként és kabarészínészként kezdett el dolgozni, közben megírta korszakos drámáját (Az ajtón kívül; Draussen vor der Tür), aminek a bemutatója előtt egy nappal 1947-ben meghalt.



A hős könyvesboltos - Johann Philipp Palm, (1768 - 1806)


Nürnbergi könyvárus volt. Miután 1806 márciusában francia csapatok megszállják Nürnberget, boltja kiadójában megjelentett egy, a napóleoni csapatok elleni összefogásra felhívó pamfletet, „Deutschland in seiner tiefsten Erniedrigung” címmel. Néhány hónapra rá elfogták, majd a braunau-i bírószék elé vitték, ahol halálra ítélték. Az első két golyó csak megsebesítette, a harmadik golyó végzett vele. Mindvégig védte az írás valódi szerzőjét, illetve szerzőit, a mai napig sem tiszta, hogy kinek a nevéhez fűződik. Egyes kutatók szerint Friedrich Julius Heinrich von Soden von Sassanfart gróf (porosz politikus, író, színházvezető), de mások azt állítják, hogy maga Palm írta.



Akivel ideológiája végzett - Heinrich Vogeler, (1872-1942)

Brémai festő, író, meggyőzött szocialista. Vogeler a worpswede-i művészkolóniának első nemzedékéhez tartozott, írásai az utópiák, a világbéke és a kommunizmus dicsőítéséről áradoztak, egy szebb földi élet eljöveteléről szóltak. 1931-ben emigrált a Szovjetunióba, ahol a taskenti propagandairodában dolgozott. Kiköltözését természetesen Németországban is számon tartották, így 1933 után nem térhetett vissza hazájába. Miután a német hadsereg elindult a Szovjetunió felé, elvtársai és kollégái Kazahsztánba vitették kényszermunkatáborba, ahol végelgyengülésben, 1942-ben halt meg.


(Trieckmann)

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr64381379

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.