Olvass!

KönyvesBlog

Lopás vagy idézés?

2008. augusztus 25. valuska

Az utóbbi időkben egy könyvet szerettem olvasni, Kondor Vilmos Budapest Noirját, majd apám is elolvasta, neki is nagyon tetszett. Néhány hete az Urbanegends.hu megírta, milyen egyezések vannak Kondor Vilmos Budapest Noirja és Dashiell Hammett Véres aratás című szövege között (A részleteket itt lehet elolvasni). Mi írtunk a titokzatos szerzőnek, aki válaszolt is két gyors kérdésünkre. Az intertextualitás ennek alapján még mindig érzékeny téma lehet, valahol a szöveglopás és az idézés között - ez csak hozzáállás kérdése, mint az, hogy tarhonyával, rizzsel vagy magában esszük a lecsót. (Méltató és szerető kritikánk itt.)

A vendégszövegek témakörét régóta szeretjük, minden valamire való bölcsész képes elvitatkozni rajta napokig, hónapokig, de az éppen aktuális hangulattól függ, hogy lopásnak vagy iézésnek tekintjük. Forgács Zsuzsa például lopásnak vette, amikor Esterházy megidézte a szövegét, EP viszont egy nagy közös szövegről beszél, ahol az egyes szövegrészleteknek nincsenek tulajdonosai, csak a mondat van. Kondor Vilmos krimijében egy nagy bekezdés lett átvéve, mégsem gondolom, hogy egy összelopkodott regényről kellene beszélnünk. Nehéz helyzet, jó érvelgetést.

„A nő néhány centivel alacsonyabb volt nála, körülbelül egy méter hetvenöt. A válla széles, melle telt, csípője gömbölyű, a lába hosszú és izmos. Amikor kezet fogtak, érezte, hogy a keze puha, meleg és erős. Körülbelül huszonöt éves lehetett, de az arcán már mutatkoztak az öregedés jelei. Húsos, érzéki szája szögletében apró ráncok ültek. Hosszú pillájú szeme körül még apróbb ráncok kezdtek finom hálót szőni. Nagy, kék szeme véraláfutásos volt. Erős szálú, barna hajára ráfért volna egy kis fésülés, még a választéka sem volt egyenes. Felső ajka az egyik oldalon szélesebbre volt rúzsozva, mint a másikon. Selyem pongyolát viselt, borvöröset, nagyon rosszul állt neki, és az egyik oldalon szétnyílt. A bal lábán elöl leszaladt egy szem a harisnyáján. Ez volt hát Vörös Margó, aki - Gordon informátora szerint - a politikusok színe-javát a hálójába kerítette, és mindent megtett azért, hogy igényeiket kielégítse”. (Budapest Noir)

A könyvespolcomhoz ugrottam, és lapozgatni kezdtem a nagy klasszikus krimiírókat, és Dashiell Hammett könyvében meg is találtam, amit kerestem:

“A nő néhány centivel magasabb volt nálam, körülbelül egy méter hetvenöt. A válla széles, melle telt, csípője gömbölyű, a lába hosszú és izmos. Mikor kezet fogtunk, éreztem, hogy a keze puha, meleg és erős. Körülbelül huszonöt éves lehetett, de az arcán már mutatkoztak az öregedés jelei. Húsos, érzéki szája szögletében apró ráncok ültek. Hosszú pillájú szeme körül még apróbb ráncok kezdtek finom hálót szőni. Nagy, kék szeme kicsit véraláfutásos volt. Erős szálú, barna hajára ráfért volna egy kis fésülés, még a választéka sem volt egyenes. Felső ajka az egyik oldalon szélesebbre volt kirúzsozva, mint a másikon. Ruhája borvörös volt, nagyon rosszul állt neki, és az egyik oldalon néhol - ahol elfelejtette bekapcsolni, vagy a kapcsok maguktól kipattantak - kinyílt. A bal lábán elöl leszaladt egy szem a harisnyáján. Ez volt hát Dinah Brand, aki - informátoraim szerint - a poisonville-i férfiak színe-javát a hálójába kerítette”. (Dashiell Hammett: Véres aratás) Forrás: Urbanlegends.hu

Az egyezések felvetik a kérdést: mit adott hozzá Kondor szövegéhez Hammett, főleg intertextuális szempontból. Mi történik az idézés következtében? Az intertextualitás megítélése mennyiben változik akkor, ha egy ismeretlenebb szerzőt idéznek? Levelet írtunk a titokzatos Kondornak, pontosabban a kiadójának, akik eljuttattak hozzá, és ő válaszolt.

Ennek eldöntéséhez közelebb vezethet, ha a titkos Kondor elárulja, milyen szerzőket és szöveghelyeket használt fel.

"Nem áll szándékomban elárulni, mit és kitől használtam fel, két oknál fogva sem teszem. Egy. Ha szerves része lesz egy vendégszöveg az én szövegemnek, akkor sikeresen használtam az "eredetit". De hogy jobban értse. A regényben valóban több helyen szerepel részlet Dashiell Hammett Véres aratás című regényéből. Miért?, kérdezhetné. Miért pont ezt használta a titkos Kondor?, kérdezhetné. Nem tette, de én válaszolok. A Véres aratás nélkül a regény valószínűleg nem született volna meg. Pár éve olvastam, és egyfelől maga a regény ragadott torkon ki tudja hanyadjára, másfelől pedig Dinah Brand. Értelemszerűen róla mintáztam Vörös Margót. És ha már a Véres aratás indított félig-meddig a regény megírására, akkor adta magát, hogy átvegyek belőle részeket. Kettő. A vendégszövegek egyfajta játékot jelentenek olvasó és szerző között. Az ember nem azért használ vendégszöveget, mert lusta kitalálni valamit, vagy lusta gépelni, vagy mert semmi sem jut az eszébe. (Hozzáteszem: igencsak macerás dolog beépíteni akár csak egy bekezdést is, hát még többet. Egy mondat, kettő még elmegy. De pár bekezdést beépíteni egy szövegbe látványosan több tökölésssel jár, mint megírni.) Hanem azért, mert úgy érzi, hogy egy adott szöveg az ő szövegében is megélhet, mert egy adott szöveg az ő szövegének is lehet része (Karinthy mondta, hogy részei vagyunk egymásnak?). Eddig Hammettet találták meg benne. Van más is, de ezek megkeresésében nem segítek, mert ez az egész nem erről szól."

Ezeknek mi célja egy olyan műfajban, ami ritkán él ezzel a prózatechnikai eszközzel.

"Az előzőekben megválaszoltam a kérdését. Amúgy meg nem értem, miért csapnak ekkora felhajtást. Számos amerikai és angol szerző (nem beszélve néhány kiemelkedő latin-amerikai íróról) rendszeresen használ intertextusokat, csak éppen ezen művek nem jelentek meg magyarul. És ha már itt tartunk. Akkor egyáltalán észrevették volna, ha a vendégszöveget én magam fordítom le magyarra (vagy kérek meg valakit), és nem a magyar fordítást használom? Kétlem. Talán ismerős lett volna néhány olvasónak (félre ne értsen, kifejezetten örülök, hogy valaki rábukkant és vette a fáradságot az azonosítására), de biztos vagyok benne, hogy senki sem azonosította volna. A kérdés nem az, hogy mit intertextualizáltam, hanem az, hogy az mennyire lett szerves része a Budapest noirnak."

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr15533714

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.