Olvass!

KönyvesBlog

Mondo Cane

2008. szeptember 12. Wostry Ferenc

A+
Jack Ketchum: A szomszéd lány. Láva Könyvkiadó, Budapest 2007. 314 oldal, 2890 Ft


Nos, barátaim és ellenségeim, íme itt van, megérkezett. A könyv, amelyet még Amerikában sem lehetett évekig megvásárolni: valahogy senkinek sem akaródzott újra kiadni (a régi példányok ára ennek köszönhetően természetesen az egekbe szökött.) Na nem azért, mintha rosszul lenne megírva, sőt! Féltek tőle, a hatásától, az erejétől, a témájától. Ketchum, meg a Szomszéd lány: az amerikai fikciós irodalom irtózatos titka, amiről asztalnál nem beszélünk.

Mindig kellemes melegséggel, a naívak iránt érzett megbocsátó szeretetem lelki kipárolgásával tölt el, ha valami irodalmár-féle Brett Easton Ellisről vagy Palahniukról áradozik nekem. Hogyaszongya "az ő szubverzív prózájuknak micsoda hatása van", "milyen bátrak"... Ellis, Palahniuk és követőik csak szeretnének úgy írni, ahogyan Ketchum. Az egykor rendkívül tehetséges, ám mára önmaga paródiájává farkasemberedett Stephen King helyesen állítja a könyv bevezetőjében: Ketchum jelenleg Cormac McCarthy mellett az angol nyelvterület legnagyobbja - teszem hozzá, ezt a bizonyos bevezetőt ajánlott a regény kivégzése utánra hagyni, ugyanis Pista bácsi a tőle megszokott, szószátyár módon lelövi a történet összes "poénját".

Egy amerikai barátnőm, miután végzett a könyvvel, kiment a kertbe, és elégette. Mikor ezt elmesélte, a gesztust felesleges pozőrködésnek tartottam. Meg végül is, ki éget könyvet. Nácik. És most, hogy végre én is elolvastam? Meg tudom a csajt érteni.

A Szomszéd lány a hírhedt Sylvia Likens-ügy dramatizációja. Ketchum a hatvanas évekből az ötvenes évekbe helyezi át a történetet, megváltoztatja a helyszínt és a szereplők nevét, de az alapvetés tartja magát a tényekhez: egy mikroközösség, jelen esetben egy keserű, pszichózisra hajlamos egyedülálló asszony és tinédzser fiai megaláznak, meggyaláznak, megerőszakolnak és halálra kínoznak egy tizennégy éves lányt, az asszony unokahúgát a házuk pincéjében.

A borzalmaknak lassú a lefolyása, heteken át gyötrik a gyereket (az extremitásokra jellemző, hogy egy ponton még a semminek a taglalásától vissza nem rettenő Ketchum is megtagadja (szó szerint) az olvasótól az események leírását), és ahogy múlik az idő, úgy bővül a szadisták köre: szép lassan a környék gyerekei mind eljönnek, hogy belerúghassanak, megvághassák, tépjenek a lányból.

Ketchum könyve a földi pokol egy valódi szeletéről szól: az igazi gonoszság triviális, banális természetéről, amely olyan, mint a fertőző betegség, és legkönnyebben a szűz talajba ereszt gyökeret. Az egyes szám első személyben elmesélt történet narrátora, a kislánnyal még a „békeidőkben” összebarátkozó utcabéli kissrác, ő azonban gyengének és gyávának bizonyul ahhoz, hogy a külvilág előtt felfedje a szörnyűségeket. A patológiája a szemünk láttára virágzik ki – és nem csak külső behatások által…

Valahol láttam a neten, hogy ez a bizonyos Láva kiadó ezzel a könyvvel szeretne betörni a hazai bestsellerpiacra. Nem ismerem az eladási statisztikáikat, de meg lennék lepve, ha sikerülne. A Szomszéd lány átmegy minden olyan burzsoá ízléshatáron, ami elviselhetőnek mondható, és olyan kérdéseket feszeget, olyan sötét mélységbe húzza bele az ovasót, amitől fizikai rosszullét és morális pánik kettőse önti majd el.

Hajszál híján remekmű. De csak nagyon, NAGYON óvatosan menjetek a közelébe.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr64653820

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Propeller 2008.09.12. 12:57:39

A könyv, amit nem mertek kiadniNos, barátaim és ellenségeim, íme itt van, megérkezett. A könyv, amelyet még Amerikában sem lehetett évekig megvásárolni: [...]

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.