Olvass!

KönyvesBlog

A lézeres náci vadászata

2008. október 02. valuska

A-
Gellert Tamás: A lézeres gyilkos – Egy merényletsorozat anatómiája, Corvina kiadó, Budapest, 2008, 463 oldal, 2990 HUF

A világ legrondább könyvét hónapokig nem tudtam elkezdeni olvasni, egyszerűen taszított, van ilyen, érző lény vagyok én is. A könyv borítójának rossz a színe, a címe meg az RTL Klub legrosszabb esti filmjeire emlékeztet, plusz szöget lehet verni a könyv fedelével. Viszont egy lelkileg erős pillanatomban magamhoz vettem, hogy ha most nem, akkor soha. És ezért nem szabad az előítéleteknek hinni, mert az utóbbi hónapok legizgalmasabb két napját töltöttem ezzel a könyvvel. A lézeres gyilkos az utóbbi évek egyik legjobb könyve, de mindenképpen a legjobb a dokumentumregény-kategóriában.

A Corvina kiadó sajnos azt bizonyította A lézeres gyilkossal, ami Svédországban 2002-ben, főleg az érintettség okán, bestseller lett, hogy nem tud a könyvre, mint termékre gondolni. De a kultúraközvetítésből is elbuktak, mert talán megvolt a lehetőségük, hogy egy könyvet megfuttassanak, de nem tudtak. A baj az, hogy sok könyv múlik el így Magyarországon.

Svédországban 1991 augusztusa és 1992 júniusa között egy lézerfegyvert használó, bevándorlókra vadászó férfi tartotta rettegésben, mindez a baloldlai politikák beborulása, a szélsőjobb felerősödése mellett. A magyar származású Gellert Tamas többezer oldalas nyomozati anyagot dolgozott fel könyvében, és ennek meg is van a látszata, minden apró részletre kiterjedő könyvet kapunk, amiben fontosabb az információk hitelessége, mint maga a fikció. Mert a dokumentumregény is fikció, de ez az olvasó szerződés lényege, hogy a szerzőnek és a dokumentumoknak hiszünk. A szerkesztés sajnos már a svédországi kiadásra ráfért volna, mert a múltba révedő szerző fikcióképző kedvét rendre húzni lehetett volna. Ha túlvagyunk az első zavarodottságon, amit akkor érzünk, amikor egy múltbéli eseményt kitalál az író, utána már nagyon jó a könyv.

A többszálon futó regény legfontosabb része a gyilkosságok sorozata, és a gyilkos múltjának, családjának megismerése, amit meg-megszakít a nyomozati munka és a svédországi politikai változásokat, a szélsőjobbos Új Demokrácia párt megjelenését megíró társadalomtörténeti kitekintés. Emiatt a sok nézőpont miatt letehetetlen a könyv. Nem pszichologizál, viszont széles társadalomtörténeti és politikai hálót rajzol fel, hogy megértsük a rasszista indítékokat, mert abból lehet tanulni.

Van egy német felmenőkkel rendelkező Svédországban született fiatal, John Ausonius, akit mindig kinéznek társai a fekete haja miatt, és aki hiába tanul nagyon jól, ha az egyetemen történt első sikertelenség után megcsúszik és a szélsőjobb fele fordul. A többször nevet változtató emberünk kicsit a Harcosok klubja főhősére hasonlít, nem tudni, melyik a valódi arca, de a benne rejlő mérhetetlen agresszió sokszor kirobban, ráadásul rendpárti és antiszociális. A szerző a következő állította főszereplőjéről a Litera interjújában:

"Mikor először találkoztam vele, azt mondta, hogy számára logikus döntés volt mindaz, amit tett: úgy gondolta, hogy a politikusok csak beszélnek, de az nem elég; valakinek meg is kell tennie azt, amit mondanak. Felhatalmazva érezte magát arra, hogy rálőjön, megijessze és hazazavarja a bevándorlókat. Azért tudta egyáltalán megtenni, mert támogatást érzett: azt hitte, az embereknek legalább 20-30%-a úgy gondolkodik, mint ő."

Nagyon fura úgy visszaolvasni egy ember életét, hogy tudjuk, annak a vége az érthetetlen, nem normális sorozatgyilkolásba hajlott, így a német eredet, a rend, a filozófia és az ő kiközösítése is súlyos jelnek tűnik, pedig teljesen általános dolgok ezek. A svéd társadalom élt a tökéletes nyugari nyugalomba sorra érkeznek az afrikai bevándorlók, menekültek, akik a helyüket keresik az új rendben, miközben a többség a problémákat mindig bennük látja.

A lézeres gyilkos fontos társadalmi kérdéseket vet fel a mai Magyarországra nézve is, hiszen nálunk a Magyar Gárda és a többi szélsőjobbos farsangi szervezet miatt kifejezetten fontos beszélni a kisebbségekről, és a társadalmi problémákról. A könyvből színdarab és háromrészes minisorozat készült, és nem lennénk meglepve, ha moziba is kerülne, tessék elolvasni, mert talán egy kicsit jobban megérthetővé válik a szélsőségs magyar politikai helyzet, amelyikben a rossz gazdasági helyzetben a cigányokat, a melegeket és a zsidókat találja a legfőbb baj forrásának a randalírozó horda.

Kapcsolódó anyag:

Interjú a szerzővel

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr50686324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.