Olvass!

KönyvesBlog

Végnapjait éli a horvát irodalom?

2009. január 21. p.e

2008-ban, a legtöbb eladott példányszámot produkáló horvát szerző, Robert Perišić lett, 1904 értékesített példánnyal. A mágikus ezres példányszámot mindössze tíz könyvnek sikerült átlépnie. Még az olyan világviszonylatban is híresnek számító szerzőnek, mint Slavenka Drakulić is, csak 1601 példánya kelt el a 2007-es megjelenésű könyvéből. Így lett második helyezett a rangsorban.


                                                                               forrás: AP

Boris Levalle cikkében arról számol be, hogy – az amúgy is kis felvevőpiaccal rendelkező – Horvátország irodalmi ütőere, egy hazai  eladási lista tanúságai szerint, látszólag már az utolsókat veri. Mivel közel esik hozzánk a piac, érdemes megnézni, miket írnak róla.

A szerző leginkább azt fájlalja, hogy az összesített eladási sikerlista tanúságai szerint, a kortárs horvát irodalom legjavát, Rhonda Byrne A titok cimu konyve nyomhatta le, 20.203 értékesített példánnyal. Nem csodálja hát, ha az olyan szerzők, mint Slavenka Drakulić, vagy Dubravka Ugrešić inkább külföldön telepedtek le.

Akinek a halálhírét keltik, hosszúéletű lesz, tartja a mondás, amivel el lehetne intézni Boris Levalle apokaliptikus vízióját a horvát irodalom (és en bloc a horvátok) haláltusájáról. Túl azonban a nyelvi („Slovenes” a szlovénokra) és tárgyi tájékozatlanságán (ki az, aki könyvekkel foglalkozik és a figyelmét elkerülte a „Vonzás törvényének” Bibliája?!) egy műkedvelő felületességével von le következtetéseket.

Az ún. „kis” nemzetek irodalma világszerte versenyhátrányból indul a nemzetközi bestsellerek özönében, nem sajátságos, egyedi horvát eset, hogy a hazai írók nagyságrendekkel elmaradnak mind az ismertség, mind az eladási példányszámok tekintetében. Igaz, a horvát könyvpiac még a magyarnál is kisebb, egy-egy kiadás példányszáma a (kortárs) szépprózai könyveknél 500 és 1000 között mozog, míg ha egy verseskötet eléri a bűvös 500-as lélektani határt, már országos sikerről beszélhetünk.

Zoran Ferić például - aki a kortárs horvát irodalom legnépszerűbb prózaírója, és második kispróza-kötetét (már 2000-ben!) az évtized könyvének választotta a hazai szakma - sem a könyvei eladására alapozza megélhetését, a gimnáziumi tanári állását nem adta fel.

Rhonda Byrne titka világsiker, ebbe Horvátország is beletartozik, ilyen alapon a magyar irodalmat is temetni lehetne. A kitekintés hiánya okozhatja az ilyen pesszimista helyzetképet, viszont Slavenka Drakulić és Dubravka Ugrešić emigrációját is összefüggésbe hozni az irodalmi világtrendek alakulásával már több mint hiba. Mikor ők elhagyták Horvátországot, legkevésbé az irodalmi és könyvpiaci szempontok játszottak szerepet. „Csupán“ Jugoszlávia szétesése, a háborús pszichózis és a szélsőséges Tuđman-rezsim hajtóvadászata kellett ahhoz, hogy a két írónő ilyen kétségbeesett lépésre szánja el magát.

(Papp Eszter és Walkó Ádám)

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr79882110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.