Olvass!

KönyvesBlog

A gyerekkönyvvásárlás legfontosabb szabályai

2009. március 12. valuska

Csütörtökön veszi kezdetét az ötödik Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásár a Millenárison. Ennek apropójából megkérdeztük Győri Hannát és Szekeres Nikit, a Pagony kiadótól, hogy mit gondolnak a korhatáros gyerekkönyvekről. Elárulták azt is, mit kell tennie a szülőnek ahhoz, hogy jó könyvet válasszon a gyerekének.

Meddig gyerekkönyv a gyerekkönyv?
Nyilván vannak bizonyos kritériumok, amelyek körülírják, de nem kizárólagosan: gyerekek problémái, nyelvi játékosság felerősödése, narratív egyszerűség, kisgyerek-témák, állatok, gyereknézőpont, iskola, mint közeg stb. De mondjuk kamaszkorban már nagyjából semmi: Dosztojevszkijtől Darren Shanig minden belefér.

Győri Hanna

És mitől gyerek a gyerekirodalom?
Igaziból nem lehet leválasztani a felső határát a felnőtt irodalomról - a kisgyereknek a szülők választanak általában a szerintük megfelelőt - legkisebb korban mondókás, dalos, verses könyvet, képes mesét. Ez előbbiek között rögtön találunk egy csomó felnőtt verset is (Weöres: Rongyszőnyeg), de esztétikai szempontból nem igazán lehet leválasztani például az újholdas generáció gyerekverseit a felnőttekétől, mind jó. A népmese, népdal sem gyerekeknek lett eredetileg szánva, mint ahogy a romantikus mese (Andersen, Hauff) is felnőttirodalom. A gyerekkor demokratizálódásával, amikor a gyereket már nem kis felnőttnek, hanem saját igényekkel rendelkező individuumnak tekintették, a mese gyerekirodalom lett, és ezzel (no meg persze a regény előretörésével kapcsoaltban) kiszorult a felnőttirodalomból. Ezzel párhuzamosan a játékos, néha infantilizálódó, kikapcsolódni vágyó felnőtt a gyerekirodalomba menekül, ahol mindent lehet, így felnőttirodalom Lázár Ervin, vagy éppen Szíjj Ferenc is. Külföldön a felnőtt képeskönyv is dívik, nálunk a Csodaceruza, a Csimota egyes képeskönyvei ilyesmik.

Nincs tehát ilyen határ, a szülő döntésére van bízva sokszor. Vannak egyértelmű esetek (Boribon, Annapeti, Sárkány a lépcsőházban), amikor a nagyon egyszerű szöveg és tematika, mindenféle kikacsintás és többrétűség hiánya egyértelműen gyerekkönyvvé teszi a szöveget. Ez azonban nem minőségi ítélet! Van ebből jó és rossz is, mint ahogy népmese-gyűjteményből is.

Nem kell félni, hogy a szülő rossz könyveket ad a gyerek kezébe? Nem kellene korhatárjelzés, hogy könnyebb legyen a gyerek dolga? Ilyen működik Angliában.

Vannak. Például a Könyvmolynak minden könyvén van ajánlás, vagy a Pagonyos kiadványokon is, valamint a kiadói weboldalakon. Azért nincs, ha nincs, mert gyerekkönyvet bizonyos korig a szülő választ, vesz, és általában elolvasod előtte, amit a gyereknek adsz. A gyerekek is mások, van, aki már kétévesen ért olyat, amit más négyévesen, vagy nem érdekli egy-egy téma, szereplő, mást meg igen. Ugyanolyan diverzifikált az olvasóközönség, mint a felnőtt, a Magvető sem írja rá a könyveire, hogy ötvenes egyedülállóknak, vagy huszonéves bölcsészeknek. A diskurzus meg a saját élmények megmondják, mi kinek való :).

Korhatárjelzésekkel nem lehetne megoldani, hogy a gyerekekhez olyan könyv kerüljön, ami nem nekik való?
Nem. Ez a szülő és az óvónéni, tanító feladata. Egy darabig ők veszik vagy kölcsönzik a könyvet, 12 fölött meg már úgyis mindegy: ha addig nem alakult ki egy ízlés, olvasási szokás, onnantól úgyis magának választ a kamasz és semmit nem lehet megmondani, esteleg tiltással vonzóbbá tenni. Egyébként a kétéves is magának választana, csak őt még könnyebb elnyomni, vagy befolyásolni, ahogy tetszik. A szülői ízlés formál kiskorban.


Szekeres Niki

Egyáltalán valós problémáról faggatózom?
Nem. A szülők tájékozottsága a valós probléma. A Csodaceruza folyóiratnál némileg népszerűbb és egyszerűbb tájékoztatás kéne. Vannak persze szórólapok, kiadói és könyvtári honlapok, fesztivál, jó könyvtárosok, a babaneten rövid ajánlók, amit sokan olvasnak, de még mindig a nekem is ezt mesélték, én is ezt szerettem a legerősebb, no meg a rajzfilmek könyves kiadásai. Pedig egy csomó tényleg szuper dolog van. Szóval legalább annyira tájékozodjunk, mint babakocsi és terhesmelltartó vásárlás előtt, mert van olyan fontos.

Melyek a legfontosabb tippeitek a gyerekkönyv-vásárláshoz?
Első és legeslegfontosabb: olvassuk el és döntsük el, főleg 10-12 év alatt, hogy ki fogjuk-e bírni, hogy többször elolvassuk a könyvet (óvodás kor végéig mondjuk pár ezerszer). Ha nem, akkor valahogy próbáljuk megúszni, ha nem akarunk megőrülni. Az oviban népszerű cuccok, mint Bogyó és Babóca, Hercegnők/Verdák, stb, elég nehéz lesz, sokszor lehetetlen, de védekezzünk! Van akinek Boribon tesz be, másnak a Kis Vakond, ez egyénfüggő.

Második legfontosabb szempont: ne nagyon vegyünk egyszerűsített, összefoglalt szöveget meg verses ezt-azt (amit nem költő írt). Borzalmas a nagyon nagy többségük. A kisgyerekeknek még iszonyú jó fülük van a ritmusra, hihetlen szavakat képesek értelmezni, megjegyezni, kár ezt elbaltázni. Vegyünk olyat, ami eleve olvasható számukra, az többnyire jobb, mint az adaptált. Ismerjük a gyereket, és neki valót vegyünk: ha szemlélődős, olyat, ha izgalomra hajt, olyat, ha szex kell, olyat, ha cukiság kell, olyat. Mindenből, a nem magasirodalmi témából is van jó. Rezonáljon a gyerek aktuális problémáira. A gyerekirodalom kicsit alkalmazottabb irodalom sokszor, mint a felnőtt.

Következő: jó szöveg, igényes rajz és kivitel.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr39996573

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.