Olvass!

KönyvesBlog

Egy perverz új regény

2009. május 22. Burden


Alain Robbe-Grillet: Érzelmes regény

Magvető, ford: Dunajcsik Mátyás 2009., 217., 2990.-

 

Alain Robbe-Grillet utolsó műve, az Érzelmes regény (Un roman sentimental) nemrégiben jelent meg a Magvetőnél. A regény Franciaországban annak ellenére keltett kisebb felzúdulást, hogy arrafelé meglehetősen gyakran jelennek meg obszcén illetve pornográf irányultságú szövegek. Csakhogy a szerző ebben az esetben nem akárki. Robbe-Grillet a francia „új regény” erőteljes hatású alakja, író és filmrendező, akinek a nevéhez számos remekmű és egynéhány botrányosnak is nevezhető esemény kötődik.

Interjú a szerzővel 1989-ből
Interjú a fordítóval, Dunajcsik Mátyással

Hogy csak egyet említsek ez utóbbiakból: amikor az Académie française a tagjai közé választotta, nem jelent meg a székfoglalón, és nem fogadta el az ezzel járó címet. A közkeletű irodalmi anekdota szerint azért nem, mert a beszédében improvizálni szeretett volna, amit nem tettek lehetővé számára. Kérdéses tehát, hogy a szerző személyét több vonatkozásban is körülvevő káprázat nem akadályozza-e a regény, mint irodalmi szöveg értelmezését.

A könyvet felvágatlanul adták közre, amivel a Magvető egyébként hű maradt a francia eredeti kiadáshoz. Ez a gesztus azonban bennem legalábbis azt a benyomást kelti, mintha itt valamilyen marketingfogásról lenne szó, bár kétségtelenül indokolt fogásról. Ahogy a regény férfi szereplői különböző szúró és vágószerszámok segítségével megfosztják a gyermeklányokat az ártatlanságuktól, úgy tehetjük magunkévá mi is a szöveget, lapról lapra. Szinte kéjes élvezettel vehetjük tudomásul, hogy olvasás közben nekünk is a kezünk ügyében kell tartanunk egy éles kést, ha még mélyebben bele akarunk hatolni a szövegbe. Ugyanakkor a kiadói gesztus – legyen akár az eredeti kiadásról – kimódolt célzatossága visszatetszést is kelthet az olvasóban.

A szöveg egy valószerűtlen jelentettel kezdődik. Valaki, akiről nem derül ki, hogy kicsoda, mintha felébredne, és látja, amint egy fiatal lány az apjával furcsa magánórához hasonló foglalkozással tölti az idejét. Hamar eloszlanak az illúzióink, itt bizony a kislány szexuális neveléséről van szó, a kamaszlány olyan oktatásban részesül, melynek eredményeképpen korlátlanul használható, odaadó szexuális tárggyá válik majd. Így kezdődik az a perverz, szadista vízió, ami a szöveg egészét tematizálja, és amelynek olvasása során bepillantást nyerhetünk egy olyan nem létező világba, ahol a nők életük végéig a férfiak tulajdonát képezik. Egyetlen feladatuk, hogy alávessék magukat a válogatott és kegyetlen kínzások sorozatának, amely előbb-utóbb a kínhalálukkal fog véget érni. A szöveg eközben telis-tele van kulturális utalásokkal, ezek szinte átszövik a regény egészét, ami meglehetősen élvezetessé teszi a szöveget a tudós olvasó számára, az úgynevezett „laikus olvasót” azonban mindez zavarba hozhatja.

A regényt ettől persze még lehetne egyszerű pornográf szövegként olvasni. Ehhez azonban nem árt tisztázni, mit is tekintünk pornográfiának. Ahogy én értelmezem, a pornográfia elsődleges funkciója a szexuális vágy felkeltése. A leányregények (roman sentimantal) – és korunk leányregényei, a hatszáz forintos puhakötésű „romantikus” csodák – általában alkalmasak erre sőt, ez a céljuk. Ebben a szövegben én azonban nem találtam meg a szexuális vágy felkeltésének a lehetőségét, bár ahogy mondani szokás, gerjedelme válogatja. Az öncélúnak tűnő, spirálszerűen ismétlődő brutalitás, és a szöveg önélvező kajánkodása jócskán szemben áll egymással, s van ebben valami ironikus feszültség, amely kétségtelenül izgalomban tartja az olvasót.

Lehet, hogy érdemes megfontolni a szöveg társadalomkritikai vetületének alapos vizsgálatát. A regény szerintem több ponton is ilyen irányt vesz. Ott van például az a szövegrész, amely hihetetlen aprólékossággal írja le a fikcionált társadalom gazdasági és adójogi szabályrendszerét. Íme, egy részlet:

„Most vegyük át az örömlányok törvényi helyzetére vonatkozó legfontosabb szabályozásokat. A prostitúció, a hatályban lévő törvényeink szerint, legális, ám a kerítés tilos, két pontosan meghatározott eset kivételével, melyeket többé vagy kevésbé újkeletű szövegek írnak le. Egyfelől, családon belül az apa felesége és nőnemű gyermekei természetes birtokosának számít, azok korától függetlenül. Ennek megfelelően jogában áll őket kedve szerint prostituálni anélkül, hogy kérné a beleegyezésüket. (…) ez néha az egyetlen biztos jövedelemforrás, amivel egy előrelátó családapa számolhat. Hiszen a használók által kifizetett összegeket nem kell bejelenteni a pénzügyi szerveknél, lévén mindenfajta adó alól mentesülnek (személyi jövedelemadó, kereskedelmi és nem kereskedelmi járulékok etc.)”

És akkor még nem esett szó arról a szatirikus jelenetről, amelyben egy megkínzott és többszörösen megcsonkított kamaszlány holtteste fölött az ünnepi vacsora részvevői az Örömóda közös éneklésével teszik teljessé a pillanat varázsát.
Félreértés ne essék, a szöveget a legkevésbé sem tekintem irányadó javaslatnak egy lehetséges társadalmi berendezkedésre. Sokkal inkább paródiája lehet egy olyan jogszabályok által körülhatárolt, mélyen túlszabályozott társadalomnak, amely azt a látszatot kelti, hogy tagjai a törvények hatálya által biztonságban érezhetik a szabadságjogaikat. Tehát mondjuk egy olyan túlszabályozott liberális demokrácia paródiája, amely beláthatóan csak szigorú korlátozások árán képes szavatolni az állampolgárok szabadságát. Mert bármilyen szabadságjogok érvényesítése, bizonyos határon túl, már csak mások szabadságának korlátozásával működtethető. Mindamellett óvakodnék attól, hogy ilyen egyoldalúan közelítsek a szöveghez, hiszen számos lehetőséget kínál az értelmezésre.

Nem maradhat el, hogy szót ejtsek a fordító, Dunajcsik Mátyás munkájáról. A legfiatalabb írógenerációhoz tartozó szerző első nagy jelentőségű műfordítását veheti kezében az olvasó. Dunajcsik értő olvasata, a fordításhoz fűzött jegyzetei és nyelvileg gyönyörűen kimunkált magyar fordítása kétségtelenül csak hozzáadni tud a regényhez.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr981135113

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.