Olvass!

KönyvesBlog

Lucky Luke és az amerikai elnök

2009. május 30. Wostry Ferenc

A
Lucky Luke - A washingtoni férfi

Pesti könyvek, 2009. 1599 Ft


 

Na, erre is sor került, kezembe akadt (na jó, adták: recenziós példány) egy olyan Lucky Luke album (nálunk múlt hónapban adták ki), amelyet nem a legendás Goscinny írt (elhunyt 1977-ben) és nem is a szintúgy halhatatlan Morris (de azért meghalt, 2001-ben) rajzolt. Az összes eddig Magyarországon megjelent Lucky Luke füzetnek ez a legendás alkotópáros volt szülőatyja, ám e friss albumot (a franciáknál tavaly jött ki, szóval friss-ropogós sztorinak mondható) Gerra és Achdé jegyzi.

Nem irigylem őket. Goscinny és Morris nyomába lépni kb. olyasmi képregényes területen, mint a Beatles után koncertezni. Réztökei kell legyenek az embernek hozzá. Engem lepett meg a legjobban, hogy mennyire élvezem az albumot – nem egészen olyan, mintha Goscinny írta volna, de az újítások, amelyeket a szerző bevet, a képregény előnyére válnak! Szegény Uderzo messze nem teljesített ennyire jól, mikor Goscinny halála után rajzolni ÉS írni kezdte az Astérix füzeteket (addig kizárólag grafikusként vett részt a folyamatban.)

Fontos a kiadás éve, 2008, amerikai elnökválasztási kampány, miegymás, ugyanis a történet szorosan kötődik egy több, mint százharminc évvel ezelőtti kampányhoz, amelynek keretében a republikánusok Rutherford Hayes-t indították a demokrata Sam Tilden ellen. Lucky Luke-ot a washingtoni fehér atyák azzal a feladattal bízzák meg, hogy kísérje el kampánykörútjára az ügyefogyott elnökjelöltet és udvartartását, ugyanis valószínű, hogy a kampány fekete lova, egy texasi vállalkozó, aki szintén republikánus színekben kelleti magát, az életére tör majd.

Kitaláljátok, hogy Achdé melyik texasi milliárdos arcát használja fel ennek az elvetemült gazember fizimiskájának a megrajzolásakor?

A Washingtoni férfi részben politikai parabola, részben kedvesen vicces, kalandos képregény – és a poénjai ülnek, úgyhogy a további Lucky Luke-albumok minőségromlásától sem kell tartanunk, az új alkotópáros remekül megállja a helyét. Achdé rajzai valamivel dinamikusabb, feszesebb kompozíciókat használnak, mint annó Morriséi, úgyhogy ami minimális modernizálás történt, az is Lucky Luke előnyére vált.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr941152995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.