Olvass!

KönyvesBlog

"A legfontosabb, hogy csapatban van az ember"

2009. június 01. KálmánG

Június elsején lép posztjára a JAK nagy többséggel megválasztott új elnöke. Hárman is pályáztak, programjaik közös eleme a változtatások sürgetése volt. Arculatváltás, felfrissülés, még szorosabb együttműködés, az ösztöndíj-odaítélések következetesebbé tétele - dióhéjban ezek a tervek. Balogh Endrét kérdeztük.



(Fotó:Valuska Gábor)

Ha tömören össze kellene foglalnod, mit mondanál, miért jó és hasznos JAK-tagnak lenni?

A legfontosabb a JAK esetében, hogy csapatban van az ember. A szigligeti tábor résztvevői tudják, milyen húzása van: akik itt ismerkedtek meg, később akárhol összefutnak, Kiplinggel szólva érzik, hogy egy vérből valók. Lehet akár táncolni is a híresebb szerzőkkel, hiszen Szigligetre mindenki eljöhet. Az elnökség ugyanígy működik. Igyekszünk elmenni egymás programjaira, kíváncsiak vagyunk a másik munkájára. Ezt a figyelmet talán nem minden JAK-tag érzi, azon vagyunk, hogy minél több aktivizálható embert vonjunk be a csapatmunkába.

Hárman is pályáztatok az elnöki posztra, a Literán Vári György, Darabos Enikő és Te is megírtátok a terveiteket. A programok közös vonása volt, hogy jelentős változtatásokat sürgettek. Ennyire beérett a megújulás? A nagy változások kora állt be az elnökségeddel JAK-hoz?

Amióta megválasztottak bennünket sorozatszerkesztőnek Pollágh Péterrel, és benne vagyunk az elnökségben, jobban látom az egyesület mozgásterét. Tavaly augusztus óta havonta üléseztünk, és minden lényeges döntést együtt hoztunk meg Gerevich Andrással, az előző elnökkel. A programban szereplő invenciók ennek a csapatmunkának a következményei. Megújulásra szükség van, a program, illetve a személyiségem az, ami a nagyobb változásokat hozza.

A kérdés az elmúlt húsz évre is vonatkozott. Várig György a programjában azt írta, hogy a JAK kultúrpolitikai szerepe már nem világos és újra kell magát definiálnia a szervezetnek. Te hogy látod, kiüresedett JAK?

Időnként bizony újra kell definiálnia magát egy ilyen szervezetnek. Nagyot változott a világ: tíz éve lett a JAK-nak mint fiatal irodalmi szervezetnek egy ellenpárja, a FISZ, és ott van a Szépírók Társasága is, ráadásul én mindkettőnek tagja vagyok, sőt, Gerevich András lett a Szépírók új alelnöke. A feszültségkeltés helyett az együttműködés a járható út. Gyuri programjában volt szó aztán arról, hogy az utóbbi időben fiatal tehetségek jelentős része a JAK-on kívül szerzett magának nyilvánosságot. Ez ugye szintén megváltozott szerepre utalna, az egyesület gyűjtőszerepét kérdőjelezi meg. Tény, hogy 1990-ben nem volt olyan egyszerű könyvet kiadni, mint ma, ezért a legjobbak a JAK-ban gyűltek össze. Mostanában már több profi kiadó van, mellettük szipolyozóbb fajták is, melyek jól lehúzzák a fiatalokat egy-egy millió forinttal, hogy pár száz példányban kiadják őket. De a JAK ebben a felállásban is megőrizte a szerepét: itt indult Lanczkor Gábor, de legutóbb Dunajcsik Mátyás és Nemes Z. Márió is, hogy csak két olyan példát említsek, akiknek újra is kell nyomni a könyvét, mert sikeresek voltak.

Tovább >>>>

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr261155039

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.