Olvass!

KönyvesBlog

Még akcióvígjátéknak is vicc

2009. november 04. Tweek

Shirow Masamune: Dominion - A tankosztag

Fumax, 2008, 216 oldal, 2490 Ft.

 

 

Két cicafülű, egykori szexdroid (nem, nem derül ki, hogy ez mit jelent, és elképzelésem sincs) meg a főnökük elrabolnak egy zöld bőrű, részben növény, részben állat és részben mikroorganikus kolóniát, valamint egy rakás csecsemőt, a rendőrség pedig tankokkal siet a kiszabadítására. Dióhéjban ennyi volna a Dominion cselekménye, és körülbelül ennyire is kell komolyan venni. E manga műfaja ugyanis sci-fi elemekkel fűszerezett akcióvígjáték – nem mentes az öniróniától sem: „ha ez egy komoly manga lenne, már nem élnél”, közlik a sebesült rendőrrel. Ja, hogy ez az egész vicc akar lenni. Jó, így már értem.

A távoli jövőben játszódik a történet: a környezetszennyezés olyan mértékűvé vált, hogy a levegő mérgező, a bűnözés pedig eddig sosem látott méreteket öltött. A „jók” – a kislányos, szeleburdi főhősnő, Leona, a kisfiús, szerencsétlenkedő Al és rendőr bajtársaik – enyhén ütődöttek, a főgonosz Buaku és a leginkább látványelemként szolgáló (na, jó, nemcsak, mert néha vicceseket mondanak) hiányos öltözékű macskalány, Annapuma és Unipuma bűnbandája is paródiába hajlik. Az üldözéses jelenetek is. Annyira pörög a cselekmény, hogy néha lehetetlenség követni, a képkockák egy részét szinte csak a sebességet szimbolizáló sávok töltik ki.

A levegőszennyezés elhatalmasodására való utalás (mondhatni prófécia, ha nem is egyedi, de éppen azért nyugtalanító) már nem olyan vicces, ahogy az a – kvázi romantikus szálba – csempészett mondat sem, hogy „a régi Japánt is a magas elvárások döntötték romlásba”, amellyel nagy valószínűséggel az olvasók jelenére céloz a mangaka, s bár az eredeti első kiadás 1985-ös, köztudott, hogy Japánban nem vesznek ki túl sok szabadságot az alkalmazottak. Burkoltan tehát, de van társadalomkritika. Még egy akcióvígjátékban is.

Leona és Al csókja nem csattan el; hálistennek, nem erőltetik a látványos összeborulást, jobb is ez így, aztán a kötet végére értem, és hiányérzetem volt. A történet ugyanis lezáratlan. Shirow Masamune a (jóval ismertebb) Ghost in the Shell miatt hagyta félbe a Dominiont, de sosem zárta ki a folytatás lehetőségét. 1985 óta elég sok idő telt el, de hátha. Nem kifejezetten kedvelem ezt a műfajt, de az üdítő öniróniának köszönhetően (helyenként) tudtam élvezni – ennek ellenére nem ülök tűkön a következő kötet elkészüléséig.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr171080496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.