Olvass!

KönyvesBlog

Kéjnők és kerítők Budapesten

2009. december 02. sonnyK

Miklóssy János: A budapesti prostitúció története

Népszava, 1989, 133 oldal

Amikor tervezgetni kezdtük a sajnos az utóbbi időben elég hektikusan jelentkező pornósorozatunkat, ami egyébként 18+ névre hallgat, már akkor elhatároztuk, hogy nem csupán regényekkel, elbeszélésekkel kívánunk foglalkozni, hanem az erotika, pornográfia, szexualitás tárgykörébe tartozó elméleti, történeti munkákkal is színesíteni fogjuk a szériát. Most, hogy újra felvesszük a fonalat, ezt a régi tervünket valósítjuk meg, s rögtön egy magyar művel, ami különös öröm, hiszen kis hazánk hiába volt (és talán még most is) a pornó(ipar) európai fő bázisa, az irodalom szempontjából helyzetünk közel sem ennyire tekintélyt parancsoló. (Bár Császtvay Tünde korábban itt bemutatott albuma jelentős hiánypótló kiadvány.)

Miklóssy János könyvéből hamar világossá válik, hogy amíg a XX. század végén valóságos Szilikon-völgyként tartották számon a Kárpát-medencét, addig a XIX. század végén a lánykereskedelem központja volt hazánk. Belegondolni is szörnyű, hogy az 1800-as évek második felétől évente lányok ezreit exportálták a világ mindenféle tájaira, miközben a prostitúció iparága a fővárosban szintén erőteljes fellendülést mutatott. Hogy a bordélyházak, és az üzletszerű kéjelgés egyéb formái olyan hihetetlen virágzásnak indultak, abban több tényező is szerepet játszott. Példának okáért, a XVIII. század vége felé Mária Terézia kemény fellépése is, amely a bécsi, Bécs környéki örömlányok ellen irányul, a magyar, közelebbről a pesti prostitúciót lendítette fel, hiszen a kitoloncolt kurvák felénk vették az irányt. Emellett legeredményesebb nemzeti sportunk, a korrupció is nagyban hozzájárult a kétes megítélésű, de robbanásszerű fejlődéséhez.

A szabadságharc leverése után a császári rendfelügyelőket kenték meg a kéjhölgyek ’pártfogói’, utána pedig, jó szokás szerint, a városi elöljárókat. A pesti prostitúció legnagyobb patrónusa pedig nem más volt, mint Thaisz Elek, aki egyenesen a városi főkapitány volt… Ilyen hátszéllel nem csoda, hogy az 1867-es törvények hiába maximalizálták a kiadható bordély, bárca és egyéb engedélyeket, s kötötte az amúgy törvényesnek számító prostitúciót szigorú előírásokhoz, a kéjelgés az egyik legexpanzívabb ágazat lett a fővárosban.

Miklóssy könyvében érdekes, és szórakoztató apró történetekkel egészül ki a tényanyag, ezért hiába érezzük, hogy a fejtegetések gyakran elnagyoltak, vagy kevésbé logikus a kötet szerkesztése, a dolgozat összességében mégis letehetetlen. Érdekes, de ugyanakkor elborzasztó fogásokkal ismerkedhetünk meg, amelyekkel behálózták a gyanútlan, vidékről érkező fiatal lányokat a kerítők, bordélytulajdonosok. (vö. Kondor Vilmos: Bűnös város) A kéjelgésre kényszerített, jobb sorsa érdemes lányokat aztán a fővárosban helyezték el, vagy a legjobb ’portékákat’ egyenesen külföldre irányították. A fő fogadó országok között találjuk például Argentínát és Brazíliát, ahol a súlyos nőhiány miatt a népességszaporulatra is jó hatással volt a magyar lány-transzport. (Én a fantasztikus foci-géneket ennek tulajdonítanám elsősorban.)

Természetesen a cári Oroszország is jelentős felvevőpiacnak számított, ahol a vengerkáknak nagy keletje volt. A török birodalom elsősorban ártatlan, szűz lányokat importálta és itt legalább némi esély is kínálkozott egy-egy háremhölgynek a ’sikeres karrierre’.

A budapesti prostitúció története természetesen megismerteti velünk a bordélyok világát, felsorolja a legforgalmasabb szórakozóhelyeket, ahol Disznó-estéket rendeztek és ahol könnyen lehetett pénzért szerelmet vásárolni. Nagyjából hű képet ad a különféle prostituált rétegek életmódjáról és megismertet néhány nevesebb kéjhölgy, kerítőnő történetével. Jobbára szomorú sztorik ezek, mégis az egész könyvet áthatja valami könnyed derű, ami általában a századfordulós elbeszélések sajátja (Krúdy, Hunyady, Szép Ernő), hiába, nekik nem kellett mindenféle alakokkal összefeküdniük a betevő falatért…

Minden gyermekbetegségével együtt (szerkezeti egyenetlenségeket, következetlenségeket, helyenkénti felületességet említenék itt) remek olvasmány A budapesti prostitúció története, érdekes adalék a korszak szépirodalmához, illetve történelmi tudásunkhoz. Nagyjából beszerezhetetlen, úgyhogy, ha rálelnek mégis valahol, ne hagyják ki!
 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr571551027

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.