Olvass!

KönyvesBlog

Az évtized legjobb magyar könyvei [40-31]

2010. január 27. könyvesblog

A listázás nemcsak játék, de szórakozás is, Umberto Eco nem véletlenül írt a témáról hatalmas könyvet. Ötventől számolunk visszafele az évtized legjobb magyar könyveit bemutató listánkon.

50-41

40. Kántor Péter: Trója variációk, Magvető, Budapest, 2008.

Kántor Péter Trója-variációk című legutóbbi verseskötetét 2008-ban adta ki a Magvető kiadó. Azóta "csak" válogatáskötete jelent meg, Megtanulni élni címmel. A Trója-variációk verssorozat a kötet záró szakasza, központi motívum Kántor Péter kötetében, az elmúlás és folytonosság kérdéseinek körbejárása. Trója olyan érték, amely mindenképpen pusztulásra van ítélve (bővebben Jászberényi kritikája). Ezt emeli be költeményeibe Kántor: Gesztenye koppan, csattan, mint a csók [...] hallod a füledben azt a szörnyű lármát. Tűz van, omlik alá Priamosz meredek falu vára. Kritika és részlet.

 

39. Péterfy Gergely: Halál Budán, Kalligram, Pozsony, 2008

Péterfy első történelmi témájú regénye Buda visszafoglalásának évében, a XVII. században játszódik, a történet főhőse Michele d’Aste báró, aki a szerző szavaival élve, egy igazi Adrenalin-vadász, valamint az ő barátja Solari gróf, aki londoni otthonából rekonstruálja a báró történetét. A Halál Budán hihetetlenül sűrű szöveg, amelyet gyakori nézőpont- és fókuszváltások és változatos narrációs eljárások jellemeznek. Bonyolult, többrétegű mű, amely ennek ellenére végig élvezetes és hátborzongató. Kritika a könyvesblogon

38. Csaplár Vilmos: Igazságos Kádár János, Kalligram, 2006.

Csaplár Vilmos 2001-es könyvének címe máig meglepő: miért, hogyan, kivel lett volna igazságos Kádár? A főtitkár halála óta sokan megpróbálták feldolgozni a Kádár-korszakot, születtek tudományos kiadványok, riportkönyvek és portrékötetek. Csaplár nem feltétlenül a történelmi hűségre törekszik, az ő könyvében Kádár amorf mesehősként mozog, hiszen Kádár az, akit mindenki és valójában senki sem ismer. Csaplár könyvében a főtitkár élete mesévé, novellák füzérévé válik, amelyekben legalább annyi az igazság, mint a fikció. Így válik Kádár és korának története, amely egyben sokunk saját vagy szüleink története egy tőlünk távol eső, de mégis bennünk, velünk történt kollektív népmesévé. Kiss Noémi kritikája a Kontextuson.

37. Orbán Ottó: Az éjnek rémjáró szaka, Magvető, 2002.

Orbán Ottó utolsó, posztumusz megjelent kötete egy 15 dalból álló ciklust és az utolsó verseket tartalmazza. A közeli halál biztos tudatában születő versek megejtő pátosza és torokszorító öniróniája teszik igazán megrázóvá a költői búcsúzást. Az éjnek rémjáró szaka egy nagy költő életművének szép és méltó lezárása, olyan búcsú, amire csak nagyon keveseknek van lehetősége, és amit csak nagyon kevesek képesek ilyen magas színvonalon megtenni.A teljes kötet a DIA-n

 

36. Lanczkor Gábor: Vissza Londonba, Pesti Kalligram, Budapest, 2008.

Lanczkor igazi poeta doctus. A Vissza Londonba című verseskötetében ugyanis nem csak költészeti képességeiről tesz tanúbizonyságot, hanem akkora méretű művészettörténeti tudásanyagot sűrít a kötetbe, amire ritkán látni példát. A kötet ugyanis a National Galleryben és a Tate Modernben tett látogatásokat örökíti meg: minden képhez egy vers. A kötetben megírt műalkotások megtkeinthetők Lanczkor Gábor blogján, a verseket érdemes így, a képeket szemügyrevéve is elolvasni, de tapasztalatból mondjuk, először próbáljuk meg a szövegeket magukban befogadni, a hatás így sem marad el, és ez Lanczkor legnagyobb teljesítménye.

 

35. Krusovszky Dénes: Elromlani milyen, Kalligram könyvkiadó, 2009.

Krusovszky már első kötetével (Összes nevem) komoly kritikai sikert aratott, a 2009-ben megjelent másodikkal pedig valóban elérte, amit a kritikusok a debütálásnál jósoltak neki: a fiatal magyar líra egyik legfontosabb költőjévé vált. Az Elromlani milyen versei az én megragadhatatlanságának problémáját állítják középpontba. A fojtogató, felzaklató nyelvezet a szerzőre jellemző lágysággal, finomsággal vegyül, amely állandó bizonytalanságot, sejtelmességet eredményez. Az átgondolt, szigorú kötetstruktúra Krusovszky kivételes szerkesztői tehetségét is megmutatja.

 

34. Nemes Z. Márió: Alkalmi magyarázatok a húsról, JAK–L’Harmattan, 2006.

A lista egyik elsőkötetes szerzője nem véletlenül került egyből ilyen előkelő helyre, Nemes Zoltán Márió lírája egyedi és radikálisan új hangon szólal meg. Az Alkalmi magyarázatok a húsról egyszerre irritáló, elbizonytalanító és felkavaró könyv. Nyelvezetét szikár pontosság és tömörség jellemzi, amely ellenpontozza a szürreális, groteszk elemeket. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Nemes költészete a modernség tapasztalatát a test, közelebbről a hús, a zsigerek szintjére bontja le.

 

33. Závada Pál: A fényképész utókora, Magvető, Budapest, 2004.

Závada 2004-ben megjelent harmadik regénye nagyrészt ugyanabban a szlovákok lakta faluban játszódik, ahol az előző kettő, a Jadviga párnája és a Milota. A regény címszereplője Buchbinder Miklós, a falu fényképésze, az ő utókorát járja körül a rafináltan szőtt regénycselekmény. A történet három szálon fut, az első 1942 és 1956 között játszódik, a második a hatvanas-hetvenes években, a harmadik a nyolcvanas éveket öleli fel, és 1992-ben ér véget, a történetszálakat a regény végére az elbeszélő mesterien sodorja össze. A Fényképész utókorát a kritika párhuzamba állította Flaubert Érzelmek iskolájával, de úgy is értelmezik, mint amely regény elsőként épített hidat a második világháborút követő két-három generáció közé. A regény 2005-ben Palládium-díjat kapott.

 

32. Krasznahorkai László: Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó, Magvető, Budapest, 2003.

Az évtized leghosszabb című könyve egyben a legköltőibb is, és szinte nem találunk hasonlót a magyar irodalomban. Genji herceg unokája ezer év után visszatér Kyotóba, hogy nyomozni kezdjen a tökéletes kert után, így Krasznahorkai László regényét nevezhetjük kalandregénynek, amennyiben a nyomozást tartjuk elsődlegesnek. A herceg unokáját meg a testőrök keresik, akik elől elmenekült. A múlt és a jelen ütközése, a hagyomány és a kultúra átalakulása és egy gingkó fa alatt szenvedő szétvert kutya bőven elég a tökéletes olvasmányhoz. Egyik méltatója, Alexa Károly szerint ez a magyar regény nem magyar regény, sőt: inkább szakrális szöveg.

A teljes könyv a DIA-n

31. Németh Gábor: Zsidó vagy? Kalligram, Budapest, 2004.
Szép vihart kavart a provokatív című Zsidó vagy? című regény, amiben elbeszélőnk nem mással, mint idegenségérzetével küzd. A könyvből sok mindent meg lehet ismerni, de Magyarország működését a leginkább. "Az elbeszélő-főszereplő kora gyermekkorában (mintegy véletlenül) lát egy dokumentumfilmet, konfrontálódik az iszonyattal, Auschwitz hullahegyeit és szemüvegraktárait pillantja meg; ez a megrázó élmény a zsidó szóval kapcsolódik benne össze. Kész azonosulni az emberi szenvedés és nyomorúság nonpluszultrájával, a bűnnel, aminek ilyen szörnyű büntetése lehet; kutatni kezd a benne, családjában, ismeretségi és osztálytársi körében rejlő titok után. Van-e valamilyen esszenciális, valami megragadható, valami biztos tudás, amely megalapozhatja ezt az azonosulást?" - írja Kálmán C. György recenziójában. Németh Gábor mondatait egyesével is nagyon lehet szeretni, próbáljátok ki.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr151687627

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: "A halál ellentéte nem az élet, hanem a művészet." - A Die Stürmer ünnepi beszélgetése Ludwig Lakatos berlini íróval 2010.01.27. 18:56:35

„Az ember nem arra született, hogy legyőzzék.” (Ludwig Lakatos) Rüdiger Dahlke írása* Ki is valójában Ludwig Lakatos? Bevallom, én nem tudtam a választ egészen a mai estig. Nem tudtam, mire számítsak. Itt ülök a Gustav Gründgens Strass...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.