Olvass!

KönyvesBlog

Az évtized legjobb magyar könyvei [20-11]

2010. január 29. könyvesblog

Nem lehet bírni, valakinek a legjobb öt könyvét már régen ellőttük, pedig most jönnek a nagyágyúk a meglepetésekkel, és itt már tényleg kihagyhatatlan könyveket találni csak. Ez még mindig játék, jó szórakozást.

50-41.

40-31.

30-21.

20. Parti Nagy Lajos: A fagyott kutya, Magvető, Budapest, 2006.

2006 egyik kiemelkedőbb irodalmi eseménye volt Parti Nagy Lajos, a korábbi tíz év novelláit bemutató kötetének megjelenése. A fagyott kutya lába a kötet címadó novellája is egyben, ebből és A hullámzó Balaton című novellákból készült Páfi György filmszemle fődíjas filmje, a Taxidermia. Parti Nagy Lajos prózája nem nélkülözi azt a finom, részletgazdag kidolgozottságot, ami a költészetében jelen van, sőt Parti a prózában is költőként gondolkodik: a hagyományosnál sűrűbb, töményebb szerkezetű írásai súlyosan találó megfogalmazásokra (sárgállik a murva, a kertvendéglők hars, ásványi lépesméze; csukott szája mögött büffent egy angyaltollnyit), sokszor nyelvi játékokra, és rengeteg iróniára, humorra épülnek. A hullámzó Balaton írásai mellett mi legszívesebben ezt a prózakötetet ajánlanánk a szerzőtől.

19. Darvasi László: Virágzabálók, Magvető, Budapest, 2009.

2009 egyik legjobb könyvét írta meg Darvasi László, így nem meglepetés a helyezése. A Virágzabálók 1848 után játszódik Szegeden a Tisza áradásakor, és míg a háttérben zajlik a politika, vagy Kossuth Lajos progromba hajszolja a szegedieket, addig a Szép családot egy szerelmi sokszög mozgatja. Darvasi virágokról, cigányokról, szerelemről és halálról ugyanolyan szépen mesél, mert a mesélés által történnek a dolgok. Radics Viktória Mancs-beli elmarasztaló kritikája ellenére nagyon szerették a kritikusok és a közönség is a könyvet, elsősorban a nagyregényes forma, a szerteágazó szerkezet és koherenciája miatt. Ha bátrabb lennék, akkor Márquez Száz év magányához hasonlítanám. Interjú Darvasival 

Részlet a regényből

18. Spiró György: Fogság, Magvető, Budapest, 2005.

"A fogadtatás véletlen, a Fogságban szerintem semmi olyan nincsen, amitől népszerűnek kell lennie" - mondta interjúnkban Spiró a Fogság óriási sikeréről, a 43 ezres eladott példányszámról. Spiró Fogsága a klasszikus regényeszmény halála felett örvendőknek ad nem kis pofont. A Fogság egyrészt igazi pikareszk-utaztató regény, úgy, hogy közben súlyos történelmi monstre és az idő és történelem viszonyával kapcsolatos utalások miatt igazán korszerű szöveg. A témaválasztás is telitalálat, hiszen a regény főhőse, Uri, a rövidlátó, rossz fizikumú és esetlen római zsidó körbeutazza szinte az egész akkor ismert világot és a történet fordulatainak köszönhetően a kor minden társadalmi körében megfordul. Így Spiró a durván hétszáz oldalnyi szövegben vertikális-horizontális képet nyújt a civilizáció és kultúránk legizgalmasabb időszakáról, Krisztus születésének századáról, a mai Európa hajnalkoráról. Mindeközben aggódhatunk az esetlen főhősért, izgulhatunk a kalandok végkimenetelén, vagyis teljesen klasszikus olvasmányélményben lehet részünk. Interjú Spiróval

 

17. Borbély Szilárd: Egy gyilkosság mellékszálai, Vigília, Budapest, 2008.

Könyvében egy saját szűk családjában 2000-ben történt brutális gyilkosságot próbál meg feldolgozni az addig elsősorban irodalomtörténészként ismert Borbély Szilárd. A lehetetlenre tesz kísérletet, arra, hogy a gyászmunka során igyekezzen megérteni, mi történt. A gyászmunka írássá alakult át, figyelmének és 2008-as kötetének középpontjába a halál kerül, ír Nádas Péter Saját haláláról, Radnóti Miklósról, Kertészről, Dosztojevszkijről és a halott Krisztrusról. Az Egy gyilkosság mellékszálai című hosszú szövegben a boncolási jegyzőkönyvet és a gyanúsítottak vallomását a főszereplő fikcióként olvassa és szövegelemzi, mintegy külső nézőpontból. Újabb kötelező könyv. Itt hangzik el az a fontos és szép mondat, hogy "minden testben Krisztust ölik meg".

 

16. Esterházy Péter: Javított kiadás, Magvető, Budapest, 2002.

Két évvel az óriási sikerű Harmonia Caelestis után Esterházy a sok ügynökbotrány közepette jelentette meg a Javított kiadást (a Harmonia Caelestis megtört borítójával), ami a Harmonia hatalmas és csodálatos édesapjának javított változata kívánt lenni, mivel Esterházy valós apjáról, Mátyásról négy vaskos dossziét kapott a Történeti Hivatalban. Esterházy Mátyás 1957-1980 között rendszeresen jelentett a Belügyminisztériumnak mint III/III-as ügynök. A Javított kiadás ezt a fiúi sokkot írja meg, hogy az országban kibeszéletlen ügynökügyek közül elsőként szembenézzen a saját családja múltjával. Érintetlen családok nincsenek a magyar történelemben. Nem tökéletes, de megrázó regény egy apa-fiú kapcsolatról.
Teljes könyv a DIA-n

 

15. Kukorelly Endre: Tündérvölgy, Kalligram, Budapest, 2003.

Ifjúkori önarckép? Nemzedékregény? Családregény? Aparegény? Ezek a jelzők mind elhangoznak Kukorelly Endre könyvének elemzéseikor és mind igazak is a regényre. A TündérVölgyben Kukorelly egyszerre rajzolja meg saját gyermek- és ifjúkorát és ad pontos jellemzést egy mára letűnt korszak, a Kádár-éra hétköznapjairól. A regény fontos alakító ereje mégsem az emlékezet, hanem a költői fikció, a líra, amely olyan erősen átfonja ezt az amúgy történetközpontú könyvet, hogy egyenesen az alakítja a történetet és nem fordítva.

 

14. Háy János: A gyerek, Palatinus, Budapest, 2007.

Végre ez az évtized elhozta, hogy megénekeljék egy boldogtalan generáció életét, mert A gyerek főszereplője a hetvenes években született és növekedett, a késő Kádár-kori boldogtalanságban él, a család minden vágyát igyekszik teljesíteni, hogy vidéki legényből komoly városi tudós legyen, de sajnos ez nem sikerül neki. A megrendítő és egyben szórakoztató Háy-szöveg az egyik meghatározó leírása egy nemzedéknek, amelyik ugyan akarta, de nem sikerült semmit sem megvalósítania, se neve, se döntései nincsenek, megmarad gyereknek akkor is, amikor apává válik, és ez maga a tragikum. Háy János regénye abszurditásában lesz szociográfia és társadalmi lélektan, meg amit csak akarunk, annyira jó olvasni egy nemzedék és egy kor valóságát.
Kritika itt és itt:
Részlet
itt és itt:

13. Györe Balázs: Halottak apja, Kalligram, Budapest, 2003.

Györe Balázs Halottak apja című eddigi életművének egyik legjobb teljesítménye: megőrzi a szerző epikus írásmódjának Ottlikhoz kapcsolódó nyelvi puritanizmusát és mikrorealista pontosságát, ugyanakkor szövegalakítása újító is. A megírásra édesapja halála vitte rá, akinek alakja és betegségének története korábbi köteteiben is megjelent,de ennyire koncentráltan a viszonyukról, a családról ebben a könyvben írt. "Halálakor kerültek elő azok a titkos naplók, melyekből számomra is tisztábban bontakozott ki, milyen is volt ő, s mit miért tett, vagy mihez miért viszonyult úgy, ahogy viszonyult. Ezek a titkos naplók, illetve ezek tartalma is alapanyaga lett az új regénynek" - mondta Györe Balázs a Literának. Az apa introvertált alakja, ellentmondásos személyisége plasztikusan és a "részvét éles fényé"-ben jelenik meg a regényben - felidézve egy korszakot is, amiről máig keveset tudunk. Györe Balázs könyörtelen pontossággal és visszafogott érzelmességgel állít emléket egy apának anélkül, hogy didaktikus vagy hamisan érzelgős lenne. Erre pedig csak jelentős könyv képes.

12. Nádas Péter: Saját halál, Jelenkor, Pécs, 2004.

Nádas Péter szívinfarktust kap, és ezt megírja úgy, ahogy csak ő tudja a testet, a nyelvet és a halál lehetetlenségét és ismeretlenségét. A Saját halál drámai és megdöbbentően szép regény (leírás?) az elfogadásról és hazatalálásról, ahogy a könyv elbeszélő írója a halálba csúszva még mindig a korrektúrázásra figyel. Egyszer mindenkinek el kell olvasnia, mert a halál olyan tabu, ami pont tabusága miatt válik elbeszélhetetlen eseménnyé. Nádas megszelidítette. A 2004-ben megjelent könyv nem mellesleg a Nádas kertjében található körtefát is megmutatja mindenféle állapotában. A szerző nap mint nap polaroid képeket csinált körtefájáról egy éven át. 
Teljes könyv a DIA-n

11. Térey János: A Nibelung-lakópark, Magvető, Budapest.

A germán mondakört Richard Wagner nyomán átíró Térey János olyan verses drámát írt, amely egyszerre magával ragadó és brutális, valamint lenyűgöző teljesítmény. A Nibelung-lakóparkba kényszerített, gazdasági vezetőként dolgozó istenek a mai Magyarország szereplői és alakítói. Az író bizonyítja, mennyire működő és hasznos, ha kötött formában gondolkozik, illetve a terrorizmust és az erőszakot is könnyen témává lehet varázsolni. A World Trade Center lerombolása mint kiindulópont, terrorizmus, gazdasági vállalatként működő állam és az FM911. A világ nagy bajban van, a két tőkés család marakodik a gyűrűért. Térey János szövege olyan erősnek bizonyult, hogy előbb Mundruczó Kornél megrendezte a Krétakörrel a budai Sziklakórházban, majd az előadás alapján film is készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr161687651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.