Olvass!

KönyvesBlog

Faulkner varázskulcsa Yoknapatawpha megyéhez

2010. február 18. .:Benedek:.

Egy többszereplős, bulvár ízű sztori jelenti az utóbbi idők legnagyobb irodalmi szenzációját, amelynek főszereplője William Faulkner. Egy eddig is nyíltan hozzáférhető, de az irodalmárok által csak most felfedezett napló számos új érdekességgel szolgál a 20. század egyik legnagyobb amerikai regényírójának műveihez.

Az 1949-ben Nobel-díjat kapott Faulkner mint az amerikai „Dél”, a volt rabszolgatartó vidék krónikásaként vonult be az irodalomtörténetbe. Legjelentősebb regényei a Mississippi államról (az író szülőföldjéről) mintázott fiktív Yoknapatawpha megyében, azaz a „koholt megyében” játszódnak, míg a történetekben újra és újra visszatérő Jefferson várost az az Oxford ihlette, ahol Faulkner felnőtt. (Itt egy térkép a kitalált megyéről, feltüntetve rajta a regények helyszínei.)

Az 1942-ben megjelent Eredj, Mózesben szerepel egy bőrkötésű főkönyv, amiből Isaac McCaslin sötét titkokat tud meg családja múltjáról - a könyvben rabszolgák adás-vételéről talál bizonyítékokat. A most az érdeklődés középpontjába került napló úgy tűnik, nemcsak ezt a részt inspirálta a kötetben, hanem nagy befolyással volt Faulkner egész munkásságára.

A naplót az 1800-as évek közepétől egy Francis Terry Leak nevű gazdag ültetvényes írta Mississippi államban. Leak unokája, Edgar Wiggin Francisco Jr. pedig nem más volt, mint Faulkner gyerekkori barátja. Az ő fia a most 79 éves Edgar Wiggin Francisco III (a továbbiakban Francisco), még emlékszik, hogy Faulkner rendszeres látogató volt náluk a múlt század harmincas éveiben, elmondása szerint az író többször is lelkesen lapozgatta és másolta ükapja családi értékek között megőrzött naplóját.

Faulkner anyja és Francisco apai nagyanyja is jó barátnők voltak már kislánykoruktól kezdve, a barátság több évtizedig tartott, egészen addig, amíg végül Francisco anyja meg nem elégelte az író állandó káromkodását, dohányzását és az ital iránti szenvedélyét. A család és Faulkner közötti kapcsolat tehát tagadhatatlan, és nagyon úgy tűnik, a napló nélkül más lett volna a Yoknapatawpha-univerzum.

A Leak-naplót a család 1946-ban az Észak-Karolinai Egyetemnek ajándékozta, cserébe megkapták a napló 1800 oldalas, géppel írott változatát. A mississippi ültetvények működését dokumentáló anyagot az elmúlt évtizedekben közgazdászok, szociológusok és történészek is vizsgálták már, de a Faulkner könyveivel közös kapcsolatot eddig senki nem fedezte fel.

Egy aktuális kutatás azonban elvezetett a naplóhoz. Sally Wolf-King, az atlantai Emory Egyetem munkatársa olyan emberekről tervezett könyvet írni, akik személyesen ismerték Faulknert. Így jutott el Franciscóhoz, aki diákként maga is az Emory hallgatója volt.

Bár Francisco egyáltalán nem örült a megkeresésnek, hiszen Faulkner a rabszolgatartó ültetvényeseket az ő családjáról is mintázta, de végül felesége biztatására Wolf-King megkapta a gépelt változatot. A kutató hamar rájött, olyan lehetőséghez jutott, ami csak egyszer van az életben. Gyorsan kiderült, a napló nemcsak az Eredj, Mózes adott részletét inspirálta, hanem a feljegyzések Yoknapatawpha megye megteremtésének is fő forrásai voltak.

A Leak naplójában feljegyzett rabszolgák nevei (Caruthers, Moses, Isaac, Sam, Toney, Mollie, Edmund, Worsham) valamilyen formában mind megtalálhatóak a regényként, ill. elbeszélések füzéreként is számon tartott Eredj, Mózesben, de a naplóban rögzített nevek más munkákban is feltűnnek. Candis és Ben az 1929-ben kiadott A hang és a tébolyban (előbbi Candace-ként), míg Henry, Ellen vagy Milly a Fiam, Absolon! (1936) karakterei. Ugyanebben a regényben szerepel Charles Bon, is akit a kutatók szerint a naplóban is említett polgárháborús orvosról, Charles Bonnerről mintázott Faulkner.

A szakértők kiváltképp érdekesnek találják, hogy Faulkner fehér szereplőinek adta a rabszolgák neveit, ahogy Wolf-King mondja, „új életet teremtett a rabszolgáknak és hangot adott nekik”. Ugyanakkor a családi vonatkozások miatt nemcsak szakmai értelemben tudhatunk meg izgalmas részleteket Faulknerről, de az író életrajza is új részletekkel bővülhet.

Wolf-King készülő könyve közben új irányt vett, és már egyértelműen a naplóról szól majd. A könyv idén júniusban jelenik meg a Louisiana Állami Egyetem gondozásában, Ledgers of History: William Faulkner, an Almost Forgotten Friendship, and an Antebellum Diary címen.

A sztorit kibontó New York Times több szakértőt is megszólaltatott, akik mind egyetértenek abban, hogy a napló felfedezése új kontextusba helyezi Faulkner műveinek és életének vizsgálatát, de amíg nem jelenik meg Wolf-King könyve és nem válik szélesebb körben is kutathatóvá a napló, korai még latolgatni az eddig ismeretlen dokumentum jelentőségét.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr851760325

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.