Olvass!

KönyvesBlog

A terrorizmus működési elve

2010. május 21. fdave

A-
Az új Titkos Háború
Írta: Brian Michael Bendis,
rajzolta: Gabriele Dell’Otto

Kingpin, 2009, 128 oldal, 2990 Ft.

 

Brian Michael Bendis jónéhány évvel ezelőtt fogta magát, és a Káosz tragédiája után verbuvált alkalmi csapatát egy újabb Titkos Háborúba vezette. Mindezt egy ötrészes minisorozat keretein belül tette, ami nem csak a sztorija, hanem a járulékos dolgok miatt is lett maradandóan emlékezetes, a Kingpinnek hála pedig egy ideje magyarul is élvezhető. Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy az Új Titkos Háború önmagában is élvezetes olvasmány akár azoknak is, akik nem érzik erősnek magukat, hogy felvegyék a fonalat egy szuperhősös képregényfolyamban, de bőven tartogat olyan fordulatokat, amik a Marvel-univerzum jelenlegi állását is befolyásolták anno.

A képregény legnagyobb közönségcsalogató faktora egyértelműen a külcsín. Gabrielle Dell'Otto ugyanis nem szimplán rajzolta a százhuszonvalahány oldalas kötetet, hanem minden egyes paneljét nagy gonddal és hozzáértéssel, aprólékos munkával festette (!) meg, ami nem csak a lélegzetelállító akciószekvenciák kivitelezésében mutat szépen, hanem a főszereplők ruházatának gyönyörű kivitelezésében, a szobabelsők és tájak lélegzetelállító részletgazdagságában. A kötet alapvetően sötét tónusú panelekből áll, az oldalak háttérszíne rendre sötétkék vagy fekete, így gyenge szürkületben ugyanúgy lehetetlen az olvasása, mint lámpafénynél, ám természetes napfénynél megmutatkozik minden szépsége.

Brian Michael Bendist rendkívül sokan szidják annak ellenére, hogy már elképesztően hosszú ideje bizonyítja: szuperhősös képregényt írni hosszú távon embert próbáló feladat, de egyáltalán nem lehetetlen. Pontosan ez a hosszú idő vezetett rengeteg logikai bakihoz, amik emberi mivolta miatt érthetőek is, számtalan megkezdett, de azóta sem, vagy csak részben elvarrt szál, illetve sok lebegő karakter fűződik a nevéhez. Ám az elvitathatatlan tőle, hogy kemény kézben tartja a Marvel hősrészlegét, és hogy ha nagyon, de nagyon összeszedi magát, akkor írói vénájának köszönhetően képes remekműveket alkotni. Bizony, most egyrészt a Mutánsvilág című nyolc részes sorozatra gondolok, no meg cikkem tárgyára, az Új Titkos Háborúra. Ugyanis ez a kötet korántsem csak a festett paneljei miatt örvend ekkora népszerűségnek: Bendis aktualizálta az univerzumában zajló háborúkat, újabb célokat adott karaktereinek, mindehhez az ötleteket pedig a jelenkor háborús tapasztalataiból merítette.

Amerika ugyanis ismét veszélyben van. Ezúttal Nick Fury, a SHIELD vezetője lel rá egy összeesküvésre, amiben egy Amerika által támogatott ország érintett. Ez már korántsem az a veszély, amit megszokhattunk, történetesen hogy egy szupergonosz hecceli igazságra éhező riválisát, itt ugyanis kormányok feszülnek egymásnak, és felüti a fejét a terrorizmus. Az Amerikába időközben beszivárogtatott fegyverek miatt a lakók állandó veszélynek vannak kitéve, a terroristák kegyetlenkedései elöl senki sem menekülhet. Fury jó hazafihoz hűen szembeszáll bárkivel, aki a Nagy Amerikai Álmot, a nagybetűs Szabadságot bántani merészeli, de ehhez igazán ütőképes csapatra van szüksége.

A csapatban Luke Cage, Pókember, Fenegyerek, Rozsomák, valamint Amerika Kapitány tart az ezredessel, de egy teljesen napjainkba ápdételt történetből egy beépült kém, Natasa Romanov sem hiányozhat. Ők néhányan indulnak meg teljes titokban az ellenséges ország kormányának megdöntésére, ám mivel nélkülözniük kell mindenféle állami támogatást, akciójuk (ahogy a címből már ki is derült) szupertitkos. A fennálló világrend, és a bejáratott, használhatatlan diplomáciai döntések első kritikáját rögtön az akció elején adja Bendis, ugyanis az amerikai elnök nem is akar tudomást venni a veszélyről. Nem nehéz erről Bush-ra asszociálnunk, az ő kormányának politikáját bírálja elsősorban az ÚTH-ban az író. De ugyanúgy elidőzik egy remekül felépített történeten belül a terrorizmus hatásmechanizmusán, egy egész erőszakszervezet működési elvén is. A provokáció, és a 'ki kezdte igazából' szintű kérdések főszerephez jutnak, a terroristák ereje pontosan abból táplálkozik, hogy a kiszemelt áldozat látványosan védekezni kezd, ami amerikai értelemben egyenlő az ellentámadással.

[Szolgálati közlemény: a hétvégén a Gödörben rendezik meg a 6. Képregényfesztivált.]

Az ÚTH-ban ugyanúgy, ahogy a mai világban, nem különülnek el jól a jók és a rosszak. Bendis ugyanis csak látszólag foglal állást azzal, hogy az olvasóban azt az érzést kelti, miszerint Fury titkos akciója helyes volt, hisz a legnagyobb patrióta, Amerika Kapitány is szembeszáll vele, és elítéli módszereit. Az meg csak a pláne ez egészben, hogy ezzel csak időt nyerhetnek, semmi egyebet. Ahogy Fury a fináléban találóan jegyzi meg, a terroristák utálják Amerikát, és az okok kimaradnak, tehát a békés út elképzelhetetlen, az újfajta erőszakszervezetek működése permanens háborút garantál.

Ezt a kötetet egyébként Amerikában mindenképpen másként értékelik, Fury ott az a karakter, aki elviszi a balhét, aki megcsinálja azt, amit más nem mer, vagy nem akar, és ami nem is feltétlenül egyezik a kormány elképzeléseivel. Amerika nem ártatlan, soha nem is volt az, ezért is kerültek képbe a szórakoztató-iparban folyton olyan hősök, akiknek a módszerei megkérdőjelezhetőek, akik gonoszak, de egy magasztos cél vezérli őket. Ahogy a korai westernek pisztolyhősei, úgy Nick Fury is egy ilyen szereplő, aki elcipeli a hátán egy egész ország súlyát. Ez egyébként azért fontos, hogy az olvasók azonosulni tudjanak vele, hisz a kollektív lelkiismereten az idők során bizony nem kevés folt esett. Az Új Titkos Háborúban Bendis meglepő részletességgel tárja fel a Bush-korszak Amerikáját egy egyszerű, ám annál érdekesebb történettel. Az egyik legjobb példa arra, hogy a lélegzetelállító rajzok nem mindig nyomják össze a sztorit, amennyiben az biztos alapokon nyugszik.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr31971477

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.